Magyar
English
Könyvtári tájékoztatás II.
Szerző:
Bényei Miklós Szerkesztő: Kertész Gyula
Cím: Könyvtári tájékoztatás II.
Alcím: Társadalomtudományok
Sorozatcím: Könyvtári tájékoztatás
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.
Megjegyzés: 11. változatlan kiadás
A társadalomtudomány fogalmának meghatározásakor a tudomány általános definíciójából kell kiindulnunk. A tudomány "módszeresen szerzett, Igazolt, szüntelenül gyarapodó és tökéletesedő elméleti és tárgyiasult ismeretek rendszere"*, célja és feladata az objektív valóság (a természet, a társadalom és a gondolkodás) törvényszerűségeinek, lényegi tartalmának feltárása, gyakorlati alkalmazása, és ezáltal a valóság céltudatos átalakításának elősegítése. A fentiek alapján a társadalomtudomány fogalmát a következőképp alkothatjuk meg: a társadalmi valóság tulajdonságairól, törvényszerűségeiről módszeresen szerzett, igazolt, szüntelenül gyarapodó és tökéletesedő elméleti és tárgyiasult ismeretek rendszere. A társadalomtudomány tárgya tehát a társadalmi valóság, a társadalom. A társadalom az emberek közötti viszonyok, kapcsolatok, a közös emberi tevékenység során történetileg kialakult formák összessége, rendszere. Felhívom a figyelmet e meghatározás néhány fontos elemére: mindig emberek közötti viszonyokról van szó; ezek állandóan mozgásban vannak, változnak, fejlődnek; a különféle viszonyok, formák, társadalmi folyamatok rendszert képeznek, méghozzá bonyolult rendszert. A társadalmi jelenségek struktúráján belül meghatározó szerepe van az alapnak, amely a termelési viszonyok összességét, a társadalom gazdasági szerkezetét jelenti. Kölcsönös összefüggésben áll vele, valamilyen módon ezt tükrözi a felépítmény, amelyhez a társadalmi tudatformák és az ezekhez kapcsolódó intézmények, szervezetek tartoznak. Más megközelítésben a társadalmi jelenségek a társadalmi lét és a társadalmi tudat kategóriája alá sorolhatók be. A társadalmi lét a társadalom anyagi élete, az anyagi javak termelése, és azok a viszonyok, amelyek a termelési folyamatban az emberek között kialakulnak (tulajdon-, csere- és elosztási viszonyok, osztálytagozódás, munkamegosztás stb.). A társadalmi tudat a társadalom szellemi élete, az anyagi javak termelése, kicserélése, a későbbi nemzedékek számára való hagyományozása; nézetek, képzetek, érzelmek, szokások, ismeretek, eszmék, elméletek, a filozófia, a vallás, a tudomány, a művészetek és más tudatformák egysége. Azt mondhatjuk tehát, hogy a társadalmi viszonyok két alapvető csoportra oszthatók. Az anyagi-termelési viszonyok a társadalmi termelés folyamatában jönnek létre. Az ideológiai viszonyok kialakulásuk során az emberek tudatán mennek keresztül, tudati visszatükröződés eredményei; ilyenek a politikai, jogi, erkölcsi, művelődési, kommunikációs stb. viszonyok.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Könyvtár, Tájékoztatás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Könyvtár, Tájékoztatás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Könyvtári tájékoztatás I. (első kötet)
- Könyvtári tájékoztatás II. (ez a kötet)
- Könyvtári tájékoztatás III.
- Könyvtári tájékoztatás IV.
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
I. A társadalomtudományok
3-30
1. A társadalomtudomány fogalma, tárgya, módszerei
3-5
1.1 A társadalomtudomány meghatározása
3
1.2 A társadalom fogalma és alapstruktúrája
3-4
1.3 A társadalomtudományok köre
4-5
1.4 A társadalomtudományi módszerek
5
2.A társadalomtudományok jellemző tulajdonságai és fejlődésük irányai
6-10
2.1 A társadalomtudományok és a természettudományok viszonya
6-7
2.2 A társadalomtudományok sajátosságai
7-9
2.2.1 Ideológiai sajátosságok
7-8
2.2.2 Tárgyi sajátosságok
8-9
2.3 A társadalomtudományok fejlődésének irányai
9-10
3. A marxista társadalomtudományok jelentősége, társadalmi szerepe
10-12
3.1 Az ideológiai funkció
11
3.2 A valóságfeltáró funkció
11-12
3.3 A tudományos-technikai forradalom és a társadalomtudományok
12
4. A társadalomtudományok rendszere
12-15
4.1 Rendszerezés a megismerés célja szerint
13-14
4.2 Rendszerezés a megismerés módja szerint
14
4.3 Rendszerezés a megismerés tárgya szerint
14-15
5. A társadalomtudományi kutatás intézményei, könyvkiadás, könyvtárak
15-18
5.1 A társadalomtudományi kutatás irányítása hazánkban
15-17
5.2 MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete
17
5.3 Társadalomtudományi könyvkiadás
17-18
5.4 Könyvtárak
18
6. A társadalomtudományi szakirodalom és tájékoztatás sajátosságai
18-21
6.1 A szakirodalom sajátosságai
18-19
6.2 A tájékoztatás jellegzetességei
19-20
6.3 Kiadványtípusok
20-21
7. A társadalomtudományi tájékoztatás általános segédletei
22-30
7.1 Lexikon
22
7.2 Sorozatok
23-24
7.3 Folyóiratok
24
7.4 Bibliográfiák
27-30
7.41 Bibliográfiai kalauz
27-28
7.42 Kurrens szakbibliográfiák
28-29
Felhasznált irodalom
29-30
II. A marxizmus-leninizmus klasszikusai
31-45
1. A marxizmus-leninizmus lényege és rendszere
31-33
1.1 A marxizmus-leninizmus fogalma, sajátosságai
31-32
1.2 A marxizmus-leninizmus rendszere
32
1.3 A marxizmus-leninizmus klasszikusai
33
2. Könyvkiadás, könyvtárak
34
2.1 Könyvkiadás
34
2.2 Könyvtárak
34
3. Kiadványtípusok, a tájékoztatás eszközei
35-45
3.1 A marxizmus-leninizmus általános segédletei
35-36
3.1.1 Kézikönyvek
35
3.1.2 Folyóirat
35-36
3.1.3 Kurrens bibliográfia
36
3.2 A klasszikusok müvei
36-40
3.2.1 Szerzői gyűjtemények
36-38
3.2.2 Válogatott müvek
38
3.2.3 Tematikus szemelvénygyűjtemények
39
3.2.4 Sorozatok
39-40
3.3 Tudományos életrajzok
40-41
3.4 Bibliográfiák
41-45
3.4.1 Másodfokú bibliográfiák
41-42
3.4.2 Retrospektív bibliográfiák
42-44
3.4.2.1 Marx és Engels
42-43
3.4.2.2 Lenin
43-44
3.4.3 Ajánló bibliográfiák
44-45
Felhasznált irodalom
45
III. Filozófia
46-62
1. A filozófia fogalma, tárgya és feladatai
46-47
2. A marxista filozófia rendszere, kapcsolata más tudományokkal
47-49
2.1 A marxista filozófia része, ágazatai
47-49
2.1.1 Dialektikus materializmus
47
2.1.2 Történelmi materializmus
48
2.1.3 A természettudományok filozófiai kérdései
48
2.1.4 Logika
48
2.1.5 Etika
48-49
2.1.6 Filozófiatörténet
49
2.2 A marxista filozófia viszonya a szaktudományokhoz
49
3. Filozófiai kutatás, könyvkiadás, könyvtárak
49-50
3.1 Kutatóintézet
49-50
3.2 Könyvkiadás
50
3.3 Könyvtárak
50
4. A filozófiai tájékoztatás és eszközei, kiadványtipusok
51-61
4.1 A filozófiai tájékoztatás néhány jellegzetessége
51
4.2 Filozófiai kiadványtipusok, a tájékoztatás eszközei
52-61
4.2.1 Lexikonok, szótárak
52-53
4.2.2 Elméleti összefoglalók
53
4.2.3 Filozófiatörténetek
54-55
4.24 Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény
55
4.25 Sorozatok
55-56
4.2.6 Folyóiratok
57
4.2.7 Bibliográfiák
58-61
4.2.7.1 Másodfokú bibliográfia
58
4.2.7.2 Nemzetközi retrospektiv bibliográfiák
58-59
4.2.7.3 Magyar retrospektív bibliográfiák
59-61
4.2.7.4 Nemzetközi kurrens bibliográfiák
61
4.2.7.5 Magyar kurrens bibliográfia
61
Felhasznált Irodalom
62
IV. Pszichológia
63-76
1. A pszichológia fogalma, tárgya és módszerei
63-64
1.1 A pszichológia fogalma és tárgya
63
1.2 A pszcihológla módszerei
63-64
2. A pszichológia rendszere
64-66
2.1 A pszichológia ágai, részterületei
64-65
2.2 Pszichológiai irányzatok, iskolák
65-66
2.3 A pszichológia viszonya a többi tudományhoz
66
3. Pszichológiai kutatás, könyvkiadás, könyvtárak
66-67
3.1 Kutatás
66
3.2 Könyvkiadás
67
3.3 Könyvtárak
67
4. A pszichológiai tájékoztatás és eszközei kiadványtípusok
67-76
4.1 A pszichológiai tájékoztatás kérdései
67-68
4.2 A tájékoztatás eszközei, kiadványtípusok
68-76
4.2.1 Lexikonok, enciklopédiák
68
4.2.2 Atlaszok
69
4.2.3 Elméleti kézikönyvek
69-70
4.2.4 Módszertani kézikönyvek, összefoglaló művek
70-71
4.2.5 Pszichológiatörténet
71
4.2.6 Szemelvénygyűjtemények
71
4.2.7 Sorozatok
72
4.2.8 Folyóiratok
72-73
4.2.9 Bibliográfiák
73-76
4.2.9.1 Bibliográfiai kalauz
73-74
4.2.9.2 Magyar retrospektív bibliográfiák
74-75
4.2.9.3 Lelőhelybibliográfia
75
4.2.9.4 Nemzetközi kurrens bibliográfia
75
Felhasznált irodalom
76
V. Szociológia
77-93
1. A szociológia fogalma és tárgya
77-79
1.1 A szociológia fogalma és sajátosságai
77-78
1.2 A marxista szociológia tárgya
78
1.3 A marxista szociológia társadalmi funkciója
78-79
2. A szociológia módszerei
79-80
2.1 A szociológiai módszer értelmezése
79
2.2 Az empirikus kutatás módszerei
79-80
2.2.1 Mintavétel
79
2.2.2 Dokumentumok elemzése
80
2.2.3 Megfigyelés
80
2.2.4 Kísérlet
80
2.2.5 Interjú
80
3. A marxista szociológia rendszere, kapcsolata más tudományokkal
81-82
3.1 A marxista szociológia rendszere
81-83
3.1.1 Általános szociológia
81
3.1.2 Szakszociológiák
81-82
3.1.3 Szociográfia
82-83
3.2 A marxista szociológia viszonya a társadalomtudományokhoz
83-84
4. Szociológiai kutatás, könyvkiadás, könyvtári gyűjtemények
84-85
4.1 Kutatóhelyek
84-85
4.2 Könyvkiadás
85
4.3 Könyvtárak
85
5. A szociológiai tájékoztatás és eszközei, kiadványtípusok
86-93
5.1 A szociológiai tájékoztatás problémái
86
5.2 Szociológiai kiadványtípusok, a tájékoztatás eszközei
86
5.2.1 Bevezetők a szociológia elméletébe
86-87
5.2.2 Módszertani összefoglaló
87-88
5.2.3 Szociológia-történet
88
5.2.4 Sorozatok
88-89
5.2.5 Folyóiratok
89-90
5.2.6 Bibliográfiák
90-93
5.2.6.1 Magyar retrospektiv bibliográfia
90-91
5.2.6.2 Nemzetközi kurrens bibliográfia
91
5.2.6.3 Külföldi könyvek és folyóiratok gyarapodási jegyzéke
92
5.2.6.4 Magyar kurrens bibliográfia
92-93
5.2.6.5 Szakszociológiai ajánló bibliográfiák
93
Felhasznált irodalom
93
VI. Statisztika
94-113
1. A statisztika fogalma, kategóriái és módszerei
94-95
1.1 A statisztika fogalma, feladata
94
1.2 A statisztika alapvető kategóriái
94-95
1.3 A statisztika módszerei
95
2. A statisztika tagozódása, interdiszciplináris kapcsolatok
96-98
2.1 A statisztika felosztása, tagozódása
96-97
2.1.1 Általános statisztika
96
2.1.2 Szakstatisztikák
96
2.1.3 Területi statisztika
96-97
2.1.4 Demográfia
97
2.1.5 Történeti statisztika
97
2.2 A statisztika és más tudományok kapcsolata
98
3. A magyar statisztikai szervezet, a statisztikai kutatás műhelyei, könyvkiadás, könyvtárak
98-100
3.1 A magyar statisztikai szervezet
98-99
3.2 A statisztikai kutatás műhelyei
99-100
3.3 Statisztikai könyvkiadás
100
3.4 Könyvtárak
100
4. A statisztikai tájékoztatás és eszközei, kiadványtípusok
101-113
4.1 A statisztikai tájékoztatás a könyvtárakban
101
4.2 A statisztikai tájékoztatás eszközei, kiadványtípusok
102-113
4.2.1 Szakszótárak
102
4.2.2 Elméleti-módszertani bevezetők, összefoglaló müvek
102-103
4.2.3 Statisztikai adattárak
103-108
4.2.3.1 Általános statisztikai adattárak
104-106
4.2.3.1.1 Nemzetközi adattárak
104
4.2.3.1.2 Nemzeti (magyar) adattárak
104-105
4.2.3.1.3 Helyi adattárak
105-106
4.2.3.2 Szakstatisztikai (ágazati) adattárak
106
4.2.3.3 Demográfiai adattárak
106-107
4.2.3.3.1 Nemzetközi adattár
106
4.2.3.3.2 Nemzeti (magyar) adattárak
107
4.2.3.4 Területi statisztikai adattárak
107-108
4.2.4 Sorozatok
108
4.2.5 Folyóiratok
109-110
4.2.6 Bibliográfiák, dokumentációs kiadványok
110-113
4.2.6.1 Retrospektív bibliográfiák
110-111
4.2.6.2 Nemzetközi referáló lap
111-112
4.2.6.3 Nemzetközi kurrens bibliográfiák
112
4.2.6.4 Magyar kurrrens bibliográfia
112
4.2.6.5 Témadokumentációs sorozat
113
Felhasznált irodalom
113
VII. Közgazdaságtudomány
114-141
1. A közgazdaságtudomány fogalma, tárgya és módszerei
114-115
1.1 A közgazdaságtudomány fogalma és tárgya
114
1.2 A közgazdaságtudományok feladata
114-115
1.3 A közgazdasági kutatások módszerei
115
2. A közgazdaságtudományok rendszere
116-120
2.1 A közgazdaságtudományok osztályozása
116
2.2 Általános közgazdaságtudományok
116-118
2.2.1 Politikai gazdaságtan
116-117
2.2.2 Közgazdasági elméletek története
117
2.2.3 Világgazdaságtan
117
2.2.4 Népgazdasági tervezés
118
2.3 Ágazatközi gazdaságtanok
118
2.4 Ágazati gazdaságtanok
118-119
2.5 Segédtudományok
119
2.6 A közgazdaságtudomány viszonya más tudományokhoz
120
3. A közgazdaságtudományi kutatás intézményei, könyvkiadás és könyvtárak
121-125
3.1 A közgazdaságtudományi kutatás intézményei
121-123
3.1.1 Akadémiai intézetek, szervezetek
121
3.1.2 Egyetemi kutatóhelyek
122
3.1.3 Kormányszervek intézetei
122
3.1.4 Minisztériumok intézetei
122
3.1.5 Érdekképviseleti szervek intézményei
122-123
3.1.6 Gazdasági szervek, vállalatok kutatócsoportjai, osztályai
123
3.2 Tudományos társaságok
123
3.3 Könyvkiadás
123-124
3.4 Könyvtárak és dokumentációs intézmények
124-125
3.4.1 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár
124
3.4.2 Tudományági szakkönyvtárak
124-125
3.4.3 Önálló dokumentációs intézmények
125
4. A közgazdaságtudományi és gazdasági tájékoztatás eszközei
126-141
4.1 A közgazdaságtudományi tájékoztatás kérdései
126
4.2 A közgazdaságtudományi, gazdasági tájékoztatás eszközei
127-141
4.2.1 Lexikonok
127
4.2.2 Szakszótárak
128
4.2.3 Elméleti kézikönyvek, összefoglaló müvek
128-129
4.2.4 Tudománytörténeti összefoglalók
129-130
4.2.5 Adatgyűjtemények, adattárak
130-133
4.2.5.1 Gazdasági helyzetleírások
130-131
4.2.5.2 Atlaszok
131
4.2.5.3 Cim-és névtárak
132-133
4.2.5.4 Áru- és árjegyzékek
133
4.2.5.5 Kurrens adatközlő kiadványok
133
4.2.6 Sorozatok
133-134
4.2.7 Folyóiratok
134-136
4.2.8 Bibliográfiák, referáló lapok
136-141
4.2.8.1 Bibliográfiai kalauzok
136-137
4.2.8.2 Kurrens nemzetközi szakbibliográfiák
137-138
4.2.8.3 Referáló lapok
138-139
4.2.8.4 Retrospektív nemzeti (magyar) szakbibliográfiák
139-140
4.2.8.5 Kurrens nemzeti (magyar) szakbibliográfia
140
4.2.8.6 Kurrens témabibliográfiai sorozat
140-141
Felhasznált irodalom
141
VIII. Tudományos szocializmus
142-173
1. A tudományos szocializmus fogalma, tárgya, módszerei
142-146
1.1 A tudományos szocializmus fogalma és tárgya
142-143
1.11 A tudományos szocializmus fogalma
143
1.1.2 A tudományos szocializmus tárgya
143
1.2 A politika fogalma, politikatudomány
144-145
1.3 A munkásmozgalom fogalma, munkásmozgalomtörténet
145-146
1.4 A tudományos szocializmus módszerei, elméleti és történeti ágának viszonya és egysége
146
2. A tudományos szocializmus rendszere, viszonya más tudományokhoz
147-148
2.1 A tudományos szocializmus rendszere
147
2.1.1 Munkásmozgalomtörténet
147
2.1.2 A politikai elmélet
147
2.2 A tudományos szocializmus viszonya más tudományokhoz
147-148
3. Kutatóintézetek, könyvkiadók, könyvtárak
148-150
3.1 Kutatóintézetek, muzeum
148-149
3.2 Könyvkiadók
149-150
3.3 Könyvtárak
150
4. A tájékoztatás kérdései, eszközei, dokumentumtípusok
151-173
4.1 A tájékoztatás kérdései
151
4.2 A tájékoztatás eszközei, dokumentumtípusai
152-
4.2.1 Lexikonok, szótárak
152-154
4.2.1.1 Munkásmozgalomtörténeti lexikon
152
4.2.1.2 Politikai szótárak
153
4.2.1.3 Életrajzi lexikonok, gyűjtemények
153-154
4.2.2 Szintézisek, összefoglaló művek
154-156
4.2.2.1 Nemzetközi munkásmozgalomtörténet
154
4.2.2.2 Kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szervezetek
154-155
4.2.2.3 Magyar munkásmozgalomtörténet
155-156
4.2.2.4 Párttörténet
156
4.2.3 Adattárak
157
4.2.4 Mozgalmi útmutatók
157
4.2.5 Dokumentumgyűjtemények, forráskiadványok
157-161
4.2.5.1 Nemzetközi munkásmozgalomtörténet
157
4.2.5.2 Magyar munkásmozgalomtörténet
157-159
4.2.5.4 Párthatározatok, pártdokumentumok gyűjteményei
159-161
4.2.5.5 Párt- és állami vezetők beszédei, cikkei
161
4.2.5.6 Külpolitikai dokumentumok kurrens kiadásai
161-162
4.2.6 Sorozatok
162-163
4.2.7 Periódikumok
163-167
4.2.7.1 Történeti folyóiratok
163-164
4.2.7.2 Elméleti folyóiratok
164-165
4.2.7.3 Mozgalmi folyóiratok
165-166
4.2.7.4 Információs folyóiratok, kiadványok
166-167
4.2.7.5 Napilapok és hetilapok
167
4.2.8 Bibliográfiák
167-173
4.2.8.1 Nemzetközi retrospektív bibliográfiák
168
4.2.8.2 Magyar retrospektív bibliográfiák
168-172
4.2.8.3 Nemzetközi kurrens bibliográfia
172
4.2.8.4 Magyar kurrens bibliográfia
172
Felhasznált irodalom
172-173
IX. Állam- és jogtudomány
174-196
1. Állam, jog, állam- és jogtudomány
174-179
1.1 Az állam és a jog fogalma, viszonyuk
174-175
1.1.1 Az állam fogalma és funkciói
174
1.1.2 A jog fogalma és funkciói
174-175
1.1.3 A jogtudat
175
1.1.4 Az állam és a jog viszonya
175
1.2 Jogforrások, jogrendszer, a jogalkalmazás területei
176-179
1.2.1 Jogforrások, Jogszabály-tipusok
176-177
1.2.2 Jogrendszer, jogágak
177-178
1.2.3 A jogalkalmazás területei
178-179
1.3 Az állam- és jogtudomány fogalma, tárgya és módszerei
179
1.3.1 Az állam - és jogtudomány fogalma és tárgya
179
1.3.2 Az állam- és Jogtudomány módszerei
179
2. Az állam- és Jogtudomány rendszere
180-182
2.1 Az állam- és jogtudomány tagozódása
180
2.2 Általános jellegű állam- és Jogtudományok
180-181
2.3 Ágazati állam - és jogtudományok
181
2.4 Az állam- és jogtudományok interdiszciplináris kapcsolatai
181-182
3. Állam- és jogtudományi kutatás, könyvkiadás, könyvtárak
182-183
3.1 Kutatóintézet, tudományos társaság
182
3.2 Könyvkiadás
182-183
3.3 Könyvtárak
183
4. A tájékoztatás kérdései és eszközei, kiadványtipusok
184-196
4.1 Az állam- és jogtudományi és a jogi tájékoztatás problémái
184
4.2 A tájékoztatás eszközei, kiadványtípusok
185-196
4.2.1 Lexikonok, enciklopédiák
185
4.2.2 Szótárak
185
4.2.3 Elméleti és történeti kézikönyvek
186
4.2.4 Információs kiadványok
186-187
4.2.4.1 Nemzetközi szervezetek ismertetései
186-187
4.2.4.2 Magyar kitüntetések ismertetése
187
4.2.5 Népszerű jogszabálymagyarázat
187-188
4.2.6 Jogszabálygyűjtemények
188-191
4.2.6.1 Általános, átfogó jogszabálygyűjtemények
188-189
4.2.6.2 Törvénykönyvek (kódexek)
189-190
4.2.6.3 Törvénykönyvek kommentárjai
190
4.2.6.4 Jogágak jogszabálygyűjteményei
190
4.2.6.5 Kiemelkedő jelentőségű Jogszabályok önállö közzététele
190
4.2.6.6 Bírósági határozatgyűjtemények
190
4.2.6.7 Nemzetközi szerződések szövegei
191
4.2.7 Sorozatok
191
4.2.8 Periódikumok
192-194
4.2.8.1 Közlönyök (hivatalos lapok)
192
4.2.8.2 Állam- és jogtudományi folyóiratok
192-194
4.2.9 Bibliográfiák
194-196
4.2.9.1 Magyar retrospektív bibliográfiák
194-195
4.2.9.2 Nemzetközi kurrens bibliográfia és referáló lap
195-196
Felhasznált irodalom
196
X. Vallástudomány
197-211
1. A vallás és a marxista vallástudomány
197-198
1.1 A vallás fogalma, lényege és struktúrája
197-198
1.1.1 A vallás fogalma és lényege
197
1.1.2 A vallás szerkezete
198
1.2 A marxista vallástudomány fogalma és tárgya
198
2. A marxista vallástudomány részei, viszonya más tudományokhoz
198-201
2.1 Vallástörténet
198-199
2.2 Valláskritika
199
2.3 A vallástörténet és a valláskritika kapcsolata
200
2.4 A marxista vallástudomány viszonya más tudományokhoz
200-201
3. Kutatóhelyek, könyvkiadás, könyvtárak
201-202
3.1 Kutatóhelyek
201
3.2 Könyvkiadók
201
3.3 Könyvtárak
202
4. A tájékoztatás kérdései és eszközei,kiadványtípusok
202-210
4.1 A tájékoztatás problémái a marxista vallástudomány területén
202-203
4.2 A tájékoztatás eszközei, kiadványtípusok
203-210
4.2.1 Lexikonok, enciklopédiák
203-205
4.2.2 Kézikönyvek, összefoglaló müvek
205-207
4.2.3 Sorozat
208
4.2.4 Folyóiratok
208-209
4.2.5 Bibliográfiák
209-210
4.2.5.1 Retrospektív bibliográfiák
209-210
4.2.5.2 Kurrens bibliográfia
210
Felhasznált irodalom
211
XI. Neveléstudomány
212-230
1. A neveléstudomány fogalma, tárgya és módszerei
212-213
1.1 A neveléstudomány (pedagógia) fogalma
212
1.2 A neveléstudomány tárgya és feladata
212
1.3 A neveléstudomány módszerei
213
2. A neveléstudomány rendszere
213-215
2.1 A neveléstudomány részei
213-214
2.2 A pedagógia felosztása életkorok szerint
214-215
2.3 A neveléstudomány interdiszciplináris kapcsolatai
215
3. A neveléstudomány kutatóhelyei, könyvkiadói, könyvtárai
216-218
3.1 Kutatóhelyek
216-217
3.2 Könyvkiadás
217
3.3 Könyvtárak
217-218
4. A neveléstudományi tájékoztatás kérdései és eszközei, kiadványtipusok
218-231
4.1 A tájékoztatás problémái
218-219
4.2 A tájékoztató apparátus, kiadványtipusok
219-230
4.2.1 Lexikonok, enciklopédiák
219-220
4.2.2 Elméleti kézikönyvek, tankönyvek
220
4.2.3 Neveléstörténeti összefoglalások
220-221
4.2.3.1 Egyetemes neveléstörténet
220
4.2.3.2 Magyar neveléstörténet
221
4.2.4 Neveléstörténeti dokumentumgyűjtemények
222
4.2.4.1 Egyetemes neveléstörténet
222
4.2.4.2 Magyar neveléstörténet
222
4.2.5 Pályaválasztási tanácsadók
223
4.2.6 Sorozatok
223-225
4.2.7 Periódikumok
225-227
4.2.8 Bibliográfiák, referáló lapok
227-230
4.2.8.1 Bibliográfiai kalauz
227
4.2.8.2 Másodfokú bibliográfia
227
4.2.8.3 Magyar retrospektív bibliográfiák
228-229
4.2.8.4 Nemzetközi kurrens referáló lapok
229-230
4.2.8.5 Magyar kurrens bibliográfiák
230
Felhasznált irodalom
231
XII. Régészet
232-244
1. A régészet fogalma, tárgya és módszerei
232-234
1.1 A régészet fogalma és tárgya
232
1.2 A régészet sajátossága
232
1.3 A régészet módszerei
233-234
1.3.1 Feltárás
233
1.3.2 Meghatározás és értelmezés
233-234
1.3.3 Speciális analízis
234
2. A régészet ágai Muzeológia
234-236
2.1 A régészet ágai
234
2.2 A régészet kapcsolata más tudományokkal
235
2.3 Múzeumok, muzeológia
235-236
2.3.1 A múzeumok
235-236
2.3.2 A muzeológia
236
3. A régészeti kutatás műhelyei, könyvkiadás, könyvtárak
236-237
3.1 Régészeti kutatás
236-237
3.2 Könyvkiadás
237
3.3 Könyvtárak
237
4. A tájékoztatás kérdései és eszközei, kiadványtípusok
238-243
4.1 A tájékoztatás problémái
238
4.2 A tájékoztatás eszközei, kiadványtípusok
238
4.2.1 Elméleti, módszertani kézikönyv
238-239
4.2.2 Népszerű tudománytörténeti összefoglalások
239
4.2.3 Régészeti topográfia
239-240
4.2.4 Leletismertetések
240
4.2.5 Kiállitáskatalógusok és múzeumi vezetők
240
4.2.6 Sorozatok
240-241
4.2.7 Folyóiratok
241
4.2.8 Bibliográfiák
242-243
4.2.8.1 Retrospektiv bibliográfiák
242-243
4.2.8.2 Kurrens bibliográfia
243
Felhasznált irodalom
244
XIII. Történettudomány
245-290
1. A történettudomány fogalma, tárgya és sajátosságai
245-246
1.1 A történettudomány fogalma
245
1.2 A történettudomány tárgya
245-246
1.3 A történettudomány feladatai
246
1.4 A történettudomány sajátosságai
246
2. A történeti forrás fogalma, típusai és lelőhelyei
247-251
2.1 A történeti forrás fogalma
247
2.2 A történeti forrás típusai (csoportjai)
247-248
2.2.1 Tárgyi emlékek
247
2.2.2 Íratlan szellemi hagyományok (szájhagyomány)
248
2.2.3 Írott források
248
2.2.4 Egyéb dokumentumok
248
2.3 A történeti forrás és a történettudományi irodalom viszonya
249
2.4 A történeti forrás lelőhelyei (a forrásokat őrző intézmények)
249-251
2.4.1 Múzeumok
249
2.4.2 Könyvtárak
250
2.4.3 Levéltárak (archívumok)
250-251
3. A történettudomány módszerei
251-252
3.1 A marxista történetszemlélet
251
3.2 Forráskritika
251
3.3 A feldolgozás módszerei
252
4. A történettudomány rendszere
253-259
4.1 Felosztási szempontok, kísérletek
253
4.2 Kronológiai (időbeli) felosztás, a periódizáció
253-254
4.3 Térbeli (földrajzi) felosztás
254-256
4.3.1 Egyetemes történet
254-255
4.3.2 Nemzeti történet
255
4.3.3 Helytörténet
255
4.3.4 Az egyetemes, a nemzeti és a helytörténet viszonya
256
4.4 Tárgyi felosztás
256-257
4.5 Kiegészítő és segédtudományok
257-258
4.5.1 Kiegészítő tudományok
257
4.5.2 Segédtudományok
257-258
4.6 A történettudomány viszonya más tudományokhoz
258-259
5. A történettudományi kutatás intézményei, könyvkiadás, könyvtárak
259-262
5.1 Kutatóintézetek
259-260
5.2 Múzeumok
260
5.3 Levéltárak
260-261
5.4 Tudományos társaság
261
5.5 Könyvkiadás
261
5.6 Könyvtárak
261-262
6. A történettudományi tájékoztatás kérdései és apparátusa, kiadványtípusok
262-290
6.1 A tájékoztatás problémái
262-263
6.2 A tájékoztatás eszközei, kiadványtipusok
263-290
6.2.1 Tudományelméleti és - módszertani bevezetők
263-264
6.2.2 Szintézisek, összefoglaló müvek
264-267
6.2.2.1 Egyetemes történelmi szintézisek
264-266
6.2.2.2 Magyar történelmi szintézisek
266-267
6.2.3 Forráskiadványok, dokumentumgyűjtemények
268-270
6.2.3.1 Forráskiadványok
268
6.2.3.2 Kresztomátiák (szöveggyűjtemények)
268-269
6.2.3.3 Történelmi képeskönyvek
269-270
6.2.4 Kéziratos forrásokat feltáró segédkönyvek
270-271
6.2.4.1 Levéltári segédletek
270
6.2.4.2 Kéziratkatalógusok
271
6.2.5 Adattár-jellegü segédletek
271-275
6.2.5.1 Időrendi táblázatok
271-273
6.2.5.1.1 Egyetemes történelem
271-272
6.2.5.1.2 Magyar történelem
272-273
6.2.5.2 Történelmi atlaszok
273
6.2.5.3 Történeti földrajzi összeállítások
273-274
6.2.5.4 Helytörténeti lexikon
274-275
6.2.5.5 Segédtudományi segédletek
275
6.2.6 Sorozatok
276-280
6.2.6.1 Egyetemes történelem
276-278
6.2.6.2 Magyar történelem
278-280
6.2.7 Folyóiratok
280-282
6.2.8 Bibliográfiák
282-290
6.2.8.1 Egyetemes és magyar történelmi anyagot egyaránt feltáró bibliográfiák
282-283
6.2.8.2 Egyetemes történelmi retrospektív bibliográfiák
283
6.2.8.3 Magyar történelmi retrospektív bibliográfiák
284-287
6.2.8.4 Helytörténeti retrospektív bibliográfiák
287-288
6.2.8.5 A történeti tárgyú szépirodalom bibliográfiái
288
6.2.8.6 Egyetemes történelmi kurrens bibliográfiák
289
6.2.8.7 Magyar történelmi kurrens bibliográfiák
289-290
Felhasznált irodalom
290
XIV. Néprajztudomány
291-315
1. A néprajztudomány fogalma, tárgya és módszerei
291-295
1.1 A néprajztudomány fogalma, alapvető kategóriái
291-292
1.2 A népi kultúra jellegzetességei
292
1.3 A néprajztudomány sajátosságai
293
1.4 A néprajztudomány tárgyköre
293-295
1.4.1 Az anyagi kultura
294
1.4.2 A szellemi kultura
294
1.4.3 Az anyagi és a szellemi kultura egysége
294-295
1.5 A néprajztudomány módszerei
295
2. A néprajztudomány rendszere
296-298
2.1 A néprajztudomány felosztása
296
2.2 A néprajztudomány ágai (a néprajztudományok)
296-297
2.3 A néprajztudomány interdiszciplináris kapcsolatai
297-298
3. A néprajzi kutatás műhelyei, könyvkiadás, könyvtárak
298-300
3.1 Kutatóintézetek, tanszékek
298-299
3.2 Múzeumok
299
3.3 Tudományos társaság
299-300
3.4 Könyvkiadás
300
3.5 Könyvtárak
300
4. A néprajzi tájékoztatás és eszközei, kiadványtípusok
301-315
4.1 A néprajzi tájékoztatás problémái
301
4.2 A tájékoztatás eszközei, kiadványtípusok
301-315
4.2.1 Lexikonok, szakszótárak
302
4.2.2 Kézikönyvek, összefoglaló müvek
302-306
4.2.2.1 Tudománytörténeti összefoglalás
302
4.2.2.2 Általános etnológia
302-303
4.2.2.3 Egyetemes néprajz
303
4.2.2.4 Magyar néprajz
304-305
4.2.2.5 Magyar népművészet
305-306
4.2.3 Néprajzi atlasz
306
4.2.4 Tipuskatalógusok
306-307
4.2.5 Néprajzi forráskiadványok
308-310
4.2.5.1 Tárgyi források nyilvántartásai
308
4.2.5.2 Népköltészeti gyűjtemények
308-309
4.2.5.3 Népzenei dallamok gyűjteménye
309-310
4.2.6 Sorozatok
310-311
4.2.7 Folyóiratok
311-312
4.2.8 Bibliográfiák, dokumentációs folyóirat
313-315
4.2.8.1 Dokumentációs folyóirat
313
4.2.8.2 Magyar retrospektív bibliográfiák
313-314
4.2.8.3 Nemzetközi kurrens bibliográfiák
314-315
4.2.8.4 Magyar kurrens bibliográfiák
315
Felhasznált irodalom
315
Függelék: Irodalomkutatás
316-326
1. Az irodalomkutatás fogalma, sajátosságai
316-317
2. Az irodalomkutatás szintjei
317
3. Az irodalomkutatással szemben támasztott követelmények
318
4. Az irodalomkutatás mozzanatai
318-325
4.1 A kérdés átvétele
318-319
4.2 Általános tájékozódás
319
4.3 Tervkészités
320
4.4 Anyaggyűjtés
320-323
4.4.1 Az anyaggyűjtés forrásai, segédeszközök
320-321
4.4.2 Az anyaggyűjtés módszerei
321-322
4.4.3 Az anyaggyűjtés technikája
322-323
4.5 Elrendezés
324-324
4.5.1 Válogatás
324
4.5.2 Rendezés, szerkesztés
324
4.6 Az anyag formábaöntése
325
5. Az irodalomkutatások nyilvántartása
325-326
5.1 Belső nyilvántartás
325-326
5.2 Országos nyilvántartás
326
Felhasznált irodalom
326
Tartalomjegyzék
327-345
Kolofon