Edzéstudomány I.

E, sportbeli felkészüléssel és testi-lelki egészség érdekében végzett edzéssel foglalkozó könyv címe: „Edzéstudomány”, nem új tudományágat akar jelezni. Azt jelenti csupán, hogy a korszerű gyakorlati tapasztalatok mellett e tárgykörben is egyre nagyobb teret hódítanak a tudományos kutatási eredmények. F.z 1980-tól a nemzetközi szakirodalomban is mind nagyobb hangsúlyt kapott (Wasmund-Bodenstedt, 1982; Carl, 1983, 1989; Peters és mtsai., 1990; Haag, 1991; Martin és mtsai., 1991; Martin-Weigelt, 1992; Krug-Martin, 1992; SCHIFFER, 1993; Woodman, 1993 és SCHNABEL és mtsai., 1994). Úgy gondoljuk, hogy e nemzetközi tendenciákhoz célszerű Magyarországnak is csatlakoznia. A tudományos kutatási eredmények természetesen nem csak napjainkban, hanem már a korábbi évtizedekben, Prof. Dr. Nádori László - szinte valamennyiünk tanára - edzéselméleti és módszertani könyveiben, jegyzeteiben is mind nagyobb arányban kaptak helyet. Ezt a tendenciát csak kiemeltük a könyv címével is. E könyv szerkezete több területen is eltér a korábbi edzésmódszertani szakkönyvekétől. Először azért, mert most két, célját tekintve egymástól elkülönülő nagy: - I. A versenysportbeli felkészülés, és - II. A rekreációs edzés fejezetre oszlik. Korábban ehhez hasonló szerkezetet csak külföldön megjelent munkákban (Weineck, 1988 és Martin és mtsai., 1991) találunk. Másodszor azért, mert a versenysporttal foglalkozó fejezetben a kiválasztásnak, a tehetséggondozásnak, az utánpótlásedzésnek és teljesítményfejlődésnek a megszokottól nagyobb - a sikerben betöltött szerepével arányosabb teret szentel. Tárgyalását is a könyv első felére teszi. Tartalmi változások annyiban jelentkeznek, amennyiben ezt már az ismert információk újszerű értelmezése, alkalmazása vagy új felismerések szükségessé teszik. Ilyen változások szinte minden területen jelentkeznek. Ezek közül itt csak a felkészülés alapelveinek és az alkalmazkodás törvényszerűségeinek bővülésére, továbbá az erő, gyorsaság és hajlékonyság fejlesztési módszereinek sokrétűbbé válására hívjuk fel a figyelmet. Azt reméljük, hogy ez a könyv mind a testnevelőtanár-, mind az edző- és rekreátor-képzésben hasznosnak bizonyul. (...) Az általános edzéstudomány kialakulásának egyik nyomon követési eljárása az, hogy számba veszik a tárggyal kapcsolatban megjelent szakkönyveket. Az alábbiakban ezt tesszük mi is. A versenysportbeli felkészülés' általános kérdéseivel KUN (1978) szerint Kr. e. 1360-ból - első írásos emlékként - a KlKKULl-féle „tréning könyv” foglalkozott. Az ókori edzésmódszertani ismereteket pedig PHILOSTRATOS: A tréneri tudományról (Országos Testnevelési Tanács. Budapest. 1928. Fordította Pálfy György) című 46 oldalas munkája összegezte. A középkorból ilyen kiemelkedő alkotások nem maradtak ránk.