Új táborverés (8/2) corvina logo

Szerkesztő: Kovács József László
További szerzők: Németh András; Gál József; Morvay Péter; Barsi Ernő; Farkas Ferenc; Kovács József László; Kovács Józsefné; Paulovits Teréz; Veresegyházi Béla; Magyar Kálmán; Pethő László; Gedai István; Ráday Mihály; Kerényi János
Cím: Új táborverés (8/2)
Alcím: A II. és a III. Országos Szakkörvezető-képző Tábor előadásai 1987-1988
Sorozatcím: Főiskolai füzetek ; 8/2.
Megjelenési adatok: Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, Zsámbék, 1989. | ISSN: 0236-655X | ISBN: 963-7306-03-X

coverimage A helytörténeti feltáró munka során a kutató egy-egy település /község, város/, vagy egy-egy szervesen összefüggő terület /tájegység/ múltjának komplex elemzésére vállalkozik. A rendelkezésére álló forrásanyag segítségével próbálja meg az adott földrajzi egység életének tényeit, azok változásait széles keresztmetszetben bemutatni. A helytörténet tehát annak a fejlődési folyamatnak a tudományos igényű ismertetése, elemzése, amelynek során az adott tájegység, város, község, esetleg üzem, vagy egyéb létesítmény azzá lesz, ami ma. A komplex vizsgálat jelenti az adott egység gazdasági, politikai, társadalmi, településtörténeti, kultúrtörténeti, néprajzi stb. fejlődésének nyomon követését. A helytörténet nem szűkíthető le a köztörténetre. A teljes értékű, igazán komplex kép kialakításához a terület művelődéstörténeti vonatkozásait alaposan fel kell tárni. Az anyagi kultúra elemei mellett a szellemi kultúra emlékei máig sugárzó értőkei is hozzátartoznak az adott tájegységen élők kultúrkincséhez, az egyetemes magyar kultúrához. Az imént vázolt művelődéstörténeti megközelítésen belül lényeges feladat az adott település, tájegység iskolaügyének vizsgálata, akár egy konkrét iskola, akár egy település egész iskolaügyének elemzése útján. Ebből a megközelítésből szemlélve az iskolatörténet egy-egy település, tájegység helytörténetének lényeges és szerves része. Ha a másik lényeges összetevő, a neveléstörténet oldaláról vizsgáljuk a problémát, megállapíthatjuk, hogy az iskolatörténet része a neveléstörténetnek is, a nevelési intézménytörténet egyik ágaként. A nevelési intézménytörténet vizsgálja az egyes intézménytípusok általános /egy országra, adott területre vonatkozó/ történetét, vagy egy-egy konkrét intézmény történetét. Ebben a megközelítésben iskolatörténet alatt értjük az alap- és középfokú oktatás, ezek egyes típusainak történetét. Az iskolatörténetnek a helytörténethez és a neveléstörténethez fűződő kapcsolatából adódóan a jó iskolatörténeti munka alapvető kritériuma, egyrészt, a szerves kapcsolódás az adott település, tájegység helytörténetének egészéhez, másrészt, neveléstörténeti szempontból is megalapozottnak, hitelesnek és szakszerűnek kell lennie.
Kategóriák: Helytörténet, Néprajz, Neveléstudomány, Régészet, Történelem
Tárgyszavak: Főiskolai füzetek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
DR. NÉMETH ANDRÁS: Az iskolatörténeti kutatás módszerei
191-
   Helytörténet - iskolatörténet - neveléstörténet
191-192
   Az iskolatörténeti kutatás foloyamata, főbb módszerei
193-202
   Jegyzetek
201-202
DR. GÁL JÓZSEF: Marczali iskola-gondnok az 1859-72-es tanácsi jegyzökönyvekben
203-216
DR. MORVAY PÉTER: A néprajzi gyűjtés kisiskolája
217-231
   1. Mi a néprajztudomány célja és mi a néprajzi gyűjtés?
217
   2. Mi biztosítja gyűjtésünk hitelességét?
217-218
   3. Hogyan jegyezzük és milyen formában másoljuk le gyűjtésünket?
218
   4. Mit gyűjtsünk?
218-219
   5. Hol gyűjtsünk?
219-220
   6. Mikor gyűjtsünk?
220
   7. Kitől gyűjtsünk?
220-222
   8. Hogyan kutassuk fel a néprajzi tárgyakat?
222
   9. Hogyan örökítsük meg a néprajzi tárgyakat?
222
   10. Hogyan történjék a néprajzi tárgyak leltározása?
223
   11. Hogyan rajzoljuk le a néprajzi tárgyakat?
224-226
   12. A néprajzi gyűjtés fő szempontjai
226-227
   13. Milyen módszert alkalmazzunk a különböző jellegű néprajzi témakörök gyűjtésénél?
228-230
   14. Lássuk meg az embert a néprajzi jelenségek mögött!
230-231
DR. BARSI ERNŐ: Népzenegyűjtésünk mai feladatai
232-242
DR. FARKAS FERENC: A dűlőnevek gyűjtése
243-257
   1. A földrajzi nevek gyűjtésének új körülményei
243-244
   2. Légy otthon a tájban!
244-246
   3. Szakmai ismeretek
246-247
   4. Néhány módszertani ismeret
247-250
   5. A dűlőnevek gyűjtése
250-256
   6. A földrajzi nevek gyűjtésének jövője
256-257
   Jegyzetek
257
DR. FARKAS FERENC: A tanulói ragadványnevek szerepe a mindennapi munkában
258-266
   1. A szó és a gyermek /Kosztolányi Dezső/
258-259
   2. A név és a gyermek
259-260
   3. A tanulói ragadványnevek élete
260
   4. A tanulói ragadványnevek fajtái
260-262
   5. A ragadványnevek és nyelvhasználat
262-264
   6. Néhány személyiségjegy rajza
264
   7. Egy tanár jellemzése
264-265
   8. Teendőink
265-266
DR. KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ - DR. KOVÁCS JÓZSEFNÉ DR. PAULOVITS TERÉZ: Tudományos diákkör a tanítóképző főiskolán
267-279
DR. VERESEGYHÁZI BÉLA: Honismeret és földrajz
280-290
   A települések természeti környezete
281-290
DR. MAGYAR KÁLMÁN: A magyar falu és a múltkutatás /Útmutató a honismeret és a régészet kapcsolatához I./
291-298
DR. PETHŐ LÁSZLÓ: Szociológia és honismeret
298-304
DR. GEDAI ISTVÁN: Honismeret numizmatika
305-309
RÁDAY MIHÁLY: Unokáink sem fogják látni
310-331
MELLÉKLET: KERÉNYI JÁNOS: Rácváros /1927-1950/
332-351
   Beszéljünk először az iskoláról
333-339
   Népművelési munkák
340-341
   Rádiószereplés 1932./Várnai F. könyv 55. old.!/
341-346
   Zeneoktatás - zeneiskolák
346-351
Tartalomjegyzék