Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

Magyarország tájföldrajza (6/5) corvina logo

Szerkesztők: Marosi Sándor; Szilárd Jenő; Ádám László
További szerzők: Ádám László; Jakucs Pál; Loksa Imre; Marosi Sándor; Pécsi Márton; Péczely György; Somogyi Sándor; Cziczó Tibor; Fekete Gábor; Góczán László; Hahn György; Juhász Ágoston; Kertész Magdolna; Leél-Őssy Sándor; Várkonyi Tibor; Majoros György; Rajkai Kálmán; Ringer Árpád; Ság László; Szabó Imre
Cím: Magyarország tájföldrajza (6/5)
Alcím: 5. kötet : A Dunántúli-középhegység, A : Természeti adottságok és erőforrások
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. | ISBN: ISBN 963-05-4782-1

coverimage Magyarország tájföldrajza ötödik kötete a Dunántúli-középhegység természeti adottságai és erőforrásai jellemzését és értékelését tartalmazza. E régiónak, ill. a Közép-Dunántúlnak; regionális tájföldrajzát, továbbá gazdaság- és társadalomföldrajzát a sorozat következő köteteiben 'tárgyaljuk. A külön kötetekben való megjelentetésre több körülmény kényszerítette a szerkesztőket ; - Közismert, hogy a meglehetősen nagyszámú és több intézményben dolgozó szerzői munkaközösség kutató és feldolgozó munkája rendszerint hosszú é-vekre elnyúlik. Ennek egyik hátrányos következménye az, hogy a termelési, gazdaságföldrajzi adatok részben túlhaladottakká válnak és a kéziratok elkészítése után a következtetések kiegészítésre és átdolgozásra szorulnak. - A Dunántúli-középhegység tájmonográfiához elkészült kézirat jóval læg-haladta az előző kötetnek, a Dunántúli-dombságnak a terjedelmét. Ez várható is volt, mivel a 4. kötetben a nagytájon belüli közép- és kistájak regionális földrajzi tárgyalását mellőztük. Ezt tehettük azért, mert a Dunántúli-dombság középtájadról - Belső- és Külső-Somogy, ToInai-dombság, Mecsek és Baranyai-dombság - részletes feldolgozások, nagyrészt természet-földrajzi tematikájú kismonográfiák már az olvasók rendelkezésére állták. Ezzel szemben a Dunántúli-középhegység körzetéről ilyen előzmények nem jelentek meg. - A közép- és kistájak tárgyalását a Dunántúli-középhegység tájmonografikus értékelése keretében azért is szükségesnek tartottuk, mert ez a nagytájunk domborzatilag és tájökológiailag nagyon változatos, sok kis tájra tagolódik, országos jelentőségű természeti erőforrásaival és előnyös földrajzi helyzete révén régóta erős hatást gyakorol a gazdasági életre, a népesség és a városi települések ide tömörítésére. - A fenti körülmények és újabban az évekre elnyúló nyomdai átfutás gyakorlata, továbbá a túl terjedelmes kötetek nehézkes használhatóságának.
Kategóriák: Földtudományok
Tárgyszavak: Természetföldrajz, Tájértékelés, Dunántúli-középhegység
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
[1]
Címlap
[3]
Tartalom
5
Előszó (PÉCSI MÁRTON)
9
Bevezetés-A Dunántúli-középhegység főbb táji jellemzői (MAROSI SÁNDOR)
11-23
1. A táj kutatástörténeti megismerése
24-39
1.1. A földtani és a geomorfológlai kutatások történeti áttekintése (SÁG LÁSZLÓ)
24-33
1.1.1. A földtani megismerés és térképezés története
24-26
1.1.2. Tektonikai kutatások
26-27
1.1.3. A fiatal képződmények és a felszínfejlődés kutatása (SÁG LÁSZLÓ-JUHÁSZ ÁGOSTON-RINGER ÁRPÁD)
27
1.1.3.1. A negyedidőszaki (antropogén) képződmények vizsgálata
27
1.1.3.2. Gerinces őslénytani és ősrégészeti vizsgálatok
27-28
1.1.3.3. Geomorfológiai kutatások
28-29
1.1.4. Összefoglaló jellegű kézikönyvek
29
1.1.5. Az ásványi nyersanyagok és erőforrások kutatástörténete
30-33
1.1.5.1. Kőszénkutatás
30
1.1.5.2. Az ércek kutatása
31-32
1.1.5.3. Nemfémes ásványi nyersanyagok kutatása
32-33
1.2. Egyéb geoszférák kutatástörténeti vázlata
33-39
1.2.1. Éghajlati kutatások (ÁDÁM LÁSZLÓ)
33
1.2.2. A vizek tanulmányozása (SOMOGYI SÁNDOR)
34-36
1.2.3. Növényföldrajzi vizsgálatok (FEKETE GÁBOR)
36-37
1.2.4. Talajkutatási előzmények (RAJKAI KÁLMÁN)
38-39
2. Földtani alapok (Összeáll.: SÁG LÁSZLÓ)
40-139
2.1. Földtani áttekintés-szerkezeti helyzet
41-46
2.2. A hegység földtani képződményei
46-122
2.2.1. Paleozoikum (SÁG LÁSZLÓ-MAJOROS GYÖRGY)
53-65
2.2.1.1. Idősebb (alsó-középső) paleozoikum
53-58
2.2.1.2. Fiatalabb (felső) paleozoikum
59
2.2.1.2.1. Alsókarbon
59
2.2.1.2.2. Felsőkarbon
59-60
2.2.1.2.3. Felsőkarbon-alsóperm magmatizmus
60-61
2.2.1.2.4. Alsóperm
62
2.2.1.2.5. Középső- és felsőperm
62-65
2.2.2. Mezozoikum (SÁG LÁSZLÓ-SZABÓ IMRE)
65-75
2.2.2.1. Triász
67
2.2.2.1.1. Alsótriász
67
2.2.2.1.2. Középsőtriász
68-69
2.2.2.1.3. Felsőtriász
69-70
2.2.2.2. Jura
70-72
2.2.2.2.1. Alsójura (Liász)
71
2.2.2.2.2. Középsőjura (Dogger)
72
2.2.2.2.3. Felsőjura (Malm)
72
2.2.2.3. Kréta
72-75
2.2.2.3.1. Alsókréta
73-74
2.2.2.3.2. Felsőkréta
74-75
2.2.3. Kalnozoikimi (SÁG LÁSZLÓ-PÉCSI MÁRTON)
75-122
2.2.3.1. Paleogén
76
2.2.3.1.1. Paleocén
76
2.2.3.1.2. Eocén
76-79
2.2.3.1.3. Oligocén
79-80
2.2.3.2. Neogén
80-83
2.2.3.2.1. Miocén
84
2.2.3.2.1.1. Alsómiocén
84-85
2.2.3.2.1.2. Középsőmiocén
85-87
2.2.3.2.1.3. Felsőmiocén
87-93
2.2.3.2.2. Pliocén
93-97
2.2.3.3. Antropogén
97-99
2.2.3.3.1. Pleisztocén
99-121
2.2.3.3.1.1. A pleisztocén képződmények kifejlődési típusai
99-106
2.2.3.3.1.1.1. Folyóvízi üledékek
100
2.2.3.3.1.1.2. Teraszok és édesvízi mészkövek
100-103
2.2.3.3.1.1.3. Lejtőüledékek
103-104
2.2.3.3.1.1.4. Löszök, Lösz-szerű üledékek
104-105
2.2.3.3.1.1.5. Futóhomok
105-106
2.2.3.3.1.1.6. Barlangi üledékek
106
2.2.3.3.1.2. Az egyes plesztocén képződmények és kőzetrétegtani egységekbe sorolásuk lehetősége
106-121
2.2.3.3.1.2.1. Pliocén-pleisztocén határképződmények
107
2.2.3.3.1.2.1.1. Pliocén végi-pleisztocén eleji szórványkavicsok
107
2.2.3.3.1.2.1.2. Pleisztocén eleji teraszok és travertinok
107-109
2.2.3.3.1.2.2. Alsópleisztocén teraszüledékek és édesvízi mészkövek
109-111
2.2.3.3.1.2.3. Középsőpleisztocén teraszüledékek és édesvízi mészkövek
112-113
2.2.3.3.1.2.4. Felsőplesztocén képződmények
113-115
2.2.3.3.1.2.4.1. Fiatal löszképződmények
115-117
2.2.3.3.1.2.4.2. Kőzettörmelékes és homokos lejtőlösz
117-118
2.2.3.3.1.2.5. Barlangi képződmények
118-121
2.2.3.3.2. Holocén
121-122
2.2.3.3.2.1. A holocén képződmények kifejlődési típusai
121
2.2.3.3.2.2. Az egyes holocén képződmények
121-122
2.3. A hegység földtani fejlődésmenete és szerkezete
122-139
2.3.1. A hegységet alkotó képződmének kialakulásának története és szerkezeti felépítése
122-131
2.3.2. Domborzatfejlődés és a geomorfológiai szintek korrelációja
131-139
2.3.2.1. A középhegységi geomorfológiai szintek kialakulása
132-134
2.3.2.2. A geomorfológiai szintek helyzete
134-139
3. Domborzat (PÉCSI MÁRTON)
140-195
3.1. Az alakrajzi és a szerkezeti-morfolőgial domborzat kapcsolata
140-142
3.2. A paleozóos képződmények (alaphegység) felszíni maradványai
142-144
3.3. Mezozőos tönkös sasbércek
144-155
3.3.1. Az üledékgyűjtő időszaka
144-146
3.3.2. A trópusi tönkösödés időszaka
146-147
3.3.3. A trópusi tönkfelszín feldarabolódásának kezdete
147-149
3.3.4. A mezozóos tönkfelszín részleges betemetődése
149-151
3.3.5. Az árkos-sasbérces vonulat kiformálódása
151-152
3.3.6. Mezozóos sasbérctlpusok
152-155
3.4. Bazalt rétegvulkánok és tanúhegyek
155-157
3.5. Dombsági típusok és kialakulásuk
157-162
3.5.1. A hegységelőtérhez csatlakozó dombságok
158-159
3.5.2. A hegységközi medencedombságok
159-161
3.6. A domborzat jellegzetesebb exogén formái
162-175
3.6.1. Az abráziós szintek
162-166
3.6.2. Hegylábfelszínek, hegylábi hordalékkúpok
166-168
3.6.3. Völgyek és völgymedencék
168-171
3.6.4. Teraszok és édesvízi mészkőszintek
172-175
3.7. A jégkorszaki krioplanációs-deráziős folyamatok felszínalakító hatása
175-182
3.7.1. Fagyaprózódás, fagyemelés hatására képződött formák és üledékek
176-178
3.7.2. Szoliflukciós lejtőformálódás
178-179
3.7.3. A fagyott talaj lemosása, deluvlális lejtőüledékek
179-180
3.7.4. Krloplanációs formák és képződésük
180-182
3.8. A lejtők formálódása a negyedidőszaki kiemelkedés és az alternative működő külső erők hatására
182-188
3.8.1. A deráziós völgyek szerepe a lejtők formálásában
184-185
3.8.2. Deráziós folyamatok és lejtőüledékek
185-186
3.8.3. Az utolsó glaciális kori lejtőfejlődés és a jelenkori talajpusztulás üteme
186-188
3.9. Karsztformák és karsztjelenségek (LEÉL-ŐSSY SÁNDOR)
188-195
3.9.1. Őskarszt-maradványok
191
3.9.2. Barlangok
191-193
3.9.2.1. Normális hidegvizes karsztbarlangok
192
3.9.2.2. Hévizes barlangok
192
3.9.2.3. Vegyes eredetű barlangok
192-193
3.9.2.4. A barlangok geomorfológiai vonatkozásai
193
3.9.3. Egyéb karsztjelenségek
193-194
3.9.4. A karsztjelenségek értékelése
194-195
4. Ásványi nyersanyagok (SÁG LÁSZLÓ-HAHN GYÖRGY)
196-242
4.1. Energiahordozók
197-212
4.1.1. Barnakőszén
197-211
4.1.1.1. Ajkai felsőkréta barnakőszén-medence
197-204
4.1.1.2. Dudar-Balinkai eocén barnakőszén-medence
204
4.1.1.3. Oroszlány-Pusztavámi eocén barnakőszén-medence
204-205
4.1.1.4. Tatabánya-Nagyegyháza-Mányi eocén barnakőszén-medence
205-208
4.1.1.5. Dorog-Tokod-Pilisi eocén barnakőszén-medence
208-210
4.1.1.6. Várpalota-Herendi miocén földes-fás barnakőszén-medence
210-211
4.1.2. Szénhidrogének előfordulási lehetőségei
211-212
4.1.3. Sugárzóanyagok
212
4.2. Ércek
212-229
4.2.1. Mangánérc
212-217
4.2.1.1. Úrkút
213-216
4.2.1.2. Eplény
216-217
4.2.2. Alumíniumérc (Bauxit)
217-226
4.2.2.1. Nyirád
221-223
4.2.2.2. Halimba-Szőc
223
4.2.2.3. Iharkút
223-224
4.2.2.4. Fenyőfő-Bakonyoszlop
224
4.2.2.5. Iszkaszentgyörgy
224-225
4.2.2.6. Gánt
225
4.2.2.7. Nagyegyháza
225-226
4.2.3. Színesfémek ércei
225-229
4.2.3.1. Velencei-hegység
227-229
4.2.3.2. Szabadbattyán
229
4.3. Nemfémes ásványi nyersanyagok
229-241
4.3.1. Ipari ásványok
230
4.3.1.1. Szilikátos ásványi nyersanyagok
230-237
4.3.1.1.1. Bentonit
230-231
4.3.1.1.2. Kaolin
231
4.3.1.1.3. Festékföldek
231-232
4.3.1.1.4. Kvarchomokok
232-234
4.3.1.1.5. Kvarcit és kvarchomokkő
235
4.3.1.1.6. Aplit
235
4.3.1.2. Karbonátos ásványi nyersanyagok
236-237
4.3.1.2.1. Ipari mészkő
236
4.3.1.2.2. Ipari dolomit
236-237
4.3.1.3. Egyéb ipari ásványok
237
4.3.1.3.1. Foszfát
237
4.3.1.3.2. Fluorit
237
4.3.1.3.3. Barit
237
4.3.2. Talajjavító ásványi nyersanyagok
238-239
4.3.2.1. Mésziszap
238
4.3.2.2. Tőzeg
238
4.3.2.3. Alginit
238-239
4.3.3. Építőanyag-ipari alap- és adalékanyagok
239-240
4.3.3.1. Cementipari mészkő és márga
239
4.3.3.2. Durvakerámiai anyagok
239-240
4.3.3.3. Építési kavics
240
4.3.3.4. Építési homok
240
4.3.4. Építő- és díszítőkövek
240-241
4.3.4.1. Bazalt és bazalttufa
240-241
4.3.4.2. Mészkő
241
4.3.4.3. Dolomit
241
4.3.4.4. Homokkő
241
4.4. A táj ásványi nyersanyagainak összefoglaló értékelése
241-242
5. Éghajlat (PÉCZELY GYÖRGY)
243-281
5.1. A hő- és vízháztartási tényezők kapcsolata
243-245
5.2. Napsugárzás, napfénytartam, felhőzet
245-249
5.3. A levegő hőmérséklete
249-253
5.4. A felszín közeli légáramlás
253-254
5.5. Csapadék
254-270
5.6. Éghajlati típusok
270-272
5.7. A levegő szennyezettsége (KERTÉSZ MAGDOLNA-CZICZÓ TIBOR-VÁRKONYI TIBOR)
272-281
6. Vizek (SOMOGYI SÁNDOR)
282-336
6.1. Általános jellemzés
282-287
6.2. Vízháztartás
287-290
6.3. Felszíni vízfolyások
290-311
6.4. Állóvizek
311-312
6.5. Talajvizek
312-316
6.5. Rétegvizek és karsztvizek
316-327
6.7. Vízgazdálkodás
327-336
7. Természetes növénytakaró (JAKUCS PÁL-FEKETE GÁBOR)
337-353
7.1. Általános florisztikai-növényföldrajzi jellemzés
337-339
7.2. Klímazonális növénytársulások
339
7.2.1. Bükkösök (Melitti-Fagetum)
340
7.2.2. Gyertyános-tölgyesek (főleg Querco petreae-Carpinetumi)
340-341
7.2.3.Cseres-tölgyesek ( Quercetum petreae-cerris )
341-342
7.2.4. Mészkedvelő karszttölgyes (Orno-Quercetum)
342
7.3. Azonális (intrazonális) társulások
342-343
7.3.1. Elsődlegesen a víztől függő társulások
343-344
7.3.2. Elsődlegesen az alapkőzettől függő társulások
344
7.3.2.1. Dolomitjelenség és a dolomitnövényzet
344-348
7.3.2.2. Mészkőnövényzet
349
7.3.2.3. Bazaltnövényzet
349-350
7.3.2.4. Homokkő- és gránitfelszínek növényzete
350
7.3.3. Elsődlegesen a mikroklímától, ill. a domborzattól függő társulások
351-353
8. Talajok (GÓCZÁN LÁSZLÓ)
354-383
8.1. A talajképző tényezők talajalakító kölcsönhatásai
355-364
8.1.1. Az éghajlat befolyása a talajképződésre
355-356
8.1.2. A növényzet befolyása a talajképződésre
357-358
8.1.3. A talajképző kőzet befolyása a talajképződésre
358-360
8.1.4. A domborzat hatása a talajképződésre
360-361
8.1.5. A vízhálózat befolyása a talajképződésre
361-363
8.1.6. Az agrotechnika befolyása a talajképződésre
363-364
8.2. A talajképző tényezők kölcsönhatásai a talajtakaró területi szerkezetére
364-365
8.3. A Dunántúli-középhegység genetikai teilajtérképe
365-366
8.4. A Dunántúli-középhegység talajkörzetei
366-369
8.5. A talajpusztulás állapota a Dunántúli-középhegységben
369-372
8.6. A Dunántúli-középhegység termőföldjének értékelése
372-374
8.6.1. A termőhely-értékelés elve és metodikája az új földértékelési rendszerben
375
8.6.2. A termőhely értékelése pontszám rendszerben
375-376
8.6.3. A Dunántúli-középhegység talajainak értékelése talajérték számokkal
376-381
8.6.4. Mezőgazdasági termőhely-értékelés a Dunántúli-középhegység É-i részén
381-383
Irodalom
384-457
Az irodalomban használt rövidítések jegyzéke
384-390
1. Földtan, geomorfológia, ásványi nyersanyagok (Összeáll.: SÁG LÁSZLÓ)
391-439
2. Éghajlat (összeáll.: ÁDÁM LÁSZLÓ)
440
3. Vízföldrajz, hidrológia, hidrogeológia (Összeáll.: SOMOGYI SÁNDOR)
441-442
4. Növényföldrajz (Összeáll.: FEKETE GÁBOR)
451-454
5. Talajföldrajz (összeáll.: RAJKAI KÁLMÁN)
454-456
Névmutató (összeáll.: SZILÁRD JENŐ)
457-463
Helynév- és tárgymutató (Összeáll.: SZILÁRD JENŐ)
464-495
Táblázatok jegyzéke
495-497
Ábrák jegyzéke
497-500
Hátsó borító
[514]