Magyarország alkotmányjoga I. corvina logo

Szerző: Petrétei József
Cím: Magyarország alkotmányjoga I.
Alcím: Alapvetés, alkotmányos intézmények
Megjelenési adatok: Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2016. | ISBN: 978-963-89912-7-0
Megjegyzés: 2., javított és aktualizált kiadás

coverimage Magyarország Alaptörvényének és a hozzá kapcsolódó jogszabályoknak a hatályba lépésével szükségessé vált a magyar alkotmányjog tananyagának átdolgozása. Jelen, a „Magyarország alkotmányjoga I. Alapvetés, alkotmányos intézmények” címet viselő kötet - a már megjelent „Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet” c. kiadvány mellett az alkotmányjog alapjaiba kívánja bevezetni a hallgatókat és más érdeklődőket. A kötetben az alkotmányjoggal, az Alaptörvény jellegével, az új alkotmány alapelveivel, a jogforrásokkal, az állampolgársággal, a választással, az országos népszavazással, a pártokkal kapcsolatos alkotmányjogi ismeretek jelennek meg. A tankönyv a 2013 októberében hatályos (részben a 2014-től hatályba lépő) joganyag alapján épül fel - a kézirat lezárása 2013 október 21 -én történt meg. A tankönyv-jelleg és az ebből is adódó terjedelmi korlátok elsősorban azt tették lehetővé, hogy a feldolgozás hangsúlya a (még nem mindig) hatályos normaanyagra és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatból hasznosítható megállapítások kiaknázására helyeződjön. Többek között ezért - és az egyes témakörök átfogó és összetett volta miatt is - a releváns szakirodalom feldolgozása és értékelése nem minden fejezetnél jelenik meg markánsan; a részletesebb bemutatásra inkább ott kerül sor, ahol alkotmányjogunk terén jelentősebb változások vagy a korábbihoz képest újdonságok jelennek meg (pl. az Alaptörvény kialakulásával és értékelésével összefüggésben). Szerző köszönettel tartozik a pécsi Alkotmányjogi Tanszék kollektívájának - Ádám Antal, Chronowski Nóra, Drinóczi Tímea, Kocsis Miklós, Tilk Péter és Zeller Judit oktató kollégáknak és Naszladi Georgina PhD hallgatónak - a kötet alapos és jobbító szándékú bírálatáért, a hasznos (de nem mindig hasznosított) észrevételekért és javaslatokért, a munka elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségükért; illetve Cseporán Zsolt demonstrátor kollégának a technikai szerkesztésben való segítségéért. Külön köszönet illeti Tilk Pétert a könyv lektorálásáért. (...) A „Magyarország alkotmányjoga I. Alapvetés, alkotmányos intézmények” c. tankönyv első kiadása 2013-ban jelent meg. Az alkotmányjog egyes területein bekövetkezett, némely esetben igen jelentős változások - alaptörvény- és jogszabály-módosítások - szükségessé tették a kötet aktualizálását, hatályosítását, és helyenként bővítésre, átdolgozásra, illetve korrekciókra is lehetőséget teremtettek. A könyv második kiadása a 2016 február elején hatályos joganyag alapján épül fel, így kívánva segítséget nyújtani a joghallgatóknak a vizsgára való felkészüléshez. A szerző köszönetét mond a kötet második kiadásához nyújtott szakmai segítségért, javaslatokért és ötletekért tanszéki kollégáinak, Tilk Péternek, Drinóczi Tímeának, Cseporán Zsoltnak, Kocsis Miklósnak, Naszladi Georginának és Zeller Juditnak. A szerző és a kötet kiadója, a Kodifikátor Alapítvány köszönetét mond a kötet formai és tartalmi szempontú véleményezéséért az Alapítvány önkénteseinek, Bárány V. Fanny, Bodor Katalin, Bujtor Klára, Havasi Bianka, Kovács Ildikó, Nyikos Bettina és Vincze Anna Réka joghallgatóknak.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Alkotmány, Jogforrások, Alaptörvény, Országgyűlés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
3-5
Előszó az első kiadáshoz
6
Előszó a második kiadáshoz
7
I. Fejezet: Az alkotmányjog
9-31
   A) Az alkotmányjog mint jogágazat
9-20
      I. A jogrendszer és a jogág fogalmáról
9
      II. Közjog és magánjog
9-14
      III. Az alkotmányjog
14-20
         1. Az alkotmányjog fogalma és tárgya
15
         2. Az alkotmányjog formális és materiális értelemben
15-17
         3. Az alkotmányjog módszere
17-18
         4. Az alkotmányjog politikai karakteréről
18-19
         5. Az alkotmányjog normatív jellegéről
19-20
   B) Az alkotmányjog mint tudomány
20-25
      I. Az alkotmányjog-tudomány fogalma és feladata
20
      II. Az alkotmányjog-tudomány szemléletmódja
21
      III. Az alkotmányjog-tudomány módszere és kapcsolata más tudományágakkal
21-23
         1. Az alkotmányjog-tudomány módszeréről
21-22
         2. Az alkotmányjog-tudomány kapcsolata más tudományágakkal
22-23
      IV. A magyar alkotmányjog-tudomány helyzetéről
24-25
   C) Az alkotmányjog mint tantárgy
25
   Ajánlott irodalom
25-31
II. Fejezet: A Magyar alkotmány
33-77
   A) A Magyar alkotmány meghatározása és az alaptörvény létrejötte
33-40
      I. A magyar alkotmány meghatározása
33-34
      II. Az Alaptörvény létrejötte
34-40
         1. Az Alaptörvény előzményei
34-36
         2. Az Alaptörvény megszületése
36-40
   B) Az Alaptörvény jellemzői
40-58
      I. Az Alaptörvény szerkezete és tartalma
40-45
      II. Az Alaptörvénnyel kapcsolatos viták
45-48
         1. Az Alaptörvény elfogadásának módja
45-46
         2. Az Alaptörvény értéktartalma
46-48
         3. Az Alaptörvény legitimitása
48
      III. Az Alaptörvény jellege
48-51
      IV. Az alaptörvényi rendelkezések sajátossága
51-54
      V. Az alkotmányosság és az Alaptörvény védelme
54-57
      VI. Az alkotmánypolitika
57-58
   Ajánlott irodalom
58-77
III. Fejezet: Alkotmányi alapelvek az alaptörvényben
79-121
   A) A szuverenitás elve
80-90
      I. A népszuverenitás szabályozása az Alaptörvényben
80-81
      II. A jogszuverenitás kifejeződése az Alaptörvényben
81-82
      III. Az állami szuverenitás lényege és szabályozása az Alaptörvényben
82-90
         1. Az állami szuverenitás fogalma
82-83
         2. Az állami szuverenitás összetevői
83-88
         3. Az állami szuverenitást kifejező szimbólumok
88-90
   B) A demokrácia elve
91-97
   C) A jogállamiság elve
97-102
      I. A jogállam és a közhatalom gyakorlása
98-99
      II. A jogállam és a hatalommegosztás
99-100
      III. A jogállam és a közigazgatás, illetve a jogalkalmazás törvényessége
100
      IV. A jogállam és a jogalkotás rendje
100-101
      V. A jogállam és a jogbiztonság
101-102
   D) A gazdasági rend elvei
102-106
   Ajánlott irodalom
106-121
IV. Fejezet: A jogforrások
123-200
   A) A jogforrások alkotmányjogi szabályozása
123-124
   B) A jogforrások jelentősége, fogalma, csoportosítása és hierarchiája
124-130
      I. A jogforrások jelentősége
124-125
      II. A jogforrások fogalma
125
      III. A jogforrások csoportosítása
126-128
      IV. A jogforrások hierarchiája
128-130
   C) A külső jogforrás érvényessége és hatályossága
130-143
      I. A külső jogforrás érvényessége
130-133
      II. A külső jogforrás hatályossága
133-141
      III. Az érvényesség és hatályosság viszonya
141-142
      IV. Az érvényesség és a semmisség kérdése
142-143
   D) Magyarország jogforrási rendszere
143-176
      I. Az Alaptörvény
144-145
      II. A jogszabályok
145-163
         1. A jogszabályok és a jogalkotás
145-146
         2. A jogszabály-alkotással szemben támasztott követelmények
146-147
         3. Magyarország jogszabályai
147-155
            a) A törvény
147-150
            b) A Kormány rendelete
150-151
            c) A Kormány tagjainak rendelete
152-153
            d) A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
153
            e) Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
153-154
            f) A helyi önkormányzatok rendeletei
154-155
         4. A jogalkotási felhatalmazás és a jogalkotási hatáskör átruházhatósága
155-156
         5. A jogszabályok előkészítése
157-160
         6. A jogszabályok megjelölése
160
         7. A jogszabályszerkesztés főbb szabályai
160-162
         8. A jogszabályok hatályosulása és utólagos hatásvizsgálata
162-163
         9. A jogszabályok deregulációja
163
      III. A közjogi szervezetszabályozó eszközök
164-165
         1. A normatív határozat
164-165
         2. A normatív utasítás
165
      IV. A rendkívüli jogforrások
166-168
      V. Az Európai Unió jogforrásai
168-169
      VI. A nemzetközi jog jogforrási jellege
169-171
      VII. Az alkotmánybírósági határozatok jogforrási jellege
171-172
      VIII. A bírói jog jogforrási jellege
172-174
      IX. A szokásjog jogforrási jellege
174-175
      X. Az egyéb jogforrások
175-176
   E) A jogforrások megismerhetősége
176-177
   Ajánlott irodalom
178-200
V. Fejezet: A magyar állampolgárság
201-222
   A) Az állampolgárság alkotmányjogi szabályozása
201
   B) Az állampolgárság és az állampolgársági jog
201-203
      I. Az állampolgárság és az állampolgársági jogfogalma
201-203
      II. A magyar állampolgárok fogalmának törvényi meghatározása
203
   C) A magyar állampolgársági jogra irányadó elvek
203-205
   D) A magyar állampolgárság létrejöttének és megszűnésének esetei
205-212
      I. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése
205-210
         1. A magyar állampolgárság keletkezése
205-206
         2. A magyar állampolgárság megszerzése
206-209
         3. A magyar állampolgárság megszerzéséről való döntés
210
         4. Az állampolgársági eskü vagy fogadalom
210
      II. A magyar állampolgárság megszűnése
210-212
         1. A magyar állampolgárságról való lemondás
211
         2. A magyar állampolgárság visszavonása
211-212
      III. A magyar állampolgárság igazolása
212
   E) Az állampolgársági eljárás
212-213
   F) Az állampolgársággal kapcsolatos adatvédelmi és adatszolgáltatási szabályok
213-214
   G) A névmódosítás szabályai
214-215
   Ajánlott irodalom
215-222
VI. Fejezet: Az országgyűlési képviselők választása
223-285
   A) A választás intézményének alkotmányjogi szabályozása
223-224
   B) Az országgyűlési képviselők választási rendszere
224-239
      I. A választójog és a választási alapelvek
225-231
         1. A választójog mint alapvető jog
225-226
         2. A választási alapelvek
226-231
            a) A választójog általánossága
226-228
            b) A választójog egyenlősége
228-229
            c) A szavazás közvetlensége
229-230
            d) A szavazás titkossága
230-231
            e) A választás szabadsága
231
      II. A választási rendszer
231-234
      III. A jelölés szabályai
234-236
         1. Jelölés az egyéni választókerületben
234-235
         2. Jelölés az országos listán
235-236
      IV. A választás eredményének megállapítása
236-239
         1. Az egyéni választókerületi eredmény
237
         2. Az országos listás eredmény
237-239
      V. A megüresedett mandátum betöltése
239
   C) Az országgyűlési képviselők választásának főbb eljárási szabályai
239-264
      I. A választási eljárás alapelvei
240-241
         a) A választás tisztaságának megóvása
240
         b) Önkéntes részvétel a választási eljárásban
240
         c) Esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között
240
         d) A fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése
240-241
         e) Jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás
241
         f) A választási eljárás nyilvánossága
241
      II. A választójogosultság nyilvántartása
241-245
      III. A szavazókörök kialakítása és nyilvántartása
245
      IV. A választási szervek
245-249
         1. A választási bizottságok
245-248
            a) A választási bizottságokra vonatkozó általános szabályok
246
            b) Az országgyűlési képviselők választásánál működő választási bizottságok
246-248
         2. A választási irodák
248-249
      V. A választási kampány
249-252
         1. A kampányidőszak
249-250
         2. A kampányeszközök
250-251
         3. A kampányfinanszírozás szabályai
251-252
      VI. A szavazás
253-256
         1. A szavazás helye és ideje
253
         2. A szavazás megkezdése
254
         3. A szavazás módja
254-255
         4. A szavazatok továbbítása
255-256
      VII. A szavazatok összesítése és az eredmény megállapítása
256-258
         1. A szavazatszámlálás
256-257
         2. Az eredmény megállapítása
257-258
      VIII. A jogorvoslatok
258-264
         1. A jogorvoslat általános szabályai
258-262
            a) A kifogás
258-259
            b) A fellebbezés
259-260
            c) A bírósági felülvizsgálat
260-262
         2. A speciális jogorvoslati szabályok
262-264
            a) A szavazókörök kialakításával és felülvizsgálatával kapcsolatos jogorvoslat
262
            b) A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat
262
            c) A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat
263
            d) A választás eredménye elleni jogorvoslat
263
            e) Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt
263-264
      Ajánlott irodalom
264-285
VII. Fejezet: A helyi önkormányzati választások
287-308
   A) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának alkotmányjogi szabályozása
287-288
   B) A választójog a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásánál
288-290
   C) A választási rendszer, a jelölés szabályai és a választás eredményének megállapítása
290-301
      I. A választási rendszer
290-292
      II. A jelölés szabályai
293-295
      III. A választás eredményének megállapítása
295-297
      IV. Képviselő, polgármester, főpolgármester megbízatásának megszűnése esetén alkalmazandó szabályok
297-299
         1. Időközi választás
297-298
         2. A kiesett képviselő mandátumának betöltése
298-299
      V. A kedvezményes nemzetiségi mandátum
299-301
   D) A választási eljárás sajátos szabályai
301-303
   Ajánlott irodalom
303-308
VIII. Fejezet: Az országos népszavazás
309-341
   A) Az országos népszavazás alkotmányjogi szabályozása
309-310
   B) A népszavazás mint hatalomgyakorlás
310-313
      1. A képviseleti és közvetlen hatalomgyakorlás viszonya
310-311
      2. A népszavazás mint közvetlen hatalomgyakorlás
311-312
      3. A népszavazás mint alapvető jog
312-313
   C) Az országos népszavazás intézménye
313-318
      1. Az országos népszavazás tárgya és a tiltott tárgykörök
313-316
      2. A népszavazás fajtái
316-317
      3. A népszavazás érvényessége és eredményessége
317
      4. A népszavazás jogkövetkezménye
317-318
   D) Az országos népszavazás lefolyása
318-329
      I. Az országos népszavazás kezdeményezése
319-327
         1. A választópolgári kezdeményezés, a kérdés benyújtása és hitelesítése
319-323
            a) Az országos népszavazás kezdeményezésének szervezése és a kérdés benyújtása
319-320
            b) A hitelesítési eljárás célja
320
            c) A kérdés egyértelműségének követelménye
320-321
            d) A Nemzeti Választási Bizottság általi hitelesítés
321-322
            e) A hitelesítéssel kapcsolatos jogorvoslat
322-323
            f) A hitelesítési eljárás befejezése
323
         2. Az aláírásgyűjtés szabályai
324-325
         3. Az aláírások ellenőrzése
325-326
         4. A népszavazás elrendelése és a jogorvoslat lehetősége
326-327
      II. Az országos népszavazási eljárás
327-329
         1. A népszavazás kitűzése
327
         2. A választási szervek
328
         3. A népszavazási kampány és az adatszolgáltatás a névjegyzékből
328
         4. A szavazólap adattartalma
328
         5. A szavazás és az eredmény megállapítása
328-329
         6. A jogorvoslat
329
   Ajánlott irodalom
329-341
IX. Fejezet: A politikai pártok
343-370
   A) A politikai pártok alkotmányjogi szabályozása
343-344
   B) A politikai párt fogalma, alapításának és tevékenységének szabadsága, valamint alkotmányjogi helyzete
344-349
      1. A poltikai párt fogalma
344-347
      2. A párt alapításának és tevékenységének szabadsága
347-348
      3. A pártok alkotmányjogi helyzete
348-349
   C) A pártok alkotmányos feladatai
349-352
   D) A pártok szervezetére, működésére, valamint megszűnésére vonatkozó szabályok
352-356
      1. A pártok szervezetének és működésének szabályai
352-354
      2. A pártok működésének törvényességi ellenőrzése
354
      3. A párt megszűnése
354-356
   E) A párt vagyona és gazdálkodása
356-362
      1. A párt vagyona
356-359
         a) A tagdíjak
357
         b) Az adományok
357
         c) A pártok állami tulajdonból történő támogatása
357-358
         d) A pártok költségvetési támogatása
358
         e) A pártok gazdasági-vállalkozási tevékenysége
358-359
      2. A vagyon kérdése a párt megszűnése esetén
359-360
      3. A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok
360-361
      4. A kampányfinanszírozás szabályai
361
      5. A parlamenti pártfrakciók finanszírozásának szabályai
361
      6. A párt gazdálkodásának nyilvánossága
361-362
      7. A pártok gazdálkodásának ellenőrzése
362
   Ajánlott irodalom
362-370
Hátsó borító