Magyar
English
Üzleti jog I.
Szerkesztők:
Kecskés András; Ferencz BarnabásTovábbi szerzők: Kecskés András; Bujtár Zsolt; Ferencz Barnabás; Halász Vendel; Szalay Gábor
Cím: Üzleti jog I.
Alcím: Társasági jog és cégjog
Sorozatcím: LexPraxis jogi szakkönyvtár
Megjelenési adatok: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft., Budapest, 2016. | ISBN: 978-615-5554-09-4
A 2013-ban elfogadott és 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a társasági jog területén nemcsak szabályozási, hanem koncepcionális változásokat is hozott. A kódex hatálybalépése előtt a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések önálló törvényben kaptak helyet. A 2013. évi V. törvénnyel a társasági jog szabályanyaga a Polgári Törvénykönyvbe került, a jogi személyekről szóló III. könyvbe. Az összesen nyolc könyvből álló új Polgári Törvénykönyv kódex típusú polgári jogi szabályozás, így a magánjog csaknem valamennyi területét átfogó szabályokat tartalmaz. Fontos változás a korábbi gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényhez képest, hogy a társasági jogi joganyag összességében rövidebb lett. A szabályozás bizonyos részei átkerültek a jogi személyeket érintő, általános szabályozás körébe. így a gazdasági társaságok joganyaga a jogi személyekre vonatkozó, általános szabályokhoz képest a különbségeket, specifikumokat emeli ki. (...) A 2013. évi V. törvény (Ptk.) a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat integrálta harmadik - a jogi személyek szabályait tartalmazó - könyvébe, a 3:4. § általános diszpozitivitási klauzulája a társasági jog teljes diszpozitivitását is eredményezte. A magyar társasági jog 1988-as kodifikációjával egyidejűleg merült fel a társasági jogi normák diszpozitivitásának és kógenciájának kérdése. Az 1988-as társasági törvény (1988. évi VI. törvény) rendelkezéseinek a korszak piacgazdasági viszonyai között számos esetben nem sikerült egyértelmű helyzetet teremtenie az egyes rendelkezések kógenciája és diszpozitivitása tekintetében, emiatt a bíróságok gyakorlatára hárult a pontosítás terhe (például a társaságok minimális alaptőkéjnek összege tekintetében.) Az 1988-as Gt. ellentmondásai a bírói gyakorlatban is előtérbe kerültek: BH 1993. 687.Egy társaság bejegyzését elrendelő végzéssel szemben óvást emeltek, mert a társasági szerződés a Gt.-ben előírttól különböző mértékű kamatot kötött ki a tagi pénzbefizetések késedelmére. Ezzel szemben az 1988-as Gt. különös részének diszpozitivitása miatt a felek - a jogszabályban használt „köteles” kifejezés ellenére is - szabadon állapíthatták meg a kamat mértékét. BH 1991.103.Egy taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezett az első fokon eljáró bíróság, mivel a kétszemélyes Kit egyik tagja egyoldalúan módosította a társasági szerződést, pedig a társasági szerződés szerint ehhez a tagok egyhangú döntése szükséges. Az 1988-as Gt. ilyen kötelezettséget nem írt elő, ezért szabályainak alapvető diszpozitivitása miatt ilyen esetben a társasági szerződést kell figyelembe venni, ha annak kikötése nem jogellenes. KGD 1997. 136. A jogvita alapja egy betéti társaság bejegyzését elrendelő végzés jogszerűsége volt, mivel a társasági szerződés olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelyek nem értelmezhetőek, vagy kizártak egy kétszemélyes betéti társaság esetében. Ezzel szemben megállapítást nyert, hogy az 1988-as Gt. diszpozitivitása miatt olyan kikötések is szerepelhetnek a társasági szerződésben, amelyek majd csak egy esetleges későbbi bővítés után alkalmazhatóak
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Üzleti jog I. (első kötet)(ez a kötet)
- Üzleti jog II.
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-14
Bevezetés
15
I. Társasági jog - általános rész
17-88
1. Diszpozitivitás a társasági jogban
17-28
1.1. Diszpozitivitás a társasági jogi kodifikáció és a jogalkalmazás viszonylatában
17-20
1.2. Diszpozitivitás a 2013. évi V. törvényben
20-28
2. Az Európai társasági jog
28-35
2.1. Bevezetés
28-29
2.2.Társaságok személyes joga: székhely elv, bejegyzési elv
30-33
2.3. Jogforrások
33-35
3. Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés
35-43
3.1. Az Európai Részvénytársaság (Societas Europaea - SE)
35-40
3.1.1. Az SE alapítása
35-37
3.1.2. Az SE szervezete
37-40
3.1.2.1. Legfőbb szerv
37-38
3.1.2.2. Az ügyvezetés
38
3.1.2.3. A kétszintű irányítási rendszerről
38-39
3.1.2.4. Az egységes irányítási rendszerről
39-40
3.2. Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés - (European Economic Interest Grouping - EEIG)
40-42
3.3. Az Európai Szövetkezet (Societas Cooperativa Europaea - SCE)
42-43
4. A jogi személy és a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok
43-46
4.1. A jogi személyek és a gazdasági társaságok jellemzői
43-44
4.2. Formakényszer
44-45
4.3. A társaság tagjai
45
4.4. A választottbírósági út igénybevétele
45-46
4.5. Jognyilatkozatok megtételének módja és ideje
46
5. A jogi személy létesítése
46-51
5.1. A jogi személy létrehozásának szabadsága
46-47
5.2. A létesítő okirat
47-50
5.2.1. A létesítő okirat tartalma
48-50
5.2.1.1. A jogi személy és a gazadasági társasági neve
48
5.2.1.2. Székhely, telephely, fióktelep
48-49
5.2.1.3. A tevékenységre vonatkozó szabályok
49-50
5.3. A bejegyzésre vonatkozó általános szabályok és az előtársaság
50-51
6. A létesítő okirat módosítása
52
7. A vagyoni hozzájárulás
52-54
7.1. A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége
52-53
7.2. A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke
53-54
8. A gazdasági társaságok szervezete
54-69
8.1. A döntéshozatali szerv és a legfőbb szerv
54-57
8.1.1. A legfőbb szerv ülésének összehívása és a határozathozatal szabályai
54-56
8.1.2. Határozathozatal ülés tartása nélkül
56-57
8.2. Az ügyvezetés
57-62
8.2.1. Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése
57
8.2.2. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
58-59
8.2.2.1. Követelmények
58
8.2.2.2. Kizáró okok
58
8.2.2.3. A vezető tisztségviselőre vonatkozó tilalmak
58-59
8.2.3. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
59
8.2.4. A vezető tisztségviselő felelőssége
59-60
8.2.5. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
60-61
8.2.6. A cégvezető
61
8.2.7. A társaság képviselete és a cégjegyzés
61-62
8.3. A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése
62-69
8.3.1. A felügyelőbizottság
62-67
8.3.1.1. A felügyelőbizottság jogköre
63
8.3.1.2. A felügyelőbizottsági tagság
63
8.3.1.3. A felügyelőbizottság működése
64
8.3.1.4. A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége
64
8.3.1.5. Ügydöntő felügyelőbizottság
64-65
8.3.1.6. Munkavállalói részvétel a felügyelőbizottságok működésében
65-67
8.3.1.6.1. Munkavállalói részvétel feltételei
65
8.3.1.6.2. A munkavállalói küldöttek megválasztása és visszahívása
66
8.3.1.6.3. A munkavállalói küldöttek jogai és kötelezettségei
66
8.3.1.6.4. Az eltérő szabályozás tilalma
66
8.3.1.6.5. A munkavállalói részvétel nem kötelező esete
67
8.3.2. Állandó könyvvizsgáló
67-69
8.3.2.1. Az állandó könyvvizsgáló feladata
67
8.3.2.2. Az állandó könyvvizsgálói megbízatás keletkezése és időtartalma
67-68
8.3.2.3. Az állandó könyvvizsgálói feladatok teljesítése
68-69
8.4. A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága
69
8.5. A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága
69
9. A jogi személy törvényes működésének biztosítékai
70-71
9.1. A jogi személy törvényességi felügyelete
70
9.2. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata
70-71
9.2.1. A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak
70
9.2.2. A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset
70-71
9.2.3. A határozat hatályon kívül helyezése
71
10. A tag kizárása
71-72
10.1. A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása
72
10.2. A tag kizárására irányuló eljárás
72
11. A hitelezővédelem
72-75
12. A kisebbségi jogok biztosítása
75-79
12.1. Bevezető
75-76
12.2. A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése
76-77
12.3. Az egyedi független könyvvizsgálat kezdeményezése
77-78
12.4. Igényérvényesítés kezdeményezése
78-79
13. A befolyásszerzés
79
14. Az elismert vállalatcsoport fogalma, jogi státusza. Az uralmi szerződés tartalma, közlemény az elismert vállalatcsoportról, a tényleges vállalatcsoport
80-81
14.1. Fogalma
80
14.2. Az uralmi szerződés
80
14.3. Elismert vállalatcsoport létrehozásának szabályai
81
14.4. Tényleges vállalatcsoport
81
15. A jogutód nélküli megszűnés
82
16. A gazdasági társaságok megszűnés jogutódlással, az átalakulás közös szabályai (az átalakulás korlátái, felelősségi hatásai), az átalakulás menete
83-86
16.1. Döntés az átalakulás kezdeményezéséről
84
16.2. Az átalakulásban részt nem vevő tagok
84
16.3. Az átalakulás befejezése
84-85
16.4. Az átalakulás esetei és feltételei
85
16.5. Az átalakulás befejezése
86
16.6. Az átalakulással kapcsolatos felelősségi szabályok
86
17. A gazdasági társaságok egyesülése (összeolvadás, beolvadás), szétválása (különválás, kiválás)
86-88
17.1. Egyesülés
86-87
17.2. Szétválás
87
17.2.1. A szétváló jogi személy jogai és kötelezettségei
87-88
II. Egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok
89-239
1. Áttekintés a hazai társasági szféráról
89-90
2. A közkereseti társaság
90-97
2.1. A közkereseti társaság meghatározása
90
2.2. A közkereseti társaság kötelezettségeiért való helytállás, a tagi felelősség kérdése
91-92
2.3. A közkereseti társaság szervezete
92-93
2.3.1. A tagok gyűlése
92-93
2.3.2. Az ügyvezetés
93
2.4. A közkereseti társaság, mint személyegyesítő társaság
93-95
2.5 A tagsági jogviszony megszűnésének esetei, elszámolás a tagsági jogviszonymegszűnése esetén
95-96
2.6. A közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnése és a közkereseti társaság és a betéti társaság közötti átalakulás
97
3. A betéti társaság
97-109
3.1. Történeti áttekintés
97
3.2. A betéti társaság meghatározása
99
3.3. Személyegyesítő társasági forma
99-100
3.4. A betéti társaság felelősségi viszonyainak magánjogi dogmatikája
100-106
3.5. A betéti társaság jogi szabályozásának hátteréről
106-107
3.6. A betéti társaság jogi szabályozása a polgári törvénykönyvben
108
3.7. A betéti társaságra vonatkozó különleges szabályok
108-109
4. A korlátolt felelősségű társaság
109-135
4.1. A korlátolt felelősségű társaság, mint társasági forma létrejötte
109-112
4.2. A korlátolt felelősségű társaság meghatározása a hatályos szabályozásban
113
4.3. A korlátolt felelősségű társaság felelősségi viszonyairól
113-116
4.4. A korlátolt felelősségű társaság alapítására vonatkozó különös szabályok
116-117
4.5. Az üzletrész és szerepe
117
4.6. Az üzletrész értékesítése és az üzletrész tekintetében bekövetkező öröklés illetve jogutódlás
118-120
4.7. Az üzletrész felosztásának esetei
120
4.8. A saját üzletrész megszerzésének lehetősége és szabályozása
120-121
4.9. Az üzletrész bevonása és értékesítése
121-122
4.10. Mellékszolgáltatás és pótbefizetés
122-123
4.11. A társaság által teljesített kifizetések
123-125
4.12. A korlátolt felelősségű társaság szervezete
126-128
4.12.1. A taggyűlés
126-127
4.12.2. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetése
127-128
4.13. A társaság jogutód nélküli megszűnése
128-129
4.14. A törzstőke felemelése
129-130
4.14.1. A törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemelése
129-130
4.14.2. A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból
130
4.15. A törzstőke leszállítása
131-134
4.15.1. Döntéshozatal a törzstőke leszállításáról
131
4.15.2. A törzstőke leszállítása kapcsán meghatározott hitelezővédelmi szabályok
131-133
4.15.3. A társasági szerződés módosítása és a törzstőke leszállításának bejegyzése
133-134
4.16. Az egyszemélyes társaság
134-135
5. Részvénytársaság
135-234
5.1. Általános rendelkezések
135-137
5.2. A részvénytársaságok működési formái
137-140
5.3. A részvénytársaságok tőkeszerkezete
140-142
5.4. A részvényelőállítás módja
143-145
5.5. A nyomdai úton előállított és a dematerializált részvény
146-148
5.6. A részvény forgalomba hozatala
148
5.7. A részvényátruházás korlátozása
149
5.8. Részvényátruházás a társaság beleegyezésével
149-151
5.9. Saját részvény
151-155
5.9.1. A jogsértéssel megszerzett saját részvény
154
5.9.2. Részvényesi jogok gyakorlása saját részvénnyel
154-155
5.10. Pénzügyi segítség részvényszerzéshez
155-157
5.11. Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok
157-173
5.11.1. A törzsrészvény
158-159
5.11.2. Az elsőbbségi részvény
160-165
5.11.2.1. Osztalékelsőbbségi részvény
161
5.11.2.2. Szavazatelsőbbségi részvény
162-163
5.11.2.3. Vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény
163-164
5.11.2.4. Elővásárlási jogot biztosító részvény
164-165
5.11.2.5. Nyilvánosan működő részvénytársaság elsőbbségi részvényei
165
5.11.3. Dolgozói részvény kibocsátása
165-167
5.11.3.1. A dolgozói részvény átruházása és öröklése
166-167
5.11.4. Kamatozó részvény
167-168
5.11.5. A visszaváltható részvény
168-169
5.11.6. Egyéb részvényfajták
169
5.11.7. Részvényutalvány
169
5.11.8. Az ideiglenes részvény
170-171
5.11.9. Részvénykönyv
171-173
5.12. A részvénytársaság alapítása
173-178
5.12.1. Zártkörű forgalomba hozatal
174-175
5.12.2. A részvénytársaság létesítő okirata
176
5.12.3. A nem pénzbeli hozzájárulás
177
5.12.4. A részvénytársaság nyilvántartásba vétele
178
5.13. Részvényesi jogok és kötelezettségek
178-188
5.13.1. Osztalékelőleg
185-186
5.13.2. A vagyonszerzés feltételei
186-187
5.13.3. Kisebbségi jogok gyakorlása
187
5.13.4. A részvényes kötelezettségei
187-188
5.14. A részvénytársaság szervezete
188-212
5.14.1. A közgyűlés
188-201
5.14.1.1. A közgyűlés összehívásának általános szabályai
189-190
5.14.1.2. A közgyűlés kötelező összehívásának esetei
190-191
5.14.1.3. A közgyűlés összehíásának speciális szabályai zártkörűen működő részvénytársasággal
192
5.14.1.4. A közgyűlés összehívásának speciális szabályai nyilvánosan működő részvénytársasággal
192-193
5.14.1.5. Részvétel a közgyűlésen
194-196
5.14.1.6. A határozathoz szükséges többség
196-198
5.14.1.7. Jegyzőkönyv
198
5.14.1.8. Határozatok nyilvánosságra hozatala
198-199
5.14.1.9. Konferencia-közgyűlés feltételei
199-200
5.14.1.10. Konferencia-közgyűlés lebonyolítása
200-201
5.14.2. Az ügyvezetés
201-209
5.14.2.1. Az igazgatóság összetétele, eljárása
201-202
5.14.2.2. Igazagatóság jogait gyakorló vezérigazgató
202-203
5.14.2.3. Jelentés előterjesztése
203-204
5.14.2.4. Nyilvánosan működő részvénytársaságok egységes irányítási rendszerben
204-205
5.14.2.5. Az igazgatótanács összetétele
205-206
5.14.2.6. Az igazgatótanács tagjainak függetlensége
206-207
5.14.2.7. Munkaválallói részvétel az igazgatótanácsban
208
5.14.2.8. Felelős társaságirányítási jelentés
208-209
5.14.3. Felügyelőbizottság, auditbizottság, könyvvizsgáló
209-212
5.14.3.1. A részvénytársaság felügyelőbizottsága
209-210
5.14.3.2. Auditbizottság
210-211
5.14.3.3. Könyvvizsgáló
211-212
5.15. Az alaptőke felemelése
212-223
5.15.1. Az igazgatóság felhatalmazása alaptőke-emelésre
213-214
5.15.2. Alaptőke-emelés új részvények forgalomba hozatalával
214-218
5.15.2.1. Az elsőbbségi jogok gyakorlása
216-217
5.15.2.2. Alaptőke-emelés meghiúsulása
217-218
5.15.3. Alaptőke-emelés az alaptőkén felüli vagyon terhére
218-223
5.15.3.1.1. Alaptőke-emelés dolgozói részvények forgalomba hozatalával
219
5.15.3.1.2. Alaptőke-emelés átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával
220-221
5.15.3.1.3. A felemelt alaptőkének megfelelő részvények előállítása
221-223
5.16. Az alaptőke leszállítása
223-230
5.16.1. Közgyűlési határozat alaptőke leszállításáról
224-225
5.16.2. Kötelező alaptőke-leszállítás
225-226
5.16.3. Az alaptőke-leszállítás közzététele
226
5.16.4. Biztosíték a hitelezők számára
227-228
5.12.5. Az alaptőke-leszállítás meghiúsulása
228
5.16.6. Alaptőke-leszállítás nyomdai úton előállított részvények esetén
228-230
5.16.7. Alaptőke-leszállítás dematerializált részvények esetén
230
5.16.8. Kifizetés a részvényesek részére
230
5.17. A részvénytársaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó külön szabályok
231-232
5.18. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése
232
5.19. Az egyszemélyes részvénytársaság
233-234
6. Az egyesülés
234-239
6.1. Fogalma
234
6.2. Egyesülés társasági szerződése
234-235
6.3. Az egyesülés és a tagok közötti vagyoni viszonyok
235
6.4. Az egyesülés szervezetére vonatkozó szabályok
235-237
6.4.1. A taggyűlés
235-237
6.4.2. Az ügyvezetés
237
6.5. Csatlakozás
238
6.6. Tagsági jogviszony megszűnése
238-239
6.7. Az egyesülés megszűnése jogutód nélkül
239
III. Cégjog
240-320
1. Bevezető
240
2. A cégbíróság feladatai a cégekkel összefüggésben és a céginformációs szolgálat
241-242
2.1. A cégbíróság feladatai
241-242
2.2. A céginformációs szolgálat feladatai
242-244
3. A cég fogalma, a cégnév és a vonatkozó követelmények, a névfoglalás
244-248
3.1. A cég fogalma
244-245
3.2. A cégnév, cégnévre vonatkozó követelmények
245-247
3.3. Névfoglalás szabályai
247-248
4. A cég képviselete, cégjegyzés, a kézbesítési megbízottakra vonatkozó szabályok
248-249
5. A cégnyilvántartás, a cégnyilvántartás elvei: nyilvánosság és közhitelesség
249-255
5.1. A cégnyilvántartás részei
249-250
5.2. A nyilvánosság
250-251
5.3. A közhitelesség
251-252
5.4. A Cégközlöny
252-255
6. A cégjegyzék szerepe, tartalma
256-265
6.1. A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok
256-258
6.2. Kötelezően nyilvántartott adatok
258-259
6.3. Eltiltásra vonatkozó adatok
259-260
6.4. Szükség szerint nyilvántartott adatok
260-263
6.5. A cégjegyzék cégformánként nyilvántartott adatai
263-265
7. A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárások
265-278
7.1. Bevezetés
265-266
7.2. Közös szabályok
266-267
7.3. Elektronikus benyújtása a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeknek
267-271
7.3.1. A jogi képviselő feladatai
268-269
7.3.2. A céginformációs szolgálat feladatai
269-270
7.3.3. A cégbíróság szerepe
270-271
7.4. A cégbejegyzési eljárás
271-274
7.4.1. A cégbíróság feladatai a kérelem benyújtását követően
271-272
7.4.2. A cég bejegyzésére irányuló kérelem hiánypótlás nélküli elutasítása
272-273
7.4.3. A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata; döntés a cégbejegyzési kérelemről
273-274
7.5. A változásbejegyzési eljárás
275-278
7.5.1. Közös szabályok
275-276
7.5.2. A létesítő okirat módosítása
276
7.5.3. A cég székhelye változásának bejegyzésére irányuló eljárás
277
7.5.4. Tagváltozás bejegyzése iránti eljárás
278
8. Egyszerűsített cégeljárás
278-280
9. Jogorvoslatok cégeljárás során
280-286
9.1. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése és a cégalapítás, valamint létesítő okirat módosításának érvénytelensége iránti perek közös szabályai
280-281
9.2. A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elutasító végzés elleni fellebbezés
281-282
9.3. A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per
282-284
9.4. A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per
284-285
9.5. A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti per
286
10. Törvényességi felügyeleti eljárások
286-291
10.1. Bevezető
286-287
10.2. Törvényességi felügyeleti eljárás megindításának, kezdeményezésének okai
287
10.3. A cégbíróság hivatalból indítja meg az eljárást
288
10.4. Az eljárást kérelemre a következő személyek kezdeményezhetik
288
10.5. A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje valamint lefolyása
289
10.6. A cégbíróság intézkedései
289-290
10.7. A cég megszűntnek nyilvánítása
290-291
11. Különleges törvényességi felügyeleti eljárások
291-294
11.1. Zárgondnok kirendelése
291
11.2. Más hatóság eljárásának kezdeményezése
292
11.3. A beszámoló letétbe helyezése, valamint közzététele elmulasztásának jogkövetkezménye
292
11.4. A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme
292-293
11.5. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás
293
11.6. Adószám-törléssel érintett cégek megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárás
293-294
12. A végelszámolás
294-301
12.1. A végelszámolási eljárás
294-297
12.1.1. Bevezető
294-295
12.1.2. A végelszámolás elhatározása
295
12.1.3. A végelszámolás lefolytatása
296-297
12.1.4. A végelszámolás befejezése
297
12.2. A végelszámoló jogállása, felelőssége
298-299
12.3. Az egyszerűsített végelszámolás
299-300
12.4. A vezető tisztségviselők kötelezettségei a végelszámolás során
300-301
13. A felszámolás
301-308
13.1. A felszámolási eljárás megindítása
301-303
13.2. A felszámolás lefolytatása
303-304
13.3. Egyezség a felszámolás során
304-305
13.4. A felszámoló eljárása
305-306
13.5. A felszámolási eljárás befejezése
306-307
13.6. Egyszerűsített felszámolás
307-308
14. A csődeljárás
308-313
14.1. Bevezetés
308-309
14.2. A csődeljárás kezdeményezése
309-310
14.3. A vagyonfelügyelő
310-311
14.4. Egyezség a csődeljárás folyamán
312
14.5. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése
312-313
15. A kényszertörlési eljárás
313-317
15.1. Bevezető
313-314
15.2. A kényszertörlési eljárás lefolytatása
314-315
15.3. A kényszertörlési eljárás befejezése
315-316
15.4. Tag, vezető tisztségviselő felelőssége
316-317
16. A vagyonrendezési eljárás
317-320
16.1. Bevezetés
317
16.2. A vagyonrendezési eljárás kezdeményezése
317-318
16.3. A bíróság feladatai a vagyonrendezési eljárás során
318-319
16.4. A vagyonrendező feladatai az eljárás során
319-320
16.5. A vagyonrendezési eljárás befejezése
320