Szóbeli befolyásolás I. corvina logo

Szerkesztő: Síklaki István
További szerzők: Van Dijk, Teun A.; Kintsch, Walter; Labov, William; Fanshel, David; Fillmore, Charles J.; Goldberg, Julia A.; Kock, Christian; Harder, Peter; Wilson, Deirdre; Sperber, Dan; Kopperschmidt, Josef; Duranti, Alessandro; Lucy, John A.; Semin, Gün R.; Maas, Anne
Cím: Szóbeli befolyásolás I.
Alcím: Nyelv, gondolkodás, kultúra
Sorozatcím: Társadalmi kommunikáció, 1785-0053
Fordítók: Sólyom Barbara; Síklaki István
Megjelenési adatok: Typotex, Budapest, 2008. | ISSN: 1785-0053 | ISBN: 978-963-9664-74-6

coverimage Kétkötetes válogatásunk a szóbeli befolyásolás jelenségkörének tanulmányozásához nyújt elméleti és gyakorlati alapokat. A szóbeli befolyásolás kifejezést nagyon általános értelemben használjuk. Minden olyan esetet ide sorolunk, amikor egy megnyilatkozás az interakciós partner(ek)re hatással van. Ha ide soroljuk a képzeletünkkel megjelenített belső párbeszédet is, akkor a napnak szinte alig van olyan pillanata, amikor a viselkedésünket ne lehetne a szóbeli befolyásolás szemszögéből megragadni. Az utóbbi néhány évtizedben jó néhány olyan kutatási terület vált ismertté, sőt divatossá, amelyek fontosak lehetnek a szóbeli befolyásolás szociálpszichológiai tanulmányozásának megalapozása szempontjából. Válogatásunk ezekre alapozva két célt kíván megvalósítani: szemelvényekkel szolgálni a kutatás számára lényeges pszicholingvisztikai, nyelvfilozófiai, kognitív pszichológiai és szociolingvisztikai munkákból; és bemutatni a szociálpszichológiai szempontból érdekes alkalmazások minél tágabb körét. Első szemelvényünk Teun A. van Dijk holland irodalomtudós és Walter Kintsch amerikai pszichológus munkája, amely a beszédelemzés kognitív pszichológiai és szövegnyelvészeti alapjaiba vezeti be az olvasót. A Stratégiai beszédmegértés című könyvük első fejezetét közöljük itt, amelyben tömören összefoglalják elméletük főbb premisszáit és gondolatmenetét. Egy évtizeddel korábbi, nagy hatású cikkük magyarul is olvasható a Pléh Csaba szerkesztette Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához című kötetben (1980). Könyvük, de már ez az összefoglaló első fejezet is a különböző irányú kutatások integrálására törekszik. Épít egyfelől a klasszikus munkákra, másfelől a szövegnyelvészeti irányzat eredményeire, tágabb horizontból tekint a nyelvre, és integrálja a társadalomtudományok több irányzatát (diskurzusanalízist, beszélgetéselemzést), valamint a kognitív pszichológia és a mesterséges intelligencia fejleményeit is. A szerzők gondolkodására nagy hatást gyakorolt az orosz formalisták (pl. Propp 1975) és az őket felelevenítő francia strukturalisták (pl. Barthes 1966, 1988; Greimas 1966) munkája a narratív szerkezetek jelentőségéről, s közvetlen előzményként tekintenek a kognitív pszichológiában ezt követően kibontakozott történetgrammatikai iskolára (pl. Rumelhart 1975, 1980; van Dijk 1980/1988; a történetnyelvtanok összefoglalását lásd Síklaki 1980). A másik jelentős forrásuk, az előzőtől nem egészen függetlenül, a szöveg-grammatika, amely a hagyományos nyelvészeti felfogások és a generatív grammatika mondatközpontúságával szembeszállva a szöveget tette meg fő vizsgálati egységnek, s arra törekedett, hogy a szövegek szerkezetét is olyan egzakt nyelvtani fogalmakkal ragadja meg, mint amilyenekkel a mondatnyelvtanok dolgoznak (fontos képviselői pl. Dressler 1978; Petőfi 1982; de Beau-grande-Colby 1980). Már a klasszikus gyökereknél is megtaláljuk az antropológia és a néprajz hatását (lásd pl. Propp 1975; Colby 1988), a szociolingvisztikát ez a saját kortárs kultúra néprajzi módszerekkel való tanulmányozása felől érte el az etnometodológiai iskola képében (pl. Sacks 1988; Garfinkel 1978), valamint a beszélgetés néprajza felfogásban (pl. Gumperz-Hymes 1972).
Kategóriák: Kommunikáció, Szociológia
Tárgyszavak: Szociolingvisztika, Kommunikáció, Nyelvfilozófia, Beszédelemzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Tartalom
5-10
Bevezetés
11-35
   Hivatkozások
33-35
Teun A. van Dijk - Walter Kintsch - A stratégiai beszédfeldolgozás modellje felé
37-59
   1.1. A beszéd tanulmányozása
37-40
      1.1.1. Történeti háttér
37
      1.1.2. Szövegnyelvészet
37-38
      1.1.3. Társadalomtudományok és beszédelemzés
38-39
      1.1.4. Pszichológia és mesterséges intelligencia
39-40
   1.2. Alapfeltevések
40-46
      1.2.1. Kognitív feltevések
40-42
      1.2.2. Kontextuális feltevések
43-44
      1.2.3. Korlátok
45-46
   1.3. A modell áttekintése
46-56
      1.3.1. Általános tulajdonságok
46-50
      1.3.2. Propozíciós stratégiák
50-51
      1.3.3. Lokális koherencia stratégiák
51-52
      1.3.4. Makrostratégiák
52-53
      1.3.5. Sematikus stratégiák
53
      1.3.6. Produkciós stratégiák
53-54
      1.3.7. Egyéb stratégiák
54-56
   Hivatkozások
56-59
William Labov - David Fanshel - Átfogó beszédelemzés
61-102
   A terápiás interjú: a szituáció meghatározása
62-67
      A beszéd területei
66-67
   Keresztmetszeti elemzés
68-98
      Egységek és egységekre osztás
68-70
      A szöveg
71-72
         Központozás
71-72
         A beszéd területei
72
      Paralingvisztikai támpontok
72-79
         Átírás
73-75
         Értelmezés
75-79
      Kiterjesztés
79-88
         Propozíciók
81-88
      Interakció
88-96
         Interakciós kifejezések
89
         Metaakciók
90
         Reprezentációk
90-92
         Kérések
92-93
         Kihívások
93-94
         Az interakció módja
94-96
      A keresztmetszet általános szerkezete
96-98
   Szintézis: A beszélgetés folyama
98-99
   Jegyzetek
99-101
   Hivatkozások
101-102
Charles J. Fillmore - A nyelvészet mint a beszédelemzés eszköze
103-127
   Nyelvi viszonyok
103-106
   Nyelvészet és nyelvi feldolgozás
106-109
   A nyelvészet felosztásai
109-111
      Fonológia
109-110
      Nyelvtan és lexikogrammatikai kategóriák
110
      Szemantika és lexikon
110
      Pragmatika és szövegnyelvészet
111
   Minta-szövegelemzés: a Bohémélet
111-117
      Háttér-információ
113
      Első említés
113
      Tájékoztatás előfeltevés révén
114-116
      Olvasás a sorok között
116-117
      Nézőpont
117
   Konklúzió
117-118
   Függelék: A szegmentált szöveg megjegyzésekkel
118-127
   Hivatkozás
127
Julia A. Goldberg Egy lépés a beszélgetés koherenciájának leírása felé
129-148
   Generatív modellek
130-135
      Globális modellek
131-132
      Lokális modellek
132-135
         Lexikai-szintaktikai
132-134
         Illokúciós
134-135
   Egy leíró modell: a lépések
135-146
      A beszélgetés összefüggő volta
136
      A lépésrendszer
136-138
         Lépések lokúciókhoz rendelése
136-137
         Lépéstípusok
137-138
      A lépésmodell előnyei
138-139
      A lépésmodell alkalmazásai
139-146
         Beszédrészecskék
139-141
         Az interakció minősége és típusa
141-145
         A beszéd folyamának leírása
145-146
   Végkövetkeztetés
146-147
   Jegyzetek
147
   Hivatkozások
147-148
Peter Harder - Christian Kock - Az előfeltevések kudarcának elmélete
149-170
   Minta a PF-helyzetek köréből
152-156
      Naivitás S részéről
153
      Szándékos, megvalósított, komoly névelejtés
153-154
      Szándékos, elvetélt, komoly névelejtés
154-155
      Szándékos, megvalósított, komolytalan névelejtés
155
      Szándékos, elvetélt, komolytalan névelejtés
155-156
   A diagramok megkülönböztető jegyei
157-164
      Komolyság és komolytalanság
157
      Hibák
157
      „Fölény”
158
      Kommunikációs egyensúly
158
      Szolidaritás és a szolidaritás hiánya
158-159
      Szónoki magatartás
159-161
      Terrorizálás
161-163
      Megtévesztés
163
      Gyanú
163-164
      Megvalósult és elvetélt S-viselkedés
164
   Mennyire bonyolultak valójában a PF-szituációk?
165-167
      Álnokság
166
      Manipuláció
166-167
   További kérdések és kilátások
167-170
      A dinamikai aspektus
168-170
   Jegyzet
170
   Hivatkozások
170
Dan Sperber - Deirdre Wilson - Kölcsönös tudás és relevancia a megértés elméletében
171-194
   I. Bevezetés
171-172
   II. A kölcsönös tudás néhány kérdése
172-179
      1) Okoznak-e a megértésben problémát a kölcsönös tudás azonosításának nehézségei?
172-175
      2) A kontextushoz tartozás elégséges feltételé-e a kölcsönös tudás?
175-176
      3) Szükséges feltétele-e a kölcsönös tudás a kontextushoz tartozásnak?
176-179
   III. Alternatív keret
179-192
      1) Relevancia
179-182
      2) A relevancia fokai
182-184
      3) A kontextus kiválasztása: egyszerűsített változat
184-188
      4) A kontextus kiválasztása: némi finomítás
188-192
   IV. Végkövetkeztetés
192-193
   Jegyzetek
193
   Hivatkozások
193-194
Josef Kopperschmidt - Az argumentáció elemzése
195-203
   Az argumentum kifejezés magyarázata
195-196
   Az argumentációelemzés módszerei
196-202
      A probléma meghatározása
197
      A vitatott állítás megfogalmazása
197
      Az érvek feldarabolása
197-198
      Az argumentáció sávjainak rekonstrukciója
198-199
      Egy argumentatív globális szerkezet rekonstrukciója
199
      Szerepelemzés
199-200
      Az argumentatív potenciál elemzése
201-202
      Formális elemzés
202
   Hivatkozások
203
Alessandro Duranti - A beszéd szociokulturális dimenziói
205-238
   Bevezetés
205-208
      Híd
208-209
   A néprajzi nézőpont
209-211
   Beszédszituációk és beszédesemények
211-213
   A beszédesemény-modell
213-214
   Egy beszédesemény definíciója
214-230
      Célok
214-216
      Egy esemény térbeli-időbeli szervezése
216-217
      Határtípusok és határjelzők
217-219
      Résztvevők
219-222
      Aktussorok
222-225
         A beszélgetés
222-224
         Üzenetforma és üzenettartalom
225
      Kulcs
226
      Eszközök
226-228
      Normák
228-229
      Zsánerek
229-230
   Konklúziók
230-232
   Jegyzetek
233
   Hivatkozások
233-238
John A. Lucy - A nyelvi relativitás jelenségköre: az empirikus kutatások elemzése és áttekintése
239-272
   1. Bevezetés
239-240
   2. Szemiotikai relativitás
240-243
   3. Nyelvi (vagy strukturális) relativitás
243-254
      3.1. A kutatás szegényes volta
243-244
      3.2. A meglévő kutatások áttekintése
244-251
         3.2.1. Whorf
245-246
         3.2.2. Az antropológus nyelvészek
246-247
         3.2.3. Összehasonlító nyelvészek
247-251
            3.2.3.1. A lexikonra irányuló kutatások
247-250
            3.2.3.2. A nyelvtan kutatása
250-251
      3.3. Egy új megközelítés felé
251-254
   4. Diszkurzív (vagy funkcionális) relativitás
255-261
      4.1. Az első megfogalmazások
255-256
      4.2. Egy új megfogalmazás felé
256-257
      4.3. A funkcionális különbségek empirikus kutatása
258-261
         4.3.1. A nyelv referáló használata
258-260
         4.3.2. A nyelv kifejező használata
260-261
   5. Ideológia és a nyelvi szerkezet és a diszkurzív funkció dialektikája
262-265
   6. Összegzés
265-267
   Köszönetnyilvánítás
267-272
Gün R. Semin - A nyelv mint a megismerés és a viselkedés szerkezetadó eszköze: Kérdés-válasz párok
273-302
   Bevezetés
273-275
   A nyelv mint szerkezetadó eszköz
275-283
      A nyelv, a megismerés és a kommunikáció közötti kapcsolat
275-277
      Az interperszonális nyelv propozicionális, illetve strukturális tulajdonságai
277
      Egy esemény reprezentációjának strukturálására szolgáló eszközök
277-278
      Az „okozás” nyelvi manipulációja
278-283
         Az interperszonális viszonyok térbeli és időbeli tulajdonságainak nyelvi manipulációja
280-281
         A szóbeli érintkezést strukturáló eszközök
281-282
         Propozicionális, illetve strukturális tudás és a kérdés-válasz paradigma
282-283
   Az interjú szekvenciájának kigöngyölítése
284-292
      Várakozások és a kérdés megfogalmazása
285-286
      A kérdés megfogalmazása és a válasz szerkezete
287-289
      Hozzáférés az üzenet szerkezetéhez: az észlelő, illetve a célszemély
289-292
      Záró észrevételek
292
   Következmények és konklúziók
292-299
      A nyelv propozicionális, illetve szerkezeti tulajdonságainak pszichológiai következményei
292-296
      A kérdés-válasz paradigma: szociálpszichológiai következmények
296-299
   Jegyzetek
299
   Hivatkozások
299-302
Anne Maass - A csoportok közötti nyelvi elfogultság: a sztereotípiák fenntartása a nyelv segítségével
303-344
   1. A csoportok közötti nyelvi elfogultság modellje
303-306
   2. A kutatási paradigma
306-307
   3. Általánosítások a csoportok közötti helyzetekre, populációkra és nyelvközösségekre
307-309
      Az ismétlés kudarcai
308-309
   4. Általánosítások a mérésekre
309-310
   5. Külső validitás: a csoportok közötti nyelvi elfogultság és a tömegmédiumok
310-314
      a) Sportbeszámolók
311-312
      b) Politikai riportok
312-314
   6. A jelenség alapját képező mechanizmusok: a saját csoport védelmezése vagy eltérő elvárások?
314-325
      a) Bizonyítékok az eltérő várakozások mellett
316-318
      b) A csoportközi viszonyokon túl: kiterjesztés az egyéni viselkedésre
318-320
      c) Vajon a motivációs tényezők lényegtelenek?
320-323
      d) Az én és a másik: a nyelvi elfogultság és az önvédelem indítéka
324
      e) Várakozás és a saját csoport erősítése: egymástól független hatások?
324-325
   7. Az absztrakt, illetve konkrét nyelvhasználat következményei: egy önmagát fenntartó kört táplálunk
325-328
   8. Nyitott kérdések
328-338
      a) Fejlődés-lélektani kérdések
328-329
      b) Az üzenet vevőjének szerepe
329-330
      c) Absztraktság és megerősíthetőség/cáfolhatóság
330-335
      d) Stratégai vagy akaratlan?
335-338
   9. Végkövetkeztetések
339-340
   Jegyzetek
340-341
   Hivatkozások
341-344
Függelék: A fordítások alapjául szolgáló szövegek eredeti lelőhelye
345-346