A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve - Harmadik kötet corvina logo

Szerkesztő: Grünwald Béla
Cím: A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve - Harmadik kötet
Alcím: Megyei, városi, községi tisztviselők, közigazgatási bizottsági tagok sat. használatára a fennálló törvényekből s rendeletekből
Megjelenési adatok: A Magyar Királyi Államnyomda kiadása, Budapest, 1880.

coverimage A magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt országok közt a népesség számaránya szerint fölosztandó azon ujonczilleték, a mely a hadsereg és hadi tengerészeinek az életbeléptetett törzs- és oktató rendszer kívánalmai szerint fennebb megállapított számerőben (11. §.) leendő fentartására és póttartalékkal is ellátására szükséges megállapítása után, a 10 év lefolyása előtt kérdésbe csak úgy lesz vehető, ha Ö Felsége az illető felelős kormányok utján annak emelését vagy leszállítását kivánja; a jutalék kiállítása azonban csak akkor történhetik meg, ha a törvényhozás azt azon évre már meg is szavazta. A tiz évi összes póttartalék nem lehet nagyobb egy évi ujoncz illetéknél. A két fél ebbeli jutalékának kiszámításánál mindaddig, mig mind a két államterületen egyenlő alapelvekre fektetett új népszámlálás foganatosíttatnék, a lélekszámról jelenleg létező hivatalos adatok szolgálnak alapul, melyek szerint a megállapított 800.000 főnyi létszámból a magyar korona országainak népességére 329.632 esik, jutalékának kiszámításánál a védkötelességét másként teljesitő határőrvidék népessége számításon kívül hagyatván, mindaddig, mig a határőrségi intézmény tényleg fennáll. (...) A hadseregbe, hadi tengerészetbe vagy a honvédségbe való belépés kötelezettsége alól ideiglen mentesek: a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ennek nem létében egyetlen veje; az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fiuk nincsen; teljes árvaságra jutott testvéreknek egy bátyja. Azonban csak vérszerinti egyetlen fiúnak, unokának, vagy bátyának és illetőleg egyetlen vőnek lehet felmentésre igénye, s csak azon esetben, ha felmentetésétől szülőinek, öreg szülőinek, vagy testvéreinek eltartása függ, s ő e kötelezettséget teljesiti is; törvénytelen fiu-gyermeknek hasonlóan igénye van a felmentésre, ha ettől függ anyja eltartása, s ha ő e kötelességet teljesiti is. Egyetlen fi-unoka vagy bátyával egyenlő igényüeknek tekintetnek ugyanazon feltételek alatt azok is, a kiknek egy vagy több fivéreik: a sorhadi vagy tartalékbeli szolgálatkötelezettség alatt állanak; 18 évesnél ifjabbak; szellemi vagy testi fogyatkozások miatt bármi keresetre képtelenek. A ki ezen alapokon ideiglen felmentetett, de felmentési czime időközben megszűnt, vagy a ki annak feltételeit nem teljesiti, korosztályához képest a hadseregbe, hadi tengerészeibe, vagy honvédségbe való belépés kötelezettsége alá esik.Az ideiglenes felmentés tárgyában a sorozó bizottság határoz (32. §.), melynek határozatai ellen a honvédelmi ministeriumhoz lehet felebb folyamodni. Az ujonczállitási bizottságnak a honvédelmi minister által helybenhagyott határozata ellen felebb folyamodni nem lehet. A hadi szolgálatra nem alkalmas véd kötelesek alkalmaztatása. (...) Oly védkötelesek, kik a tulajdonképeni hadi szolgálatra ugyan nem, de egyéb hadi czélokra szükséglett másnemű szolgálatokra, polgári hivatásukhoz képest, alkalmasak, háború esetében ily szolgálatok tételére kötelezhetők. A katonaképzőintézetekből kilépő növendékek besorozása a hadseregbe (a hadi tengerészeibe), a katonai hatóságok által az e végre fennálló külön szabályok értelmében eszközöltetik.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Magyarország, Közigazgatás, Rendelet, Törvény, Tisztségviselő
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék