Könyvtári informatika II.

Umberto Eco: A rózsa neve című könyvében a következő sorokat olvashatod: „Mostanáig úgy gondoltam, hogy minden könyv a könyveken kívül álló emberi vagy épp isteni dolgokról szól. Most rádöbbentem, hogy a könyvek nemritkán könyvekről szólnak, vagyis olyan, mintha egymással váltanának szót. E felismerés fényénél egyszeriben még nyugtalanítóbb helynek láttam a könyvtárt. Hosszú-hosszú, évszázados pusmogás, pergamen és pergamen közötti, nesztelen párbeszédek helyszíne volt tehát, egyetlen ember eszével kordában tarthatatlan erők foglalata, sok-sok emberész kisugározta titkok, egykori gazdájuk vagy közvetítőjük halálát túlélő kincsek tárháza." A könyvek az emberi tudás és szellem foglalatai tehát, a könyvtárak pedig évezredes titkok őrzői. Hogy kincseiket jobban megismerhesd, kalandozz velünk a könyvek, a dokumentumok hatalmas birodalmában! Az elmúlt években legelőször a könyvtárak rendjével, feladataival, használatának módjával ismerkedtél meg. Az állomány részeit megvizsgálva megtanultad a könyveket tartalmuk és használatuk szerint csoportosítani. Tudod, mi a különbség a katalógus és a bibliográfia között, s mikor melyik szolgál segítségül egy önálló munka elkészítéséhez. Vagyis a legáltalánosabb fogalmaktól jutottál el a legkonkrétabbig. Ez a könyv most megfordítja az utat, amit bejársz: a dokumentumok világából kiindulva vezet el a tájékoztató intézmények megismeréséhez, hogy mindezek használatával már az egyre komolyabb, nagyobb szellemi munkák elkészítése se okozzon gondot számodra. Már középiskolás éveid alatt is lesznek olyan megmérettetések, ahol többek között kutatói és rendszerezői képességedről kell számot adnod. A legtöbb tantárgy országos középiskolai versenye is ilyen, de háziversenynél, házi dolgozatnál is akadhat dolgod a könyvtárban. A könyvtári ismeretek biztos tudása a jövőd szempontjából is fontos lehet. Ha középiskolai tanulmányaid befejeztével felsőfokú tanulmányokba kezdesz, ott már a saját lábadra kell állnod, nem támogat a könyvtárostanár. Pedig eközben a könyvtári munkára szinte folyamatosan szükséged lesz tanulmányaidhoz. Az elhangzott előadásokat gyakran könyvekből, folyóiratokból kell kiegészíteni, esetleg kisebb tanulmányokat kell beadnod. A tankönyvek sokszor nehezen beszerezhetők, sőt olykor már nem kapható forrásokhoz kell fordulnod. Tanulmányaid végén pedig szakdolgozatot, diplomamunkát kell készítened, ami bizony valódi szellemi munka. Mindezeknél általában a könyvtár jelenti a biztos támaszt. (...) Évezredek óta élő vágya az emberiségnek, hogy gondolatait rögzítse, s ezzel megragadja a múló időt. Már az ókor nagy kultúrái kialakították a maguk írását, s megkeresték hozzá a megfelelő anyagot is. A sumer ékirás megőrzésére az agyagtábla volt a legmegfelelőbb. (És fordítva: a gondolat rögzítéséhez használt agyagban az ékírás volt a legkézreállóbb.) Az ókori Egyiptom hieroglifáit pedig az írnokok papirusztekercsekre rótták. Az antik görög, illetve római tudósok, művészek munkáit is papirusztekercsek őrizték. Ezeket az írásokat tekintjük a köznapi értelemben vett könyv őseinek.