Magasépítéstan I. (2/1)

Az épületszerkezetek az épületek részei, melyek a tér egy részét lehatárolva alkotják együttesen az adott funkciónak megfelelő épületet. Az épületszerkezetek önmagukban is összetett szerkezetek. Különböző -előre meghatározott- építőelemek és anyagok alkotják, melyeket üzemi körülmények között állítanak elő. Ezek az építés helyszínén összeépítve képezik az épületszerkezeteket, de vannak olyan építőelemek is melyeket már a gyártás során úgy alakítanak ki, hogy önálló épületszerkezetként tudjanak funkcionálni. Minden épületszerkezetnek megvan a maga funkciója, rendeltetése és ezeknek megfelelve, egymáshoz kapcsolódva képeznek egy egységes rendszert. Az egyes épületszerkezetek a rendszeren belül különböző jelentőségűek. Vannak olyanok, melyek módosítása, eltávolítása nem befolyásolja a rendszer egészét. Az épületszerkezetek többféle szempont alapján osztályozhatók, ilyenek: az épületszerkezetek rendeltetése, -helyzete, -kiterjedése, -elkészítése. Az épületszerkezeteket rendeltetésük szerint két nagy csoportra oszthatók: a teherhordó és a nem teherhordó szerkezetekre. A teherhordó szerkezetek a saját súlyuk mellett más szerkezetek terheit is károsodás nélkül viselik és továbbítják (pl.: főfalak, födémek, áthidalók). A nem teherhordó szerkezetek csak a saját súlyukat képesek károsodás nélkül viselni és továbbítani más teherhordó szerkezetre (pl.: válaszfalak, falburkolatok). Helyzetük alapján megkülönböztetjük a térelhatároló és a térelválasztó épületszerkezeteket. A térelhatároló szerkezetek az épület külső határoló szerkezetei, a külső és belső teret határolják el egymástól. A térelválasztó szerkezetek a legkisebb osztatlan belső tereket, a helyiségeket választják el egymástól, vagyis a belső teret osztják kisebb terekre (helyiségekre). Kiterjedésük szerint az épületszerkezetek lehetnek rúd-és felületszerkezetek. A rúdszerkezetek hosszúsági mérete a keresztmetszeti méret többszöröse. Az épületen tetszőleges (vízszintes, függőleges, ferde) helyzetűek lehetnek. Ilyen szerkezetek a pillérek, gerendák, oszlopok. A felületszerkezetek nagy kiterjedésű összefüggő szerkezetek, a felületi kiterjedésük (magasság, szélesség) a szerkezeti vastagság többszöröse. Ilyenek a térelhatároló- és térelválasztó szerkezetek, például födémek. Az épületszerkezetek elkészítése alapján megkülönböztetjük a végleges- és az ideiglenes szerkezeteket. A végleges épületszerkezetek az épületek részévé válnak és akár annak fennállásáig funkcionálnak. Az ideiglenes szerkezetek a végleges épületszerkezetek kialakításához létesülnek és jellemzően csak rövid ideig funkcionálnak (pl.: zsaluzatok, állványok, stb.). Nem válnak az épület részévé, a végleges szerkezetek kialakítása után elbontásra kerülnek. Az épületszerkezetek sokféleségéből adódik, hogy egy adott szempont alapján nem osztályozható az összes szerkezet. Az egyes épületszerkezeteket nem lehet jól lehatárolt csoportokba sorolni, mert a különböző szempontok alapján meghatározott csoportok között átfedések lehetnek.