Új táborverés (8/1)
Szerkesztő: Kovács József LászlóTovábbi szerzők: Tóth Albert; Szövényi Zsolt; Benda Kálmán; Halász Péter; Bársony István; Kiss Z. Géza; Magyar Kálmán; Marosi Endre; Kováts Zoltán; Tolnay Gábor; Mészáros István
Cím: Új táborverés (8/1)
Alcím: A II. és a III. Országos Szakkörvezető-képző Tábor előadásai 1987-1988
Sorozatcím: Főiskolai füzetek ; 8/1.
Megjelenési adatok: Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, Zsámbék, 1989. | ISSN: 0236-655X | ISBN: 963-7306-03-X
Lehet-e nemesebb célt kitűznünk magunk elé, mint megismerni, szeretni, védeni azt a földet, ahol születtünk? Haza, hon, szülőföld! Az elmúlt évtizedek során, hányan és hányszor ejtették ki, írták le ezeket a szavakat, hol büszkeséggel, hol csüggedve, féltően. A történelem bizonyítja, hogy nincs olyan erő, amely el tudna pusztítani egy nemzetet, amelynek polgárai szeretik hazájukat, s életüket is képesek föláldozni érte. Ma, amikor oly sok nehézséggel küszködünk, amikor egy közeli és távolabbi jövő építését tervezzük, elengedhetetlen állandóan ébren tartani azt a tüzet, amely a hon szeretetéből fakad. Ez a tűz a múltból táplálkozik, de a jelen és a jövő lobbantja fel újra és újra. Az igazi hazaszeretet egyaránt jelenti a történelmi múlt megismerését, értékeinek, kincseinek megőrzését, ápolását, a jelenbe és az eljövendőbe vetett rendíthetetlen hitet, a nemzet érdekében való szorgalmas munkálkodást és tenniakarást. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, 1986-tól minden évben, a tanítóképző főiskolások számára nyári honismereti szakkörvezetőképző tábort szervez.
1988. őszétől több hallgató részvételével honismereti szakkollégiumot indított abból a célból, hogy bölcsőjévé válhasson egy olyan kezdeményezésnek, amely majd iskolává terebélyesedve igaz és maradandó hagyományt teremt. Meggyőződéssel valljuk, hogy a tanítói hivatás eredményes betöltésének alapvető feltétele a haza múltjának és jelenének ismerete és szeretete. E nélkül igaz, a kisebb és a nagyobb közösség iránt elkötelezett embereket nevelni nem lehet.
A tanító minden szavából, cselekedetéből, hangjából érződnie kell, hogy szereti és híven szolgálja népét és hazáját. Köszönjük mindazoknak a támogatását, akik törekvéseink megértői, szószólói. Köszönjük a sajtó, a tömegkommunikáció figyelmét, nemes feladatvállalását, segítőkészségét. Úgy érezzük, hogy velük együtt megsokszorozhatjuk azt az e-rőt, amely közelebb hozza majd egymáshoz az embereket a cselekvő hazafiság felé vezető úton.
Kategóriák: Helytörténet, Régészet, Történelem
Tárgyszavak: Főiskolai füzetek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Főiskolai füzetek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Új táborverés (8/1) (első kötet)(ez a kötet)
- Új táborverés (8/2)
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
[1]
DR. TÓTH ALBERT
[2]-[3]
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT: Köszöntő
4-18
DR. BENDA KÁLMÁN: A magyar műveltség útja Kelet és Nyugat határán
19-33
HALÁSZ PÉTER: A honismereti mozgalom helyzete és feladatai
34-46
DR. BÁRSONY ISTVÁN: A helytörténeti-honismereti munka megyei szervezésének kéroései
47-58
DR. KISS Z. GÉZA: A helytörténet fogalma és lehetőségei etnikai csoportok karakterisztikus jegyeinek feltárásában
59-73
A helytörténész lehetőségei ethnikai csoportok karakterisztikus jegyeinek feltárásában
61-71
Jegyzetek
72-73
DR. MAGYAR KÁLMÁN: A honismereti, helytörténeti és a régészeti kutatások eredményei magyar állam- és egyházszervezés vizsgálatával kapcsolatban
74-103
Melyik, a nemzetiségi vagy a törzsi szervezet volt az uralkodó Somogyban?
77-78
Kik voltak mégis Somogy honfoglalói? Talán Bogát és Bő népek?
78-81
Mit igazolnak a bodrog-bűi központban folytatott ásatásaink?
81-83
Mikortól voltak jelen az Árpádok Somogyban? Először 995-től?
83-84
Koppány, Somogy duxa a /X. század második felében 997-ig!
84-88
II. rész - István államszerveő politikája Koppány halála után
89-90
Az első politikai és katonai lépések: a fegyveres megszállások, illetőleg a birtokkisajátítások
90-91
Ásatásaink a Tibold nemzetség központjában Babócsán
91-93
Államszervezésünk legfontosabb szerkezeti egységei: a vármegyék, az udvarhelyek, a szolgáltató népek
93-95
Történeti és a régészeti feltárómunkánk a segesdi királynéi ispánsági központ területén
95-98
Röviden az államszervezéshez kapcsolódó egyházszervezés kérdéseiről
99-103
DR. MAROSI ENDRE: Határvédelem a Dunántúl nyugati részén a X-XIII. században
104-132
1. Földrajzi adottságok a nyugati határvidéken
104-107
2. A magyar hadszervezet a X-XII. században
108-111
3. A királyi vármegyerendszer
111-112
4. A nyugati határok őrei
113
5. Őrgrófságok a magyar állam szomsédságában
114
6. Várharcok a XI. században
115-118
7. A nyugati határvidék a XII. században
118-120
8. Magyar hadügy és határvédelem a XIII. században
121-123
9. Az 1241-1242. évi mongol támadás következményei
123-125
10. Harc a Babenberg-örökségért
125-128
Jegyzetek
129-132
DR. KOVÁTS ZOLTÁN: A népesedéskutatás módszerei
133-149
1. A hagyományos módszer
137-142
2. Egyházi anyakönyvek adatainak számszerű feldolgozása
142-145
3. Családrekonstrukciós vizsgálatok
145-146
Jegyzetek
147-149
DR. TOLNAY GÁBOR: Az 1920-as években végrehajtott földreform forrásai és azok feltárása
150-173
1. A kérdéskör jelentősége
150-156
2. Telekkönyvi iratok
156-171
Jegyzet
171-173
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN: Helytörténet - iskolatörténet
174-190
A kapcsolat
174-
Mit adunk a helytörténetnek?
178-182
Milyen a jó iskolatörténet?
183-189
Mire jó a korszerű iskolatörténet?
189-190
Tartalom
Hátsó borító