Magyarország tájföldrajza (6/3) corvina logo

Szerkesztők: Marosi Sándor; Ádám László
További szerzők: Ádám László; Loksa Imre; Lovász György; Pécsi Márton; Péczely György; Radó Denise Kárpátiné; Rónai András; Simon Tibor; Somogyi Sándor; Stefanovits Pál; Csete László; Erdélyi Mihály; Góczán László; Göcsei Imre; Katona Sándor; Károlyi Zoltán; Kárpáti László; Molnár Károly; Pócs Tamás; Varga Imre
Cím: Magyarország tájföldrajza (6/3)
Alcím: 3. kötet : A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. | ISBN: 963-05-2138-5 | ISBN 963-05-0541-X

coverimage A természet és a társadalom közötti kapcsolatok és kölcsönhatások törvényszerűségei iránt még sohasem nyilvánult meg oly nagy társadalmi érdeklődés, mint az utóbbi évek során. Környezetünk természeti adottságainak, erőforrásainak védelme, tervszerű, előnyös felhasználása a gazdasági-társadalmi élet minden ágában szinte mindennapos feladattá vált. Amikor a hatvanas évek elején munkaközösségünkkel elhatároztuk, hogy Magyarország természetföldrajzi adottságait, erőforrásait és földrajzi arculatát tájföldrajzi sorozatban feldolgozzuk, már sok vonatkozásban előre láttuk, hogy tájkutató és -feldolgozó munkánkkal nemcsak az általános közművelődési igényt kell kielégítenünk, hanem az országos szintű területi tervezés, környezethasznosítás és -védelem feladatainak tudományos megalapozását is kell szolgálnunk. Ennek érdekében kezdeményeztük a tájföldrajzi feldolgozás új irányzatát, a természet-földrajzi tájértékelést, amelynek célja a gazdálkodást területenként különböző mértékben befolyásoló kedvező vagy kedvezőtlen táji adottságok, tájalkotó tényezők beható feltárása és értékelése. Immáron nyolc esztendeje annak, hogy a tájföldrajza sorozat 1. kötete, A dunai Alföld, s hat esztendeje, hogy 2. kötete, A tiszai Alföld. Ez idő alatt a tájértékelésben végbement jelentős szemléleti fejlődés, a szükségletnek megfelelően kibővített ismeretanyag a korábban vázolt koncepció, az alkalmazott módszertan kiegészítését vonta maga után. A gyakorlati igények fokozottabb kielégítésére való törekvés a feldolgozás céljának és tematikájának bővítésére serkentett. Mindez visszahatott a feldolgozó munka menetére, újabb és újabb időigényes feladatokat állítva a munkaközösség elé. Az ily módon — a tervezetthez viszonyítva — némi késéssel megjelenő jelen kötetünkben maradéktalanul követtük az 1967-ben kitűzött céljainkat is. Míg az Alföldről csak nagytáj-szinten adtunk természetföldrajzi tájértékelést, a gazdasági ágazatok differenciáltságára való tekintet nélkül, addig ebben a kötetben az egyes természeti tényezőket egyes gazdasági ágazatok szerint értékeljük nagytáj-szinten, emellett új módszerekkel kísérletezve, főként mezőgazdasági típusú körzetekben értékeltük a középtájak mezőgazdasági potenciálját is. Ez a koncepció és a szemlélet bővülésén kívül tematikai kiszélesítést és részletesebb léptéket is jelentett, hiszen több esetben a feldolgozást kistájakig részletezve elvégeztük. A tájak mezőgazdasági potenciáljának feltárása, célszerű hasznosításuk érdekében — kísérletként — különböző megközelítéseknek, más-más szempontok érvényesítésének is helyt adunk....
Kategóriák: Földtudományok
Tárgyszavak: Természetföldrajz, Tájértékelés, Kisalföld, Nyugat-magyarország
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[3]
Tartalomjegyzék
5-9
Előszó
11-13
Első rész
[15]-226
A Kisalföld
[15]-226
   Bevezetés, földrajzi helyzet (Góczán László)
17-20
   Kutatástörténeti áttekintés (Somogyi Sándor)
21-39
I. A Kisalföld természetföldrajzi jellemzése
40-73
   A földtani alapok és a domborzat
40-61
      Geofizikai mérések és eredményeik (Molnár Károly—Varga Imre)
40-46
      A felszín kialakulása (Pécsi Márton)
46-61
   Az éghajlat általános jellemzése (Péczely György)
61-63
   A vízrajz általános jellemzése (Góczán László)
63-66
      A vízrajzot meghatározó fontosabb tényezők
63-64
      A folyóvizek vízjárása
64-65
      Állóvizek
65
      Talajvíz, rétegvíz
65-66
   A természetes növénytakaró (Simon Tibor)
66-72
      Ártéri növénytársulások
67-68
      Vízi-lápi növénytársulások
68-69
      Zonális növénytársulások
69-72
   Állatvilág (Loksa Imre)
72-73
   Talajok (Góczán László)
72-73
II. A Kisalföld középtájainak földrajza
74-214
   A Győri-medence
74-214
      A felszín kialakulása és domborzata (Pécsi Márton)
74-82
         A Szigetköz
74-76
         A Mosoni-síkság
76-78
         A Fertő—Hanság-medence
78-80
         A Rábaköz
80-82
            Éghajlat (Péczely György)
82-86
            Vízrajz
86-128
               Általános áttekintés (Somogyi Sándor)
86-98
            Felszíni vízfolyások (Károlyi Zoltán—Somogyi Sándor)
98-115
            Állóvizek (Károlyi Zoltán—Somogyi Sándor)
115-116
               A Fertő
116-118
      A felszín alatti vizek (Erdélyi Mihály—Rónai András—Somogyi Sándor)
119-127
      Vízhasznosítás és a vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások (Somogyi Sándor)
127-128
         Természetes növényzet (Simon Tibor)
128-129
         Állatvilág (Loksa Imre)
130-131
         Talajok (Stefanovits Pál)
131-136
            A Szigetköz
131-133
            A Mosoni-síkság
133-134
            A Fertő—Hanság-medence
135
            A Rábaköz
135-136
   A Győri-medence mezőgazdasági potenciálja (Göcsei Imre)
136-144
      A Szigetköz és a Mosoni-síkság
137-139
      A Fertő—Hanság-medence
140-141
      A Rábaköz
141-144
   A Komárom—Esztergomi-síkság
144-182
      A felszín kialakulása és mai képe (Pécsi Márton)
144-156
         A Győr-Tatai-teraszvidék
144-146
         Az Igmánd—Kisbéri-medence
146-150
         A Gerecse peremi Duna-teraszok
150-155
            Az ártéri szintek fejlődésmenete az antropogén tevékenység hatására
155-156
               Éghajlat (Péczely György)
156-159
               Vízrajz
159-169
                  Általános jellemzés (Somogyi Sándor)
159-160
               A felszíni vízfolyások (Kárpátiné Radó Denise—Somogyi Sándor)
160
                  Állóvizek (Somogyi Sándor)
164-165
                  Felszín alatti vizek (Erdélyi Mihály—Rónai András—Somogyi Sándor)
165-168
               A vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások (Somogyi Sándor)
168-169
                  A növénytakaró (Simon Tibor)
169
                  Állatvilág (Loksa Imre)
170
                  Talajok (Góczán László—Stefanovits Pál)
170-174
   A Komárom—Esztergomi-síkság mezőgazdasági potenciálja (Csete László)
174-182
   A Marcal-medence
183-214
      A felszín kialakulása és domborzata (Pécsi Márton)
183-187
      Éghajlat (Péchely György)
188-191
      Vízrajz
191-192
         Általános jellemzés (Somogyi Sándor)
191-192
         Felszíni vízfolyások (Károlyi Zoltán—Somogyi Sándor)
192-194
         Állóvizek (Somogyi Sándor)
194
         Felszín alatti vizek (Erdélyi Mihály—Rónai András—Somogyi Sándor)
194-196
         Vízhasznosítás és a vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások (Somogyi Sándor)
196
            Természetes növényzet (Simon Tibor)
196-197
            Állatvilág (Loksa Imre)
197
            Talajok (Góczán László)
197-202
            A Marcal-medence mezőgazdasági potenciálja (Csete László)
202-214
III. A Kisalföld ásványi nyersanyagainak és sajátos természeti adottságainak értékelése (Katona Sándor)
215-226
   A litoszféra hasznosítása
215-224
      Az építkezések nyersanyagai
215-221
      Energiahordozók
221-224
         A hidroszféra hasznosítása
224-226
         A Fertö-táj hasznosítása
224-225
         A Duna komplex hasznosítása
225-226
Második rész-A Nyugat-magyarországi-peremvidék
227-513
   Földrajzi helyzet és táji heterogenitás (Ádám László)
229-231
   A táj határai
231-232
   A táj kutatástörténeti megismerése (Ádám László)
232-250
      A földtani és geomorfológiai kutatások történeti áttekintése
232-247
      Egyéb geoszférák kutatástörténeti vázlata
247-250
   I. A Nyugat-magyarországi-peremvidék természetföldrajzi jellemzése
251-283
      Földtani felépítés és a felszín kialakulása (Ádám László)
251-258
         Felépítés és szerkezet
251
         A mélyszerkezet jellemző vonásai
251-254
         A domborzat szerkezeti vonásai
254-258
      Az ősföldrajzi fejlődés fontosabb szakaszai (Ádám László)
258-273
         A mezozoikum és a paleogén ősföldrajzi alakváltozásai
258-259
         A neogén paleogeográfiája és emlékei
259-268
         A pleisztocén fejlődésmenet jellemző vonásai
268-273
            A táj éghajlatának általános jellemzése (Péczely Gvörgy)
273-274
      A vízrajz általános jellemzése (Ádám László)
274-278
         Vízháztartás
274-275
         A vízhálózat kialakulása
275
         A vízjárás jellemzői
275-276
         Felszín alatti vizek
276-278
            A táj növényföldrajzi jellemzői (Ádám László)
278-280
      Flóravidékek és flórajárások
279-280
         Állatföldrajzi jellemzés (Loksa Imre)
281
         Talajföldrajzi jellemzés (Ádám László)
281-283
            Főbb talajtípusok
281-282
            A talajok kora és fejlődése
282-283
II. A Nyugat-magyarországi-peremvidék középtájainak földrajza
284-487
   Sopron—Vasi-síkság
284-354
      A domborzat kialakulása és általános jellemzése (Ádám László)
284-306
         Neogén felszínalakulás és emlékei
285-287
         A kavicstakarók kialakulása
287-297
         A kistájak geomorfológiai jellemzése
298-306
            A Gyöngyös-síkság
298-299
            A Répce-síkság
299-301
            A Rába-síkság
301-303
            A Rába-völgy
303-306
      Éghajlat (PÉCZELY György)
306-311
      Vízrajz (Somogyi Sándor)
311-324
         Általános jellemzés
311-313
         Felszíni vízfolyások
313-320
         Állóvizek
321-323
         Felszín alatti vizek (Erdélyi Mihály—Rónai András—Somogyi Sándor)
321-323
         Vízhasznosítás és a vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások
323-324
      Természetes növénytakaró (Pócs Tamás)
324-325
      Állatvilág (Loksa Imre)
325-326
      Talajok (Stefanovits Pál, Ádám László kiegészítésével)
326-330
      A Sopron — Vasi-síkság mezőgazdasági potenciálja (Ádám László)
331-354
   Alpokalja
354-413
      A domborzat kialakulása és általános jellemzése
354-371
            A Soproni-hegység (Kárpáti László-Ádám László)
354-368
            A Kőszegi-hegység és a Vas-hegy (Kárpáti László-Ádám László)
362-368
            A Vasi-Hegyhát (Somogyi Sándor)
368-371
      Éghajlat (PÉCZELY György)
371-374
      Vízrajz
374-379
         Általános áttekintés (Somogyi Sándor)
374-376
         Felszini vízfolyások
376-377
         Állóvizek
377
         Felszín alatti vizek (Erdélyi Mihály—Somogyi Sándor)
377-378
         Vízhasznosítás és a vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások
378-379
      Természetes növénytakaró (Pócs Tamás)
379-384
      Állatvilág (Loksa Imre)
385-387
      Talajok (Stefanovits Pál—Ádám László)
387-398
      Az Alpokalja mezőgazdasági és erdőgazdasági potenciálja (Ádám László)
398-413
   Kemeneshát
413-442
      Felszínfejlődés és domborzat (Somogyi Sándor)
413-424
      Éghajlat (PÉCZELY György)
424-425
      Vízrajz
425-430
         A táj vízrajzi jellemzése (Somogyi Sándor)
425-430
         Felszíni vízfolyások
428
         Állóvizek
428-429
         Felszín alatti vizek (Erdélyi Mihály—Somogyi Sándor)
429-430
         A vízhasznosítás és a vízviszonyokat befolyásoló emberi beavatkozások (Somogyi Sándor)
430
      Természetes növénytakaró (Pócs Tamás)
430-431
      Állatvilág (Loksa Imre)
431-432
      Talajok (Stefanovits Pál—Ádám László)
432-435
      A Kemeneshát mezőgazdasági potenciálja (Ádám László)
435-442
   Zalai-dombság
442-487
      A domborzat kialakulása és mai képe (Lovász György)
442-454
      Éghajlat (PÉCZELY György)
454-459
      Vízrajz (Lovász György)
459-468
         Felszíni vizek
459-466
         Felszín alatti vizek
466-468
      Természetes növényzet (Pócs Tamás—Ádám László)
469-471
      Állatvilág (Loksa Imre)
471-471
      Talajok (Stefanovits Pál—Ádám László)
472-477
      A Zalai-dombság mezőgazdasági potenciálja (Ádám László)
477-487
III. A Nyugat-magyarországi-peremvidék hasznosítható nyersanyagainak és sajátos természeti adottságainak értékelése (Ádám László)
488-513
         Ipari ásványi nyersanyagok
488-489
         Energiahordozók
489-493
         Mélységi hévizek
493-499
         Építőanyag-ipari és építőipari nyersanyagok
499-508
         Sajátos természeti adottságok
508-513
Irodalom
514-569
Az irodalomnál használt rövidítések jegyzéke
514-516
A Kisalföld (összeáll.: Somogyi Sándor)
516-546
A Nyugat-magyarországi-peremvidék (összeáll.; Ádám László)
546-569
Névmutató (összeáll.: Hevesi Attila)
570-576
Helynév- és tárgymutató (összeáll.: Hevesi Attila)
577-596
Táblázatok jegyzéke
597-599
A Kisalföld
597-598
A Nyugat-magyarországi-peremvidék
598-599
Ábrák jegyzéke
600-605
A Kisalföld
600-603
A Nyugat-magyarországi-peremvidék
603-605
Képek a Kisalföldről (1 — 16.) és a Nyugat-magyaroszági-peremvidékröl (1 — 16.)
607-622
Hátsó borító
[623]