Horvát történelmi repertorium (2/1)
Szerző: Margalits EdeCím: Horvát történelmi repertorium (2/1)
Megjelenési adatok: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1900.
Horvátország Magyarországtól ötven év óta, dacára a sok százados közjogi kapocsnak, érzelemben és szellemben Majdnem teljesen elszakadt: nem értjük, nem ismerjük egymást! Horvátország művészete, költészete, szépirodalma, tudodmányos irodalma, különösen történetirása nálunk teljesen terra incognita, — a magyar is az Horvátországban. A közeledés, kölcsönös megértés és megismerés nemzetiségi politikájának sokszerű feladataiból egynek előmozdítását, a horvát költészet, művészet, tudományosság, történetírás megismertetését, hazafias és hivatásbeli kötelességemnek ismerem és igyekszem is annak megfelelni, — négy év alatt ezekre vonatkozó 21 munkát adtam ki és ezen évben is ez az ötödik. A »Horvát történelmi repertorium«, melyet a magyar tudományos akademia történelmi bizottságának megbízásából írok, két kötetben magában fogja foglalni rövid kivonatokban a horvát történelmi társaság és a zágrábi délszláv akadémia összes történelmi munkásságát 1850-től 1899-ig. Ezen első kötet épen 100 kötetnek regesztaszerü kivonatát tartalmazza és pedig 1850-től 1888-ig; e munkát egy év alatt végeztem : a második kötet a jövő évben jelenik meg és akkor a magyar tudományos világ ismerni fogja a horvátoknak az elmúlt félszázad alatti összes történelmi munkásságát, ez pedig igen fontos dolog, mert a horvát történelem a magyar történelemnek kiegészítő része és sok reánk nézve igen fontos, uj és eddig nálunk nem ismert adatot tartalmaz. A múlt hézagait így betöltvén, a jövőre nézve e tekintetben már nem lesz fenakadás, mert 1900. január elsejétől kezdve a »Századok«-ban, a szerkesztőség kérelmére, egy »Szláv szemle« cimü rovatban lépést fogunk tartani a megjelenő horvát; szerb és egyéb szláv történelmi művekkel s azokat nyomban megjelenésök után ismertetni fogjuk. Ha valamely szépirodalmi folyóirat egy szláv szépirodalmi szemle vezetésére felkér, azt
is készségesen meg fogom írni. A fenállott Horvát történelmi társulat Kukuljevics-féle arkivumának 12 kötete anyaggyűjtés és nagyobbrészt műkedvelői színvonalon áll; a délszláv akadémia (Rád. 1867—1899. 140 kötet) igen jelentékeny és értékes munkát végzett, melynek irányitó szelleme Rácski Ferenc volt, a hírneves Theiner római munkatársa. A »Horvát történelmi repertorium« a nyelvészeti, irodalomtörténeti stb. tanulmányoknak csak czimét közli, a történelmi, földrajzi, régészetieknek pedig tartalmát is regesztaszerü kivonatokban híven adja vissza a források megjelölésével, — ezekért tehát az érdem vagy felelősség a horvát tudósokat illeti. A személy- és helynevekben nagy nehézséget okoz az, hogy némelyikre latin, magyar, horvát, olasz, német alak fordul elő oklevelekben és értekezésekben (pl. Tragurium, Tragur, Trogir, Trahu, Trau, Traun), azonkívül a horvát írók minden nevet horvátosítva írnak, ami a felismerést és eligazodást megnehezíti, az oklevéli jogosultsággal bíró nevekben való ingadozást helyreigazítja a kötet végén levő tárgy és név-mutató, a hol minden név minden változatában előfordul, folytonos egymásra való utalással. E munkának fontos része ez a név- és tárgymutató, mely egybefoglalja az egyes nevekre és tárgyakra vonatkozó és a munkában szórványosan előforduló összes adatókat — ennek nemcsak a magyar történészek, hanem a horvátok és szerbek is hasznát vehetik, mert munkáikról ilyetén egybefoglaló kimutatásuk nincs.
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Horvát történelmi repertorium (2/1) (első kötet)(ez a kötet)
- Horvát történelmi repertorium (2/2)