Családjog I.

A család fogalmának számos meghatározása ismeretes, amelyek jórészt azáltal szűkebbek vagy tágabbak, tömörebbek vagy részletezőbbek, hogy átfogják-e a nagy és kiscsalád fogalmát egyaránt, hosszabb történeti időszakot vesznek alapul, vagy egy konkrét időhöz kötődnek. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint- „A család a társadalom természetes és alapvető egysége és joga van a társadalom valamint az állam védelmére.” [16. cikk (3) bek.] Ez a meghatározás nemcsak a család napjainkban fennálló, ismert jelentőségére mutat, hanem kiemeli a család védelmének a szükségességét, amely azonban nem csupán jogi szabályok útján, az azok által adott keretekben valósulhat meg. Utal egyúttal a családjog szerepére, alapfeladataira is, amely nem jelenti azt, hogy a családjognak át kellene fognia a családok életére vonatkozó valamennyi jogszabály anyagát. A családok életét ugyanis számos szabály érinti, befolyásolja, rendezi. Ezek között nagy számban találhatunk társadalombiztosítási, munkajogi rendelkezéseket, mint a családi pótlék, az anyasági támogatások rendszere, a gyermekmunka és a kiskorúak munkajogi védelme stb. Jelentős a családi magatartások büntetőjogi védettsége és a családoknak nyújtott állami támogatás sokféle közigazgatási szabályon át valósul meg. A családjogi viták fórumrendszereinek a szabályozásán át számos az eljárásjogokba tartozó rendelkezés valósít meg családvédelmet. (A polgári eljárásjogban helyezkedik el pl. a békítés szabályozása a házassági bontóperben, vagy a családi jogállás iránt indult perek alperesi aktorátusának a rendezése. A családok életének jellegzetessége, hogy ezeket a kapcsolatokat érzelmi, biológiai és vagyoni elemek együttesen alkotják. A családi magatartások egy része a legbizalmasabb emberi kapcsolatok közé tartozik, a család a magánautonómia világába tartozik és azon belül is a leginkább intimszférában valósul meg. Az intimszféra bizalmas kapcsolatai a jog szabályaival nem, vagy csak egészen áttételesen befolyásolhatóak, a kívánatos magatartásminták leginkább az erkölcs szabályaival és társadalmi szokásrendszeren át alakíthatóak. Weiss elemzése szerint e kapcsolatok elsődlegesen nem jogi normákkal rendezettek, a jogi beavatkozásnak korlátai vannak. (Kommentár 17. old.) A család intimszféra jellege és az, hogy a családjog nem foghatja át mindazon szabályok összességét, amelyek a családok életét érintik, mint két alaptényező vonják meg a családjog szabályozásának a hatókörét, területét és rendszerét. E szempontból hármas feladatkör kíván említést: a) konfliktus megelőző, b) konfliktusoldó, c) konfliktusszüntető feladat szükségessége merül fel. A konfliktus megelőzést a családjog direkt eszközökkel nem szolgálja, ez döntően jogon kívüli feladat. A konfliktusoldás területére tartozik pl. a házastársak bontóperbeli békítése, amely elsődlegesen ugyancsak nem jogi feladat. A családjog leginkább hatékony szerepe a családi konfliktusok megszüntetésében jelölhető meg.