Az angolszász liberalizmus klasszikusai I. corvina logo

Szerkesztő: Ludassy Mária
További szerzők: Kontler László; Paine, Thomas; Jefferson, Thomas; Mill, John Stuart; Macaulay, Lord Thomas Babington; Edward Delberg Acton, Lord John Emerich
Cím: Az angolszász liberalizmus klasszikusai I.
Sorozatcím: Mesteriskola, 0866-0379
Fordítók: N. Tóth Zsuzsa; Horkay Hörcher Ferenc
Megjelenési adatok: Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1991. | ISSN: 0866-0379 | ISBN: 963-7978-03-8

coverimage Két különböző szempontból kell megvizsgálnunk azt a megdöbbenést, melyet a francia forradalom keltett egész Európában; másképp hat a forradalom az európai népekre és másképp e népek kormányzataira. A francia nép ügye egész Európa, sőt az egész világ ügye. Mindezen országok kormányzatai azonban egyáltalán nem viseltetnek jóindulattal iránta. Ezt a megkülönböztetést soha sem szabad szem elől tévesztem. Nem szabad összekevernünk a népeket és kormányzataikat. Kiváltképp fontos ez az angol nép és kormánya esetében. Anglia kormányzata nem híve Franciaország forradalmának. Erre elegendő bizonyítékot Szolgáltat, hogy a hannoveri választófejedelem, ez a gyenge és ostoba alak, akit néha Anglia királyának is neveznek, milyen hálás köszönetét mondott Bürke úrnak azért a nagy halom sértésért, mellyel könyvében a forradalmat illette, valamint az, hogy Fitt úr, az angol miniszterelnök, rosszindulatú megjegyzésekkel fűszerezi parlamenti beszédeit. Annak ellenére, hogy hivatalos leveleiben az angol kormány legőszintébb barátságáról biztosítja a franciát, viselkedése lerántja a leplet hazug nyilatkozatairól, és napnál világosabban megmutatja, hogy az angol udvarban nem lehet megbízni. Ez egy esztelen királyi udvar, amely háborúra éhesen beleveti magát az összes veszekedésbe és intrikába, hogy eleget tehessen hóbortjainak, és kiélhesse szeszélyeit. Ezzel szemben az angol nemzet nagyon kedvező véleménnyel van a francia forradalomról és a szabadság térhódításáról világszerte. Ez az érzés még általánosabb lesz Angliában, amikor nyilvánvalóbbá válnak a kormány intrikái és mesterkedései, és amikor az emberek jobban megértik a forradalom alapelveit. A franciák ne felejtsék el, hogy a legtöbb angol újságot vagy közvetlenül a kormány tartja fenn, vagy - ha közvetett a kapcsolat - akkor is mindig a kormány rendelkezik velük. Azt is tudni kell, hogy ezek az újságok szüntelenül támadják a francia forradalmat és eltitkolják a valóságot, hogy az angol népet félrevezessék. De mivel nem lehet a végtelenségig megakadályozni, hogy kiderüljön az igazság, az újságok napi hazugságainak már nincs meg a kívánt hatása. Mindenki meggyőződhet róla, hogy Angliában elfojtják az igazság hangát, hiszen csak azt kell megtudnia a világnak, hogy a kormány sajtóvétségben marasztalja el és bíróság elé állítja azt, akit meg kellene védenie. Ezt az erkölcs elleni gaztettet törvénynek nevezik és vannak bírák, akik elég bűnösek ahhoz, hogy büntetéssel sújtsák az igazságot. Különös jelenségnek lehetünk mostanában tanúi az angol kormány esetében. Látván, hogy az angol és a francia nép egyre inkább megszabadul azoktól az egymással szembeni korábbi előítéletektől és hamis képzeteitől, melyek oly sok pénzükbe kerültek mindegyiküknek, ez a kormány most mintha ellenséget akarna magának toborozni; hiszen ha nem talál valahol egy ellenséget, nincs tovább ürügye a most szükségesnek ítélt óriási jövedelmek és adók beszedésére.
Kategóriák: Filozófia, Politikatudomány
Tárgyszavak: Emberi jog, Liberalizmus, Politikai filozófia, Angolszász filozófia, Függetlenség
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
6
Thomas Paine - Az ember jogai (Ford.: N. Tóth Zsuzsa)
7-38
   Ajánlás
7
   Előszó a francia kiadáshoz
7-10
   Burke "Töprengések a francia forradalomról" című könyvéről
10-23
   A jogok természetéről és eredetéről
23-31
   Következtetés
31-38
Thomas Jefferson - A függetlenségi nyilatkozattól a vallásszabadság dekrétumáig (Ford.: N. Tóth Zsuzsa)
39-82
   Törvényjavaslat a vallásszabadság törvénybeiktatására (1779)(82. szakasz)
39-42
   Orvosság, mely szükséges az állam egészségéhez
42-44
   A szabadság fáját hazafiak és zsarnokok vérével kell öntözni
44-45
   A föld haszonélvezeti joga az élőket illeti
46-52
   Íme az elveim, barátom
52-55
   Esküt tettem Isten oltárán
55-56
   Mindnyájan republinkánusok vagyunk, mindnyájan föderalisták vagyunk
56-62
   Visszaadni az embernek az összes természettől való jogát
62-63
   A tények átlátszanak
64-70
   Én nem tartozom azok közé, akik félnek a néptől
71-80
   Semmi sem megváltoztathatatlan, kivéve az ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogát
81-82
Thomas Macaulay: A zsidók hátrányai a polgári életben (Ford.: Horkay Hörcher Ferenc)
83-98
Lord Acton: A forradalom hírnökei (Ford.: Horkay Hörcher Ferenc)
99-119
Lord Acton Nacionalizmus (Ford.: Horkay Hörcher Ferenc)
120-152
John Stuart Mill: Fejezetek a szocializmusból (Ford.: Horkay Hörcher Ferenc)
153-210
   Előszó
153-154
   Bevezetés
154-162
   A fennálló társadalmi renddel szembeni szocialista ellenvetések
162-170
   A társadalom fennálló rendjével szembeni szocialista ellenvetések elemzése
171-185
   A szocializmus nehézségei
185-204
   A magántulajdon eszméje - nem állandó, hanem változatos
204-210
Életrajzok és magyarázatok
211-231
   Thomas Paine (1737 - 1809)
211-214
   Thomas Jefferson (1743 - 1826)
214-215
   Lord Thomas Babington Macaulay (1800-1859)
216-218
   Lord John Emerich Edward Delberg Acton (1834-1902)
218-229
   John Stuart Mill (1806-1873)
229-231
Hátsó borító