A Föld és népei

Ha rátekintünk a térképre, észreveszszük, hogy Afrika idomtalanabb, szegletesebb, minta többi világrészek, kivéve az ausztráliai földrészt. Már egy ízben említettük, hogy Ausztráliához és Dél-Amerikához hasonlít, s körvonalainak csínja sokkal megette áll Európa és Ázsiáénak, de sőt még Észak-Amerikáé megett is. Félszigetei épenséggel nincsenek, s az egyetlen Szomáli nevű keleti fok, mely előtt Szokotora szigete fekszik, alig tekinthető a félsziget halvány másának. Ebből következik az is, hogy a tengerparton az öböl és bájképzödés is nagyon tökélletlen. Ott van ugyan az északi parton a régi, úgynevezett Syrtis maior és Syrtis minor közötti nagy öböl, a nyugatin pedig a Guineai-öböl; de ezek is oly kevéssé bemélyedő és körülzárt bevágások, hogy az öböl neve csak hízelgés lehet rájok nézve. Valóságos öblöt, körülbelől a Californiai-öbölhöz hasonló Veres-tenger képez, de ennek keleti partjai már Arábia ázsiai részéhez tartoznak. A számtalan tengerparti sziget által képzett díszt is nélkülözi Afrika. Nehány a Guineai-öbölben fekszik, a legjelentékenyebb csoportok pedig t. i. a Zöld-fok, és Kanári-szigetek, a fekete földrész nagy, nyugati kidudorodása körül, s az Azori szigetek már oly távol tőle, hogy alig lehet őket Afrikához számítani. Afrika keleti partjai már kedvezőbben vannak megáldva szigetekkel, s itt újra látjuk azon törvény érvényesülését, hogy nagyobb szigetek csupán a földrészek keleti oldalain jelentkeznek. Egy oldalon fekszik Madagaszkár, egész kis önálló világrész, mely valószínűleg maradványa is Lemuriának, ama nagyobb földrésznek és a félmajmok hazájának, mely a jelenlegi Indiai-világtenger helyén Ceylonig, sőt talán a Kilings-szigetig, vagy még tovább kelet felé terjedhetett. Sőt egy, a tudósok között elterjedt vélekedés szerint itt lehetett az emberek ős hazája, a paradicsom, mi azért nem lehetetlen, mert a Tigris és Eufrat folyamok innen nem messze szakadnak a Perzsa-öbölbe. A Mocambique és Mombas közötti burány-szigetek azonban az afrikai keleti part emelkedését mutatják, s ugyanez áll Madagaskarról és a Seychell-szigetekrőL is, valamint a Bourbon és Móricz czukortenyésztő szigetekről. A Veres-tenger afrikai partjai is emelkednek egyidejűleg a velők szemben levő arábiai partokkal. Azon egyhangúságot, mely Afrika partvidékein észlelhető, e világrész függélyes tagosulásán is felismerhetni. Úgyszólván egész Afrika nem egyéb, mint egy óriás fensik, melynek többé-kevésbbé magas lépcsőzetei vannak. Kétség kívül fordulnak elő lapályok, sőt völgyek is, melyek mélyen a tenger színe alatt feküsznek, csakhogy ezek igen csekély kiterjedésűek. És amily kevesek a völgyek, épen oly szegény Afrika hegyekben is. E hegységek nagyobb tömegekben főkép keleti részén fordulnak elő, s az abesszíniai lapályoktól kiindulva, délre az egyenlítő felé néhány foknyi távolságra elnyúlnak. A mauretáni hegyrendszerek hegységei nagyszerűségök által megkapó benyomást gyakorolnak a szemlélőre, valamint a Veres-tenger melléki egyes hegycsúcsok, melyekből a Kuara és Oranje folyók erednek, figyelemre méltó magaslatok, mégis egészben véve e hatalmas földrészt, mely Ázsia kétharmadát megközelíti, csupán mérsékelt emelkedettségü fensíknak lehet nevezni, és ahol hegylánczok emelkednek ki, ezek mind egyforma képződésűek, meredek falakkal, lapos tetővel, ami különben természete szokott lenni a homokkőnek, melyből e világrész legnagyobb része áll.