Az angolszász liberalizmus klasszikusai II.
Szerkesztő: Ludassy MáriaTovábbi szerzők: Horkay Hörcher Ferenc; Laski, Harold J.; Dewey, John; Hayek, Friedrich A.; Dworkin, Ronald; Berlin, Isaiah
Cím: Az angolszász liberalizmus klasszikusai II.
Sorozatcím: Mesteriskola, 0866-0379
Fordítók: Balogh Katalin; Kontler László; Huoranszky Ferenc; Bánki Dezső
Megjelenési adatok: Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1992. | ISSN: 0866-0379 | ISBN: 963-7978-046
Az eddigiek során megpróbáltam rámutatni, hogy n politikai szabadság intézményrendszere - bár létezése elengedhetetlen - nem működik magától Értéke egy adott társadalomban attól függ, hogy m emberek mekkora elszántsággal próbálják működésbe haozni. Nyugalmat egyedül az jelent számunkra, hogy bizonyosak lehetünk benne a Szabadság ellen intézett kihívások mindig ellenállásba fognak ütközni a védelmére elszánt emberek részéről Elismerem, mindez tót jelenti, hogy tó anarchia réme szüntelenül körülöttünk Ólálkodik; véleményem szerint azonban ez igenis kívánatos, mivel a szabadság titka az ellenállás bátorságában rejlik. Ennek a légkörnek kétségkívül legfontosabb aspektusa a szellem szabadsága. Az állampolgár arra törekszik, hogy boldoguljon a világban, és számára az állam egyszerűen azért van, hogy ezt lehetővé tegye. Mint kifejtettem, az emberek annak alapján ítélik meg az államot, hogy mennyire segíti elő szükségleteik kielégítését - szükségleteik viszont egyéni élettapasztalataikból fakadnak. Az egyén tapasztalatai, mint hangsúlyoztam, csakis az ő tapasztalatai. Legfontosabb vonásuk az egyediségük Raja kívül nem.léteznek. Ha ezeket a tapasztalatokat erőszakkal kicseréljük valaki máséra, legyem ez a másik bármilyen bölcs vagy széles látókörű, ezzel vétünk a szabadság ellen. Az állampolgár, teljes joggal, azt várja az államtól, hogy politikája alakításában vegye figyelembe az ő egyéni élettapasztalatait is, mégpedig oly módon, ahogy ő, és csakis ő látja ezek jelentőségét. Az egyén élettapasztalaté azonban csak akkor lehet figyelembe venni, ha szabadon kifejezheti őket A szólás szabadsága, a sajtószabadság, fi gyülekezési szabadság alapvető szabadságjogok. Aki ezen a téren hallgatásra és tétlenségre van kárhoztatva, néma és kifejezésképtelen lénnyé válik, akinek a személyisége semmit nem nyom a latban ott, ahol a politikát csinálják. A mi társadalmi rendünkben az egyén a szellem és a társulás szabadsága nélkül nem rendelkezik az önvédelem eszközeivel. Lehet, hogy helytelenül vagy ostobán beszél; lehet, hogy olyan célokra szövetkezik másokkal, amelyektől az emberek többsége borzad. Mégis, ha ezeket a jogokat megtagadjuk tőle, megfosztjuk a boldogulás esélyeitől. Eszközzé válik más emberek céljainak a szolgálatában, ahelyett, hogy ő maga válna céllá. Ez pedig a hatalom elfajulásának lényege. Azzal, hogy akadályokat gördítünk a szólásszabadság érvényesülése elé, meggátoljuk a társadalmi intézmények bírálatát. így aztán csakis azok a vélemények kapnak hangot, amelyek megegyezned a hatalmon lévők akaratával. A hallgatás beleegyezés; a törvénybe iktatott döntések nem a társadalom egészének szükségleteit tükrözik, hanem csak azokét, akiknek a szava elég hangos ahhoz, hogy a hatalom forrásának közelében is felfigyeljenek rá. A történelem tanúsága szerint a zsarnoksághoz mindig is e szabadságjogok eltiprásán keresztül vezetett az út. Két, egymással összefüggő tézist szeretnék a továbbiakban kifejteni.
Kategóriák: Filozófia, Politikatudomány
Tárgyszavak: Demokrácia, Liberalizmus, Politikai filozófia, Angolszász filozófia, Individualizmus
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Demokrácia, Liberalizmus, Politikai filozófia, Angolszász filozófia, Individualizmus
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Az angolszász liberalizmus klasszikusai I. (első kötet)
- Az angolszász liberalizmus klasszikusai II. (ez a kötet)
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-6
Harold J. Laski - A szellem szabadsága (Ford.. Balogh Katalin)
7-69
II.
19-25
III.
25-34
IV.
34-52
V.
53-60
VI.
60-69
John Dewey - Amerika történeti hagyományai (Ford.: Balogh Katalin)
70-90
John Dewey - A demokrácia és Amerika (Ford.: Balogh Katalin)
91-110
Friedrich A. Hayek - A valódi és a hamis individualizmus (Ford.: Kontier László)
111-147
I.
111-114
II.
114-116
III.
117-125
IV.
125-128
V.
129-132
VI.
133-135
VII.
136-139
VIII.
140-141
IX.
142-143
X.
144-146
XI.
147
Friedrich A. Hayek - Miért nem vagyok konzervatív? (Ford.: Balogh Katalin)
149-171
I.
149-151
II.
151-152
III.
153-159
IV.
159-162
V.
163-164
VI.
164-166
VII.
166-169
VIII.
169-171
Ronald Dworkin Liberalizmus (Ford.: Huoranszky Ferenc)
173-211
Isaiah Berlin - A nacionalizmus (Ford.: Bánki Dezső)
213-244
I.
213-214
II.
214-223
III.
224-230
IV.
231-237
V.
238-244
John Rawls - A helyes elsődlegessége és a jó eszméi (Ford: Bánki Dezső)
245-282
I.
246-248
II.
248-250
III.
250-255
IV.
255-258
V.
258-264
VI.
264-271
VII.
271-278
VIII.
278-282
Életrajzok és magyarázatok
283-316
Harold Joseph Laski (1893-1950)
283-295
John Dewey (1859-1952)
295-299
Friedrich August von Hayek (1899-1992)
300-306
Ronald Myles Dworkin (1931- )
306-308
Sir Isaiah Berlin (1909- )
309-315
John (Bordley) Rawls (1921- )
315-316
Kolofon
Hátsó borító