160 grammos szénhidrátdiéta - 2. rész : új receptek

Négy éve már, hogy kezdetben orvosi előírásra, ma pedig már a világ legtermészetesebb dolgaként a 160 g-os szénhidrátdiéta módszere szerint étkezem. Igazán nem is kellett ilyen hosszú idő, hogy kiűzzem az életemből a „rossz” szénhidrátokat, természetes legyen, hogy már nem kívánom a cukrot, és ismét szuper jól érezzem magam a bőrömben. Az első fél-egy év azonban kitartást igényel. Ezt nem tagadom. Nekem sem volt könnyű. Lemondani a megszokott fogásokról, a készen kapható, praktikusnak tűnő (de minden szempontból egészségtelen) élelmiszerekről. Azonban ez nem lemondás, hiszen a finom falatoktól egyáltalán nem kell elbúcsúznunk. (Remélem, ezzel az újabb receptgyűjteménnyel ezt ismét bizonyíthatom.) Sokkal inkább bölcs döntésnek nevezném ezt az utat, amely az egészségünk megőrzésének irányába terel minket. Néhány rossz, és hosszú távon rendkívül káros beidegződésről, a finomított élelmiszerekről: főként a cukorról és lisztekről azonban tényleg le kell „mondanunk”. A kezünkbe kell venni az irányítást, hogy búcsút inthessünk a föl és le (de leginkább fel) szaladó kilóknak, az ingadozó kedvnek, a megmagyarázhatatlan fáradtságnak, levertségnek. Soha nem késő nekikezdeni! Ma már nem kell gyógyszert szednem az inzulinrezisztenciámra, az eredményeim is ezt igazolják, mindez pedig az életembe újra bevezetett sportnak (mert ezt sincs soha késő elkezdeni) és ezeknek a finomságoknak köszönhető. így már nem is hangzik rosszul a diéta szó, ügyei :) Kitartást kívánok mindenkinek! (...) Cukorbetegség, inzulinrezisztencia vagy akár fogyókúra is lehet az oka annak, ha valakinek 160 grammos diétát írnak elő az orvosok. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy naponta 160 grammnyi szénhidrátot ehetünk, általában a következő elosztásban: reggeli 30, tízórai és uzsonna 20-20, ebéd 50, vacsora 40 gramm. Az egész napra megbatározott mennyiséget azért kell ötszöri étkezésre bontani, mert így biztosítani tudjuk szervezetünk egyenletes energiaellátását, és nagyjából folyamatosan egy szinten tudjuk tartani a vércukrunkat. Tudni kell. hogy minden élelmiszernek, alapanyagnak vannak értékei, melyek gazdagítják testünket, ezeket a gyártók kötelesek feltüntetni a csomagoláson. A táblázat alapján láthatjuk, mennyi kalóriát, fehérjét, zsiradékot, szénhidrátot, cukrot stb. tartalmaznak az élelmiszerek. Aki ezt a diétát tartja, annak elsősorban a szénhidráttartalmat kell figyelembe vennie. A „csomagolatlan” gyümölcsök, zöldségek stb. szénhidráttartalmát az erre szolgáló táblázatokból tudhatjuk meg, hamar rutinná válik, hogy egy alkalommal körülbelül mekkora mennyiséget fogyaszthatunk el. Mivel a különféle táblázatok értékei eltérhetnek az egyes gyártók által megadott értékektől, mindig érdemes elolvasni a csomagoláson feltüntetett értékeket, és azok alapján számolni. A számolásnál a nyers alapanyagok értékeit vesszük figyelembe, ezek a főzés során persze összeadódnak. A puszta szénhidrátszámolás mellett fontos része az életmódnak a rendszeresség, hogy nagyjából hasonló időpontokban együnk, és ne hagyjunk ki egyetlen étkezést sem. Ha nem tudjuk valamiért beiktatni a tízórait vagy az uzsonnát, igyunk meg 1-2 dl gyümölcslevet, az is fedezni fogja a 20 grammnyi szénhidrátot.