Új táborverés (8/1) corvina logo

Szerkesztő: Kovács József László
További szerzők: Tóth Albert; Szövényi Zsolt; Benda Kálmán; Halász Péter; Bársony István; Kiss Z. Géza; Magyar Kálmán; Marosi Endre; Kováts Zoltán; Tolnay Gábor; Mészáros István
Cím: Új táborverés (8/1)
Alcím: A II. és a III. Országos Szakkörvezető-képző Tábor előadásai 1987-1988
Sorozatcím: Főiskolai füzetek ; 8/1.
Megjelenési adatok: Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, Zsámbék, 1989. | ISSN: 0236-655X | ISBN: 963-7306-03-X

coverimage Lehet-e nemesebb célt kitűznünk magunk elé, mint megismerni, szeretni, védeni azt a földet, ahol születtünk? Haza, hon, szülőföld! Az elmúlt évtizedek során, hányan és hányszor ejtették ki, írták le ezeket a szavakat, hol büszkeséggel, hol csüggedve, féltően. A történelem bizonyítja, hogy nincs olyan erő, amely el tudna pusztítani egy nemzetet, amelynek polgárai szeretik hazájukat, s életüket is képesek föláldozni érte. Ma, amikor oly sok nehézséggel küszködünk, amikor egy közeli és távolabbi jövő építését tervezzük, elengedhetetlen állandóan ébren tartani azt a tüzet, amely a hon szeretetéből fakad. Ez a tűz a múltból táplálkozik, de a jelen és a jövő lobbantja fel újra és újra. Az igazi hazaszeretet egyaránt jelenti a történelmi múlt megismerését, értékeinek, kincseinek megőrzését, ápolását, a jelenbe és az eljövendőbe vetett rendíthetetlen hitet, a nemzet érdekében való szorgalmas munkálkodást és tenniakarást. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, 1986-tól minden évben, a tanítóképző főiskolások számára nyári honismereti szakkörvezetőképző tábort szervez. 1988. őszétől több hallgató részvételével honismereti szakkollégiumot indított abból a célból, hogy bölcsőjévé válhasson egy olyan kezdeményezésnek, amely majd iskolává terebélyesedve igaz és maradandó hagyományt teremt. Meggyőződéssel valljuk, hogy a tanítói hivatás eredményes betöltésének alapvető feltétele a haza múltjának és jelenének ismerete és szeretete. E nélkül igaz, a kisebb és a nagyobb közösség iránt elkötelezett embereket nevelni nem lehet. A tanító minden szavából, cselekedetéből, hangjából érződnie kell, hogy szereti és híven szolgálja népét és hazáját. Köszönjük mindazoknak a támogatását, akik törekvéseink megértői, szószólói. Köszönjük a sajtó, a tömegkommunikáció figyelmét, nemes feladatvállalását, segítőkészségét. Úgy érezzük, hogy velük együtt megsokszorozhatjuk azt az e-rőt, amely közelebb hozza majd egymáshoz az embereket a cselekvő hazafiság felé vezető úton.
Kategóriák: Helytörténet, Régészet, Történelem
Tárgyszavak: Főiskolai füzetek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
[1]
DR. TÓTH ALBERT
[2]-[3]
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT: Köszöntő
4-18
DR. BENDA KÁLMÁN: A magyar műveltség útja Kelet és Nyugat határán
19-33
HALÁSZ PÉTER: A honismereti mozgalom helyzete és feladatai
34-46
DR. BÁRSONY ISTVÁN: A helytörténeti-honismereti munka megyei szervezésének kéroései
47-58
DR. KISS Z. GÉZA: A helytörténet fogalma és lehetőségei etnikai csoportok karakterisztikus jegyeinek feltárásában
59-73
   A helytörténész lehetőségei ethnikai csoportok karakterisztikus jegyeinek feltárásában
61-71
   Jegyzetek
72-73
DR. MAGYAR KÁLMÁN: A honismereti, helytörténeti és a régészeti kutatások eredményei magyar állam- és egyházszervezés vizsgálatával kapcsolatban
74-103
   Melyik, a nemzetiségi vagy a törzsi szervezet volt az uralkodó Somogyban?
77-78
   Kik voltak mégis Somogy honfoglalói? Talán Bogát és Bő népek?
78-81
   Mit igazolnak a bodrog-bűi központban folytatott ásatásaink?
81-83
   Mikortól voltak jelen az Árpádok Somogyban? Először 995-től?
83-84
   Koppány, Somogy duxa a /X. század második felében 997-ig!
84-88
   II. rész - István államszerveő politikája Koppány halála után
89-90
   Az első politikai és katonai lépések: a fegyveres megszállások, illetőleg a birtokkisajátítások
90-91
   Ásatásaink a Tibold nemzetség központjában Babócsán
91-93
   Államszervezésünk legfontosabb szerkezeti egységei: a vármegyék, az udvarhelyek, a szolgáltató népek
93-95
   Történeti és a régészeti feltárómunkánk a segesdi királynéi ispánsági központ területén
95-98
   Röviden az államszervezéshez kapcsolódó egyházszervezés kérdéseiről
99-103
DR. MAROSI ENDRE: Határvédelem a Dunántúl nyugati részén a X-XIII. században
104-132
   1. Földrajzi adottságok a nyugati határvidéken
104-107
   2. A magyar hadszervezet a X-XII. században
108-111
   3. A királyi vármegyerendszer
111-112
   4. A nyugati határok őrei
113
   5. Őrgrófságok a magyar állam szomsédságában
114
   6. Várharcok a XI. században
115-118
   7. A nyugati határvidék a XII. században
118-120
   8. Magyar hadügy és határvédelem a XIII. században
121-123
   9. Az 1241-1242. évi mongol támadás következményei
123-125
   10. Harc a Babenberg-örökségért
125-128
   Jegyzetek
129-132
DR. KOVÁTS ZOLTÁN: A népesedéskutatás módszerei
133-149
   1. A hagyományos módszer
137-142
   2. Egyházi anyakönyvek adatainak számszerű feldolgozása
142-145
   3. Családrekonstrukciós vizsgálatok
145-146
   Jegyzetek
147-149
DR. TOLNAY GÁBOR: Az 1920-as években végrehajtott földreform forrásai és azok feltárása
150-173
   1. A kérdéskör jelentősége
150-156
   2. Telekkönyvi iratok
156-171
   Jegyzet
171-173
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN: Helytörténet - iskolatörténet
174-190
   A kapcsolat
174-
   Mit adunk a helytörténetnek?
178-182
   Milyen a jó iskolatörténet?
183-189
   Mire jó a korszerű iskolatörténet?
189-190
Tartalom
Hátsó borító