A Föld és népei

Európa a legnevezetesebb világrész. Itt laknak a legműveltebb népek, a világtörténelem eseményeinek nagy része ezen a földön történt s innen terjedt szét s terjed nagyrészt mai nap is a civilisatio a földteke minden részére, melyben csak a régi keletázsiai művelődés b az egészen új északamerikai versenyezhet némileg vele. De ha a múlt s jelen nagy eseményei nem tennék is e földrészt oly fontossá, nevezetes lenne azért, mert mi is itt lakunk s mert e terület lakói általában legközelebbi ismerőseinkhez tartoznak. Őszintén meg kell vallanunk, hogy tisztán ez az érdeklődés okozza azt, hogy Európát a világrészek közé számítjuk. Földrajzi tekintetben szigorúan véve, nincs jogunk hozzá. Európa tulajdonkép Ázsiának nyugatra terjedő nagy félszigete s Afrikától is csak a keskeny gibraltári szoros, a régi Hereules-oszlopok, választják el. Általában az ó világ három nagy területe földrajzi szempontból egy egészet képez, még a látszólag önálló Afrikát is összeköti Ázsiával a szuezi földszoros. Európa s Ázsia között még szorosabb a kapocs. A földrajzírók megállapították ugyan a határt az éjszakról délre nyúló Ural hegység ormóján, részben pedig a mellette levő nagy mélyedésben, de e határ egészen mesterséges s nem a természet szabta meg. Az e vidéken lakó emberek életmódjában s jellegében sem lehet észrevehető különbséget találni az Uralhegy nyugati, európai s keleti, ázsiai oldala között s az orosz birodalom tartományai is egyaránt kiterjednek mind a két világrészre. Európa e mellett kétségtelenül a legkisebb világrészek közé tartozik, nem egészen 10 millió km2. Pontosan 9.90(1.647. Bármily távol keletre teszszük is határát, egyedül Ausztrália szárazföldje az, mely még kisebb s melyet mégis általánosan Kontinens-nek nevezünk. Vannak azonban a mi világrészünknek földrajzi tekintetben is nagy előnyei. Ezek közé tartozik első sorban a kedvező fekvés. Mivel csaknem az egész terület a mérsékelt égövhöz tartozik s mivel e mellett talaja is igen változatos: termékeiben szokatlan nagy a változatosság. Másik nagy előnye kerületének nagy változatossága, a többi világrészeknél nem tapasztalt tagoltság, melynek következtében számos művelődési középpont önálló tért nyer. A félszigetek képződése sehol sem történt ily nagy arányokban. Csupán keleten az oroszok nagy birodalmában van, hogy így mondjuk, összehalmozva a talaj, a többi népeknek s nemzeteknek aránylag csekély terület jut; de mind e kis földdarab önmagában egész és nagybecsű. Ha Európának mértani köralakja volna, kerülete csak 10 ezer km. lenne; így ötször nagyobb. Az egyes részek között ismét a déli félszigetek a legjelentékenyebbek. A három nagy déli félszigeten, a pirenéin, olaszon s balkánin ennélfogva sokkal hamarább létrejött a műveltség, mint éjszakon a dán és skandináv félszigeteken. Még a szintén délre fekvő Krím félsziget a Fekete tengerben is történeti nevezetességű, mivel egykor önálló birodalom volt, míg az orosz északon fekvő Kola s Kanin nagy félszigetek neveit csak a földrajzból ismerjük. Az északi félszigeteken nem is veszszük észre ama nagy egyedi sajátságokat, mint a három nagy déli félszigeten, melyek sajátságos jellegüknél fogva Afrika szemközt levő éjszaki partjaival oly kellemes ellentétben vannak.