Nevelési Emléklapok, 3-4. füzet corvina logo

Szerkesztő: Teichengräber Lajos
További szerzők: Tavassy Lajos; Ney Ferenc; Schedius Lajos; Kanya Pál; Fischer Jósef; Váradi Szabó János; Petz Gyula
Cím: Nevelési Emléklapok, 3-4. füzet
Megjelenési adatok: Trattner-Károlyi, Pest, 1847.

coverimage A nevelési emléklapok eddigé megjelent két (u. m- első és második) füzetének folytatásául, ezúttal im kettőt hozunk egyszerre, a harmadikat és negyediket, két ikervér gyanánt, de a melly öntárgyára nézve egészen külön is állhat a többiekt 1. Mint fogadtatának az előbbiek, lesz-e valami sikeijók, és megléritendik-e a kiadónak tetemes költségét, hacsak is részben? még nem tudom Kiadószerző megkezdő a dolgot s nem akará abba hagyni, mert meggyőződök annak elhalaszthatlan szükségéről és korszerűségéről, mint kell nekünk nevelőkul, nevelési gyakorlatunk és működésűnk kisebb és keskenyebb, legyen hogy magányházi, legyen hogy nyilvános tanodái vagy neveidéi tétkórünkböl, ollyollykor ki- és felemelkednünk azon nézpontra is, a honnan tágasabb láthatár nyilván szemeinknek, keblűnk is inkább tágul és mi gondolkodni és eszméket váltani kénytelenittetünk arról, hogy mi legyen az, a mi a nagyobb nemzedéki kör, a felekezet, a haza és az emberiség nevelési érdekeiben áll? mint lehet tisztába hozni, az annyi meg annyiféle gyakorlatot, miszerint eddigé mindannyi tanoda másmás irányban működik? mikint fejthetők ki az elvek, és mellyek azok, a mellye-ken gyakorlatunknak alapulnia kell? mint közelíthető meg a nevelésnek nemzeti, hazai, értelmi, erkölcsi és vallási, nem különben a testet néző szempontból felállítható igaz eszménye? mellyek az erők mikkel bírunk? mellyek az eszközök miket felhasználhatunk ? sth. Mind ezeknek megértése és a megértetésnek mindenkinek kebeléhez hozzájut hatása nem érhető el másképen, mint nyilvános szó általi derítő fejtegetés segítségével Olly tért kellene nyit nunk, vagy olly közlönnyel kellene bírnunk, a mellyen mindenki megjelenhetnék, nevelési nézeteit és elveit elmondandó, eljárásának gyakorlatát leírandó és a nevelést, nem csak mint magány — vagy épen csak mint maga ügyét, hanem mint az egész hazának és az egész emberiség közügyét tekintendő és előmozdítandó. Ebből és illy utón volna eszközölhető vagy legalább kisejthető a tudalomnak azon foka, a mellyen korunk és különösen hazánk nevelői nevelési tekintetben állanak; a köztudalom közszellemnek lenne az alapja, és tudjuk, hogy csak nevelési közszellemböl eredhet áldásos nevelési hatás; pedig mi — a neveléstől várunk a mai korban mindent, vagy várjuk legalább a legalaposb haladásnak kezdeményét. Kiadószerző megnyitotta a nevelési emléklapokat magányvállalatu kezdeményként, azokat igénytelenül, olcsó áron és fenszerü hirdetgetés nélkül juttatván tanár- és uevelötársai kezéhez, a kikhez t. i. eljuttatható; kibocsátó őket, mint bárkájából Noé hollaját, a ki „ide s tova jár vala, miglen megszáradnának a vizek a földön," azután galambját „de a melly, a mikor az ő lábainak nyugodalmat nem talált volna , megtére ő hoza a bárkába; vara pedig azután hét napot és ismét kibocsátó azt a galambot, és megjőve ő hozó estvére és ime egy leszakasztott olajfalevél vala annak szájában" sat s igy kiadószerző is mind ezt tévé, füzetei hollók és galambok a melyiveket kibocsát, nem hirviszketegböl, vagy valamelly anyagi nyereménynek ...
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Neveléstörténet, Pedagógia, Oktatáspolitika, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat

Tartalomjegyzék