Szóbeli befolyásolás I.
Szerkesztő: Síklaki IstvánTovábbi szerzők: Van Dijk, Teun A.; Kintsch, Walter; Labov, William; Fanshel, David; Fillmore, Charles J.; Goldberg, Julia A.; Kock, Christian; Harder, Peter; Wilson, Deirdre; Sperber, Dan; Kopperschmidt, Josef; Duranti, Alessandro; Lucy, John A.; Semin, Gün R.; Maas, Anne
Cím: Szóbeli befolyásolás I.
Alcím: Nyelv, gondolkodás, kultúra
Sorozatcím: Társadalmi kommunikáció, 1785-0053
Fordítók: Sólyom Barbara; Síklaki István
Megjelenési adatok: Typotex, Budapest, 2008. | ISSN: 1785-0053 | ISBN: 978-963-9664-74-6
Kétkötetes válogatásunk a szóbeli befolyásolás jelenségkörének tanulmányozásához nyújt elméleti és gyakorlati alapokat. A szóbeli befolyásolás kifejezést nagyon általános értelemben használjuk. Minden olyan esetet ide sorolunk, amikor egy megnyilatkozás az interakciós partner(ek)re hatással van. Ha ide soroljuk a képzeletünkkel megjelenített belső párbeszédet is, akkor a napnak szinte alig van olyan pillanata, amikor a viselkedésünket ne lehetne a szóbeli befolyásolás szemszögéből megragadni. Az utóbbi néhány évtizedben jó néhány olyan kutatási terület vált ismertté, sőt divatossá, amelyek fontosak lehetnek a szóbeli befolyásolás szociálpszichológiai tanulmányozásának megalapozása szempontjából. Válogatásunk ezekre alapozva két célt kíván megvalósítani: szemelvényekkel szolgálni a kutatás számára lényeges pszicholingvisztikai, nyelvfilozófiai, kognitív pszichológiai és szociolingvisztikai munkákból; és bemutatni a szociálpszichológiai szempontból érdekes alkalmazások minél tágabb körét. Első szemelvényünk Teun A. van Dijk holland irodalomtudós és Walter Kintsch amerikai pszichológus munkája, amely a beszédelemzés kognitív pszichológiai és szövegnyelvészeti alapjaiba vezeti be az olvasót. A Stratégiai beszédmegértés című könyvük első fejezetét közöljük itt, amelyben tömören összefoglalják elméletük főbb premisszáit és gondolatmenetét. Egy évtizeddel korábbi, nagy hatású cikkük magyarul is olvasható a Pléh Csaba szerkesztette Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához című kötetben (1980). Könyvük, de már ez az összefoglaló első fejezet is a különböző irányú kutatások integrálására törekszik. Épít egyfelől a klasszikus munkákra, másfelől a szövegnyelvészeti irányzat eredményeire, tágabb horizontból tekint a nyelvre, és integrálja a társadalomtudományok több irányzatát (diskurzusanalízist, beszélgetéselemzést), valamint a kognitív pszichológia és a mesterséges intelligencia fejleményeit is. A szerzők gondolkodására nagy hatást gyakorolt az orosz formalisták (pl. Propp 1975) és az őket felelevenítő francia strukturalisták (pl. Barthes 1966, 1988; Greimas 1966) munkája a narratív szerkezetek jelentőségéről, s közvetlen előzményként tekintenek a kognitív pszichológiában ezt követően kibontakozott történetgrammatikai iskolára (pl. Rumelhart 1975, 1980; van Dijk 1980/1988; a történetnyelvtanok összefoglalását lásd Síklaki 1980). A másik jelentős forrásuk, az előzőtől nem egészen függetlenül, a szöveg-grammatika, amely a hagyományos nyelvészeti felfogások és a generatív grammatika mondatközpontúságával szembeszállva a szöveget tette meg fő vizsgálati egységnek, s arra törekedett, hogy a szövegek szerkezetét is olyan egzakt nyelvtani fogalmakkal ragadja meg, mint amilyenekkel a mondatnyelvtanok dolgoznak (fontos képviselői pl. Dressler 1978; Petőfi 1982; de Beau-grande-Colby 1980). Már a klasszikus gyökereknél is megtaláljuk az antropológia és a néprajz hatását (lásd pl. Propp 1975; Colby 1988), a szociolingvisztikát ez a saját kortárs kultúra néprajzi módszerekkel való tanulmányozása felől érte el az etnometodológiai iskola képében (pl. Sacks 1988; Garfinkel 1978), valamint a beszélgetés néprajza felfogásban (pl. Gumperz-Hymes 1972).
Kategóriák: Kommunikáció, Szociológia
Tárgyszavak: Szociolingvisztika, Kommunikáció, Nyelvfilozófia, Beszédelemzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Szociolingvisztika, Kommunikáció, Nyelvfilozófia, Beszédelemzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Szóbeli befolyásolás I. (első kötet)(ez a kötet)
- Szóbeli befolyásolás II.
Tartalomjegyzék
Tartalom
5-10
Bevezetés
11-35
Hivatkozások
33-35
Teun A. van Dijk - Walter Kintsch - A stratégiai beszédfeldolgozás modellje felé
37-59
1.1. A beszéd tanulmányozása
37-40
1.1.1. Történeti háttér
37
1.1.2. Szövegnyelvészet
37-38
1.1.3. Társadalomtudományok és beszédelemzés
38-39
1.1.4. Pszichológia és mesterséges intelligencia
39-40
1.2. Alapfeltevések
40-46
1.2.1. Kognitív feltevések
40-42
1.2.2. Kontextuális feltevések
43-44
1.2.3. Korlátok
45-46
1.3. A modell áttekintése
46-56
1.3.1. Általános tulajdonságok
46-50
1.3.2. Propozíciós stratégiák
50-51
1.3.3. Lokális koherencia stratégiák
51-52
1.3.4. Makrostratégiák
52-53
1.3.5. Sematikus stratégiák
53
1.3.6. Produkciós stratégiák
53-54
1.3.7. Egyéb stratégiák
54-56
Hivatkozások
56-59
William Labov - David Fanshel - Átfogó beszédelemzés
61-102
A terápiás interjú: a szituáció meghatározása
62-67
A beszéd területei
66-67
Keresztmetszeti elemzés
68-98
Egységek és egységekre osztás
68-70
A szöveg
71-72
Központozás
71-72
A beszéd területei
72
Paralingvisztikai támpontok
72-79
Átírás
73-75
Értelmezés
75-79
Kiterjesztés
79-88
Propozíciók
81-88
Interakció
88-96
Interakciós kifejezések
89
Metaakciók
90
Reprezentációk
90-92
Kérések
92-93
Kihívások
93-94
Az interakció módja
94-96
A keresztmetszet általános szerkezete
96-98
Szintézis: A beszélgetés folyama
98-99
Jegyzetek
99-101
Hivatkozások
101-102
Charles J. Fillmore - A nyelvészet mint a beszédelemzés eszköze
103-127
Nyelvi viszonyok
103-106
Nyelvészet és nyelvi feldolgozás
106-109
A nyelvészet felosztásai
109-111
Fonológia
109-110
Nyelvtan és lexikogrammatikai kategóriák
110
Szemantika és lexikon
110
Pragmatika és szövegnyelvészet
111
Minta-szövegelemzés: a Bohémélet
111-117
Háttér-információ
113
Első említés
113
Tájékoztatás előfeltevés révén
114-116
Olvasás a sorok között
116-117
Nézőpont
117
Konklúzió
117-118
Függelék: A szegmentált szöveg megjegyzésekkel
118-127
Hivatkozás
127
Julia A. Goldberg Egy lépés a beszélgetés koherenciájának leírása felé
129-148
Generatív modellek
130-135
Globális modellek
131-132
Lokális modellek
132-135
Lexikai-szintaktikai
132-134
Illokúciós
134-135
Egy leíró modell: a lépések
135-146
A beszélgetés összefüggő volta
136
A lépésrendszer
136-138
Lépések lokúciókhoz rendelése
136-137
Lépéstípusok
137-138
A lépésmodell előnyei
138-139
A lépésmodell alkalmazásai
139-146
Beszédrészecskék
139-141
Az interakció minősége és típusa
141-145
A beszéd folyamának leírása
145-146
Végkövetkeztetés
146-147
Jegyzetek
147
Hivatkozások
147-148
Peter Harder - Christian Kock - Az előfeltevések kudarcának elmélete
149-170
Minta a PF-helyzetek köréből
152-156
Naivitás S részéről
153
Szándékos, megvalósított, komoly névelejtés
153-154
Szándékos, elvetélt, komoly névelejtés
154-155
Szándékos, megvalósított, komolytalan névelejtés
155
Szándékos, elvetélt, komolytalan névelejtés
155-156
A diagramok megkülönböztető jegyei
157-164
Komolyság és komolytalanság
157
Hibák
157
„Fölény”
158
Kommunikációs egyensúly
158
Szolidaritás és a szolidaritás hiánya
158-159
Szónoki magatartás
159-161
Terrorizálás
161-163
Megtévesztés
163
Gyanú
163-164
Megvalósult és elvetélt S-viselkedés
164
Mennyire bonyolultak valójában a PF-szituációk?
165-167
Álnokság
166
Manipuláció
166-167
További kérdések és kilátások
167-170
A dinamikai aspektus
168-170
Jegyzet
170
Hivatkozások
170
Dan Sperber - Deirdre Wilson - Kölcsönös tudás és relevancia a megértés elméletében
171-194
I. Bevezetés
171-172
II. A kölcsönös tudás néhány kérdése
172-179
1) Okoznak-e a megértésben problémát a kölcsönös tudás azonosításának nehézségei?
172-175
2) A kontextushoz tartozás elégséges feltételé-e a kölcsönös tudás?
175-176
3) Szükséges feltétele-e a kölcsönös tudás a kontextushoz tartozásnak?
176-179
III. Alternatív keret
179-192
1) Relevancia
179-182
2) A relevancia fokai
182-184
3) A kontextus kiválasztása: egyszerűsített változat
184-188
4) A kontextus kiválasztása: némi finomítás
188-192
IV. Végkövetkeztetés
192-193
Jegyzetek
193
Hivatkozások
193-194
Josef Kopperschmidt - Az argumentáció elemzése
195-203
Az argumentum kifejezés magyarázata
195-196
Az argumentációelemzés módszerei
196-202
A probléma meghatározása
197
A vitatott állítás megfogalmazása
197
Az érvek feldarabolása
197-198
Az argumentáció sávjainak rekonstrukciója
198-199
Egy argumentatív globális szerkezet rekonstrukciója
199
Szerepelemzés
199-200
Az argumentatív potenciál elemzése
201-202
Formális elemzés
202
Hivatkozások
203
Alessandro Duranti - A beszéd szociokulturális dimenziói
205-238
Bevezetés
205-208
Híd
208-209
A néprajzi nézőpont
209-211
Beszédszituációk és beszédesemények
211-213
A beszédesemény-modell
213-214
Egy beszédesemény definíciója
214-230
Célok
214-216
Egy esemény térbeli-időbeli szervezése
216-217
Határtípusok és határjelzők
217-219
Résztvevők
219-222
Aktussorok
222-225
A beszélgetés
222-224
Üzenetforma és üzenettartalom
225
Kulcs
226
Eszközök
226-228
Normák
228-229
Zsánerek
229-230
Konklúziók
230-232
Jegyzetek
233
Hivatkozások
233-238
John A. Lucy - A nyelvi relativitás jelenségköre: az empirikus kutatások elemzése és áttekintése
239-272
1. Bevezetés
239-240
2. Szemiotikai relativitás
240-243
3. Nyelvi (vagy strukturális) relativitás
243-254
3.1. A kutatás szegényes volta
243-244
3.2. A meglévő kutatások áttekintése
244-251
3.2.1. Whorf
245-246
3.2.2. Az antropológus nyelvészek
246-247
3.2.3. Összehasonlító nyelvészek
247-251
3.2.3.1. A lexikonra irányuló kutatások
247-250
3.2.3.2. A nyelvtan kutatása
250-251
3.3. Egy új megközelítés felé
251-254
4. Diszkurzív (vagy funkcionális) relativitás
255-261
4.1. Az első megfogalmazások
255-256
4.2. Egy új megfogalmazás felé
256-257
4.3. A funkcionális különbségek empirikus kutatása
258-261
4.3.1. A nyelv referáló használata
258-260
4.3.2. A nyelv kifejező használata
260-261
5. Ideológia és a nyelvi szerkezet és a diszkurzív funkció dialektikája
262-265
6. Összegzés
265-267
Köszönetnyilvánítás
267-272
Gün R. Semin - A nyelv mint a megismerés és a viselkedés szerkezetadó eszköze: Kérdés-válasz párok
273-302
Bevezetés
273-275
A nyelv mint szerkezetadó eszköz
275-283
A nyelv, a megismerés és a kommunikáció közötti kapcsolat
275-277
Az interperszonális nyelv propozicionális, illetve strukturális tulajdonságai
277
Egy esemény reprezentációjának strukturálására szolgáló eszközök
277-278
Az „okozás” nyelvi manipulációja
278-283
Az interperszonális viszonyok térbeli és időbeli tulajdonságainak nyelvi manipulációja
280-281
A szóbeli érintkezést strukturáló eszközök
281-282
Propozicionális, illetve strukturális tudás és a kérdés-válasz paradigma
282-283
Az interjú szekvenciájának kigöngyölítése
284-292
Várakozások és a kérdés megfogalmazása
285-286
A kérdés megfogalmazása és a válasz szerkezete
287-289
Hozzáférés az üzenet szerkezetéhez: az észlelő, illetve a célszemély
289-292
Záró észrevételek
292
Következmények és konklúziók
292-299
A nyelv propozicionális, illetve szerkezeti tulajdonságainak pszichológiai következményei
292-296
A kérdés-válasz paradigma: szociálpszichológiai következmények
296-299
Jegyzetek
299
Hivatkozások
299-302
Anne Maass - A csoportok közötti nyelvi elfogultság: a sztereotípiák fenntartása a nyelv segítségével
303-344
1. A csoportok közötti nyelvi elfogultság modellje
303-306
2. A kutatási paradigma
306-307
3. Általánosítások a csoportok közötti helyzetekre, populációkra és nyelvközösségekre
307-309
Az ismétlés kudarcai
308-309
4. Általánosítások a mérésekre
309-310
5. Külső validitás: a csoportok közötti nyelvi elfogultság és a tömegmédiumok
310-314
a) Sportbeszámolók
311-312
b) Politikai riportok
312-314
6. A jelenség alapját képező mechanizmusok: a saját csoport védelmezése vagy eltérő elvárások?
314-325
a) Bizonyítékok az eltérő várakozások mellett
316-318
b) A csoportközi viszonyokon túl: kiterjesztés az egyéni viselkedésre
318-320
c) Vajon a motivációs tényezők lényegtelenek?
320-323
d) Az én és a másik: a nyelvi elfogultság és az önvédelem indítéka
324
e) Várakozás és a saját csoport erősítése: egymástól független hatások?
324-325
7. Az absztrakt, illetve konkrét nyelvhasználat következményei: egy önmagát fenntartó kört táplálunk
325-328
8. Nyitott kérdések
328-338
a) Fejlődés-lélektani kérdések
328-329
b) Az üzenet vevőjének szerepe
329-330
c) Absztraktság és megerősíthetőség/cáfolhatóság
330-335
d) Stratégai vagy akaratlan?
335-338
9. Végkövetkeztetések
339-340
Jegyzetek
340-341
Hivatkozások
341-344
Függelék: A fordítások alapjául szolgáló szövegek eredeti lelőhelye
345-346