Magyar
English
Szociális jog II.
Szerkesztő:
Czúcz OttóTovábbi szerzők: Pogány Magdolna; Hajdú József; Czúcz Ottó
Cím: Szociális jog II.
Megjelenési adatok: Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., Budapest, 2003. | ISBN: 963-388-475-6
A szociális jog e második kötetében áttekintjük a jelenlegi magyar szociális intézményi struktúra legfontosabb elemeit és az egyes intézmények működésének fő jellegzetességeit. Összeállításunkat elsősorban az egyetemi oktatás céljaira szántuk. Ez magyarázza a szerkesztés néhány sajátos vonását. Ezek közül kiemeljük, hogy igyekeztünk az egyes intézményeket elméletileg is rendezett formában tárgyalni. Törekedtünk arra, hogy a nálunk alkalmazott megoldásokat elhelyezzük a hasonló célt szolgáló külföldi intézmények fő típusai között. Mindezeken túl megkíséreltük az egyes intézmények II. világháborút követő magyarországi változásait is felvázolni, ezzel is elősegítve, hogy a fejlődési irányok jobban felismerhetővé váljanak. A fő törekvésünk azonban mindvégig az volt, hogy átfogó képet adjunk a jelenlegi magyar szociális intézményi struktúra jogi szabályozásáról és működéséről. Mindezek alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy e kötetet a legkülönfélébb szociális területeken tevékenykedő szakemberek széles köre is haszonnal forgathatja a munkáját elősegítő kézikönyvként. A kézirat szerkesztését 2005 márciusában zártuk. A kötetben szereplő jogszabályok az ekkori állapotot tükrözik. (...) Az Alkotmányban deklarált állampolgári alapjog, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ennek feltételeit az állam - többek között - az egészségügyi intézményrendszer fenntartásával és az orvosi ellátás megszervezésével biztosítja. Az állami felelősség terjedelme úgy fogalmazható meg, hogy kialakítja azokat a feltételeket, amelyek útján lehetővé válik a közösségek és egyének számára az egészségi állapotuk megőrzése, védelme és fejlesztése, illetve szükség esetén lehetséges mértékű helyreállítása. Ennek során a jogosultaknak az ellátások igénybevételekor nem, vagy nem teljes mértékben kell közvetlenül finanszírozniuk az egészségügyi szolgáltatást. A WHO elemzései szerint az életmód 43%-ban; a környezeti tényezők 19%-ban; a biogenetikai tényezők 27%-ban; az egészségügyi ellátás színvonala 11% arányban határozza meg a lakosság egészségi állapotát. Miután az egészségügyi szolgáltatás kihat az életmódra, és az élettudományok fejlődése hatásaként a biogenetikai tényezőkre is, így hatása közvetetten a - jelzett - százalékos aránynál jelentősebb lehet. Az alábbiakban áttekintjük, hogy hogyan változott az egészségügyi szolgáltatás az elmúlt hatvan évben. Ebben a fejezetrészben csupán azokra a változásokra koncentrálunk, amelyek a legmarkánsabban határozták meg a jogosultak körének változását, a nyújtott szolgáltatások körét, és az egészségügy finanszírozásának változásait. Nem tekinthetünk el az egészségpolitikai elvekben bekövetkezett változások megemlítésétől, hiszen ezek alapvetően határozzák meg az egészségügyi szervezetrendszer szervezési koncepcióján át a nyújtott szolgáltatások körét és minőségét.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Munkanélküliség, Társadalombiztosítás, Családtámogatás, Szociális igazgatás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Munkanélküliség, Társadalombiztosítás, Családtámogatás, Szociális igazgatás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Szociális jog I. (első kötet)
- Szociális jog II. (ez a kötet)
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Bevezetés
5
Rövidítések jegyzéke
7-8
Első rész: A társadalombiztosítási ellátások
10-302
Első fejezet: A Kötelező egészségbiztosítás
11-96
I. Az egészségügyi szolgáltatások
11-28
Irodalom
11
1.§ Az intézmény rendeltetése
12
2.§ Az intézmény - 1945 utáni - fejlődésének vázlata
12-17
1. Az intézményi átalakulás fontosabb jellemzői
13
2. A nyújtott egészségügyi szolgáltatások köre
14
3. Az egészségügy szervezésének jellemzői az 1960-70-es években
14-15
4. Az egészségügyi intézményrendszer fejlesztése és finanszírozása
15-17
3.§ Az egészségügyi ellátás sajátosságai az ezredforduló Magyarországán
17-22
1. A lakosság egészségi állapota
17-18
2. Az egészségügyi intézmények, szolgáltatások igénybevétele
18-19
3. Az egészségügyi intézmények szervezeti formája
19
4. Gazdasági teljesítmény és az egészségügyi közkiadások alakulása
20
5. Az Egészségbiztosítási Alap bevételei
20
6. Az egészségügyi kiadások
21-22
4.§ Kitekintés: az egészségügyi ellátások rendszerére Európában
22-28
1. Az egészségügyi rendszerek típusai
22-23
2. Az egészségügy költségvetése és finanszírozása
23-26
3. A magánbiztosítók szerepe az Európai Unió tagországaiban
26-28
4. Az egészségügyi szolgáltatások struktúrája
28
II. A kötelező egészségbiztosítási rendszer egészségügyi szolgáltatásai Magyarországon (az Ebtv. szolgáltatásai)
29-91
1.§ Az egészségügyi szolgáltatásokról általában
29
2.§ Védett személyek köre
29-30
3.§ Jogosultsági feltételek
30
4.§ Az ellátások típusai
31-91
A) Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
31-47
1. § A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások
32-33
2. § Gyógykezelés céljából végzett ellátások
33-40
1. Háziorvosi ellátás
34-35
2. A fogászati ellátások
35-36
3. Járóbeteg-szakellátás
36-38
4. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
38-40
3. § Egyéb egészségügyi szolgáltatások
41-43
1. Szülészeti ellátások
41
2. Orvosi rehabilitáció
42-43
3. Betegszállítás
43
4.§ Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének néhány fontosabb eljárási kérdése
44-47
B) Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások
47-61
1.§ Bevezetés
47-49
2.§ A gyógyszerek árához nyújtott támogatás
49-53
3.§ Gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás
53-56
4.§ A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz forgalmazása
56
5.§ Gyógyfürdő ellátások támogatása
57-58
6.§ Ártámogatási tárgyalások, szerződések
58-59
7.§ Utazási költségtérítés
59-61
C) Részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
62-63
D) Méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
63-67
E) Külföldön történő gyógykezelés
67-71
1.§ A külföldön egészségügyi ellátásra szoruló magyar biztosítottak helyzete
67-70
2.§ A hazai egészségügyi intézményben nem gyógyítható betegekre vonatkozó szabályok
70-71
F) Az egészségügyi szolgáltatások iránti igények érvényesítése
71-74
1.§ A jogosultság igazolása
71-72
2.§ A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) igénylése
73-74
G) Az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások biztosítása
74-91
1.§ Szerződéses kapcsolatok
75-76
2.§ Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása
77-84
1. A háziorvosi rendszer finanszírozása
77-79
2. Egyéb alapellátási feladatok finanszírozása
79
3. A fogászati ellátás finanszírozása
80-81
4. A járóbeteg-szakellátás finanszírozása
81
5. A betegszállítás finanszírozása
81-82
6. A házi szakápolás finanszírozása
82
7. A fekvőbeteg-szakellátás finanszírozása
82-83
8. A finanszírozás felhasználása
83-84
3.§ A kötelező egészségbiztosítás feladatai ellátásának biztosítását szolgáló szerződések
84-87
4.§ A szerződés teljesítésének ellenőrzése
87-90
5.§ Az egészségbiztosítási szolgáltatások kapcsolata más szociális intézményekkel
90-91
Kitekintés: Az önkéntes és magánbiztosítások szerepe az egészségügyi ellátások terén
92-96
Második fejezet: Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
97-130
Bevezetés
97-98
I. A Táppénz
98-120
1.§ Jogosultsági feltételek
98-103
1. A biztosítási jogviszony megléte és a járulékfizetési kötelezettség teljesítése.
98-99
2. A keresőképtelenség
99-101
3. A keresőképtelenség igazolása
102-103
A keresőképtelenség első napja
103
2.§ A táppénzre jogosultság időtartama
103-108
3.§ A táppénz mértéke
109-116
1. Az irányadó-, illetve számítási időszak
109-111
2. A táppénz mértékének kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem
111-112
3. A jövedelem naptári napi átlagának kiszámítása
112-114
4. A táppénz mértékének meghatározása
114-116
4. § Kizáró és korlátozó rendelkezések
116-118
5.§ A táppénz igénylése és kifizetése
118-120
II. Terhességi-gyermekágyi segély
121-125
1.§ Jogosultsági feltételek
121
2.§ A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama
122
3.§ A terhességi-gyermekágyi segély mértéke
122-123
4.§ Kizáró és korlátozó rendelkezések
124-125
Kivételes méltányosság
124-125
III. A gyermekgondozási díj
125-130
1.§ Jogosultsági feltételek
125-126
2.§ A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama
127
3.§ A gyermekgondozási díj mértéke
127-128
4.§ Kizáró és korlátozó rendelkezések
128
5.§ A gyermekgondozási díj igénylése, elbírálása és folyósítása
129-130
Harmadik fejezet: Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai
131-151
1.§ Bevezetés
131
2.§ Jogosultsági feltételek
131-151
1. A baleset fontosabb fogalmi elemei
132-133
2. Az üzemi baleset társadalombiztosítás körében használt fogalma
133-138
a) A foglalkozás körében, illetve azzal összefüggésben elszenvedett ún. munkabaleset
134-136
b) Az "úti balesetek" vagyis a munkába menet, vagy onnan a lakásra, szállásra menet közben elszenvedett baleset elbírálása
136-137
c) A közérdekű, közcélú munka végzése közben elszenvedett balesetek
137
d) A társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során elszenvedett balesetek
138
3. A foglalkozási megbetegedés fogalma
138-141
I. Baleseti egészségügyi szolgáltatások
141-142
II. A baleseti táppénz
142-148
1.§ Bevezetés
142
2.§ Jogosultsági feltételek
142-143
3.§ A baleseti táppénz-jogosultság időtartama
143-144
4.§ A baleseti táppénz mértéke
144-146
5.§ Kizáró és korlátozó rendelkezések
146-147
6.§ A baleseti táppénz iránti igény érvényesítése, elbírálása és folyósítása
147-148
III. Baleseti járadék
148-151
1.§ Jogosultsági feltételek
148
2.§ A jogosultság időtartama
149
3.§ A baleseti járadék mértéke
149-150
4.§ A baleseti járadék módosítása állapotváltozás esetén
150
5.§ A baleseti járadékra való jogosultság megszűnése
151
Negyedik fejezet: A nyugellátások
152-302
1.§ Bevezetés
152
2.§ A nyugdíjrendszer felépítése
153-155
1. Kivételes nyugellátások
153
2. Korengedményes nyugdíj
153-154
3. Különleges helytállásokért, vagy szolgáltatásokért nyújtott ellátások
154
4. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
154-155
A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer (és a kiegészítő magánpénztári és önkéntes nyugdíjintézmények)
156-164
1.§ Bevezetés
156-157
2.§ A társadalombiztosítási nyugellátások fajai
157-160
3.§ Kitekintés: a nyugdíjrendszerek típusai, az ellátási szintek
160-164
Saját jogú nyugellátások
165-250
I. Az öregségi nyugdíj
165-234
1.§ Bevezetés
165-168
A) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj
168-211
1.§ A védett személyek köre
168
2.§ Jogosultsági feltételek
168-211
A) A nyugdíjkorhatár
169-181
1. Az irányadó nyugdíjkorhatár
171-172
2. Az előrehozott öregségi nyugdíj
172-177
a) Átmeneti szabályok
173-174
b) Az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság az átmeneti időszakot követően
174-175
c) Kedvezmények az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele során
175-177
ca) Gyermekkedvezmény
175-176
cb) A rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjasok szolgálati idő kedvezménye
176-177
3. A korkedvezmény
177-181
a) Jogosultsági feltételek
177-180
aa) Korkedvezmény alkalmazása az előrehozott (és a csökkentett előrehozott) öregségi nyugdíj igénybevétele során
178-179
ab) Egyéb kedvezmények illetve számítási szabályok
179-180
b) A korkedvetményre jogosító idők igazolása
181
B) A szolgálati idő
181-194
1. A szolgálati idő szerepe az (öregségi nyugdíjra) jogosultság megállapításánál
182-183
a) Jogosultsági feltételek az átmenet időszakában (1998.január 1. és 2009.január 1. között)
182-183
b) Jogosultsági feltételek 2009. január 1-je után
183
2. A csökkentett előrehozott nyugdíj
183-187
a) A jogosultsági feltételek
183-185
b) A csökkentés mértéke
185-186
c) Csökkentett előrehozott nyugdíj 2009.január 1-től
186-187
3. A szolgálati időbe számító időtartamok
187-193
a) A szolgálati idő számításának fő szabályai az (1998. január 1-je után hatályba lépett és azóta már néhányszor módosított) új nyugdíjtörvény alapján
188-192
aa) A biztosítási kötelezettség alá eső idők
188-189
Kizáró és korlátozó rendelkezések
188-189
ab) Szolgálati időként elismert idők
189-192
A felsőfokú tanulmányok idejének beszámítása a szolgálati időbe
190-191
Arányosan elismerhető szolgálati idő
191-192
b) A szolgálati idő számítása a korábbi (1998.január 1-jét megelőző) jogviszonyok alapján
192-193
4. A szolgálati idő igazolása
193-194
C) Az öregségi nyugdíj mértéke
194-211
1. Az öregségi nyugdíj mértékének meghatározása a nyugdíjreform első szakaszában (2012.december 31-ig)
196-198
a) A nyugdíj-mérték tábla
197-198
b) A résznyugdíj mértéke
198
2. Az öregségi nyugdíj mértékére vonatkozó szabályok a nyugdíjreform második szakasza (2012.december 31-e) után
198-200
a) A nyugdíj mértéke a kizárólag a társadalombiztosítási rendszer keretében jogot szerzőknek
199
b) A nyugdíj összege ha a biztosított magánnyugdíj-pénztárnak is tagja
200
3. A nyugdíjba számító átlagkereset meghatározása
201-207
a) Az átlagkereset számításánál irányadó időszak
201-202
b) A beszámítható keresetek
202-203
c) A nyugdíjjárulék-köteles társadalombiztosítási és egyéb szociális ellátások figyelembevétele az átlagkereset megállapításánál
203
d) A nyugdíjba számító átlagkereset meghatározásának fő lépései
203-206
e) Kivételes szabályok a havi átlagkereset megállapításánál: az ún. "bányászkedvezmény"
206-207
4. A nyugdíjminimum
207-208
5. A nyugdíjnövelés: a továbbdolgozásra ösztönző pótlék
208
6. A már megállapított nyugdíjak összegének évenkénti emelése
208-210
7. A "13.havi nyugdíj"
211
B) A magánnyugdíjpénztárak szerepe az öregségi nyugdíjak alakulásában
212-227
Bevezetés
212-213
I. Pénztárak alapítása
214-216
1.§ Alapítási engedély
215
2.§ Tevékenységi engedély
216
3.§ A pénztárak fajtái: nyílt, zárt és területi pénztár
216
II. A Pénztárak tagjai
217-223
1.§ Bevezetés
217-218
2.§ Tagsági viszony keletkezése
218-219
3.§ Pénztári szolgáltatások
219-222
1. Életjáradékok
220-221
2. Egyösszegű kifizetés
221
3. A rokkanttá váló pénztártag követelése
222
4.§ A tagsági viszony megszűnése
222-223
III. A pénztárak szervezetére és működésére vonatkozó fontosabb szabályok
223-227
1.§ Bevezetés
223
2.§ A pénztár legfontosabb szervei
223-224
3.§ A pénztárak működésének, gazdálkodásának néhány fontosabb szabálya
224-225
4.§ A pénztárak garancia alapja
226
5.§ Az állami garancia és a pénztárak állami felügyelete
226-227
C) Az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárak
228-234
1.§ Bevezetés
228
2.§ Az önkéntes nyugdíjpénztárak alapítása
228-229
3.§ A pénztár tagjai
229-231
4.§ A pénztár által nyújtott szolgáltatások
231-232
5.§ A pénztár szervezetére és működésére vonatkozó főbb szabályok
232-233
6.§ A pénztárak felügyelete
234
II. A rokkantsági nyugdíj
235-246
1.§ Bevezetés
235-236
2.§ Jogosultsági feltételek
236-239
1. Az orvosi, egészségügyi jogosultsági feltételek
237
2. A szükséges szolgálati idő
237-238
Kedvezmények a szolgálati idő számításánál
237-238
a) Fiatalkorban megrokkantak kedvezménye
237-238
b) A korkedvezményre jogosító idővel rendelkezők számítási kedvezménye
238
c) Az ún. "korcsoport kedvezmény"
238
3. A rendszeres munkavégzés hiánya
239
3.§ A rokkantsági résznyugdíj
239-240
4.§ A rokkantsági nyugdíj mértéke
240-245
A) A havi átlagkereset megállapítása
240
B) A szolgálati idő számításánál is az általános szabályokat kell alkalmazni
240
C) A rokkantsági nyugdíjat rögzítő mértéktáblázatok hat életkori sávot különböztetnek meg
241-243
D) A rokkantság foka
243-244
E) A rokkantsági nyugdíj mértékét befolyásoló egyéb tényezők: a rokkantsági nyugdíjminimum
244
F) A rokkantsági nyugdíj mértékének módosítása, állapotváltozás esetén
244-245
5.§ A rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése és annak feléledése
245-246
6.§ Kizáró és korlátozó rendelkezések
246
III. Baleseti rokkantsági nyugdíj
247-250
1.§ Bevezetés
247
2.§ Jogosultsági feltételek
247-248
1. A jogosultság orvosi, egészségügyi feltételei
247-248
2. A baleset üzemi jellege, illetve a munkaképesség-csökkenés foglalkozási betegségre visszavezethető volta
248
3. Rendszeresen ne dolgozzék, vagy keresete lényegesen kevesebb legyen a megrokkanás előtti kereseténél
248
3.§ A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke
248-249
1. Az átlagkereset megállapítása
248-249
2. A rokkantság fokának hatása az ellátás mértékére
249
3. A szolgálati idő szerepe a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékének megállapítása során
249
4. A baleseti rokkantsági nyugdíjminimum összege
249
4.§ A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése
250
5.§ Jogosultság újabb üzemi baleset esetén
250
6.§ Kizáró és korlátozó rendelkezések
250
A hozzátartozói nyugellátások
251-302
I. Az özvegyi nyugdíj
252-257
1.§ Jogosultsági feltételek
252-253
2.§ Az özvegyi nyugdíj mértéke
254-255
3.§ Az özvegyi nyugdíj együttfolyósítása sajátjogú nyugellátásokkal
255-256
4.§ Az özvegyi nyugdíj megosztása
256
5.§ Az özvegyi nyugdíjjogosultság megszűnése
256
6.§ Az özvegyi nyugdíj feléledése
257
II. Az árvaellátás
258-261
1.§ Az árvaellátásra jogosult lemenők köre
258-259
2.§ Az árvaellátásra való jogosultság időbeli korlátái
259-260
3.§ Az ellátás összege
260-261
III. A szülői nyugdíj
261-262
1.§ Jogosultsági feltételek
261-262
2.§ A szülői nyugdíj mértéke
262
IV. Baleseti hozzátartozói nyugellátások
262-264
1.§ A baleseti hozzátartozói ellátások
263
2.§ Jogosultsági feltételek
263
3.§ A baleseti hozzátartozói nyugellátások mértéke, a jogosultságok megszűnése, feléledése
263-264
V. A nyugdíjigények érvényesítésének főbb szabályai, a méltányossági nyugdíjmegállapítás és a méltányossági nyugdíjemelés
264-275
1.§ Bevezetés
264
2.§ Hatáskör, illetékesség
265
3.§ Határidők és a jogosultság elbírálását segítő megoldások
265-268
4.§ Az igényelbírálás főbb eljárási szabályai
268-271
5.§ A nyugellátások, baleseti nyugellátások folyósítása
271-272
6.§ A folyósítás szüneteltetése, illetve annak speciális szabályai
272-273
7.§ A méltányossági nyugellátás megállapítása és a méltányossági nyugdíjemelés
273-275
VI. Egyes foglalkozási ágak speciális nyugdíjrendszerei, és egyes fontosabb nyugdíjszerű ellátások
276-302
1.§ Bevezetés
276
2.§ A bányászok nyugdíjjogosultsága
276-278
3.§ Egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja
278-279
4.§ A honvédség és az egyéb fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak nyugellátása
279-288
Az ellátások fajtái
280-288
1. A szolgálati nyugdíj
281-284
a) Jogosultsági feltételek
281-282
b) A szolgálati nyugdíj mértéke
282-284
2. Rokkantsági nyugdíj
284-286
3. Baleseti rokkantsági nyugdíj
286
4. Hozzátartozói nyugellátások
287
5. Baleseti hozzátartozói nyugellátások
287-288
6. Az ellátásra való jogosultság megállapítása és az ellátások folyósítása
288
5.§ Különleges érdemek alapján nyugdíjszerű ellátásra jogosultságot szerzők
288-295
6.§ Segélyezési típusú járadékok és egyéb támogatások
295-298
1. Rokkantsági járadék
296
2. Fogyatékos személyek támogatása
297-298
7.§ A megváltozott munkaképességű dolgozók járadékai
298-302
1. Az átmeneti járadék
299-300
2. A rendszeres szociális járadék
300
3. A bányász-dolgozók egészségkárosodási járadéka
300-302
A járadékban részesülők társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultsága
302
Második rész: A családok támogatásáról és a gyermekes családoknak nyújtott egyéb ellátásokról
302-352
Irodalom
305
I. Bevezetés
305-318
1.§ Az intézmény rendeltetése
305-307
2.§ Nemzetközi gyakorlatban hasonló feladatot ellátó intézmények fő típusai
307-310
1. Áttekintés
308
2. A védett személyek/kedvezményezettek
308
3. Jogosultsági feltételek
308-309
a) Az országban való tartózkodás
308
b) Egyéb feltételek
309
4. A jogosultság időtartama
309-310
5. A támogatás összege
310
3.§ A magyar intézményrendszer - 1945 utáni - fejlődésének vázlata
311-318
1. Családi pótlék
311-314
2. Anyasági ellátás
314-315
3. Gyermekgondozási segély (gyes)
315-316
4. Rendszeres nevelési segély
316-317
5. Gyermeknevelési támogatás (gyet)
317
6. Személyi jövdelemadó kedvezmény
317-318
II. A családok támogatásának magyarországi intézményrendszere
318-336
1. Családi pótlék (CSP)
318-324
1. A védett személyek köre
319
1. Az általuk nevelt gyermek jogán családi pótlékra jogosultak
319
2. Saját jogon családi pótlékra jogosultak
319
2. Jogosultsági feltételek
320
3. A családi pótlék mértéke
321-322
4. A családi pótlék jogosultság időtartama
322
5. Kizáró és korlátozó rendelkezések
323
6. Adókedvezmények
323-324
2. Gyermekgondozási támogatások
325-328
1. A védett személyek köre
325
2. Jogosultsági feltételek
325-326
3. A támogatások mértéke
326
4. A jogosultság időtartama
326
5. Kizáró és korlátozó rendelkezések
327-328
6. Jövedelemszerző tevékenység a gyermekgondozási támogatások mellett
328
7. Méltányosságból folyósított ellátások
328
3. Anyasági Támogatás
329
1. A védett személyek köre
329
2. Jogosultsági feltételek
329
3. A támogatás mértéke
329
4. Kizáró okok és korlátozó rendelkezések
329
4. A családtámogatási ellátásokkal (CSP; GYES; GYET; Anyasági támogatás) kapcsolatos eljárási kérdések
330-331
1. Az igényelbírálás szabályai
330-331
2. Jogorvoslat
331
5. A családtámogatások finanszírozásának néhány problémája
331-333
1. A családtámogatási ellátásokra fordított kiadások és szerepük a családok jövedelmi helyzetében
331-333
2. Az adókedvezmények szerepe a családtámogatásokban
333
6. A családtámogatások kapcsolódása más szociális intézményekhez
334
1. Kedvezmények a munkavégzéssel kapcsolatban
334
2. Kapcsolat az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival
334
7. A gyermeket nevelő családoknak adható egyéb juttatások
335-336
III. A gyermekek védelmét szolgáló egyéb intézmények
336-352
1.§ A gyermekek védelmének rendszere
336-337
Pénzbeli ellátások
336-337
2.§ Pénzbeli ellátások
337-346
1. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (rendszeres támogatás)
338-340
1. A védett személyek
338
2. Jogosultsági feltételek
338-339
3. A támogatás mértéke
339
4. A jogosultság időtartama
339-340
5. Kizáró és korlátozó rendelkezések
340
6. Eljárási kérdések
340
2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (rendkívüli támogatás)
341
1. A védett személyek
341
2. Jogosultsági feltételek
341
3. A támogatás mértéke
341
4. Eljárási kérdések
341
3. Gyermektartásdíj megelőlegezése
341-344
1. A védett személyek
342
2. Jogosultsági feltételek
342
3. A támogatás mértéke
342
4. A jogosultság időtartama
342
5. Kizáró és korlátozó rendelkezések
343
6. Eljárási kérdések
343-344
4. Otthonteremtési támogatás
344-346
1. Védett személyek
344
2. Jogosultsági feltételek
344
3. A támogatás mértéke
345
4. A jogosultság időtartama
345
5. Kizáró és korlátozó rendelkezések
346
6. Eljárási kérdések
346
3.§ Természetben nyújtott ellátások
346-347
4.§ A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások
347-350
1. Gyermekjóléti szolgáltatás feladatai
347-348
2. Gyermekjóléti szolgálat
349
3. Gyermekjóléti központ
349-350
5.§ Hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás)
350-352
1. Védelembe vétel
350-352
Harmadik rész: A foglalkoztatások támogatása és a munkanélküliek ellátásai
355-428
Irodalom
355
1.§ Bevezetés
355-358
2.§ A munkanélküliség fogalma és megjelenési típusai
358-362
3.§ A munkanélküliség elleni szociális védelem eszközrendszere
362-369
I. A foglalkoztatáspolitika passzív eszközei
363-369
a) A végkielégítés
363-364
b) A munkanélküli-biztosítás
364-368
c) Egyéb kiegészítő szociális intézkedések
368-369
II. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök
369
Első fejezet: A munkanélküliség kezelésének magyarországi intézményrendszere
370-428
A foglalkoztatási törvény alapelvei
370-371
a) Az együttműködési kötelezettség
370
b) Az egyenlő bánásmód
370
c) A munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ ingyenessége és szakszerűsége
371
d) A tájékoztatáshoz való jog
371
e) Az aktív eszközrendszer dominanciája
371
f) Országos rendszer és decentralizált igazgatás
371
g) A tripartit részvételen keresztül megvalósuló érdekegyeztetés
371
I. A munkaerő-piaci szolgáltatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások rendszere
372-395
1.§ A munkaerő-piaci szolgáltatások
372-376
1. Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása
372-373
2. Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás
373-374
3. A munkaközvetítés
374-376
2.§ A foglalkoztatást elősegítő támogatások
376-388
1. Képzések támogatása
376-379
a) A képzési támogatások jogosultsági feltételei
377-378
b) A képzési támogatások összege
378-379
2. Az intenzív álláskeresés támogatása
379-380
3. Munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése
380
4. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások
380-382
5. Közhasznú munkavégzés támogatása
382-383
6. Önfoglalkoztatás támogatása
384
7. Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása
384-385
8. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása
385
9. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
386-387
Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás (rehabilitációs bértámogatás)
387
10. A Munkaerő-piaci programok támogatása
388
11. Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása
388
3.§ A pályakezdő fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása
388-395
1. Általános szabályok
388-389
2. A pályakezdő munkanélküli által igénybe vehető támogatások köre
389-394
I. A támogatások
389-394
3. A pályakezdő munkanélküliek számára nyújtott tájékoztatások és szolgáltatások
394-395
II. A munkanélküliek ellátásai (passzív foglalkoztatás-politikai eszközök)
395-419
1.§ Az ún. „passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök”
396-408
1. A munkanélküli-járadék
396-402
1. Jogosultsági-feltételek
396-399
2. A munkanélküli-járadék összege
399
3. A munkanélküli-járadék folyósításának időtartama
400-401
4. A munkanélküli-járadék folyósításának megszüntetése
401-402
5. A munkanélküli-járadék folyósításának szüneteltetése
402
2. Vállalkozói járadék
403-405
3. Nyugdíj előtti munkanélküli-segély
405-406
1. Jogosultsági feltételek
405
2. A segély mértéke
405
3. Folyósítása továbbá a jogosultság szüneteltetése és megszüntetése
406
4. Álláskeresést ösztönző juttatás
406-408
5. Költségtérítés
408
2.§ A munkanélküli járadékot kimerített munka nélküli személy ellátása
409-413
A rendszeres szociális segély
409-413
3.§ A foglalkoztatási törvény alapján megállapított munkanélküli-ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések
413-415
1. Kereső tevékenység
413
2. Bejelentési kötelezettség
413-414
3. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség
414-415
4.§ Eljárási szabályok
415-419
III. A foglalkoztatással kapcsolatos állami feladatok megoldásában közreműködő szervek, személyek
419-428
Negyedik rész: A szociális igazgatási rendszer ellátásai
429-507
Bevezetés
431-432
Első fejezet: A szociális igazgatás magyarországi rendszere
432-451
1.§ A magyar szociális törvény alapvető filozófiája és alapelvei
432-434
2.§ A törvény alapelvei
434-435
3.§ A törvény személyi hatálya
435-436
a) Az ellátásban részesülők köre
435
b) Ellátást nyújtók köre
436
4.§ A törvény területi hatálya
436
5.§ A törvény tárgyi hatálya
437-438
A) Szociális alapszolgáltatások
437
B) Szakosított ellátások
438
6.§ Az igényérvényesítés eljárási kérdései
438-445
7.§ Az intézményi jogviszony alapkérdései
445-451
1. Az ellátás igénybevételének módja
445
2. Tájékoztatási kötelezettség
446
3. Az intézményi ellátás keretében biztosított ellátások
446-447
4. Az intézményi elhelyezettek felülvizsgálata
447
5. Intézményi jogviszony megszűnése és megszüntetése
447-448
6. Az ellátottak jogai
448-449
7. Ellátottjogi-képviselő
450
8. Térítési díj
450-451
Második fejezet: A pénzbeli ellátások
452-462
1.§ A pénzbeli ellátások igénylése
452
2.§ A pénzbeli ellátások fajtái
452
3.§ Az egyes pénzbeli ellátásokra vonatkozó szabályok
453-462
1. Időskorúak járadéka
453
2. A rendszeres szociális segély
454-456
3. Lakásfenntartási támogatás
456-458
A) A törvény alapján járó támogatások
457
B) Önkormányzati rendelet alapján megállapítható támogatások
457-458
4. Az ápolási díj
458-461
5. Átmeneti segély
461-462
6. Temetési segély
462
Harmadik fejezet: A természetben nyújtott szociális ellátások
463-468
1. Köztemetés
464
2. Közgyógyellátás
464-465
3. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
466
4. Adósságkezelési szolgáltatás
466-468
Negyedik fejezet: A személyes szociális gondoskodás intézményrendszere
468-491
1.§ Bevezetés
468-469
2.§ A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formái
469-491
I. Alapszolgáltatások
470-481
1. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
472
2. Szociális információs szolgáltatás
473-474
3. Étkeztetés
474-475
4. Házi segítségnyújtás
475
5. Családsegítés
475-477
6. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
477-478
7. Közösségi ellátások
478-479
8. Támogató szolgáltatás
479-480
9. Utcai szociális munka
480
10. Nappali ellátás
480-481
II. A szakosított ellátások
481-491
A) Tartós bentlakásos intézmények
482-490
1. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények
482-484
a) Idősek otthona
482
b) Pszichiátriai betegek otthona
482-483
c) Szenvedélybetegek otthona
483
d) Fogyatékosok otthona
483-484
e) Hajléktalanos otthona
484
2. Rehabilitációs intézmények
484-488
3. A lakóotthonok
489-490
B) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
490-491
Ötödik fejezet: A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása és szociális ellátása
492-497
1.§ Bevezetés
492
2.§ A megváltozott munkaképességű dolgozó fogalma
492-493
3.§ A rehabilitációs feladatok megszervezése
493-495
1. A megváltozott munkaképességű dolgozó rehabilitációjával kapcsolatos munkáltatói feladatok
493-494
2. A megváltozott munkaképességű dolgozókról való gondoskodás állami feladatai
494-495
4.§ A rehabilitációs eljárás
495
5.§ A megváltozott munkaképességű dolgozók szociális ellátásai
496-497
1. Átmeneti járadék
496-497
2. A rendszeres szociális járulék
497
Hatodik fejezet: A fogyatékossági támogatás
498-501
1.§ A fogyatékossági támogatásra jogosultak köre
498-499
1. Látási fogyatékos személy
498
2. Hallási fogyatékos személy
498
3. Értelmi fogyatékos személy
499
4. Autista
499
5. Mozgásszervi fogyatékos személy
499
6. Halmozottan fogyatékos személy
499
2.§ A fogyatékossági támogatás összege
499-500
3.§ A fogyatékossági támogatás igénylése
500-501
Hetedik fejezet: A magyar szociális segélyezési rendszer működésének néhány kritikus pontja
501-507
Tartalom
509-520
Hátsó borító