Szociális jog I.

Szerkesztő: Czúcz Ottó
Cím: Szociális jog I.
Megjelenési adatok: Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., Budapest, 2003. | ISBN: 963-388-344-x

A szociális jog viszonylag fiatal tudományág. Az általa szabályozott (legújabb kori) intézmények fejlődése mintegy 150-200 évvel ezelőtt kezdődött. Ezen intézmények azonban e - történelmi léptékkel mérve - rövid idő alatt a társadalom életének igen fontos részévé váltak. Mindannyiunk életét átszövik. Az átlagpolgár életút-jövedelmének, egyharmad részénél is nagyobb hányadát kapja e forrásokból. A megtermelt nemzeti jövedelem több mint huszonöt százalékát fordítjuk az e körbe tartozó intézmények működtetésére, s életünk legkritikusabb pillanataiban várunk tőlük segítséget. Mindezek talán indokolják, hogy útjára bocsássuk ezt az egyetemi tankönyvet, amely segíthet az egyetemről kikerülő fiatal szakemberek tájékozottságának, felkészültségének megalapozásában. Az előttünk álló uniós csatlakozás miatt különösen nagy gondot fordítottunk a nemzetközi és európai uniós összefüggések tárgyalására. Őszintén reméljük, hogy a hallgatókon kívül a társadalombiztosítás, a szociális igazgatás különféle színterein tevékenykedő szakemberek is haszonnal forgathatják e könyvet. (...) A magyar szociális intézményi struktúra legfontosabb elemeit a társadalombiztosítás és az egyéb szociális intézmények alkotják. Ezek jogi szabályozásának jellegzetes vonásait, sajátosságait csak akkor tudjuk feltárni, ha megismerjük, milyen szerepet töltenek be ezek az intézmények a társadalom életében, és működésüket milyen lényegesebb belső összefüggések jellemzik. Első lépésként tehát azt kell megvizsgálnunk, hogy az emberi, társadalmi élet mely területein válik szükségessé a szociális ellátási rendszer kialakulása és működése, továbbá a felmerülő társadalmi igényeket milyen módon elégítik ki ezek az intézmények. Elméleti síkon viszonylag egyszerűen meghatározható az e körben tárgyalandó szociális intézmények alapvető funkciója. Kiindulásként arra a közismert tényre kell utalnunk, hogy az ember létének egyik legalapvetőbb vonása: ahhoz, hogy életét fenntartsa, elhasznált erőforrásait rendszeresen pótolnia kell. Ez kényszerítőén parancsolja az ehhez szükséges javak megszerzését. Ennek alapvető módja a - és erre aligha kell e helyütt külön felhívni a figyelmet: mindig társadalmilag kondicionált és társadalmi keretekbe ágyazott - célszerűen megválasztott emberi termelőtevékenység. Az életpályán azonban gyakran vannak olyan helyzetek, időszakok, amelyek idején az ember saját munkájával nem képes előállítani a megélhetéshez szükséges javakat (és ez akkor is így van, ha az életútnak csak azt a részét nézzük, amikor az egyénnek életkora, fizikai képességei, felkészültsége alapján elvileg lehetősége van munka végzésére1). A javak előteremtésének ciklikus folyamatában ilyenkor zavar támad2, amely az egyén létét, fennmaradását is veszélyeztetheti. E helyzeteket a továbbiakban gyűjtőelnevezéssel megélhetési (reprodukciós) zavaroknak hívjuk majd E kategória a továbbiakban igen fontos szerepet játszik további vizsgálódásainkban. A későbbiekben láthatjuk majd, hogy lényegében valamennyi szociális intézmény működése hátterében felismerhetők az ilyen megélhetési zavarok különféle változatai, ezek az intézmények az ilyen veszélyek elhárítására hivatottak.

Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Szociális intézmény, Társadalombiztosítás, Szociális ellátó rendszer
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Szociális jog I. (első kötet)(ez a kötet)
Szociális jog II.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító

Címlap

Rövidítések jegyzéke

5-6

Bevezetés

I. fejezet: A szociális jog által szabályozott életviszonyok köre, a társadalombiztosítás és egyéb szociális intézmények fogalma

9-43

Irodalom

9-10

I. A szociális ellátási rendszer néhány jellegzetes vonása, fogalmának meghatározása

10-19

1.§ A szociális ellátások társadalmi rendeltetése

10-11

2.§ A megélhetési zavarok megjelenési formáinak változása a különféle történelmi korszakokban

11-13

3.§ A megélhetési zavarok elhárításának lehetséges színterei

14-19

a) Az egyéni tartalékképzés

b) A kisközösségi szociális támogatások különféle formái

14-19

1. A család

15-16

2. A lakóhelyi közösségek

16-17

3. A munkavégző közösségek

17-18

4. Az önkéntes biztosítás

II. Az állam fellépése a szociális ellátási rendszerek megszervezése színterén

19-43

1.§ Az állami fellépés szükségessége

20-23

2.§ Az állami nagyrendszerek kialakulását, jellegét befolyásoló fontosabb tényezők

23-30

3.§ Az állam által működtetett szociális ellátási rendszerek fő típusai. A társadalombiztosítás és az egyéb szociális ellátások fogalmának meghatározása

31-43

II. fejezet: Az állam által működtetett szociális ellátó rendszerek kialakulása, fejlődésük főbb állomásai

45-62

Irodalom

1. § Az állam által megszervezett szociális ellátási rendszerek klasszikus példája: a bismarcki társadalombiztosítási rendszer

46-49

2. § A szovjet szociális ellátási rendszer kialakulása és jellemzői

49-51

3.§ A fejlődés újabb állomása: az amerikai „Social Security Act” megjelenése

51-53

4.§ Az első segélyezési típusú átfogó szociális ellátási rendszer: az új-zélandi modell

53-54

5.§ Egy új általános teória: a Beveridge-terv

55-57

6.§ A svéd jóléti állam kialakulása és jellemzői

58-60

7.§ A szociális ellátási rendszerek fejlődésének fő tendenciái a II.világháborút követő időszakban

60-62

III. fejezet: A magyar állami szociális védelem első Intézményeinek megjelenése, a magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulásának és fejlődésének főbb állomásai

63-97

Irodalom

I. Az állami fellépés kezdetei

63-66

II. A társadalombiztosítási rendszer kialakulása és rövid története 1945-ig

66-82

1.§ Előzmények

66-68

1. A "bányatársládák"

66-67

2. Az önkéntes segélyegyletek, vállalati pénztárak kialakulása

67-68

2.§ A betegségi biztosítás kialakulása és változásai az I.világháborúig

69-73

1. Az 1891.évi XIV.tc.

69-71

2. Az 1907. évi XIX. tc.

71-73

3.§ Egy rövid epizód: a Tanácsköztársaság társadalombiztosítási intézkedései

73-74

4.§ A betegségi és baleseti biztosítás reformja a két világháború között: az 1927. évi XXI. tc.

74-76

5.§ Az öregségi és rokkantsági biztosítás

77-79

6.§ A családi pótlék kialakulása

7.§ Társadalombiztosítási rendszerünk néhány jellemző vonása 1945 előtt

80-82

III. A társadalombiztosítási rendszer II. világháború utáni fejlődésének vázlata

82-97

1.§ A rekonstrukció évei és a társadalombiztosítás fejlődése a fordulat évéig

82-85

2.§ A társadalombiztosítási rendszer átalakulása a fordulat évétől az 1956-os forradalomig

86-89

3.§ A fejlődés fő irányai 1957 után

89-97

IV. fejezet: A társadalombiztosítási jog alapelvei és elhatárolása más jogágaktól

99-119

Irodalom

1.§ A társadalombiztosítási jogviszonyok néhány sajátos vonása

99-107

2.§ A társadalombiztosítási jog alapelvei

107-111

3.§ A társadalombiztosítási jog elhatárolása más jogágaktól

111-119

1. A társadalombiztosítás viszonya más szociális ellátási intézményekhez

112-113

2. A társadalombiztosítás és a polgári jog által szabályozott "magánbiztosítás" viszonya

114-115

3. A társadalombiztosítási jog kapcsolata a munkajoggal, a szövetkezeti joggal

115-117

4. A társadalombiztosítási jog kapcsolata egyéb jogágakkal

117-119

5. A továbbiakban áttérünk a társadalombiztosítási jogviszonyok részletesebb vizsgálatára

119

V. fejezet: A védett személyek köre és a társadalombiztosítás irányítását, felügyeletét, valamint igazgatását végző szervek

121-161

I. A védett személyek köre

121-155

1.§ A társadalom széles köre számára védelmet ígérő intézmények szabályozási megoldásai

122-124

2.§ A meghatározott társadalmi csoportokat, kategóriákat védelem alá vonó szelektív struktúrák

124-127

3.§ A védett személyek köre a magyar társadalombiztosítási rendszerben

127-155

A) A biztosítottak

127-144

1. A biztosítottak egyes csoportjai

128-142

a) A munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati stb.) jogviszonyban állók

128-129

b) A szövetkezeti tagok

129

c) Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatók biztosítási kötelezettsége

130-131

d) A munkanélküli ellátásban részesülők biztosítása

131

e) A (kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) egyéni vállalkozók biztosítása

132-133

f) A (kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) társas vállalkozók biztosítása

133-136

g) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők biztosítása

136-140

ga) A bedolgozók biztosítása

137

gb) A megbízási jogviszony keretében személyesen munkát végzők biztosítása

137-138

gc) Vállalkozási jellegű jogviszony alapján munkát végzők biztosítása

138

gd) A felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végzők biztosítása

138-139

ge) Segítő családtagként munkát végző személyek biztosítása

139-140

gf) Egyházi személyek, a szerzetesrendek tagjai biztosítása

140

h) Egyes választott tisztségviselők biztosítása

140-142

2. A biztosítás szüneteltetése

143

3. A biztosításból kizárt személyek

143-144

B) A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak

145-149

1. A baleseti ellátásra jogosultak

145-146

2. Az egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek

146-149

C) A hozzátartozók biztosítási jogosultságai

149

D) Megállapodás alapján társadalombiztosítási jogosultságot szerzők

149-155

1. Megállapodás nyugdíjjogosultságra

150-154

a) Megállapodás nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából

150-151

b) Megállapodás szolgálati idő szerzésére

151-152

c) Megállapodás gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejének szolgálati időként való beszámítása céljából

152-153

d) Megállapodás az 1997-ben és 1998-ban külföldön foglalkoztatott biztosított számára szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából

153-154

2. Megállapodás egészségbiztosítási ellátásra

154-155

a) A 11%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettekkel köthető megállapodás

154-155

b) Külföldiek egészségügyi szolgáltatására irányuló megállapodása

155

c) Oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgár által egészségügyi szolgáltatásra irányuló megállapodás kötése

155

II. A társadalombiztosítás irányítását, felügyeletét és igazgatását végző szervek

156-161

1. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felügyelete és igazgatási szerveinek irányítása

156-160

1. Az előzmények

156-159

2. Igazgatási szervek

159-160

2.§ A munkáltatói kifizetőhelyek

160-161

VI. fejezet: A társadalombiztosítás és egyéb szociális ellátások finanszírozása

163-199

Irodalom

163

I. Elméleti alapkérdések

163-178

1.§ A szociális intézmények finanszírozásának néhány alapösszefüggése

164-165

2.§ Finanszírozási alaptípusok

165-169

3.§ A biztosítási típusú rendszerek (jövedelmekhez igazodó) hozzájárulásai meghatározásának alapvető kérdései

169-171

4.§ Az adóból történő finanszírozás néhány aspektusa

171-173

5.§ Finanszírozástechnikai kérdések: a biztosítási rendszerek felépítésének lehetséges változatai

173-178

II. A magyar társadalombiztosítási rendszer finanszírozásának forrásai

178-195

1.§ Áttekintés

178-179

2.§ A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék

179-181

3.§ Egyes ellátásokra vonatkozó speciális szabályok

181

4.§ A biztosított által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék

182-185

A) A biztosított által fizetendő járulékok speciális esetei

183-185

a) A végkielégítés utáni járulékfizetés

183

b) A nyugellátásban részesülők járulékfizetési kötelezettsége

183-184

c) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és az ápolási díjban részesülők nyugdíjjárulék-fizetése

184

d) A munkanélküli-ellátásokban részesülők nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége

185

e) Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége

185

f) Nyugdíjjárulék- és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség egyidejűleg fennálló több biztosítással járó jogviszony esetén

185

5.§ A magánnyugdíjrendszer keretei között fizetendő tagdíj

185-186

6.§ A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

186

7.§ A biztosított társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

186

8.§ Az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége

187

9.§ A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozók baleseti járuléka

188

10.§ Az egészségügyi hozzájárulás

188-191

A) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

188-190

B) A tételes egészségügyi hozzájárulás

190-191

11.§ Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén irányadó speciális szabályok

192

12.§ A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak

193

13.§ A járulékfizetési kötelezettségteljesítése

193-195

III. A munkanélküli-ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete

195-197

IV. A segélyezési típusú intézmények finanszírozása

198-199

1. A (túlnyomórészt) állami költségvetésből finanszírozott ellátások

198-199

2. A helyi önkormányzatok által megállapított segélyezési típusú ellátások finanszírozása

199

VII. fejezet: A társadalombiztosítási jogviszony tárgya: a társadalombiztosítási ellátások és a munkáltatót terhelő főbb kötelezettségek

201-228

I. A munkavállalói jogviszony tárgya: a társadalombiztosítási ellátás fogalma és fajai

201-208

1. § Az ellátások fajai

202-208

A "szükséghelyzetek" csoportosításai

203-208

II. A munkáltatói jogviszony tárgya: a munkáltatót terhelő főbb kötelezettségek

208

III. A társadalombiztosítási jogviszony tartalma: a felek jogai és kötelezettségei

209-222

1.§ A társadalombiztosítási ellátások jogi természete

209-210

2.§ Az ellátásokra való jogosultság feltételei

210-222

1. A "biztosítási esemény"

210-217

A) A táppénz

211-213

B) A nyugellátások

213-217

Az öregségi nyugdíj

213-215

A rokkantság

215-216

A baleseti ellátások

216-217

2. Az ellátásokra való jogosultság másodlagos, biztosítástechnikai (vagy szekunder) feltételei

218-221

3. Az ellátásra való jogosultság alaki feltételei

221-222

IV. Az ellátások mértéke

222-225

1.§ Az ellátások mértékét befolyásoló tényezők a jogosultság megállapításakor

222-224

2.§ Az ellátások reálértékének megőrzése

224-225

V. A társadalombiztosítási jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése

225-228

1.§ A munkavállalói társadalombiztosítási jogviszony dinamikája

225-228

1. A jogviszony keletkezése

225-226

2. A jogviszony módosulása

227

3. A jogviszony megszűnése

227-228

2.§ A munkáltatói társadalombiztosítási jogviszony dinamikája

228

1. A jogviszony keletkezése

228

2. A jogviszony megszűnése

228

VIII. fejezet: Felelősség és jogorvoslat

229-242

I. Felelősség a társadalombiztosítási (és a családtámogatási) ellátások körében

229-236

1.§ A jogalap nélkül igénybe vett ellátás visszafizetésének kötelezettsége

230

2.§ A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége a mások által jogalap nélkül felvett ellátásokért

231

3.§ A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége az általa okozott üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén

232-233

4.§ A megtérítés mértéke

233

5.§ A követelés érvényesítése

234

6.§ Az igényérvényesítési határidők

234-235

7.§ Mérséklés, elengedés

235-236

II. Jogorvoslat

236-242

1.§ Jogorvoslat a közigazgatási eljárási szakban

237-240

1. Felek a társadalombiztosítási (és családtámogatási) eljárásban

237-238

2. A jogorvoslati fórumok

238

3. A fellebbezés

239

4. A felettes szerv intézkedése

239

5. Fellebbezés a méltányossági jogkörben meghozott döntéssel szemben

239

6. Módosítás, visszavonás

240

7. Felügyeleti intézkedés

240

2.§ A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata

240-242

1. Az eljáró bíróság hatásköre és illetékessége

241

2. A bíróság eljárása

242

IX. fejezet: A nemzetközi szociális jog alapkérdései

243-294

Irodalom

243

I. Bevezetés

243-247

II. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minimumstandardot meghatározó tevékenysége

247-253

1.§ A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet létrejötte

247-248

2.§ A Szervezet fejlődésének fő szakaszai

248-250

3.§ A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szervezeti felépítése és működése

250-251

4.§ A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normái

252

5.§ Az egyezmények és ajánlások végrehajtásának ellenőrzési mechanizmusa

252-253

III. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fontosabb szociális normái

254-270

1.§ A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102.számú egyezmény (1952)

255-263

1. Orvosi egészségügyi ellátások

257-260

2. Az öregségi nyugellátások

260-262

3. A családi ellátások

262-263

2.§ A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ún. harmadik generációs minimumstandardjai

263-270

1. A munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegetések esetén nyújtandó ellátásokról szóló 121-es számú egyezmény (1964)

264-266

2. A rokkantaknak, az időskorúaknak és a hátramaradt hozzátartozóknak nyújtandó ellátásokról szóló 128-as számú egyezmény (1967)

266-268

3. Az orvosi, egészségügyi ellátásokról és a keresőképteleneknek nyújtott támogatásokról szóló 130-as számú egyezmény (1969)

268-270

IV. Az Európa Tanács szociális standardokat megállapító normái

270-288

1.§ Az Európai Szociális Karta (Torino, 1961)

271-278

2.§ A Szociális Biztonság Európai Kódexe és ennek protokollja (1964)

278-282

3.§ A felülvizsgált Európai Kódex a szociális biztonságról (1990)

282-286

1. Előzmények

282-283

2. A felülvizsgált Kódex szerkezete és tartalma

283-286

4.§ Az Európa Tanács által elfogadott egyéb szociális normák

286-288

V. Kétoldalú szociálpolitikai egyezmények és egyéb szociálpolitikai megállapodások

288-294

1.§ Magyarország jelenleg hatályos szociálpolitikai egyezményei és megállapodásai

289-290

2.§ Az egyezmények néhány jellegzetes vonása

290-294

1. Az egyezmények személyi hatása

290

2. A tárgyi hatály

290-291

3. Az egyezmények néhány jellegzetes vonása

291-294

4. Néhány záró megjegyzés

294

X. fejezet: Az Európai Unió szociális joga

295-349

Irodalom

295

I. A szociális jogok megjelenése és fejlődése az Európai Közösségben

296-311

1.§ A kezdetek

296-299

2.§ Az 1972-es párizsi csúcstalálkozó és az első szociális akcióprogram

300-302

3.§ A Közösségi Charta és a Maastrichti Szerződés

303-308

4.§ Az Amszterdami Szerződés (1997)

308-311

II. A Közösségi szociális jog néhány alapvető vonása

311-321

1.§ A európai közösségi szociális jog fogalma, tárgya

311-312

2.§ Közösségi hatáskörök a szociális jog szabályozásában

312-314

3.§ Az európai szociális jog intézményi alapjai - rövid áttekintés

314-321

1. Az Európai Parlament

315-316

2. A Tanács

317-318

3. A Bizottság

318-319

4. Az Európai Bizottság

319-321

5. Az Európai Számvevőszék

321

III. A szociális jog koordinációja az Európai Unióban

321-344

1.§ Bevezetés

321-322

2.§ A szociális jogi koordináció közösségi jogi alapjai

322-323

3.§ A koordináció hatálya

324-330

1. A személyi hatály

324-326

2. Tárgyi hatály

326-328

3. Területi hatály

329

4. Időbeli hatály

329-330

4.§ A szociális jogi koordináció fő feladatai és alapelvei

330-335

1. A szociális jogi státus (vagyis az alkalmazandó jog) meghatározása

330-332

2. A más tagállamokból származó állampolgárok szociális jogi diszkriminációjának tilalma

332-333

3. A biztosításban töltött idők összeszámításának elve (Totalisierung)

333-334

4. Az ellátások külföldre történő folyósításának, exportjának elve

334-335

5.§ Az egyes szociális biztonsági ágazatokra vonatkozó előírások

335-344

1. Betegségi és anyasági ellátások

335-336

2. Rokkantsági ellátások

336-338

3. Időskor és halál esetén nyújtandó (nyug)ellátások

338-340

4. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések

340

5. Haláleseti ellátások

341

6. Munkanélküli-ellátások

341-342

7. Családi támogatások, ellátások

343-344

6.§ Az áttelepült (vagy vándor-) munkavállalók társadalombiztosításával foglalkozó igazgatási bizottság

344

IV. Reformelgondolások és javaslatok a koordináció hatékonyabbá és egyszerűbbé tételére

345-347

1. A jogi szabályozás egyszerűbbé tétele

345

2. A koordináció kiterjesztése a tagállamok területén kívüli államokból érkező munkavállalókra

346

3. A kiegészítő szociális védelmi rendszerek koordinációjának problémája

346-347

V. Harmonizációs törekvések

347-349

Függelék

351-454

Az Európai Szociális Karta - Torino, 1961.október 18.

353-375

A Muankavállalók alapvető szociális jogairól szóló Közösségi Charta

377-383

Az Európai Unió Tanácsa 1408/71. sz. rendelete a munkavállalókra és az egyéni vállalkozókra, valamint családtagjaikra vonatkozó társadalombiztosítási rendszerekről

385-454

Tartalom

455-461

Hátsó borító

Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Szociális jog I.

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék