Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

Edzéstudomány II. corvina logo

Szerző: Harsányi László
Cím: Edzéstudomány II.
Sorozatcím: Dialóg Campus szakkönyvek, Dialóg Campus tankönyvek
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2001. | ISSN: 1417-7986, 1418-1274 | ISBN: 963-9123-37-4

coverimage E sportbeli felkészüléssel és testi-lelki egészség érdekében végzett edzéssel foglalkozó könyv címe: „Edzéstudomány”, nem új tudományágat akar jelezni. Azt jelenti csupán, hogy a korszerű gyakorlati tapasztalatok mellett e tárgykörben is egyre nagyobb teret hódítanak a tudományos kutatási eredmények. Ez 1980-tól a nemzetközi szakirodalomban is mind nagyobb hangsúlyt kapott (Wasmund-Bodknstedt, 1982; Cári,, 1983, 1989; Peters és mtsai., 1990; Haag, 1991; Martin és mtsai., 1991; Martin-WEIGELT, 1992; KRUG-MARTIN, 1992; SCHIFFER, 1993; WOODMAN, 1993 és SCHNABEL és mtsai., 1994). Úgy gondoljuk, hogy e nemzetközi tendenciákhoz célszerű Magyarországnak is csatlakoznia. A tudományos kutatási eredmények természetesen nem csak napjainkban, hanem már a korábbi évtizedekben, Prof. Dr. Nádori László - szinte valamennyiünk tanára - edzéselméleti és módszertani könyveiben, jegyzeteiben is mind nagyobb arányban kaptak helyet. Ezt a tendenciát csak kiemeltük a könyv címével is. E könyv szerkezete több területen is eltér a korábbi edzésmódszertani szakkönyvekétől. Először azért, mert most két, célját tekintve egymástól elkülönülő nagy: — I.A versenysportbeli felkészülés, és --- II. A rekreációs edzés fejezetre oszlik. Korábban ehhez hasonló szerkezetet csak külföldön megjelent munkákban (Weineck, 1988 és Martin és mtsai., 1991) találunk. Másodszor azért, mert a versenysporttal foglalkozó fejezetben a kiválasztásnak, a tehetséggondozásnak, az utánpótlásedzésnek és teljesítményfejlődésnek a megszokottól nagyobb - a sikerben betöltött szerepével arányosabb teret szentel. Tárgyalását is a könyv első felére teszi. Tartalmi változások annyiban jelentkeznek, amennyiben ezt már az ismert információk újszerű értelmezése, alkalmazása vagy új felismerések szükségessé teszik. Ilyen változások szinte minden területen jelentkeznek. Ezek közül itt csak a felkészülés alapelveinek és az alkalmazkodás törvényszerűségeinek bővülésére, továbbá az erő, gyorsaság és hajlékonyság fejlesztési módszereinek sokrétűbbé válására hívjuk fel a figyelmet. Azt reméljük, hogy ez a könyv mind a testnevelőtanár-, mind az edző- és rekreátor-képzésben hasznosnak bizonyul. (...) A stratégia a sportmozgások céljainak meghatározását, továbbá a küzdelem célkitűzéseinek elérését segítő intézkedéseket és az irányításra vonatkozó legalapvetőbb ismeretek rendszerét jelenti. Tehát a stratégia a célok kitűzését és ezek elérésének átfogó tervezését jelenti, a taktika pedig a célok megvalósításának a megszervezését jelenti.
Kategóriák: Sporttudomány
Tárgyszavak: Testnevelés, Sport, Testnevelés-elmélet, Edzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
Előszó
9
2. rész: A versenysportbeli felkészülés
11-166
   11. A stratégia és taktika
13-15
      11.1 A stratégia
13
      11.2 A taktika
13-15
         11.2.1 A taktika fogalma és fajtái
13
         11.2.2 Taktika és sportágcsoportok
13-14
            a) Közvetlen kapcsolat nélküli sportágak
13
            b) Ciklikus sportágak
13-14
            c) Páros küzdősportágak
14
            d) A sportjátékok
14
         11.2.3 A taktikai feladat, versenyhelyzet és taktikai cselekvés
14-15
         11.2.4 A taktika oktatása
15
         11.2.5 A taktika oktatásának módszerei
15
   12. Az edzéskiegészítő eljárások
16-28
      12.1 Az edzéskiegészítő eljárások fogalma
16
      12.2 Az edzéskiegészítő eljárások fajtái
16-28
         12.2.1 A regeneráló edzés
16-17
         12.2.2 Fürdők
17
         12.2.3 Úszás
17
         12.2.4 Szauna
18
         12.2.5 Masszázs
18-21
         12.2.6 Kvarcolás
21
         12.2.7 Elektroterápia
21
         12.2.8 A vitaminok
21
         12.2.9 Ásványi anyagok (elektrolitok v. ionok)
21-25
         12.2.10 A táplálékkiegészítők
25-26
            Elektrolititalok
26
         12.2.11 Egyéb adjuvánsok
26-28
            12.2.11.1 Reergin tabletta
26
            12.2.11.2 Inozin tabletta
26
            12.2.11.3 Lecitin
26
            12.2.11.4 L-Karnitin
26
            12.2.11.5 Metionin
27
            12.2.11.6 Para-amino-benzoesav (PABS v. PABA)
27
            12.2.11.7 Jukka
27
            12.2.11.8 Ginseng
27-28
   13. Az elméleti képzés
29-38
      13.1 Az elméleti képzés fogalma, lehetőségei
29
      13.2 Az elméleti képzés területei
29-38
         13.2.1 A felkészülésben való részvétel feltételei
29
         13.2.2 Az edzések szervezési körülményei
30
         13.2.3 Egészségügyi és balesetelhárítási szabályok
30
         13.2.4 Az edzésre és versenyzésre vonatkozó ismeretek
30
         13.2.5 A sportszaknyelv elsajátíttatása
30
         13.2.6 A sportoló önmegfigyelése
30-32
         13.2.7 Az edzésnapló-vezetés
32-38
            Útmutató az edzésnapló vezetéséhez
32-38
         13.2.8 A teljesítményváltozás nyomonkövetése
38
   14. A verseny
39-51
      14.1 A verserny fogalma
39
      14.2 A sportversenyek kialakulása
39-40
      14.3 A verseny funkciói
41
      14.4 A versenyelmélet alakulása
41-42
      14.5 A versenyek fajtái
42-45
         14.5.1 A versenyszerű edzések (edzőmérkőzések)
42
         14.5.2 Felkészülési versenyek
43
         14.5.3 Fő versenyek
43
         14.5.4 Célversenyek
43
         14.5.5 Egyéb versenyek
44-45
      14.6 A versenynaptár
46
      14.7 A versenyek jellegzetességei
46
      14.8 A versenyzés színvonalspecifikus jellemzői
47
      14.9 A versenyzés élet- és edzéskor-specifikus jellemzői
47-49
         14.9.1 Versenyzés a távlati felkészülés folyamán
47
         14.9.2 Az egy éven belüli eltérések a versenyzésben korcsoportonként
47-49
            Gyermekkorban
48
            A serdülőkor elején
49
            A serdülő (kb. 14-16 éves) korúak
49
            Ifjúságiak
49
      14.10 A versenygyakoriság
49-51
         14.10.1 Versyakoriság a távlati felkészülés folyamán
49-50
         14.10.2 A versenygyakoriság az élsportban
50-51
            a) Nagy gyakoriságú versenyzés közben minden versenyen magas teljesítmény elésére törekvés
51
            b) A célversenyre kevés verseny alkalmazásával készülnek fel
51
            c) Sok, de eltérő céllal történő versenyzés is megvalósítható
51
   15. A terhelésadagolás
52-63
      15.1 A terhelés fogalma
52
      15.2 A terhelés mutatói
52-60
         A külső terhelés
58-60
      15.3 A terhelésadagolás néhány általános szempontja
60-63
   16. A formaidőzítés és közvetlen versenyelőkészület
64-77
      16.1 A formaidőzítés fogalma
64
         További fogalmak
64
      16.2 A (sport) forma értelmezése
64-67
      16.3 A sportforma jellemzői
68-70
      16.4 A közvetlen versenyelőkészület (KVE)
70-75
      16.5 A klasszikus periodizáció alakulása az élsportban
75-77
   17. Az alkalmazkodás
78-92
      17.1 Az alkalmazkodás fogalma, értelmezése
78
      17.2 Az alkalmazkodás legfontosabb törvényszerűségei
78-81
      17.3 Az alkalmazkodás magyarázatai
81-92
         17.3.1 A szuperkompenzáció elve
82-87
            A szuperkompenzáció elvének érvényesülési feltételei
82
            Néhány szempont a terhelés adagolásához
82-86
               a.) Az Arndt-Schultz-féle (cit. Kereszty, 1964) módosított szabály
83
               b.) A Folbort-féle (cit. Kereszty, 1964) edzésgyakoriságra vonatkozó szabály
83-84
               c.) Az edzés terjedelme
84-85
               d.) A regeneráció különböző idejűsége (heterokronizmusa)
85-86
            A szuperkompenzációs elmélet értékelése
87
         17.3.2 Az alkalmazkodási tartalékok elve
87
         17.3.3 Az alkalmazkodás időbeli lezajlásának törvényei
87-90
            17.3.3.1 Az I. alkalmazkodási fokozat
88
            17.3.3.2 A II. alkalmazkodási fokozat
88
            17.3.3.3 A III. alkalmazkodási fokozat
88-89
            17.3.3.4 A IV. alkalmazkodási fokozat
90
         17.3.4 A tartósan késleltetett edzéshatás elve
90-92
   18. A teljesítmény fejlődése
93-104
      18.1 A mozgásfejlődés
93
      18.2 A sportteljesítmények történeti fejlődése
93-98
         18.2.1 Az abszolút sportteljesítmények fejlődése
93-95
         18.2.2 A relatív sportteljesítmények fejlődése
95-98
            Az olimpiai szereplés valószínűsítése
97
            Az egymillió lakosra jutó pontszám
97
            A magyar versenysport eredményessége
97-98
      18.3 Az egyéni teljesítményfejlődés
98-104
         18.3.1 A fogalom meghatározása
98
         18.3.2 Az egyéni teljesítményfejlődés főbb jellemzői
98-103
         18.3.3 Az egyéni teljesítményfejlődés jellemzőinek felhasználási lehetőségei
104
         18.3.4 A sportteljesítmény történeti és egyéni fejlődési tendenciái
104
   19. Az edzéstervezés
105-130
      19.1 A tervezés indokai
105
      19.2 Az edzéstervezés fogalma, fajtái és távlati tervek
105-107
         Az éves felkészülési terv
107
      19.3 Az éves felkészülés tervezése
107-130
         19.3.1 Az éves felkészülés szakaszai
107-121
            19.3.1.1. A makrociklusok
107-108
            19.3.1.2 A terhelési vagy mezociklusok
108-109
            19.3.1.4 A mikro vagy heti ciklusok
109-110
            19.3.1.5 Az edzésegység
111-121
               Az edzésegységek szerkezete
111
               Bevezető rész (B)
111
               Előkészítő rész (E)
111
               19.3.1.5.1 A bemelegítés
111-121
                  A bemelegítés kialakulásának története
111-112
                  A bemelegítés céljai
112-113
                  A bemelegítés feladatai
113
                  A bemelegítés eszközei
113
                  A) Aktív bemelegítés
113
                  Az aktív bemelegítés gyakorlatai
113-114
                  B) Passzív bemelegítés
115
                  b) A passzív bemelegítés eszközei
115
                  C) Általános bemelegítés
116
                  D) Speciális bemelegítés
116
                  E) Kombinált bemelegítés
116
                  a) a klasszikus bemelegítés fázisai
116-117
                  b) A bemelegítés újabb fázisai
117
                  B) A bemelegítés időtartama
117-118
                  C) A bemelegítés intenzitása
118
                  D) A bemelegítés hatásának időtartama
118
                  E) Melegen tartás
118-119
                  F) Az életkor szerepe a melegítésben
119
                  G) Bemelegítés és a kondicionális képességek
119
                  H) Bemelegítés különleges helyzetekben
119
                  I) Bemelegítés az edzés és verseny előtt
119
                  Fő rész (F)
119
                  Levezető rész (L)
119-120
                  Egy edzésegység szerkezetének típusai
120-121
            19.3.1.6 Az edzés éves szakaszainak változatai
121
         19.3.2 Az éves edzésterv elkészítése
121-125
         19.3.3 Egy terhelési ciklus edzésegységekre bontott terve
126
         19.3.4 Az edzésegységek tervezésének folyamata
126-130
         19.3.5 Az edzésterv formái és kezelése
130
   20. A teljesítménydiagnosztika és az edzésszabályozás
131-137
      20.1 A fogalom meghatározása és értelmezése
131-133
      20.2 A szerkezeti összetevők mérési eljárásai
133-136
      20.3 A mérési eredményekfelhasználása a felkészülés szabályozásában
136-137
   21. Edzésszervezés
138-166
      21.1 A fogalom meghatározása
138
      21.2 Az edzésszervezés alapvető feltételei
138
      21.3 Az edzések formái
138-141
         21.3.1 A csoportfoglalkoztatás
138-139
            21.3.1.1 Együttes csoportfoglalkoztatás
138-139
            21.3.1.2 Csoportonkénti csoportfoglalkoztatás
139
            21.3.1.3 Egyenkénti csoportfoglalkoztatás
139
         21.3.2 A csapatfoglalkoztatás
139-141
            21.3.2.1 Együttes csapatfoglalkoztatás
140
            21.3.2.2 Alcsoportonkénti csapatfoglalkoztatás
140
            21.3.2.3 Egyenkénti csapatfoglalkoztatás
141
         21.3.3 Egyéni foglalkoztatás
141
      21.4 Az edzésszervezés egyéb szempontjai
142-166
         II. A rekreációs edzés
142-166
            1. A rekreáció fogalma, fajtái
142-143
            2. A mozgásos vagy fizikai rekreáció
143-166
               2.1 A rekreációs edzés kialakulása
144-145
               2.2 A sportedzés és a rekreációs edzés különbségei
145-147
               2.3 A rekreációs edzés hatásai
147-154
                  2.3.1 Növeli a szív teljesítményét
147-148
                  2.3.2 Megnő az izomban a mitokondriumok száma
148
                  2.3.3 Növeli a szív koszorúereinek számát
148
                  2.3.4 Növeli az erek átmérőjét, rugalmasságát
148
                  2.3.5 Csökkenti a vérnyomást
148
                  2.3.6 Csökkenti a koleszterinszintet és ezen belül jótékonyan növeli a HDL koleszterin arányát
149
                  2.3.7 Elősegíti az ideális testsúly megtartását
149-150
                  2.3.8 Az elzsírosodást megakadályozó táplálkozással fokozható az edzéshatás
150-152
                     A táplálkozást a következő módszerekkel lehet ésszerűbbé tenni
150-152
                  2.3.9 A rekreációs edzéssel megelőzhető és gyógyítható a negatív stressz
152
                  2.3.10 Javul a szalagok, inak, csontok, ízületek teherbírása és a testtartás
153
                  2.3.11 Elősegíti a jó közérzet fenntartását
153
                  2.3.12 Csökkenti a fekélybetegségek kialakulását
153
                  2.3.13 Megelőzhetők az eredetüket tekintve nem tisztázott megbetegedések
153-154
               2.4 A rekreációs edzés költség- és időtakarékos jellege
154-155
                  2.4.1 A költségtakarékos jelleg
154
                  2.4.2 Az időtakarékos jelleg
154-155
               2.5 A folyamatosság és rendszeresség
155-156
               2.6 A hatékony edzésidőtartamra vonatkozó szabály
156-157
               2.7 A fokozatosság szabálya
157
               2.8 A rekreációs edzések tartalma
157-160
                  2.8.1 Az aerob állóképesség fejlesztésének eszközei
158-159
                     2.8.1.1 Gyaloglás
158
                     2.8.1.2 Kocogás
158
                     2.8.1.3 Futás
158
                     2.8.1.4 Kerékpározás
158-159
                     2.8.1.5 Úszás
159
                     2.8.1.6 Egyéb edzéseszközök
159
                  2.8.2 A hajlékonyság edzéseszközei
159
                     2.8.2.1 A nyújtó hatású gimnasztika
159
                     2.8.2.2 A stretching
159
                  2.8.3 Az erőfejlesztés a rekreációs edzésben
159-160
               2.9 Egy rekreációs edzés felépítése
160
               2.10 A rekreációs edzés szabályozása
160-165
                  2.10.1 A pillanatnyi állapot meghatározása
160-163
                     2.10.1.1 A pulzus, mint az edzésintenzitás mutatója
160-161
                     2.10.1.2 A pulzusmérés módszere
162
                     2.10.1.3 Az egyéni terheléses pulzus megállapítása
162-163
                  2.10.2 A rekreációs edzés tervezése
163
                  2.10.3 A rekreációs edzések végrehajtása
163
                  2.10.4 A rekreációs edzés hatásának ellenőrzése
163-165
                     2.10.4.1 Az edzésintenzitás fokának megállapítása
163-164
                     2.10.4.2 Az edzettség fokának megállapítása
164-165
               2.11 A rekreációs edzés felszerelésszükséglete
165
                  2.11.1 Ruházat
165
                  2.11.2 Cipő
165
                  2.11.3 Kerékpár
165
               2.12 Rekreációs edzésprogramminták
166
Irodalom
167-188
Függelék
189-199
   Négyéves olimpiai felkészülési terv - atlétika, 1997-2000
189-197
      I. A sportág nemzetközi erőviszonyainak helyzete és várható változásai
189-191
      II. A sportág olimpiai célkitűzése az évenkénti időarányos teljesítéssel
191
      III. Az olimpiai keretek összetétele
191
      IV. A felkészülés szakaszainak legfontosabb eseményei a hazai és külföldi edzőtáborok tervezett időpontjai
192-193
         Célversenyek
192-193
      V. Válogatási elvek, módszerek, válogatóversenyek
193-194
      VI. A tudományos és orvosi háttérre vonatkozó tervek
194-195
         a., Tudományos háttér
194-195
         b., Orvosi háttér
195
      VII. A szakmai irányításért felelős személyek és munkamegosztásuk
195
      VII. Gazdasági és technikai feltételek
195-197
         b., Technikai háttér
196
         Megjegyzések az olimpiai felkészülési tervhez
196-197
   Rekreációs edzésprogramok
197-199
Kolofon