Könyvtári tájékoztatás I.

Szerző: Kertész Gyula
Szerkesztő: Kertész Gyula
Cím: Könyvtári tájékoztatás I.
Alcím: Általános tájékoztatás
Sorozatcím: Könyvtári tájékoztatás | Sorozat szerkesztő: Kertész Gyula
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.
Megjegyzés: 11. változatlan kiadás

"Könyvtári tájékoztatás" címmel és tárgykörben tudomásunk szerint ez az első főiskolai jegyzet-sorozat hazánkban. Mégsem mondhatjuk azt, hogy minden .tekintetben úttörő, hiszen gyökerei visszanyúlnak a Könyvtár-; tudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztálya által az 1950-es évek végén indított könyvtárosképző szaktanfolyamok "Könyvismeret" tárgyának valóban úttörő programjaihoz, jegyzeteihez, amelyeket egy évtizeden át a szombathelyi és debreceni Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szaka is felhasznált (előbb a "Könyvismeret", majd a "Könyvtári tájékoztatás" oktatásához). Hálás köszönettel tartozunk tehát e tárgy programjai és jegyzetei megfogalmazásában közreműködő kollégáknak; az 1. kötet szerzője személy szerint is HORVÁTH Tibornak, aki "Szakirodalmi forrásismeret I. Bevezetés" c. alapozó szaktanfolyami jegyzetének kéziratát önzetlenül felajánlotta, továbbá BÓDAY Pálnak, aki "A magyar nemzeti bibliográfia" és ezt kiegészítő "Képes olvasókönyv" írásával-szerkesztésével szilárd alapot biztosított munkánkhoz. Jegyzetünk másik forrása az egyetemi könyvtárosképzés "Bibliográfia" tantárgya és ugyancsak úttörő jegyzetei: KŐHALMI Béla és SZENTMIHÁLYI János munkái. Ezekből szintén felhasználtuk a tárgyunk és jegyzetünk céljával, felfogásával egyeztethető anyagrészeket, s a képzés gyakorlatában helyesnek bizonyult módszereket. Harmadik fő forrásunk a kiterjedt hazai és külföldi szakirodalom - az utóbbiból elsősorban a szovjet tankönyv és bibliográfiaelméleti-történeti irodalom - volt. Nem kis gondot okozott az a tény, hogy a jegyzet Írása közben bontakozott ki az informatika (tájékoztatástudomány) gazdag, ámbár még inkább tudományelméleti-rendszertani (önmaga tárgyát, módszereit, rendszerét és helyét kereső-tisztázó) irodalma. Ami ebből hozzáférhető és "tankönyvesithető" volt, azt menet közben igyekeztünk felhasználni. Teljes mértékben azonban még nem tudtuk erre a forrongó elméleti alapra helyez-ni a jegyzet egész felfogását, rendszerét. Egyébként is az informatika közművelődési aspektusa még tudományelméletileg is alig érintett terület, jegyzetünk pedig alapvetően mégis csak az általános gyűjtőkörű (közművelődési és iskolai) könyvtárak tájékoztató munkájának igényeire volt tekintettel, s nem a szakkönyvtári-dokumentációs igényekre. S végül, de nem utolsósorban meg kell említenünk jegyzetünk bázisaiként a viták tüzében fejlődő hazai könyvtári tájékoztatási gyakorlatot, az egyre intenzívebbé és színvonalasabbá váló segéd- és kézikönyv-kiadást, amelyek az előbbi források állandó korszerűsítésére, az elért eredményeit "tagadva megőrzésére", tehát folytonos önmegújulásra ösztönözték a tárgy oktatásának gyakorlatát is, amely - hitünk szerint - egyre inkább szerves részévé válik a hazai tájékoztatásügynek.

Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Bibliográfia, Segédkönyv
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Könyvtári tájékoztatás I. (első kötet)(ez a kötet)
Könyvtári tájékoztatás II.
Könyvtári tájékoztatás III.
Könyvtári tájékoztatás IV.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap

Előszó

3-4

1. Rész: Általános egyetemes apparátus

5-189

I. Bevezetés a könyvtári tájékoztatásba

7-36

1. Alapfogalmak

7-15

1.1 Információ, tudományos információ

7-9

1.2 Kommunikáció, kommunikációs rendszer

1.3 Tájékoztatás, tudományos tájékoztatás

10-13

1.4 Tájékoztatási és/vagy információs rendszerek

13-15

1.4.1 Tájékoztatási rendszerek

13-14

1.4.2 Információs rendszerek

14-15

2. A könyvtári tájékoztatás rövid története

15-19

2.1 Létrejöttének okai

15-16

2.2 A külföldi fejlődés

17-18

2.3 A hazai fejlődés

18-19

2.3.1 A felszabadulás előtt

2.3.2 A felszabadulás után

18-19

3. Könyvtár és dokumentáció, közművelődési könyvtár és szakkönyvtár

19-21

3.1 Könyvtár és dokumentáció

19-20

3.2 Közművelődési könyvtár és szakkönyvtár

20-21

4. A tájékoztatás munkaágai és szintjei

22-15

4.1 A tájékoztatás elemi szintje (felvilágosítás, tanácsadás)

22-23

4.2 A tájékoztatás magasabb szintjei

23-25

5. A tájékoztatás személyi feltételei

25-26

5.1 Ismeretek

5.2 Képességek, készségek

6. Tájékoztatástudomány - informatika

27-31

6.1 Az informatika fogalma, tárgya

27-28

6.2 Az informatika tudomány rendszertani kérdései

28-31

6.2.1 Helye a tudományok rendszerében

6.2.2 Elméleti alaptudományok

6.2.3 Kiegészítő és határtudományok

29-31

Irodalom

31-36

II. A tudományokról

37-63

1. A tudomány fogalma, dialektikus sajátosságai

37-41

1.1 A tudomány fogalma, meghatározása

37-38

1.2 A tudomány összetevői

1.3 A tudomány dialektikus sajátosságai

39-41

2. A tudomány tárgya és módszerei

41-48

2.1 A tudomány tárgya és tárgyi struktúrája

41-42

2.2 A tudomány módszerei

43-48

3. A tudomány fejlődésének általános törvényszerűségei és mai tendenciái

48-54

3.1 A tudomány fejlődésének általános törvényszerűségei

48-50

3.1.1 A gyakorlat által való meghatározottság

3.1.2 Viszonylagos önállóság

3.1.3 Folytonosság

3.1.4 Fokozatosság

3.1.5 A kritika szabadsága

3.2 A tudomány fejlődésének mai tendenciái

50-54

3.2.1 Differenciálódás

3.2.2 Integrálódás

51-52

3.2.3 Matematizálódás

3.2.4 Indusztrializálódás

52-53

3.2.5 Gyorsuló fejlődés

53-54

4. A magyar tudományos élet szervezete és intézményei

55-63

4.1 A tudományos élet irányitó szervei

55-58

4.2 A tudományos kutatás intézményei

58-60

4.3 Tudományos egyesületek és társaságok

60-61

Irodalom

61-63

III. A dokumentumok

64-83

1. A dokumentum fogalma

64-65

2. A dokumentumok típusai és rendszere

65-83

2.1 Publicitás szerinti felosztás

65-67

2.2 Tartalom szerinti felosztás

67-68

2.3 Formai (a rögzítés módja szerinti) felosztás

68-83

Irodalom

IV. A tájékoztató apparátus

84-91

1. A tájékoztató apparátus fogalma, alkotórészei, funkciói

84-87

1.1 Fogalma

1.2 Alkotórészei

84-87

1.3 Funkció

2. A tájékoztató apparátus rendszere a használat szempontjából

87-91

Irodalom

V. Általános enciklopédiák és lexikonok

92-119

1. Fogalma, jelentősége, típusai

92-96

1.1 Fogalma

92-94

1.2 Szerepe és jelentősége

94-95

1.3 Tipusok

95-96

2. Szerkesztési és módszertani kérdések

97-99

2.1 Címszó és szócikk

97-98

2.2 Módszertani követelmények

98-99

3. Fejlődésük története és tendenciái

99-102

3.1 Rövid történetük

99-101

3.2 Fejlődésük tendenciái

101-102

4. Mai külföldi enciklopédiák és lexikonok

102-109

4.1 Nagybritannia

102-103

4.2 Németország (NSZK, NDK)

104-105

4.3 Franciaország

105-107

4.4 Amerikai Egyesült Államok

107-108

4.5 Szovjetunió

108-109

5. Magyar lexikonok

109-118

5.1 A felszabadulás előtt

110-115

5.2 A felszabadulás után

116-118

Irodalom

118-119

Elmélet, történet, külföldi enciklopédiák és lexikonok

118-119

Magyar enciklopédiák és lexikonok

119

VI. Általános adattárak

120-133

1. Almanachok, évkönyvek

121-123

1.1 Fogalma, típusai, története

121

1.2 Mai nemzetközi almanachok, évkönyvek

121-123

1.2.1 Külföldiek

121-122

1.2.2 Hazaiak

122-123

2. Eseménytárak

123-127

2.1 Típusai

124

2.2 Mai kurrens eseménynaptárak

124-127

2.2.1 Nemzetközi eseménynaptárak

124-125

2.2.2 Nemzeti eseménynaptárak

125

2.2.3 Helyi eseménynaptárak

126

2.2.4 Évfordulónaptárak

126-127

3. Cim- és névtárak

127-133

3.1 Fogalma, típusai, története

127-128

3.2 Nemzetközi általános (tudományos) címtárak

128-129

3.3 Magyar általános (tudományos) címtárak

130-133

Irodalom

133

VII. A bibliográfiákról általában

134-153

1. A bibliográfia fogalma, jelentései

134-136

2. A bibliográfia funkciói

137-138

3. A bibliográfiák rendszerezése

138-149

3.1 Tartalom, gyűjtőkör szerinti felosztás

139-142

3.2 Funkció szerinti felosztás

143-144

3.3 Módszer szerinti felosztás

144-147

3.4 Forma szerinti felosztás

148-149

3.5 Megjegyzések a felosztásról

149

4. A bibliográfia határterületei

149-152

Irodalom

152-153

VIII. Általános egyetemes elsőfokú bibliográfiák

154-173

1. Biobibliográfiák és biográfiai lexikonok

155-159

1.1 Történeti és elvi kérdések

155-156

1.2 Általános egyetemes retrospektív biobibliográfiák

156-157

1.3 Általános egyetemes kurrens biobibliográfiák

157-158

1.4 A biobibliográfiai tájékoztatás másodfokú forrásai

158-159

2. Elsőfokú világbibliográfiai törekvések

159-163

2.1 Gesner: Bibliotheca Universalis

159-161

2.2 Kísérletek a XVIII-XDC. században

161-162

2.3 Legujabbkori törekvések és bírálatuk

162-163

3. A világkönyvtárak publikált katalógusai. - Publikált központi katalógusok

163-166

3.1 Bibliothéque Nationale (Paris)

164

3.2 British Museum (London)

164

3.3 Library of Congress (Washington)

165

3.4 Publikált központi katalógusok

165-166

4. Bibliofil bibliográfiák

166-167

5. Ősnyomtatványbibliográfiák

167-168

6. Sajtóbibliográfiák és repertóriumok

168-172

6.1 Sajtóbibliográfiák

169-171

6.2 Sajtórepertóriumok

171-172

Irodalom

172-173

IX. Általános egyetemes másodfokú bibliográfiák

174-181

1. Történeti előzmények

174-175

2. Mai legfontosabb típusaik

175-181

2.1 Általános egyetemes retrospektív másodfokú bibliográfiák

175-180

2.1.1 Tiszta másodfokú bibliográfiák

176-177

2.1.2 Referensz másodfokú bibliográfiák

177-180

2.2 Általános egyetemes kurrens másodfokú bibliográfiák

180-181

Irodalom

181

X. Általános nemzeti bibliográfiák

182-189

1. A nemzeti bibliográfia megjelenése

182-183

2. A nemzeti bibliográfia elvi és módszertani kérdései

183-187

2.1 Fogalma, szóhasználata

183

2.2 A "nemzeti" fogalom különféle értelmezései

184-185

2.3 A patriotica bibliográfia

185

2.4 Regisztrálandó dokumentumok. Szériák

186-187

2.5 Módszertani követelmények

187

3. A szovjet kurrens nemzeti bibliográfia

187-188

Irodalom

188-189

2. Rész: A magyar nemzeti bibliográfia

191-281

XI. A magyar nemzeti bibliográfia felszabadulás előtti időszaka

193-220

1. A magyar nemzeti bibliográfia kezdetei

193-197

1.1 Czvvittinger Specimenje

194

1.2 Bod Péter Magyar Athenasa

195

1.3 Horányi Elek Memoria Hungaroruma

195

1.4 Wallaszky Pál Conspektusa

196

1.5 Sándor István Magyar Könyvesháza

196-197

1.6 Jankovich Miklós Közönséges magyar könyvtára

197

2. Az RMK és az RMNY

197-201

2.1 Szabó Károly Régi Magyar Könyvtára és pótlásai

197-200

2.2 A Régi Magyarországi Nyomtatványok 1472-1800

200-201

3. Retrospektív ciklusok 1712-1920

201-207

3.1 Petrik: Magyarország bibliographiája 1712-1806 és pótlásai

202-203

3.2 Petrik: Magyar könyvészet 1860-1875

203-204

3.3 Kiszlingstein: Magyar könyvészet 1876-1885

204

3.4 Petrik: Magyar könyvészet 1886-1900

205

3.5 Petrik-Barcza: Magyar könyvészet 1901-1910

205-206

3.6 Kozocsa: Magyar könyvészet 1911-1920

206-207

3.7 A Tanácsköztársaság kiadványainak utólagos feltárása 1945 után

207

4. Az ellenforradalmi korszak könyvtermésének bibliográfiái (1921-1944)

208-213

4.1 Pikler: Magyar könyvészet 1921-1923

208

4.2 Általános magyar könyvjegyzékek

208-209

4.3 A Corvina rovata 1924-1929

209

4.4 Gulyás: Magyar könyvészet 1930

209-210

4.5 A Corvina rovatai és melléklete 1931-1935

210

4.6 Az OSZK Magyar Könyvészetei 1936-1941

210-211

4.7 A Szociográfiai Intézet 1941. évi összefoglalója

211-212

4.8 A Szociográfiai Intézet Magyar Nemzeti Bibliográfiái (1941-1944)

212

4.9 Előkészületek a korszak könyvtermésének retrospektív feltárására

212-213

5. A magyar időszaki sajtó bibliográfiái és repertóriumai

213-219

5.1 Sajtóbibliográfiák

213-217

5.2 Sajtórepertóriumok

217-219

Irodalom

219-220

XII. A magyar nemzeti bibliográfia 1945-től napjainkig

221-249

1. Történeti áttekintés

221-226

1.1 Az 1946-1960 közötti szakasz főbb jellemzői

222-223

1.2 Az 1961-1970 közötti szakasz főbb jellemzői

223-224

1.3 Az 1971-től napjainkig terjedő korszak főbb jellemzői

224-225

1.4 Problémák és perspektívák

225-226

2. A kurrens MNB (1946-) és MZB (1970-)

227-230

3. A kumulációk

230-231

4. A retrospektív ciklus 1945-1960

231-234

4.1 Könyvek

231-233

4.2 Térképek

233-234

4.3 Zenemüvek

234

5. Kurrens nemzeti másodfokú bibliográfiáink

235-236

6. Kereskedelmi nemzeti bibliográfiáink

236-242

7. Sajtóbibliográfiák és repertóriumok

242-247

7.1 Sajtóbibliográfiák

243-244

7.2 Sajtótepertóriumok

245-247

Irodalom

247-249

XIII. Kiegészítő nemzeti bibliográfiák

250-281

1. Biobibliográfiák, életrajzi és álnévlexikonok

250-255

1.1 Történeti előzmények

250

1.2 Szinnyei József alapvető biobibliográfiája

251

1.3 Gulyás Pál, Szinnyei müvének folytatója

252

1.4 A felszabadulás előtti kortárslexikonok

252

1.5 Életrajzi lexikonok a felszabadulás után

253-254

1.6 Alnévlexikonok

254-255

2. Hungarica bibliográfiák

255-266

2.1 A hungarica értelmezések

255-256

2.2 A hungarica bibliográfia 1945 előtt

256-262

2.2.1 Hungarica anyag nemzeti bibliográfiáinkban

256-257

2.2.2 Kertbeny Károly kísérletei

257-258

2.2.3 Apponyi Sándor "hungarica" gyűjteménye és katalógusa

258-259

2.2.4 A hungarica bibliográfia Apponyi után

259-261

2.2.5 Az 1945 előtti külföldi magyar nyelvű nyomtatványok feltárása

261-262

2.3 A hungarica bibliográfia 1945 után

262-266

2.3.1 Könyvek

263

2.3.2 Sajtó

264

2.3.3 Sajtócikkek

264-266

3. Általános topobibliográfiák

267-281

3.1 Elvi-rendszertani kérdések

267-268

3.2 A helyismereti bibliográfia 1945 előtt

268-270

3.3 A helyismereti bibliográfia 1945 után

270-278

3.3.1 Társadalmi szükségletek

270-271

3.3.2 A bibliográfiai munka fejlődésének vázlata

271-272

3.3.3 Megyei bibliográfiai kartotékok és részpublikációik

273-274

3.3.4 Helyi sajtóbibliográfiák

274

3.3.5 Helyismereti sajtórepertóriumok

275

3.3.6 Egy országos honismereti bibliográfia

275-277

3.3.7 Másodfokú bibliográfiai törekvések

277-278

Irodalom

278-281

Biobibliográfiák, életrajzi és álnévlexikonok

278-279

Hungarica bibliográfiák

279-280

Általános helyismereti bibliográfiák

280-281

Függelék

283-308

1. Az általános segédkönyvek elemzésének szempontjai

285-295

a) Az általános lexikonok, enciklopédiák elemzése a Nagy Szovjet Enciklopédia mintaelemzése alapján

285-293

I. Tartalom

285-286

II. Szerkesztés, szerkezet

287-288

III. Forma

288-289

I. Tartalom

290

II. Szerkezet

290-292

III. Forma

292

I. Tartalom - Szerkezet

292-293

Mit tartalmaznak a mutató egységei?

292-293

II. Forma

293

b) Az általános egyetemes elsőfokú bibliográfiák elemzése

293-295

I. Tartalom

294

II. Szerkezet

294

III. Címleírás

294

IV. Mutatók

295

V. Forma

295

VI. Összefoglalás

295

2. A referensz-kérdés fogalma, típusai és megoldásának módszerei

296-308

1. A referensz-kérdés fogalma

296-298

2. A referensz-kérdések osztályozása

298-299

3. A referensz-kérdés tisztázása, megértése

299-301

4. A referensz-kérdés megoldása

301-308

4.1 A leképzés (hozzárendelés)

302

4.2 Eljárások az apparátus leszűkítésére

303-304

4.2.1 A logikai kizárás elve

303

4.2.2 Az elsőbbség elve

303-304

4.3 Megközelítési módok

304-308

4.3.1 Szemantikai (fogalmi) megközelítés

304-305

4.3.2 Tárgyi-tematikus megközelítés

305

4.3.3 Nominális-biográfiai (személyi) megközelítés

305-306

4.3.4 Kronológiai (történeti) megközelítés

306-307

4.3.5 Topográfiai (földrajzi) megközelítés

307-308

Tartalomjegyzék

309-317

Kolofon

Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Könyvtári tájékoztatás I.

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék