Üzleti jog II. corvina logo

Szerkesztők: Kecskés András; Ferencz Barnabás
További szerzők: Bánfai Edina; Bencsik András [1984]; Bércesi Zoltán; Bujtár Zsolt; Ferencz Barnabás; Kecskés András; Mezei Kitti; Nagy József; Szalay Gábor; Halász Vendel
Cím: Üzleti jog II.
Alcím: Üzleti szerzőzések, Iparjogvédelem, Tőkepiaci jog, Fogyasztóvédelem, Versenyjog, Reklámjog
Sorozatcím: LexPraxis jogi szakkönyvtár
Megjelenési adatok: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft., Budapest, 2016. | ISBN: 978-615-5554-13-1

coverimage Az adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni. Ha az eladó a mennyiségi eltérés által lehetővé tett legkisebb mennyiségnél kisebb mennyiséget szolgáltat, a szerződésszegése következményeit a szerződésben kikötött mennyiség figyelembevételével kell alkalmazni. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig elállhat a szerződéstől; ha az eladó a szerződést részletekben köteles teljesíteni, és a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, akkor a vevő a teljesítésre még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan a szerződést felmondhatja. Az elállási vagy felmondási jog gyakorlásával az eladónak okozott kárért a vevő kártalanítási kötelezettséggel tartozik. Az itt olvasható szabályozás olyan szerződésekre vonatkozik, melyeket két fő tulajdonsággal jellemezhetünk. Egyrészt tárgyuk speciális, hiszen ún. fajta és mennyiség szerint meghatározott dologra vonatkoznak. Másrészt ezen ügyleteknél időben elkülönül a szerződés megkötése és teljesítése. Tehát ebben az esetben a szerződés teljesítésére később kerül sor. Ez a sajátosság egyaránt szolgálhatja mindkét fél érdekeit. Például az eladó számára megnyugtató lehet, hogy a szerződésben előre meghatározott időpontban vagy időszakban meg fogják tőle vásárolni termékét. Emellett elegendő időt biztosít ahhoz, hogy a teljesítéskor az adott dologgal rendelkezzen. Így például ha az eladó a szerződéskötéskor még nem rendelkezik a kívánt dologgal, vagy nem a kívánt formában áll rendelkezésére, akkor lehetséges azt beszerezni, előállítani, feldolgozni, átalakítani, vagy a megfelelő módon és kiszerelésben csomagolni. A vevő számára is kézenfekvő e szerződéses konstrukció, ha nem azonnal, hanem egy előre meghatározott későbbi időpontban vagy időszakban van igénye egy termékre, dologra. A Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) e szerződéstípusra vonatkozó szabályozása kifejezetten biztosítja az ún. mennyiségi tolerancia alkalmazásának lehetőségét. Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele esetén ugyanis az eladó (gyakran) a szerződéskötést követően (a teljesítési időpontig) végzi el a termelési tevékenységet. Nincs arra vonatkozó jogi követelmény, hogy a szerződés alapján teljesítendő termékek a szerződéskötéskor az eladó tulajdonában legyenek. Az sem szükséges, hogy a termékek előállításához szükséges anyagokkal és alkatrészekkel rendelkezzen. Ez nyilvánvalóan némi bizonytalanságot jelent arra vonatkozóan, hogy az előre tervezett teljes mennyiséget át tudja-e adni. Felmerülhet olyan helyzet, hogy egyes alkatrészeket vagy alapanyagokat csak meghatározott mennyiségben tud megvásárolni. Ebből adódóan pedig lehetséges, hogy a tervezettnél több vagy kevesebb terméket tud előállítani. Az ilyen bizonytalanságokat úgy van lehetőségük a feleknek szerződésükben kezelni, hogy a szerződésben a teljesítés mértékének meghatározása során egyúttal attól való bizonyos mértékű eltérést is lehetővé tesznek.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Cégjog, Üzleti szerződés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
I. Üzleti szerződések és iparjogvédelem
9-133
   1. Az adásvételi szerződés és altípusai
9-15
      1.1. Az adásvételi szerződésről általában
9
      1.2. Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele
9-12
      1.3. Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
12-14
      1.4. A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
14-15
   2. A vállalkozási szerződés és a speciális vállalkozási szerződések
16-30
      2.1. A vállalkozási szerződésről általában
16-18
      2.2. A tervezési szerződés
18-22
      2.3. A kivitelezési szerződés
22-24
      2.4. A kutatási szerződés
24-26
      2.5. A mezőgazdasági vállalkozási szerződés
26-28
      2.6. A közszolgáltatási szerződés
28-30
   3. A faktoring szerződés
30-35
   4. A pénzügyi lízingszerződés
35-41
   5. A bizalmi vagyonkezelés
41-55
      5.1. A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye
41-42
      5.2. Az angolszász trust
43-46
      5.3. Bizalmi vagyonkezelés a német jogban - a Treuhand intézménye
46-48
      5.4. A bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályozása a Ptk.-ban
48-55
         A vagyonkezelő jogállása
50-53
         Változás a felek személyében és a bizalmi vagyonkezelés megszűnése
53-55
         Bizalmi vagyonkezelés létesítése egyoldalú jogügylettel
55
   6. A biztosítási szerződés
55-66
      6.1. A biztosítási szerződés általános szabályai
55-57
      6.2. A biztosítási szerződés megkötése
57
      6.3. A biztosító ráutaló magatartása fogyasztói szerződésben
57-58
      6.4. A biztosító kockázatviselése
58-59
      6.5. A díjfizetési kötelezettség
59
      6.6. Tájékoztatási és bejelentési kötelezettségek a biztosítási szerződés alapján
60-62
      6.7. A biztosítási szerződés lehetetlenülése; érdekmúlás
62
      6.8. A fogyasztói biztosítási szerződés egyoldalúan kógens szabályai
62-63
      6.9. A biztosítási szerződésre vonatkozó további szabályok a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény alapján
63-66
   7. A kárbiztosítási szerződés
67-71
      7.1. A felelősségbiztosítási szerződés
70-71
   8. Az ún. összegbiztosítási szerződések és általános szabályaik
71-76
      8.1. Az életbiztosítási szerződés
72-75
      8.2. A balesetbiztosítási szerződés
75-76
   9. Az egészségbiztosítási szerződés
76-77
   10. Hitel- és számlaszerződések
78-85
      10.1. A hitelszerződés
78-79
      10.2. A kölcsönszerződés
79-80
      10.3. A szívességi kölcsön
80
      10.4. A betétszerződés
81-82
         A betétbiztosítás jogintézménye Magyarországon
81-82
         A banki betétek típusai
82
      10.5. A folyószámla-szerződés
83
      10.6. A fizetési számlaszerződés
83-85
      10.7. A fizetési megbízási szerződés
85
   11. Az elektronikus kereskedelem szabályai
85-91
      11.1. Az e-kereskedelem, e-business fogalma, résztvevői
86-87
      11.2. Az e-kereskedelemre vonatkozó szabályok
87-91
         Az elektronikus utat biztosító fél tájékoztatási kötelezettsége
88
         Az adatbeviteli hibák javítása
88-89
         Elektronikus szerződési jognyilatkozat és annak visszaigazolása
89
         Az elektronikus szerződéskötési szabályok hatálya és kógenciája
89-90
         A Ptk.-ban nem szabályozott fogalmak, részletszabályok
90-91
   12. A szellemi tulajdonjog tárgya, rendszere
91-133
      12.1. A szellemi tulajdonjog tárgya, helye a jogrendszerben
91-92
      12.2. A szellemi tulajdonjog rendszere
92-97
         A szellemi tulajdonjog rendszere általában
92-93
         Az iparjogvédelem tárgya és rendszere
93-94
         A kereskedelmi tulajdonjog intézményei
95
         A versenyjog rendszere
96
         Az ipari- és kereskedelmi tulajdonjog és a versenyjog kapcsolódási pontjai
96-97
      12.3. Az iparjogvédelem főbb oltalmi formái
97-120
         A találmányok szabadalmi oltalma
97-110
            Az oltalom tárgya
97-98
            A találmányok szabadalmazhatóságának feltételei
98-99
            A találmányok és a szabadalmak fajai
99-100
               Szolgálati találmány-alkalmazotti találmány
100
               Termékszabadalom-eljárási szabadalom
100
            Az oltalomból való kizárás esetei
101
            A jogosultak köre (feltaláló, szabadalmas)
101-103
            A feltaláló és a szabadalmas jogállása
103-105
            A szabadalmi oltalom korlátai
105-108
               Általános korlátok
105
               A kényszerengedély
105-106
               Az előhasználati jog, továbbhasználati jog
106-107
               Tranziteszközök és- áruk
107
               A jogkimerülés
107-108
            Találmánybitorlás, szabadalombitorlás
108-109
            A szabadalni oltalom keletkezése, megszűnése
109-110
         A használati mintaoltalom
110-113
            Az oltalom tárgya és feltétele
110
            A jogosultak köre
110-111
            Az oltalom tartalma, terjedelme
111
            Az oltalom korlátai
112
            A jogbitorlás esetei
112
            Az oltalom keletkezése és megszűnése
113
         A formatervezési mintaloltalom
113-118
            A mintaoltalom tárgya
113-114
            A mintaoltalom feltételei
114-115
            Az oltalomból való kizárás esetei
115-116
            A jogosultak köre
116
            Az oltalom tartalma, terjedelme
116-117
            Az oltalom korlátai
117
            A jogbitorlás esetei
118
            Az oltalom keletkezése és megszűnése
118
         A know-how (védett ismeret)
119-120
            Az oltalom tárgya és alanya
119
            Az oltalom tartalmi keretei
119-120
            Az oltalom terjedelme
120
            Az oltalom korlátai
120
      12.4. A kereskedelmi tulajdonjog jogintézményei
121-131
         A piaci szereplők nevének védelme - a kereskedelmi névoltalom főbb szabályai
121
         Az áru- és szolgáltatásjelzők jogvédelme
121-131
            A védjegy jogi oltalma
121-129
               Az oltalom tárgya - a védjegy fogalma és funkciói
121-123
               Az oltalomból való kizárás esetei
123-125
               A jogosultak köre
125
               Az oltalom tartalma
126
               Az oltalom korlátai
126-128
               A jogbitorlás esetei és jogkövetkezményei
128-129
               Az oltalom keletkezése és megszűnése
129
            A földrajzi árujelzők jogi oltalma
129-131
               A földrajzi árujelzők fajai
129-130
               A földrajzi árujelzők jogvédelmének főbb szabályai
130-131
      12.5. A licenciaszerződés
132-133
         Fogalma, tárgya
132
         Főbb tartalmi elemei
132-133
II. Tőkepiaci jog
134-168
   13. A magyar tőkepiaci szabályozás
134-157
      13.1. Bevezetés
134
      13.2. A tőzsdékre vonatkozó szabályok
135
      13.3. A tőzsdei kereskedés szabályai
135-136
      13.4. Tőzsdei ügyletek típusai
136-137
         Azonnali ügylet
136
         Határidős ügylet
137
         Opciós ügylet
137
      13.5. A bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció szabályozása a tőkepiaci törvényben és az uniós jogban
137-140
      13.6. Zártkörű és nyilvános részvénykibocsátás a magyar tőkepiaci jogban
140-146
         Zártkörű és nyilvános kibocsátás feltételrendszere
140-143
         A közzétételi követelmények és a tájékoztatás szabályai
144-146
      13.7. Befolyásszerzés nyilvánosan működő részvénytársaságban
146-157
         Az önkéntes vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezések
146-147
         Kötelező nyilvános vételi ajánlat
147-150
         Határidők a vételi ajánlat elfogadására
150-151
         Az ajánlati ár meghatározása
151-152
         A semlegességi (neutralitási) szabály
153-154
         Az áttörés szabályai
154-156
         A vételi és eladási jog gyakorlása
156-157
   14. A tőkepiaci tevékenységet folytató szervezetek közös szabályai
157-160
      14.1. A tőkepiaci tevékenységet folytatók köre
158
      14.2. A tőkepiaci tevékenységet folytató szervezetek kötelezettségei
159-160
   15. A tőkepiaci felügyelet
160-168
      15.1. A tőkepiacok új kihívásai
160-161
      15.2. A tőkepiaci felügyeletek alaptípusai
161-163
      15.3. A tőkepiaci felügyelet XXI. századi története Magyarországon
163-164
      15.4. A tőkepiac legfontosabb szereplői
165-166
      15.5. A tőkepiaci felügyelet hatásköre
166-168
III. A fogyasztóvédelem
169-207
   16. A fogyasztóvédelem intézményei
169-193
      16.1. A fogyasztóvédelem intézményrendszere
169-175
         A Kormány szerepe a fogyasztóvédelemben
169-170
         A fogyasztóvédelemért felelős miniszter tevékenysége
171-172
         A fogyasztóvédelmi igazgatás napjainkban
172-175
      16.2. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának alapelvei
175-186
         Az állami szerepvállalás szükségessége
175-176
         A fogyasztóvédelem alkotmányos determináltsága
176-177
         Az arányosság elve
177-178
         A fokozatosság elve
179-180
         A "hatósági szemlélet" visszaszorulása
180-182
         A fogyasztóvédelem nyilvánossága
182-183
         A plurális fogyasztóvédelem
183-185
         A partnerség elve
185-186
      16.3. A fogyasztói érdekek érvényesítése
187-193
         A panaszkezelés, ügyfélszolgálat
187-188
         A békéltető testület
188-193
   17. A fogyasztói szerződések szabályai
193-207
      17.1. Fogyasztói szerződések jellege
193-194
      17.2. A fogyasztó és a vállalkozás
194-195
      17.3. A fogyasztói szerződésekre vonatkozó közös szabályok
195-199
         Tájékoztatásra vonakozó szabályok
196
         Érvénytelenségi okok
197
         Fogyasztói szerződések hibás teljesítése
197-198
         Tiltott kereskedelmi gyakorlatok
198-199
            Nem kért értékesítés
198
            Többletösszegek megfizetésére vonatkozó rendelkezések
198-199
      17.4. Általános szerződési feltételek és a blankettaszerződések a fogyasztói szerződések esetén
199-200
      17.5. Fogyasztói adásvételi szerződésekre vonatkozó szabályok
200-202
         Teljesítésre vonatkozó határidők
201
         Termékszavatosság
201-202
      17.6. Távollévők között kötött szerződések és az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződések
202-207
         Közös szabályok
202-204
            Tájékoztatás
202-203
            A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog
203-204
         Távollévők között megkötött szerződések
205-206
         Üzlethelyiségen kívül megkötött szerződések
206-207
VI. Versenyjog és reklámjog
208-257
   18. Általános és speciális versenytilalmak
208-220
      18.1. A gazdasági erőfölény fogalma, általános szempontjai
208-209
      18.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
209-210
         A gazdasági erőfölény és a visszaélés
209-210
      18.3. Az egyes típustényállások
210-220
         Eladási vagy vételi árak tisztességtelen meghatározása, indokolatlan előny kikötése, hátrányos feltételek kikényszerítése
210
         Eladási vagy vételi árak tisztességtelen meghatározása
211
         Indokolatlan előny kikötése
211-212
         Hátrányos feltételek kikényszerítése
212-213
         A termelés, a forgalmazás vagy a műszaki fejlődés végső üzletfelek kárára történő korlátozása
213
         Indokolatlan elzárkózás, a szerződéses kapcsolat megszakítása
214-215
         Másik fél döntéseinek befolyásolása
215
         Áruforgalomból történő indokolatlan kivonása, visszatartása
216
         Árukapcsolás
216-217
         Üzletfelek indokolatlan megkülönböztetése
217-218
         Túlzottan alacsony árak alkalmazása
218-219
         A piacra lépés más módon való indokolatlan akadályozása
219
         Versenytárs számára hátrányos piaci helyzet teremtése, gazdasági döntéseinek befolyásolása
220
   19. A kartell
220-229
      19.1. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma a magyar jogban
222
      19.2. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmának főbb, nevesített esetei
223-224
      19.3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma alóli főbb kivételek
224-227
         Azonos vállalkozáscsoporthoz tartozó cégek közötti megállapodások
224-225
         Csekély jelentőségű (de minimis) megállapodások
225
         Gazdasági, társadalmi előnyökkel járó megállapodások
226
         Kormány általi csoportos mentesítés
226
         Az érintett piac meghatározásának szerepe
226-227
      19.4. A horizontális és vertikális kartellek elhatárolása
228-229
   20. Versenyfelügyeleti eljárás
229-240
      20.1. A versenyhatóság jogállása
229-232
      20.2. Bejelentés és panasz a versenyhatóság eljárásában
232-233
      20.3. A GVH versenyfelügyeleti eljárása
234-237
      20.4. A GVH és a bírósági igényérvényesítés
238-240
   21. Reklámjog
240-257
      21.1. Alapvető fogalmak
242-243
      21.2. A reklámszerződés
243-245
      21.3. Reklámtilalmak és reklámkorlátozások
245-254
         Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások
245
            Személy és közbiztonság védelme, illetve környezet és természetvédelem
245
         Tiltott áruk reklámjainak tilalma
246
         Tudatosan nem észlelhető reklám
246
         A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló általános tilalmak
246-247
         Pronográfreklám, a szexuális szolgáltatások és áruk reklámozásának a tilalma
247
         Összehasonlító reklám
247-249
            Negatív lista
248
            Pozitív lista
248-249
            Megtévesztő összehasonlító reklám
249
         A speciális reklámtilalmak és reklámkorlátozások
250-254
            A közbiztonságra veszélyes eszközök és állatok reklánjának korlátozásai
250
            Humán szövet, szerv, magzatvédelmi reklám tilalom
250
            Alkohol-reklám korlátozás
250-251
            Dohányreklám tilalma
251-252
            Szerencsejáték reklám korlátozása
252
            Temetkezési szolgáltatás korlátozása
253
            Gyógyszer-reklám
253-254
      21.4. Felelősségi szabályok
254-256
      21.5. Eljárás a reklámtörvény rendelkezéseinek megsértése esetén
256-257