Magyar
English
Magasépítéstan II. (2/2)
Szerző:
Bársony István További szerzők: Walter Péter; Schiszler Attila
Cím: Magasépítéstan II. (2/2)
Illusztrátorok: Bársony István; Schiszler Attila
Megjelenési adatok: Szega Books Kft., Pécs, 2007.
A sátortető egy tetőcsúcsba összefutó, négy (vagy öt) háromszög alakú tetősíkkal határolt tető. Általában négyszög (vagy sokszög) alakú alaprajz fölé épített tetőidom. A nyeregető az egyik legegyszerűbb és legrégibb tetőidom. Két azonos, vagy eltérő hajlásszögű tetősíkkal határolt tető, melynek végeit oromfalak zárják le. Általában téglalap alakú alaprajz fölé építik. A félnyeregtetö a gerincvonal mentén megfelezett nyeregtetőnek tekinthető. Egyetlen tetősíkkal és egy tűzfallal, a végein oromfalakkal határolt tető. A kontyolt tető (kontytető) olyan nyeregtető melynek oromfal felöli végeit háromszög alakú tetősíkokkal zárják le. Csonka kontytető esetén a kontyolt tetőrész nem teljes tető magasságú, a háromszög alakú lezáró tetősíkok ereszvonala magasabban van, alatta oromfal határolja a tetőt. Oromzatos kontytető esetén a kontyolt tetőrész a tetőgerinc alatt kis oromfalakhoz kapcsolódik. A manzárd tető tört felületű tetősíkokkal határolt nyereg- ill. kontytető. Régebben alkalmazták tetőtér beépítések esetén, a hatékonyabb helykihasználás miatt. A toronytető nagy magasságú sátortető. A tető magassága a szélességi méret min. 2-3-szorosa. A kúptető kör alaprajzú sátortető. A kupolatető kör- vagy sokszög alaprajzú, íves felületű sátortető. A tetők az épületeket lefedő összetett szerkezetek. Elsődleges szerepük az épület külső hatások elleni védelme és a csapadék elvezetése. Természetesen ezeken kívül számos más követelménynek is meg kell felelniük. A tetőszerkezetek két alapvető típusát a magastetők és a lapostetők képezik. Ezeket külön-külön fejezetekben részletesen tárgyaljuk. A tetőszerkezetek részletesebb tárgyalása előtt elengedhetetlen a tetők részeinek és a tetővel kapcsolatos megnevezéseknek az ismerete. A tető az épület tömegét meghatározó formaképző elem. Formai szempontból a lapostetők egyszerűen megadhatók, hiszen (közel) vízszintes tetősíkok alkotják. A felsorolt fedélidom típusok jellemzően egyszerű geometriájú alaprajzokra illeszkedhetnek. A gyakorlatban leginkább előforduló összetettebb geometriájú alaprajzokra azonban összetett tetőformák illeszthetők (1.3. ábra). Ezek az alapvető fedélidomok együttes alkalmazásaként is származtathatók (pl.: több egymásba épített nyeregtető áthatásaként). A tetőidom összetettségét elsősorban az alaprajz geometriája határozza meg. A tetőszerkezetek többféle szempont szerint csoportosíthatók. A legjellemzőbb szempontok: a tető hajlásszöge, szerkezeti rétegfelépítése, használhatósága és formája. Ezek részletes tárgyalása során megismerhetjük a gyakorlatban használatos tető-megnevezéseket.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Főiskolai jegyzet, Magasépítéstan, Épületszerkezettan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Főiskolai jegyzet, Magasépítéstan, Épületszerkezettan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Magasépítéstan I. (2/1) (első kötet)
- Magasépítéstan II. (2/2) (ez a kötet)
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
1. Tetőszerkezetek
5-158
1.1. Tetők részei, tetőformák (fedélidomok)
5-6
1.2. Tetőszerkezetek osztályozása
6-8
1.3. Tetőszerkezeteket érő hatások, tetőkkel szembeni követelmények
8-11
1.3.1. Külső hatások
8-10
1.3.1.1. Csapadékhatás
8-9
1.3.1.2. Szélhatás
9
1.3.1.3. Hőhatás
9
1.3.1.4. Napsugárzás
10
1.3.1.5. Fagyhatás
10
1.3.1.6. Mechanikai hatások
10
1.3.1.7. Vegyi hatások
10
1.3.1.8. Biológiai hatások
10
1.3.2. Belső hatások
11
1.3.2.1. Nedvességhatások
11
1.3.2.2. Hőhatás
11
1.4. Magastetők
12
1.5. Fa fedélszerkezetek
13-73
1.5.1. Faanyagok
13-14
1.5.2. Fa fedélszerkezetek csoportosítása
15
1.5.3. Fa fedélszerkezetek szerkezeti felépítése, alaptípusai, részei, elemei
15-20
1.5.4. Fakötések, kötőelemek
21-33
1.5.4.1. Hagyományos fakötések és kötőelemeik
21-26
1.5.4.2. Mérnöki fakötések és kötőelemeik
27-32
1.5.4.3. Különböző kötések vegyes alkalmazása
32-33
1.5.5. Fa fedélszékek típusai, felépítésük
33-56
1.5.5.1. Üres fedélszerkezetek
33-35
1.5.5.2. Torokgerendás fedélszék
35-37
1.5.5.3. Állószékes fedélszékek
38-42
1.5.5.4. Dűltszékes fedélszék
43
1.5.5.5. Bakdúcos fedélszék
44
1.5.5.6. Manzárd tető
45
1.5.5.7. Félnyereg tető
45-47
1.5.5.8. Kontyolt és összetett fa fedélszerkezetek
47-55
1.5.5.9. Sátortető, toronytető fedélszerkezete
55-56
1.5.6. Kiváltások, tetőfelépítmények,ereszképzések
57-61
1.5.6.1. Kiváltások
57-58
1.5.6.2. Tetőfelépítmények
58-59
1.5.6.3. Ereszképzések
60-61
1.5.7. Egyedi (különleges) teherhordó szerkezeti rendszerű fa fedélszerkezetek
61-64
1.5.7.1. Alulfeszített szarufás fedélszék
61-62
1.5.7.2. Függesztőmüves fedélszékek
62-64
1.5.7.3. Függesztő-feszítőműves fedélszékek
64
1.5.8. Korszerű mérnöki fa fedélszerkezetek
64-73
1.5.8.1. Tömör-, egyszerű szelvényű fatartókból készült fedélszerkezetek
66
1.5.8.2. Rácsos (könnyített) fatartók alkalmazásával készült fedélszékek
66-68
1.5.8.3. Rácsos tartókból álló fedélszerkezetek
68-70
1.5.8.4. Iparosított gyártással előállított, tipizált fa fedélszerkezetek
71
1.5.8.5. Rétegelt-ragasztott fatartós fedélszerkezetek
72-73
1.6. Fém fedélszerkezetek
74-78
1.6.1. Egyszelvényű acél tartós fedélszerkezetek
75-76
1.6.2. Acél rácsos tartókból álló fedélszerkezet
77
1.6.3. Előregyártott tipizált acél fedélszerkezetek
78
1.6.3.1. SRK acél fedélszerkezetek
78
1.6.3.2. Filigrán acél fedélszerkezet
78
1.6.3.3. Kalapszelvényű hajlított elemekből álló fedélszék
78
1.7. Fedélszék helyettesítő szerkezeti megoldások
79-83
1.7.1. Vasbeton tetőszerkezetek
79-81
1.7.2. Kerámiabetétes tetőfödémek
81-82
1.7.3. Pórusbeton tetőfödémek
82-83
1.8. Fedélszerkezetek tervezése
84-89
1.8.1. Fedélidom szerkesztés
84-85
1.8.2. Fedélszerkezet-terv
85-89
1.9. Fedélszerkezetek építése, kivitelezése
90-95
1.9.1. Előkészítő munkarészek
91-93
1.9.1.1. Beszerzés, tárolás, faanyagvédelem, válogatás
91
1.9.1.2. Zsinórpad készítése
91
1.9.1.3. Fedélszerkezet lekötése
91-93
1.9.2. Fedélszerkezet felállítása
94-95
1.9.3. Szerkezet-ellenőrzés
95
1.9.4. Biztonsági követelmények
95
1.10. Tetőfedések
96-110
1.10.1. Tetőfedéssel szembeni követelmények
96
1.10.2. A tetőfedés rétegfelépítése
97
1.10.3. Tetőfedések osztályozása
97-98
1.10.4. Hajlásszög, vízküszöb, rátakarás
98
1.10.5. Tetőfedés szellőztetése
98-99
1.10.6. Égetett agyagcserép fedések
99-102
1.10.6.1. Hódfarkú cserépfedés
99-100
1.10.6.2. Hornyolt cserépfedés
101
1.10.6.3. Sajtolt cserépfedés
101-102
1.10.7. Betoncserép fedések
103-105
1.10.7.1. Hornyolt betoncserép fedés
103-104
1.10.7.2. Hódfarkú és téglány betoncserép fedés
104-105
1.10.8. Szálerősítésű cementlemez (műpala) fedések
105-106
1.10.8.1. Sarkított négyzetlemez műpala fedés
106
1.10.8.2. Szabályos kettős műpala fedés
106
1.10.9. Bitumenes zsindelyfedések
107
1.10.10. Cserepes fémlemez fedések
108
1.10.11. Nagyelemes szálerősítésű cement hullámlemez fedések
108-109
1.10.12. Nagyelemes profilozott fémlemez fedések
109-110
1.10.13. Síklemez fedések
110
1.11. Tetőfedések kiegészítő szerkezetei, bádogos szerkezetek
111-116
1.11.1. Cserépfedések kiegészítő elemei
111-112
1.11.2. Bádogos szerkezetek
112-116
1.11.2.1. Bádogos szerkezetek kialakítása
113-115
1.11.2.2. Vízgyűjtő-, vízelvezető szerkezetek
116
1.12. Tetőfedések tervezése, mennyiségek meghatározása
117-118
1.13. Tetőfedések kivitelezése, szerkezeti kialakítása
119-137
1.13.1. Cserépfedések készítése
119-128
1.13.1.1. Alátéthéjazat
119-121
1.13.1.2. Cserépfedés kialakítása
121-122
1.13.1.3. Szerkezeti részletek
122-128
1.13.2. Bitumenes zsindelyfedések készítése
128-131
1.13.3. Műpala fedések
131-133
1.13.4. Fémlemez fedések
134-137
1.14. Tetőtér beépítés
138-144
1.14.1. Beépített tetőtér fedélszerkezete
138
1.14.2. Beépített tetőteret határoló tetőszerkezetek rétegfelépítése, szerkezeti részletei
139-144
1.15. Biztonsági követelmények
144-158
2. Lapostetők
159-203
2.1. Lapostetők csoportosítása
159
2.2. Lapostetők rétegfelépítése
159-163
2.2.1. Egyhéjú melegtetők
161-162
2.2.1.1. Egyenes rétegrendű melegtető
161
2.2.1.2. Fordított rétegrendű melegtető
162
2.2.2. Kéthéjú hidegtetők
162-163
2.3. Lapostetők vízelvezetése
163-164
2.3.1. A vízelvezetési rendszer tervezése
164
2.4. Lapostetők csapadék elleni szigetelése
165-185
2.4.1. Szigetelőanyagok, termékek
165-167
2.4.1.1. (Oxid)bitumenes lemezek
165
2.4.1.2. Modifikált bitumenes lemezek
165
2.4.1.3. Műanyag lemezek
166
2.4.1.4. Bevonat szigetelések
166
2.4.1.5. Kiegészítő anyagok
166-167
2.4.1.6. Kiegészítő szerkezetek
167
2.4.2. Szigetelések aljzata
167-168
2.4.3. Szigetelések (szélszívás elleni) rögzítése
168-170
2.4.3.1. Rögzítés leterheléssel
169
2.4.3.2. Rögzítés ragasztással
169
2.4.3.3. Mechanikai rögzítés
169-170
2.4.4. Szigetelések készítése, szigetelési módszerek
170-171
2.4.4.1. Előmunkálatok
171
2.4.5. Csapadék elleni szigetelés bitumenes lemezekkel
171-178
2.4.5.1. Ragasztott oxidbitumenes lemezszigetelések készítése
171-173
2.4.5.2. Hegeszthető bitumenes lemezszigetelések készítése
173-178
2.4.5.3. Öntapadós bitumenes lemezszigetelések készítése
178
2.4.6. Csapadék elleni szigetelés műanyag lemezekkel
179-184
2.4.6.1. Ragasztott műanyag lemezszigetelések
181
2.4.6.2. Mechanikusan rögzített műanyag lemezszigetelések
181
2.4.6.3. Leterheléssel rögzített műanyag lemezszigetelések
182
2.4.6.4. Öntapadós műanyag lemezszigetelések
182
2.4.6.5. Szerkezeti részletek
183-184
2.4.7. Csapadék elleni szigetelés bevonatokkal
184-185
2.5. Hasznosított lapostetők
186-203
2.5.1. Terasztetők
186-192
2.5.1.1. Jármüvei járható, parkolótetők
188-189
2.5.1.2. Szerkezeti részletek
189-192
2.5.2. Zöldtetők
192-203
2.5.2.1. Zöldtetők rétegfelépítése
193-195
2.5.2.2. Szerkezeti részletek
195-203
3. Nyílászárók
204-226
3.1. Nyílászárókat érő hatások, követelmények
204-205
3.2. Nyílászárók szerkezeti felépítése, működése
205
3.3. Nyílászáró szerkezetek méretei, méretkoordináció
205-207
3.4. Ablakok
207-215
3.4.1. Ablakok osztályozása
207-208
3.4.2. Ablakok működése, szerkezeti részei
208-211
3.4.3. Faablakok
211-213
3.4.3.1. Hagyományos fa ablakok
211-212
3.4.3.2. Korszerű fa ablakok
212-213
3.4.4. Műanyag ablakok
213-214
3.4.5. Fém ablakok
214-215
3.4.6. Kombinált ablakok
215
3.5. Ajtók
216-221
3.5.1. Ajtók osztályozása
216
3.5.2. Ajtók működése, mérete, szerkezeti részei
216-219
3.5.3. Fa anyagú ajtók
219-220
3.5.3.1. Hagyományos fa ajtók
219-220
3.5.3.2. Korszerű fa ajtók
220
3.5.4. Műanyag ajtók
220-221
3.5.5. Fém ajtók
221
3.6. Kiegészítő szerkezetek
222
3.7. Nyílászáró szerkezetek elhelyezése, beépítése
222-223
3.8. Árnyékoló szerkezetek
223-224
3.9. Garázskapuk
225
3.10. Függönyfalak
225-226
4. Vakolatok, felületképzések
227-234
4.1. Vakolatok csoportosítása, anyaga, technológiák
227-229
4.1.1. Belső vakolások
227-228
4.1.2. Külső vakolások
228
4.1.3. Vakolatok segédszerkezetei
228-229
4.2. Vakolási munka menete
229-232
4.3. Vékony vakolatok
232-233
4.3.1. Szilikát vakolat
232-233
4.3.2. Szilikon gyanta alapú vékonyvakolat
233
4.3.3. Színes lábazatvakolatok
233
4.4. Rabicerősítésü vakolatok
233-234
5. Burkolatok, aljzatok
235-292
5.1. Burkolatok osztályozása
235
5.2. Aljzatok
236-240
5.2.1. Beton (vasbeton) aljzatok
236-237
5.2.2. Esztrichek
237-238
5.2.3. Úsztatott aljzatok
238-239
5.2.4. Szárazaljzatok
239-240
5.3. Padlóburkolatok
240-258
5.3.1. Padlóburkolatokkal szembeni követelmények
240-241
5.3.2. Padlóburkolatok szerkezeti felépítése, csoportosítása
241
5.3.3. Meleg padlóburkolatok (melegpadlók)
241-252
5.3.3.1. Hajópadlók
241-242
5.3.3.2. Svédpadlók
242
5.3.3.3. Parketta padlóburkolatok
242-247
5.3.3.4. Parafa padlóburkolatok
248-249
5.3.3.5. Laminált parketta burkolatok
249-250
5.3.3.6. Textil (szőnyeg) padlóburkolatok
250-251
5.3.3.7. Műanyag (PVC) padlóburkolatok
252
5.3.3.8. Linóleum padlóburkolatok
252
5.3.3.9. Gumi padlóburkolatok
252
5.3.3.10. Műgyanta padlók
252
5.3.4. Hideg padlóburkolatok (hidegpadlók)
252-255
5.3.4.1. Kerámia padlóburkolatok
252-255
5.3.4.2. Természetes kő padlóburkolatok
255
5.3.4.3. Mesterséges kő (műkő) padlóburkolatok
255
5.3.4.4. Simított betonpadló
255
5.3.5. Üreges padlók, kettős padlók
256-258
5.3.5.1. Üreges padlók
256-257
5.3.5.2. Kettős padlók
257-258
5.4. Falburkolatok
258-263
5.4.1. Falborítások, előtéthéjak
258
5.4.2. Meleg falburkolatok
258-261
5.4.2.1. Lambéria falburkolatok
258-260
5.4.2.2. Parafa falburkolatok
260
5.4.2.3. Műanyag falburkolatok
260-261
5.4.2.4. Textil falburkolatok
261
5.4.3. Hideg falburkolatok
261-263
5.4.3.1. Kerámia falburkolatok
261-263
5.4.3.2. Kő falburkolatok
263
5.5. Mennyezetborítások, álmennyezetek
263-268
5.5.1. Mennyezetborítások
264
5.5.2. Álmennyezetek
264-268
5.5.2.1. Monolit álmennyezetek
265-266
5.5.2.2. Kazettás álmennyezetek
266-267
5.5.2.3. Sávos álmennyezetek
267-268
5.5.2.4. Nyitott felületű álmennyezetek
268
5.6. Homlokzatburkolatok
268-282
5.6.1. Homlokzatburkolatokat érő hatások, követelmények
268-269
5.6.2. Homlokzatburkolatok osztályozása, csoportosítása
269
5.6.3. Ragasztott homlokzatburkolatok
269-271
5.6.3.1. Ragasztott tégla homlokzatburkolatok
269-270
5.6.3.2. Kerámialap homlokzatburkolatok
271
5.6.3.3. Kőlap homlokzatburkolatok
271
5.6.4. Kéregszerkezetként készülő homlokzatburkolatok
272-278
5.6.4.1. Falazott tégla homlokzatburkolatok
272-273
5.6.4.2. Kőlap homlokzatburkolatok
274-275
5.6.4.3. Szerelt kerámialap homlokzatburkolatok
275-276
5.6.4.4. Műpala homlokzatburkolatok
276
5.6.4.5. Fa homlokzatburkolatok
276-277
5.6.4.6. Fémlemez homlokzatburkolatok
277-278
5.6.5. Lábazatburkolatok
278-280
5.6.6. Pillérek, oszlopok burkolata
280-282
5.6.6.1. Tégla pillér- és oszlopburkolatok
280
5.6.6.2. Ragasztott kerámialap burkolatok
280-281
5.6.6.3. Kőlap oszlop- és pillérburkolatok
281
5.6.6.4. Mozaiklap pillér- és oszlopburkolatok
282
5.7. Térburkolatok, erkélyek, teraszok burkolatai
282-292
5.7.1. Térburkolatok
282-283
5.7.2. Erkélyek, teraszok burkolatai
284
5.7.3. Korszerű erkély- és teraszburkolati rendszerek
285-292
5.7.3.1. Technológiai réteggel ellátott szivárgó lemez
285
5.7.3.2. Kombinált teherhordó-, szűrő- és védőréteggel ellátott szivárgó lemez
286
5.7.3.3. Üveghálóval ellátott vékonyrétegű szivárgó lemez
286
5.7.3.4. Perem- és záróprofilok, ereszcsatorna rendszerek
286-287
5.7.3.5. Dréncsatornák
287-292
6. Használati- és üzemi víz elleni szigetelések
293-296
6.1. A szigetelés célja és feladata
293
6.2. A nedvességhatások
293
6.3. Védelmi igények
293
6.4. Az alkalmazott szigetelési mód
293-295
6.4.1. Vízzáró burkolat
294
6.4.2. Vízzáró és -szigetelő burkolat
294
6.4.3. Teljes értékű szigetelés
295
6.4.4. Kettős szigetelés
295
6.5. Használati- és üzemi víz elleni szigetelés kialakítása
295-296
7. Szobafestő, mázoló és tapétázó munkák
297-308
7.1. Felületek előkészítése
297
7.2. Festő munkák
297-303
7.2.1. Meszes festés
297-299
7.2.1.1. A mészfestés alapanyagának előkészítése
298
7.2.1.2. Az alapfelület előkészítése
298
7.2.1.3. Az alapmeszelés
298
7.2.1.4. Felületkiegyenlítés
298
7.2.1.5. A második és harmadik mészfestés
299
7.2.1.6. A színes mészfestés, homlokzatok festése
299
7.2.2. Enyves festés
299-300
7.2.2.1. Alapmeszelés, gipszelés és a glettelés
299
7.2.2.2. Szappanozás, timsózás
299
7.2.2.3. Az enyves festék elkészítése
299-300
7.2.2.4. Enyves festés a mennyezeten és az oldalfalakon
300
7.2.2.5. Enyves festés oszlatott kivitelben
300
7.2.3. Műgyanta kötőanyagú festések
300-303
7.2.3.1. A vizes műgyanta-diszperziós alapú belső falfestékek
301
7.2.3.2. A műgyanta alapú homlokzatfestékek
301-302
7.2.3.3. Szilikon kötőanyagú falfestékek
302-303
7.2.4. Szilikát kötőanyagú falfesték
303
7.3. Natúr fa felületek kezelése
303-304
7.3.1. A fa pácolása
303-304
7.3.2. Természetes felületvédelem viasszal
304
7.3.3. A fafelületek lakkozása
304
7.3.4. A lazúrok
304
7.4. Mázoló munkák
304-305
7.4.1. Bevonatok rétegei
304-305
7.4.2. Különleges mázolási munkák
305
7.5. Különleges festő munkák
305-306
7.5.1. Díszítő vakolatok
305
7.5.2. Díszes falfestések, egyszerű díszítő munkák
305-306
7.6. Tapétázási munkák
306-307
7.6.1. A tapétázáshoz használt anyagok
306-307
7.6.2. Az alapfelületekkel szembeni követelmények
307
7.6.3. A tapétázás műveletei
307-308
8. Villanyszerelési munkák
309-312
8.1. Az elektromos áram előállítása és szállítása
309
8.2. Csatlakozás elosztóhálózatra
309-311
8.2.1. Légkábel-csatlakozás
309-310
8.2.2. Földkábel-csatlakozás
310
8.2.3. A csatlakozási pont
310
8.2.4. Fogyasztásmérő
310-311
8.3. Az épület belső villamos hálózata
311-312
8.3.1. Vezetékek
311
8.3.2. Elosztó, biztosító táblák
312
8.3.3. Kapcsolók, csatlakozók
312
8.3.4. Világítótestek
312
8.4. Érintésvédelem
312
8.5. Villámvédelem
312
9. Épületgépészeti szerelőmunkák
313-325
9.1. Bevezetés
313
9.2. Vízvezetéki munkák szerelése
313-316
9.3. Csatornázási munkák szerelése
316-320
9.3.1. Földmunkák
316
9.3.2. Csatornázási rendszerek
316-320
9.3.2.1. Egyesített rendszer
316-317
9.3.2.2. Elválasztott rendszer
317
9.3.2.3. Belső csatornázási rendszer
317-320
9.4. Gázvezeték szerelési munkák
320-322
9.4.1. Gázellátás (épületen, épületben)
321
9.4.2. Falazott kémények problémái
321-322
9.5. Fűtési munkák szerelése
323-324
9.6. Szellőzési munkák és klímaberendezések szerelése
324-325
10. Berendezési tárgyak
326-329
10.1. A lakás
326
10.1.1. A lakás berendezése
326
10.2. Berendezési tárgyak
327-328
10.2.1. Fekvőhelyek
327
10.2.2. Szekrények és polcok
327
10.2.3. Asztalok és székek
327
10.2.4. Fotelek, kanapék
328
10.2.5. Konyhai berendezések
328
10.2.6. WC és fürdő berendezései
328
10.3. A helyiségek berendezése
329
11. Építési rendszerek, építési technológiák
329-343
11.1. Tartószerkezeti rendszerek
330
11.2. Falas építési rendszerek
331-336
11.2.1. Kiselemes építési mód
331-332
11.2.2. Blokkos építési mód
332-333
11.2.3. Panelos építési mód
333-334
11.2.4. Öntött betonfalas építési mód
334-336
11.3. Vázas építési rendszerek
336-343
11.3.1. Monolit vasbeton vázas építési mód
336-338
11.3.2. Előregyártott vasbeton vázas építési mód
338-339
11.3.3. Könnyűszerkezetes építési mód
340-341
11.3.4. Acélvázas csarnokok
341-343
12. Épületek fenntartása és üzemeltetése
344-347
12.1. Az épületek ciklusideje, élettartama, fogalmak
344
12.2. Az épületdiagnosztika
344
12.3. Az épületszerkezetek károsodása
344-345
12.4. A helyszíni vizsgálatok
345
12.5. Épületszerkezetek felismerése
345-346
12.6. Értékelések és ajánlások
346-347
12.7. Az épületek üzemeltetése
347
13. Épületek hő- és hangszigetelése
348-362
13.1. A hő- és a hangszigetelésről általában
348
13.2. Hőtechnikai ismeretek
348-353
13.2.1. A hő terjedése
348-349
13.2.2. A hővezetési tényező
349
13.2.3. Heterogén szerkezetek
349-350
13.2.4. Hőátadási tényező
350
13.2.5. Hőtechnikai követelmények
350-351
13.2.6. Légréteg
351
13.2.7. Hőhíd
351
13.2.8. Napsugárzás
351-352
13.2.9. Hőelnyelési tényező, hőtárolós
352
13.2.9.1. Padlók hőelnyelése
352
13.2.11. Példa számítás
353
13.3. Páratechnika
353-354
13.3.1. Páradiffúzió jelensége, páradiffúziós tényező
354
13.3.2. Páralecsapódás
354
13.4. Zaj elleni védelem
354-355
13.5. Hőszigetelő anyagok
355-357
13.5.1. Szálas hőszigetelő anyagok
355-356
13.5.1.1. Kőzetgyapot termékek
355-356
13.5.1.2. Üveggyapot termékek
356
13.5.1.3. Cementkötésü fabeton hőszigetelő lemezek
356
13.5.2. Üreges hőszigetelő anyagok
356-357
13.5.2.1. Habüveg
356
13.5.2.2. Polisztirol hab
356-357
13.5.2.3. Poliuretán hab termékek
357
13.5.2.4. Polietilén hab termékek
357
13.5.2.5. Parafa hőszigetelő termékek
357
13.5.3. Ömlesztett hőszigetelő anyagok
357
13.5.3.1. Perlit és perlittermékek
357
13.5.3.2. Agyaggyártmányok
357
13.6. A hőszigetelések rögzítése
357-358
13.6.1. Helyzetbiztosítás rögzítő elem nélkül
357-358
13.6.2. Rögzítés ragasztó tapasszal
358
13.6.3. Mechanikus rögzítés
358
13.6.3.1. Dübeles rögzítés
358
13.6.3.2. Kapcsos rögzítés
358
13.6.3.3. Vonalmenti rögzítés
358
13.7. Szigetelőanyagok helye az épületszerkezetekben
358-361
13.7.1. Lábazat hőszigetelése
358-359
13.7.2. Talajon fekvő padlók hőszigetelése
359
13.7.3. Homlokzati hőszigetelés
359-360
13.7.4. Magastetők, zárófödémek hőszigetelése
360-361
13.7.5. Csomópontok hőszigetelése
361
13.8. Épületek hangszigetelése
361-362
Tárgymutató
363-366
Tartalomjegyzék
367-370
Irodalomjegyzék
371
Hátsó borító
372