A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve - Második kötet corvina logo

Szerkesztő: Grünwald Béla
Cím: A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve - Második kötet
Alcím: Megyei, városi, községi tisztviselők, közigazgatási bizottsági tagok sat. használatára a fennálló törvényekből s rendeletekből
Megjelenési adatok: A Magyar Királyi Államnyomda kiadása, Budapest, 1880.

coverimage Kisajátításnak a közjó tekintetéből helye van azon területekre nézve, melyek (gőz- vagy lóerejü) vasutak, valamint közutak építésére, csatornákra, folyók szabályozására, vizek és mocsárok lecsapolására, futó homok meggátlására, hidak, kikötők építésére, távírdák felállítására, parti rakhelvek, parti raktárak (dockok) készítésére, végre hadi erődítésekre szükségesek. Az 1-ső §-ban elszámlált vállalatok létesítésére szükséges előmunkálatok csak a magyar kir. közmunka- és közlekedési ministertől nyert engedély alapján eszközölhetők. Kisajátításnak csak akkor van helye, ha a vállalat, a melynek kivitelére az szükséges, már engedélyeztetett. Az engedélyt községi, városi és megyei vállalatokra, az illető község, város és törvényhatóság meghallgatása mellett, az illető minister; országos és olyan vállalatokra pedig, a melyek egynél több törvényhatóság területére terjednek ki, a törvényhozás adja meg. Ha azonban valamely vállalat több törvényhatóság területére terjed ki, és iránta az érdeklett törvényhatóságok megegyeztek: azok egybehangzó kérelmére, az engedélyt a közmunka- és közlekedési minister is megadhatja. Az országos utakat és lóvonatu vasutakat a közmunka és közlekedési minister engedélyezi. A hadi erődítések czéljából szükséges kisajátításra az engedélyt, az illető közegekkel lett előleges megállapodás nyomán, szintén a magyar kir. közmunka- és közlekedési minister adja meg. Kisajátítás tárgya csak ingatlan dolog lehet. A kisajátítás által rendszerint, a kisajátított ingatlannak tulajdonjoga szereztetik meg. Azonban, a jelen törvény által meghatározott esetekben, valamely ingatlannak csupán időleges haszonélvezete is határozott vagy határozatlan időre kisajátítható. A végleg, vagy ideiglenesen kisajátított birtokkal nem járnak az azzal kapcsolatban volt arányositási, vagy egyéb a birtok természetéből okvetetlenül nem folyó jogok és szolgalmak. A kisajátítást nem akadályozhatja se a kisajátítandó ingatlannak, se pedig a tulajdonos- vagy birtokosnak minősége. A tulajdonjog kisajátítása az ingatlan birtokon létező épületek, vizi vagy egyéb művek, avagy beruházások által nem gátoltathatik. Ellenben a haszonélvezet kisajátítása csak a földterületre engedtetik meg, s az épületekre, iparművekre nem terjeszthető ki. A vállalatra adott engedély kisajátítási jogot ad nemcsak az engedélyezett vállalat létesítéséhez okvetlenül megkívántaié területre, hanem az ahhoz szükséges anyagok, u. m. kő, kavics, homok, föld, tégla, víz előállítására vagy levezetésére megkívántaié terekre és ezekhez vezetendő utakra is. Az előmunkálatokra nyert engedély alapján a vonalirányok megállapítására czélzó mérnöki és szakértői műveleteket, lejtméréseket és anyagkutatásokat mindenki ingyen tartozik birtokán eltűrni. A vállalkozók, midőn ilyen előmunkálatokat szándékoznak tenni, e végett magukat az illető törvényhatóságok (vármegye, város, kerület, szék stb.) előtt tartoznak jelenteni. Az illető törvényhatóságok a netaláni akadályok elhárításáról s a szükséges és gyors segedelem nyújtásáról kötelesek azonnal intézkedni. A törvényhatóságok illetékes közegeinek, most már a kir. bíróságoknak, kötelességökben fog álla, ni az is, hogy az előmunkálatok alatt történhető minden kár fölött sommás eljárás utján Ítéljenek, s a kárositottnak rögtön teljes elégtételt szerezzenek.

Tartalomjegyzék