Magyarország alkotmányjoga II. corvina logo

Szerző: Petrétei József
Cím: Magyarország alkotmányjoga II.
Alcím: Államszervezet
Megjelenési adatok: Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014. | ISBN: 978-963-89912-4-9
Megjegyzés: 2., javított és aktualizált kiadás

coverimage Magyarország Alaptörvényének és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények hatályba lépésével szükségessé vált a magyar alkotmányjog tananyagának átdolgozása. Jelen kötet az Alaptörvény államszervezeti szabályozásának ismertetésére és kifejtésére vállalkozik. Az államszervezet struktúrájának bemutatását követően az alkotmányos állami szervek -az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosa - kerülnek terítékre, majd ezt követi a közpénzekre, a bíróságokra, az ügyészségre és végül a honvédségre és a rendőrségre vonatkozó szabályozás áttekintése. A terjedelmi korlátok elsősorban azt tették lehetővé, hogy a feldolgozás hangsúlya a (még nem mindig) hatályos normaanyagra helyeződjön. Többek között ezért - és az egyes témakörök átfogó és összetett volta miatt is - a releváns szakirodalom felvázolása és értékelése elmaradt. A kitűzött cél elérését azonban szerfelett megnehezítette a (túl) gyakran változó alaptörvényi és törvényi szabályozás, az éppen aktuálisan hatályos joganyag megragadhatósága. Mindezek ellenére indokoltnak tűnt az alkotmányjog oktatását segítő, időszerű tankönyv elkészítése és megjelentetése. A kötet időben történő megjelenése a hallgatók vizsgára való felkészülése érdekében fontos szempontként jelentkezett, így a kiadvány valójában a központi államszervezet szabályozását dolgozza fel. A helyi önkormányzatokra vonatkozó alaptörvényi rendelkezések rendszerbe foglalása a következő kiadásban történik meg. Ugyancsak a kellő időben való megjelenés okán nem volt lehetőség valamennyi, az Alaptörvény 4. módosítása után következő jogalkotási folyamat, így az „Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról” szóló T/10593. számú törvényjavaslat elfogadásának bevárására sem. A kézirat lezárása 2013 április 11-én történt meg; azt ezt követően bekövetkező változások a 2. kiadásban jelennek meg. Szerző el nem múló hálával tartozik a pécsi Alkotmányjogi Tanszék kollektívájának -különösen Ádám Antal, Chronowski Nóra, Drinóczi Tímea, Kocsis Miklós, Tilk Péter oktató kollégáknak és Naszladi Georgina PhD hallgatónak - a kötet alapos és jobbító szándékú bírálatáért, a fölöttébb hasznos (de nem mindig hasznosított) észrevételekért és javaslatokéit, a munka elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségükért, illetve Cseporán Zsolt demonstrátor kollégának a technikai szerkesztésben való segítségéért. Külön köszönet illeti Tilk Pétert a könyv lektorálásáért. (...) A „Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet” c. könyv 2013 tavaszán jelent meg. Az alkotmányjog egyes területein bekövetkezett, némely esetben igen jelentős változások - alaptörvény- és jogszabály-módosítások - szükségessé tették a kötet aktualizálását, hatályosítását, és helyenként bővítésre, átdolgozásra, illetve korrekciókra is lehetőséget teremtettek. A mű továbbra is a központi államszervezet hátterét rajzolja fel; a helyi ön-kormányzatok szabályozásának feldolgozása várhatóan a következő kiadásban válik az anyag részévé.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Alkotmány, Jogforrások, Alaptörvény, Országgyűlés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
3-6
Előszó
7
Előszó a második kiadáshoz
8
I. Fejezet: Az államszervezet
9-29
   A) Az államszervezet alaptörvényi szabályozása
9-10
   B) A magyar államszervezet kialakításának elvei és az államszervezet jellemzői
10-17
   C) A magyar államszervezet főbb elemei
17-22
   Ajánlott irodalom
22-29
II. Fejezet: Az Országgyűlés
30-114
   A) Az Országgyűlés alkotmányjogi szabályozása
30-31
   B) Az Országgyűlés jellege, feladat- és hatásköre
31-42
      I. Az Országgyűlés jellege
31-34
      II. Az Országgyűlés feladat- és hatásköre
34-42
         1. Az alkotmányozással összefüggő feladat- és hatáskörök
34-35
         2. A törvényhozással összefüggő feladat- és hatáskörök
35-37
         3. A kormányzással összefüggő feladat- és hatáskörök
37-41
         4. Az Oszággyűlés további feladat- és hatáskörei
41-42
            a) Választási és kreációs jogosítványok
41
            b) A helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogosítvány
41
            c) Az Országgyűlés kegyelmezési joga
41-42
            d) Az országos népszavazással kapcsolatos jogosítvány
42
            e) Egyéb, törvénnyel megállapított hatáskörök
42
   C) Az Országgyűlés megbízatása és megalakulása
42-48
      I. Az Országgyűlés megbízatása
42-44
         1. Az Országgyűlés megbízatási idejének meghatározása
42-43
         2. Az Országgyűlés feloszlása és feloszlatása
43-44
         3. A kontinuitás-diszkontinuitás problémája
44
      II. Az Országgyűlés megalakulása
45-48
         1. Az alakuló ülés
45-46
            a) Az alakuló ülés összehívás és vezetése
45
            b) A mandátumigazolás
45
            c) Az eskütétel
45-46
         2. A képviselőcsoport (frakció) megalakítása
46-47
            a) A képviselőcsoport megalakításának szabályai
47
            b) A képviselőcsoport megszűnése
47
         3. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása
48
         4. A Házbizottság megalakulása és a miniszterelnök megválasztása
48
   D) Az országgyűlési képviselők
48-57
      I. Az országgyűlési képviselők létszáma és megbízatása
49-53
         1. A képviselők száma, jogállása és mandátumuk jellege
49-50
         2. A képviselők megbízatásának keletkezése és megszűnése
50-51
         3. A képviselői összeférhetetlenség
51-53
      II. A képviselői tisztséggel összekapcsolódó jogok és kötelességek
53-57
         1. A képviselői jogok és kötelességek
53-54
         2. A képviselők mentelmi joga
54-56
         3. A képviselők munkajogi és társadalombiztosítási helyzete, javadalmazása
56-57
      III. A nemzetiségi szószólók
57
   E) Az Országgyűlés szervezete és működése
58-87
      I. Az Országgyűlés szervezete
58-65
         1. Az Országgyűlés plenáris ülése (plénum)
58
         2. Az Országgyűlés tisztségviselői
58-60
            a) Az Országgyűlés elnöke (házelnök)
59
            b) Az Országgyűlés alelnökei
59
            c) Az Országgyűlés háznagya
59
            d) Az Országgyűlés jegyzői
59-60
         3. A Házbizottság
60
         4. Bizottsági elnöki értekezlet
60-61
         5. Az országgyűlési bizottságok
61-65
            a) Az állandó bizottságok
61-62
            b) A törvényalkotási bizottság
62-63
            c) A nemzetiségeket képviselő bizottság
63
            d) Az ideiglenes (ad hoc) bizottságok
63-65
      II. Az Országgyűlés plenáris ülésezési és tárgyalási rendje
65-72
         1. Az Országgyűlés ülésszakai és ülései
65-66
         2. A tanácskozás nyelve és a nyilvánosság
66-67
         3. Az Országgyűlés határozatképessége és ülésének résztvevői
67
         4. A plenáris ülés vezetése
68-71
         5. A határozathozatal szabályai
71-72
      III. Az Országgyűlés bizottságainak ülésezési rendje
72-73
      IV. Az irományok (indítványok) és a tárgyalásukra vonatkozó főbb szabályok
73-77
         1. Az önálló indítványok
73-77
         2. A nem önálló indítványok
77
      V. A törvényhozási eljárás
78-87
         1. A törvényjavaslat benyújtásától a napirendre kerülésig terjedő szakasz
78-79
         2. A törvényjavaslat plenáris ülésen folyó általános vitája
79-81
         3. A bizottsági részletes vita szakasza
82
         4. A törvényalkotási bizottság eljárása
82-83
         5. A törvényalkotás plenáris befejező szakasza
84-87
            a) A bizottsági jelentések és a törvényalkotási bizottság módosító javaslatának plenáris vitája
84
            b) Döntés a törvényalkotási bizottság módosító javaslatairól
84-85
            c) A zárószavazás
85-87
   F) Az Országgyűlés hivatali szervezete és az Országgyűlési Őrség
88
      I. Az Országgyűlés Hivatala
88
      II. Az Országgyűlési Őrség
88
   Ajánlott irodalom
88-114
III. Fejezet: A köztársasági elnök
115-152
   A) A köztársasági elnöki intézmény alkotmányjogi szabályozása
115
   B) A köztársasági elnök államszervezetben elfoglalt helye és megbízatása
115-125
      I. A köztársasági elnök helye az államszervezetben
115-122
         1. A köztársasági elnök mint államfő
116-117
         2. A köztársasági elnök jogállása
117-120
         3. A köztársasági elnök mint a nemzet egységének kifejezője és az államszervezet demokratikus működésének őre
120-121
         4. A köztársasági elnök mint a Magyar Honvédség főparancsnoka
121-122
         5. A köztársasági elnök sérthetetlensége
122
      II. A köztársasági elnök megbízatása
122-125
         1. A köztársasági elnök választása és az összeférhetetlenségi szabályok
122-123
         2. A köztársasági elnök hivatalba lépése és helyettesítése
123-124
         3. A köztársasági elnöki megbízatás megszűnése
124-125
   C) A köztársasági elnök feladat- és hatásköre
125-136
      I. A köztársasági elnök tipikus államfői jogosítványai
126-130
         1. Magyarország képviselete
126
         2. A köztársasági elnök külügyi jogosítványai
126-127
            a) Közreműködés a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokban
126
            b) A követségi jog
127
         3. A köztársasági elnök kinevezési jogköre
127-128
         4. A köztársasági elnök kitüntetési jogköre
128-130
         5. A köztársasági elnök kegyelmezési jogköre
130
      II. A köztársasági elnök Országgyűléssel kapcsolatos jogosítványai
131-135
         1. Az Országgyűlés megbízatásával és működésével kapcsolatos jogok
131-132
         2. Az alkotmányozással és a törvényalkotással kapcsolatos jogosítványok
132-134
         3. Az Országgyűlést helyettesítő és a különleges jogrendben gyakorolható jogkörök
134-135
      III. A köztársasági elnök önkormányzatokkal kapcsolatos jogosítványai
135
      IV. A köztársasági elnök egyéb jogosítványai
135-136
   D) A köztársasági elnök felelőssége
136-138
      I. A köztársasági elnök felelősségének jellege
136-137
      II. A felelősségre vonási eljárás
138
   E) A Köztársasági Elnöki Hivatal
139
   Ajánlott irodalom
139-152
IV. Fejezet: A Kormány
153-193
   A) A Kormány alkotmányjogi szabályozása
153
   B) A Kormány helye az államszervezetben
153-172
      I. A Kormány jellegének meghatározása
153-156
         1. A Kormány funkcionális jellege
153-154
         2. A Kormány szervi jellege
154-155
         3. A Kormány testületi jellege
155-156
         4. A miniszterelnöki elvű kormány
156
      II. A miniszterelnök jogállása az Alaptörvényben
157-162
         1. A miniszterelnök megbízatásának keletkezése
157-158
         2. A miniszterelnök megbízatásának megszűnése
158-160
            a) Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulása
158
            b) Ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ
158-159
            c) Ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki
159
            d) A miniszterelnök lemondása
159
            e) A miniszterelnök halála
159
            f) Az összeférhetetlenség kimondása
159
            g) Ha a miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn
159-160
         3. A miniszterelnök tisztsége
160-161
         4. A Kormány általános politikájának meghatározása
161-162
      III. A miniszterek
162-163
      IV. A Kormány feladat- és hatásköre
163-166
      V. Az ügyvezető Kormány, miniszterelnök és miniszter
166-167
      VI. A Kormány és a Kormány tagjainak felelőssége
167-171
      VII. A Kormány szervei
171-172
         1. A Kormány kabinetjei
171
         2. A kormánybizottság
171
         3. A javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek
171-172
         4. A kormánybiztos
172
   C) A Kormány működése
172-176
      I. A Kormány testületi jellege
172-173
         a) Az előterjesztés
172-173
         b) A jelentés
173
         c) Szóbeli eszmecsere
173
      II. A Kormány döntéshozatala
173-176
         1. A Kormány döntéseinek előkészítése
173-175
            a) Közigazgatási egyeztetés
174
            b) A közigazgatási államtitkári értekezlet
174-175
         2. A Kormány ülése
175
         3. A Kormány döntései
175-176
         4. A Kormány döntései végrehajtásának ellenőrzése
176
   D) A minisztérium és az államtitkárok
176-180
      I. A minisztérium
176-177
      II. Az államtitkárok
177-180
         1. Az államtitkár
177-178
         2. A közigazgatási államtitkár
178-179
         3. A helyettes államtitkár
179-180
   Ajánlott irodalom
180-193
V. Fejezet: Az alkotmánybíróság
194-234
   A) Az Alkotmánybíróság alaptörvényi szabályozása
194
   B) Az Alkotmánybíróság jellege és szervezete
194-200
      I. Az Alkotmánybíróság jellegéről és az alkotmánybírák jogállásáról
194-198
         1. Az Alkotmánybíróság jellegének meghatározása
194-195
         2. Az Alkotmánybíróság tagjainak választása
195-196
            a) Az alkotmánybíróvá választás előfeltételei
195-196
            b) Az alkotmánybírák jelölése és a választási eljárás
196
         3. Az összeférhetetlenségi szabályok
196-197
         4. Az alkotmánybírák mentelmi joga
197-198
         5. Az alkotmánybírósági tagság megszűnése
198
            a) A megbízatási időtartam - 12 év - letelte
198
            b) Az alkotmánybíró halála
198
            c) Az alkotmánybíró lemondása
198
            d) Az összeférhetetlenség megállapítása
198
            e) Ha az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható
198
            f) Az alkotmánybíró felmentése
198
            g) Az alkotmánybíró kizárása
198
      II. Az Alkotmánybíróság szervezete
199-200
         1. Az Alkotmánybíróság teljes ülése
199
         2. Az Alkotmánybíróság tanácsai
199
         3. Az Alkotmánybíróság elnöke és elnökhelyettese
199-200
         4. Az Alkotmánybíróság bizottságai
200
         5. Az Alkotmánybíróság hivatali szervezete
200
   C) Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások és jogkövetkezmények
201-216
      I. Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörének általános jellemzői
201-204
         1. A feladat- és hatáskörök megállapítása
201-202
         2. A feladat- és hatáskörök korlátozása
202-204
      II. Az Alkotmánybíróság egyes feladat- és hatáskörei
205-215
         1. Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás)
205-207
            a) Az Alaptörvény vagy módosítása megalkotásának előzetes vizsgálhatósága
205
            b) Az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata
205-206
            c) A nemzetközi szerződés vagy valamely rendelkezése Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálata
207
            d) A normatív határozatba foglalt házszabályi rendelkezések előzetes vizsgálata
207
         2. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)
207-208
            a) Az Alaptörvény megalkotásának és módosításának eljárási szempontú utólagos normakontrollja
207-208
            b) Jogszabály utólagos vizsgálata
208
         3. Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt
209
         4. Az alkotmányjogi panasz
209-211
            a) Az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálata (normatív alapú panasz)
209-210
            b) A bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálata (valódi vagy individuális panasz)
210-211
         5. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata
211
         6. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata
212
         7. Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő véleményezés
212
         8. A vallási közösségekkel összefüggő hatáskör
212-213
            a) Az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet elismerésével összefüggő döntésének vizsgálata
212-213
            b) A vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő véleményezés
213
         9. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása
213
         10. A hatásköri összeütközés fogalma
214
         11. Az önkormányzati rendeletek, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a jogegységi határozatok vizsgálata
214
         12. Az Alaptörvény értelmezése
214-215
         13. A jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítása
215
      III. Az Alkotmánybíróság határozatainak jogkövetkezményei
215-216
   D) Az Alkotmánybíróság működési rendje és eljárási szabályai
216-221
      1. Az eljárás indítványozásáea vonatkozó szabályok
216-218
      2. Az eljáró szervek
218-219
      3. Az eljárás főbb szabályai
219-220
      4. Az Alkotmánybíróság döntései
220-221
   Ajánlott irodalom
221-234
VI. Fejezet: Az alapvető jogok biztosa
235-261
   A) Az alapvető jogok biztosa intézményének alkotmányjogi szabályozása
235-236
   B) Az alapvető jogok biztosának államszervezetben elfoglalt helye és jogállása
236-245
      I. Az alapvető jogok biztosának helye az államszervezetben
236-240
         1. Az alapvető jogok bizotsa intézményének szervi sajátosságai
236-237
         2. Az alapvető jogok biztosa intézményének funkcionális jellemzői
238-240
      II. Az alapvető jogok biztosának jogállása
240-243
         1. A választás szabályai
240-242
         2. Az összeférhetetlenségi szabályok és a mentelmi jog
242
         3. Az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnése
242-243
      III. Az alapvető jogok biztosának feladat- és hatásköre
244-245
   C) Az alapvető jogok biztosának vizsgálati eljárása, intézkedései és beszámolója
245-252
      I. Az alapvető jogok biztosának vizsgálati eljárása
245-249
         1. A vizsgálati eljárás kezdeményezése
245-246
         2. Az eljárás megindítása
246-247
         3. A vizsgálat lefolytatása
247-248
         4. A közérdekű bejelentések vizsgálata
248
         5. A kivételes vizsgálat
249
      II. Az alapvető jogok biztosának intézkedései
249-251
      III. Az alapvető jogok biztosának eljárása és intézkedései a nemzeti megelőző mechanizmus keretében
251-252
      IV. Az alapjogi biztos éves beszámolója
252
   D) Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
253
   Ajánlott irodalom
253-261
VII. Fejezet: A közpénzek
262-297
   A) Az állami kiadások és bevételek (a költségvetés) alaptörvényi szabályozása
263-271
      I. A költségvetés fogalma
264-267
      II. A költségvetés (zárszámadás) alaptörvényi szabályozása
267-268
      III. A költségvetési (zárszámadási) eljárás
268-269
      IV. Adósságkorlát az Alaptörvényben
270-271
   B) A nemzeti vagyon
271-272
   C) A közteherviselés alapvető szabályai
272-273
   D) A végrehajtó hatalomtól független intézmények
273-283
      I. Az Állami Számvevőszék
273-277
         1. Az Állami Számvevőszék jellege
274-275
         2. Az Állami Számvevőszék feladatai
275
         3. Az Állami Számvevőszék személyi állománya
276
         4. A számvevőszéki ellenőrzés szabályai
276-277
      II. A Költségvetési Tanács
277-280
         1. A Költségvetési Tanács összetétele és működése
278
         2. A Tanács feladat- és hatásköre
278-280
      III. A Magyar Nemzeti Bank
280-283
         1. Az MNB feladatai
281-282
         2. Az MNB szervezete és szervei
282-283
         3. Az MNB kapcsolata az Országgyűléssel
283
   Ajánlott irodalom
283-297
VIII. Fejezet: A bíróságok
298-365
   A) A bíróságok alkotmányjogi szabályozása
298-299
   B) Bírói igazságszolgáltató hatalom
299-301
      a) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása
301
      b) A bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenység
301
      c) A bíróságok nyilvántartási, illetve törvényességi beavatkozó tevékenysége
301
   C) Az igazságszolgáltatás alapelvei
302-312
      I. Az alapelvek fogalma és jelentősége
302
      II. Az alapelvek csoportosítása
302-312
         1. Az igazságszolgáltatás általánosságának (bírói monopóliumának) elve
302-303
         2. A bírói függetlenség elve
303-307
         3. A bírói jogvédelemhez va jog (a bírói út biztosítása), illetve a védelemhez és a képviselethez való jog
307-308
         4. A bíróság előtti egyenlőség és az igazságszolgáltatás egységének elve
308-309
         5. A tárgyalás nyilvánosságának elve
309-310
         6. A bírósági határozatok sajátosságának elve
310
         7. A bírósági határozat elleni jogorvoslathoz való jog
311-312
         8. A társas bíráskodás elve, valamint az ülnökök részvételének és egyenjogúságának elve
312
   D) A bírósági szervezet
312-316
      I. A bírósági szervezet sajátosságai
312-314
         1. A bíróségi szervezet kialakításának szempontjai
313
         2. A bíróságok önállóságának és egymáshoz való viszonyának kérdése
314
         3. A bíróság szervezésével kapcsolatos kérdések
314
      II. Az egyes bíróságokról
314-316
         1. A járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság
314
         2. A törvényszék
314-315
         3. Az ítélőtábla
315
         4. A Kúria
315-316
   E) Az ítélezés egységének biztosítása
316-320
      I. A jogegységi eljárás
317-319
         1. A jogegységi eljárás indítványozása
317-318
         2. A jogegységi tanácsok és a jogegységi eljárás
318
         3. A jogegységi határozatok jellege
319
      II. Az elvi bírósági határozatok és az elvi bírósági döntések
320
   F) Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos felülvizsgálati eljárás
320-321
   G) A bíróságok igazgatása
321-327
      I. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke
322-324
         1. Az OBH elnökének megbízatása
322
         2. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogköre és feladatai
322-324
      II. Az Országos Bírói Tanács
324-326
         1. Az OBT megbízatása
324
         2. Az OBT feladatai
325
         3. Az OBT működése
325-326
      III. A bírósági vezetők
326
      IV. A bírói testületek
326-327
         1. Az összbírói értekezlet
326
         2. A bírói tanács
326-327
         3. A kollégium
327
   H) A bírák jogállása
327-336
      I. A bíró szolgálati jogviszonya
327-330
         1. A szolgálati viszony létrejötte
327-328
         2. A pályázat
328-329
         3. A határozott időre szóló bírói kérdés
329
         4. A vagyonnyilatkozat
330
         5. A bírói eskü
330
      II. A bíró beosztása, kijelölése, kirendelése és áthelyezése
330-333
         1. A bíró beosztása
330-331
         2. A bíró kijelölése
331
         3. A bíró kirendelése
331-332
         4. A bíró áthelyezése
332
      III. A bíró jogai és kötelességei
332-334
         1. A bíró jogai
332-333
         2. A bíró kötelességei
333-334
      IV. A bíró szolgálati viszonyának szünetelése és megszűnése
334-336
         1. A szolgálati viszony szüneteltetése
334-335
         2. A szolgálati viszony megszűnése
335-336
   I) A bíró munkájának értékelése
336-337
   J) A bíró fegyelmi felelőssége és felelősségre vonásának szabályai
337-341
      I. A bíró fegyelmi felelőssége
338
      II. A fegyelmi eljárást lefolytató szervek
338-339
         1. A szolgálati bíróság
338
         2. A szolgálati bíróság tanácsa és a vizsgálóbiztos
339
      III. A fegyelmi eljárás
339
      IV. Az eljáró tanács határozata
339-340
      V. A fegyelmi büntetés hatálya és a mentesítés
340-341
   K) Az ülnökök jogállása
341
   L) A bírósági doglozók
341-342
   Ajánlott irodalom
342-365
IX. Fejezet: Az ügyészség
366-392
   A) Az ügyészség alkotmányjogi szabályozása
366
   B) Az ügyészség alkotmányjogi helyzete és szervezete
366-372
      I. Az ügyészség alkotmányjogi helyzete
366-370
      II. Az ügyészi szervezet
370-372
         1. Az ügyészi szervezetre vonatkozó alapelvek
370-371
         2. Az ügyészség szervezeti tagozódása
371-372
   C) Az ügyészség személyi állománya
372-378
      I. A legfőbb ügyész
372-374
         1. A legfőbb ügyész megbízatásának keletkezése
372
         2. A legfőbb ügyész megbízatásának megszűnése
373
         3. A legfőbb ügyész jogköre és feladatai
374
      II. A legfőbb ügyész helyettese
374-375
      III. Az ügyészek
375-378
         1. Az ügyész kinevezése
375-376
         2. Az ügyészek alapvető jogai és kötelességei
376-377
         3. Az ügyész szolgálati viszonyának megszűnése
377-378
      IV. Az ügyészségi fogalmazó és az alügyész
378
   D) Az ügyészségi testületek
378-379
   E) Az ügyészség feladatai
379-385
      I. Az ügyészség büntetőjogi feladatai
380-382
         1. Az ügyész feladatai a nyomozással és a vádemeléssel kapcsolatban
381
         2. A büntetőbíróságok előtti ügyészi tevékenység
381
         3. A törvényekben meghatározott joghátrányok végrehajtása törvényességének felügyelete
381-382
         4. A nemzetközi bűnügyi együttműködés
382
      II. Az ügyészség közérdekvédelmi feladatai
382-385
         1. Az ügyész részvétele peres és nemperes eljárásokban
383
         2. Egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok
384
         3. Egyes hatósági eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó ügyészi feladatok
384-385
         4. A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok
385
   Ajánlott irodalom
385-392
X. Fejezet: A Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
393-418
   A) A Magyar Honvédség és a rendőrség alkotmányjogi szabályozása
393-394
   B) A hadsereg és a rendőrség helye az államszervezetben
394-396
   C) A Magyar Honvédség
396-404
      I. A Magyar Honvédség fogalma, szervezeti felépítése és feladatai
396-398
         1. A Magyar Honvédség fogalma
396-397
         2. A Magyar Honvédség szervezeti felépítése
397-398
         3. A Magyar Honvédség feladatai
398
      II. A Magyar Honvédség irányítása
398-404
         1. A Magyar Honvédség irányítása békeidőben
399-401
         2. A Honvédség irányítása minősített időszaki helyzetekben
401-404
            a) A Magyar Honvédség irányítása rendkívüli állapot idején
402
            b) A Magyar Honvédség irányítása szükségállapot idején
402-403
            c) A Magyar Honvédség irányítása megelőző védemi helyzet idején
403
            d) A Magyar Honvédség irányítása váratlan támadás esetén
403
            e) A Magyar Honvédség irányítása veszélyhezet esetén
403-404
   D) A rendőrség
404-409
      I. A rendőrség jellegéről
404-405
         1. A rendőrség jellegének változása és meghatározása
404-405
         2. A rendőrségre vonatkozó szabályozási megoldásokról
405
      II. A rendőrség szabályozása Magyarországon
405-409
         1. A rendőrség fogalma és szervezete
405-406
         2. A rendőrség feladatai
406-407
         3. A rendőrség irányítása
407-408
         4. A Független Rendészeti Panasztestület
408-409
   E) A nemzetbiztonsági szolgálatok
409-410
   Ajánlott irodalom
410-418
Hátsó borító