Magyar
English
Órajavítási szakmai ismeretek II.
Szerző:
Vályi Huba Cím: Órajavítási szakmai ismeretek II.
Alcím: Az óraszerkezetek részegységei
Megjelenési adatok: Váci Ofszet Kft., Vác, 1996. | ISBN: 963-87294-2-2
Az órák külső vázszerkezete közé soroljuk a tokot, üveget, fület, szíjat. A szerkezet védelme a külső szennyeződésektől. Ez lehet egyszerű por és pára, illetve víz elleni védelem. Készülhet úgy is, hogy védheti a szerkezetet bizonyos külső erőhatásoktól, ütéstől. Tartóssági szempontból a tok készülhet rövid és hosszú élettartamra, attól függően, hogy milyen anyagból készül. A legtöbb tok csak minimális védelmét biztosítja a szerkezetnek. Külső megjelenés a tok elkészítésénél a legfontosabb szempont. A tok elkészítésénél kereskedelmi szempontból a legfontosabb a külső megjelenés. Az óra vásárlásakor az új tulajdonosok nagy része a külalakot sok esetben a minőség meghatározójának tekinti. Az órák minőségi meghatározásánál láthattuk, hogy milyen összefüggés van a belső szerkezet és a külső megjelenés között. A tokkészítés fejlődéstörténetében az építészet, az ötvösművészet, a vasművesség, a bútor- és porcelánipar nagy szerepet játszott. Az órák tokjai magukon viselik az elkészítésükkor uralkodó stílus- és divatirányzatokat. Az első mechanikus órák a 14. században jelennek meg, így a tokok stílustörténetének kezdete is erre az időre nyúlik vissza. A legfontosabb óratokstílusok: Gótika. Kb. 120Q-14QO-ig. Jellemző stílusjegye a csúcsív. Kezdetben a szerkezetek tok nélkül készültek és így a belső vázszerkezetet díszítették. Reneszánsz. Kb. 1400-1550-ig. Példaképeit az antik görög római művészetből veszi. Ebben az időben jellegzetesek a torony, a feszület és a henger vagy hatszögletes óratokok. Barokk. Kb. 1600-1750-ig. A szabályostól, a szimmetriától való eltérés jellemzi. Az óraszerkezetek bonyolult ütő, ébresztő, naptár stb. kiegészítő szerkezettel készülnek. Ebben az időben készülnek a gazdagon díszített fatokos órák, a bútor (álló) órák. Rokokó. Kb. 1720-1780-ig, XV. Lajos francia király korát jellemzi. A barokkból fejlődik ki, annak kifinomult, túldíszített változata. Az asztali órákat, nemesfém-, teknőc-, borostyánberakások, díszítések jellemzik. Gyakori, hogy a tok stílusának megfelelő, kiegészítő polcokat készítenek. Direktoire. Kb. 1795-1799-ig. Mértéktartóan alkalmazza a klasszikus formákat. A korra jellemző a fémből és fából készült asztali órák. Klasszicizmus. Kb. 1750-1850-ig. Emelkedett megfogalmazás, heroikus témaválasztás, antik oszloprend, egyszerű, világos, nemes ritmusú homlokzatok. Oszlopos óráknál kompozit oszlopfő. Jellegzetes az olyan falióra (Cartel-óra), amelyiknél a rokokó asztali órák polcrészét a tokkal egybeépítik, így falra akasztható. Empire. Kb. 1804-1814-ig, Napóleon korát jellemzi. Díszítésében a jón és a korinthoszi oszlopok kerülnek előtérbe, valamint a római jelvények, fegyverek és mitológiai alakok. Márványból készült nehéz, masszív tokok. A szerkezetek nagy sorozatban készülnek és egyedi tokokba. Biedermeier. Kb.l820-1848-ig. Egyszerű formák, kevés díszítés, de jó anyag és gondos kivitelezés. Elsősorban Közép-Európa, Németország területén hat. Jellegzetesek az oszlopos asztali, kép- és keretórák. A kisórák, (függőórák) tokjai a legkülönbözőbb formában készülnek (bogár-, hegedű-, gitár- stb. formák).
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Órajavítási szakmai ismeretek I. (első kötet)
- Órajavítási szakmai ismeretek II. (ez a kötet)
- Órajavítási szakmai ismeretek III.
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
1.A. A külső vázszerkezetek
5-24
1.A.1. Tok
5-15
1.A.1.1. A tok stílusa és anyaga
5-6
1.A.1.2. Az óratokok fajtái
6-10
1.A.1.3. Az óratokok szerelése
10-14
1.A.1.4. A tok javítása
14-15
1.A.2. Óraüveg
15-20
1.A.2.1. Az óraüveg anyaga és formája
15-17
1.A.2.2. Az óraüvegek szerelése, cseréje
17-20
1.A.3. Zseb- és karórák füle
20-21
1.A.4. Zseb- és karórák tokjainak tartozékai
21-24
1.A.4.1. Zsebóralánc
22
1.A.4.2. Karóraszíj
22-23
1.A.4.3. A lánc és szíj szerelése
23-24
Összefoglaló kérdések
1.B. Külső működtető részek
25-34
1.B.1. Felhúzóklulcsok
25-26
1.B.2. Felhúzókoronák
26-30
1.B.2.1. Felhúzókulcs és -korona cseréje, szerelése
29-30
1.B.3. Nyomógombok, -karok
30-33
1.B.3.1. Karok és gombok hibái, szerelésük
32-33
Összefoglaló kérdések
34
2.B. Belső vázszerkezetek
35-68
2.1. Csapágylemezek
35-39
2.1.1. Csapágylemezek kialakítása
35-37
2.1.2. A csapágylemezek előállítása
37-38
2.1.3. Külalak
38-39
2.1.4. Meghibásodások
39
2.2. Egységek rögzítése, kötése
39-48
2.2.1. Oldhatatlan kötés
39-44
2.2.2. Oldható kötések
44-46
2.2.3. Rögzítő elemek szerelése, pótlása
46-48
2.3. Csapágyazás
49-62
2.3.1. Csapágy és csap kialakítása
49-50
2.3.2. Csap és csapágy fajták
50-57
2.3.3. Csap- és csapágyhibák és javításuk
57-62
2.4. Olajozás
62-66
2.4.1. Kenési helyek kialakítása
63
2.4.2. Alkalmazott kenőanyagok és tulajdonságai
63-64
2.4.3. Az olajozás és eszközei
64-65
Összefoglaló kérdések
66-68
3.A. Energiatárolók
69-99
3.A.1. Súlyhatás
69-72
3.A.1.1. A súlyhatás fajtái, részei és működése
69-72
3.A.1.2. Előforduló hibák és javításuk
72
3.A.2. Rugóhajtás
72-82
3.A.2.1. Rugófajták
73
3.A.2.2. Rugóház
73-74
3.A.2.3. Rugóvégek és rögzítésük
74-75
3.A.2.4. Erőátadás problémái
75-79
3.A.2.5. A rugó méretezése
79-80
3.A.2.6. A rugó méretének ellenőrzése kiszerelés nélkül
80
3.A.2.7. A rugó méreteinek meghatározása kiszerelt állapotan
80
3.A.2.8. A rugó szerelése, javítása
81-82
3.A.3. Kilincszerkezetek
83-86
3.A.3.1. Általános szempontok
83-84
3.A.3.2. Kilincsszerkezetek fajtái
84-86
3.A.3.3. A kilincsszerkezetek szerelése
86
3.A.3.4. Előforduló hibák és javításuk
86
3.A.4. Elektromos energia
87-88
3.A.4.1. Hálózati áram
87
3.A.4.2. Akkumulátor
87-88
3.A.4.3. Elem
88
3.A.5. Az óraszerkezetekben alkalmazott elemek
88-94
3.A.5.1. Az elem története
88
3.A.5.2. Az elem részei
88
3.A.5.3. Elemtípusok
89-90
3.A.5.4. Tömítés, oxidáció, önkisülés
90-91
3.A.5.5. Független járásidő
91
3.A.5.6. Nagyóra elemek
91-92
3.A.5.7. Az elem élettartama
92
3.A.5.8. Az elemek gyakorlati felhasználásánál szükséges ismeretek
93
3.A.5.9. Számítások
93-94
3.A.6. Fényenergia
94-97
Összefoglaló kérdések
98-99
3.B. Felhúzószerkezetek
101-114
3.B.1. A felhúzószerkezetek felosztása
101-102
3.B.1.1. Kulcsos felhúzó
101
3.B.1.2. Koronás felhúzószerkezetek
101-102
3.B.2. Körmös felhúzószerkezet
102-107
3.B.2.1. Körmös felhúzószerkezet és részei
102-104
3.B.2.2. Körmös felhúzószerkezet működése
104-105
3.B.2.3. Körmös felhúzószerkezet fajtái
105
3.B.2.4. Körmös felhúzószerkezet szerelése és előforduló hibák
106-107
3.B.3. Automatikus felhúzószerkezetek
107-109
3.B.4. Hintás felhúzószerkezet
110-111
3.B.5. Negatív felhúzószerkezet
111-112
Összefoglaló kérdések
114
3.C. Áramköri elemek
115-126
3.C.1. Mechanikus kapcsolók, érintkezők
115-116
3.C.2. Transzformátorok
117
3.C.3. Elektromágnes
117-118
3.C.4. Villanymotorok
118-119
3.C.5. Izzó
119
3.C.6. Kondenzátorok
119
3.C.7. Dióda
120-120a.
3.C.8. Tranzisztor
121-123
3.C.9. Integrált áramkör (IC)
123-125
3.C.9.1. Az IC tokozása
124
3.C.9.2. Az IC hibái, szerelése
125
Összefoglaló kérdések
126
4.A. Fogaskerekek
127-146
4.A.1. Erőátviteli fajták
127
4.A.2. A fogaskerekek jellemzői, számítások
128-130
4.A.3. Egyszerű- és áttételi kerékrendszerek
130-131
4.A.3.1. Egyszerű kerékrendszer
130-131
4.A.3.2. Áttételi kerékrendszer
131
4.A.4. Fogastengely és fogaskerék fajták
131-132
4.A.5. Fogastengely és fogaskerék kapcsolódási fajták
132-134
4.A.6. Óraszerkezetekben alkalmazott kerékrendszerek
134-140
4.A.6.1. Egynapos rugóhajtású kerékrendszerek
134-136
4.A.6.2. Egynapos rugóhajtású különleges kerékrendszerek
136-138
4.A.6.3. Elektromos analóg órák kerékrendszere
138-139
4.A.6.4. Nyolcnapos órák kerékrendszere
139-140
4.A.6.5. Rugóhajtású éves órák kerékrendszere
140
4.A.7. Fogaskerekek hibái és javításuk
141-144
4.A.7.1. A fog működő felületének kopása
141
4.A.7.2. Fogtörés
141-142
4.A.7.3. A fogaskerék rögzítési hibái
142-143
4.A.7.4. Kapcsolódási hibák
143-144
Összefoglaló kérdések
145-146
4.B. Mutatószerkezetek
147-167
4.B.1. A mutatószerkezetek feladata és a kijelzés fajtái
147-148
4.B.1.1. Analóg kijelzés
147
4.B.1.2. Digitális kijelzés
147
4.B.1.3. Vegyes kijelzés
147-148
4.B.2. Mechanikus mutatószerkezetek áttételei
148-149
4.B.3. Mechanikus mutatószerkezetek fajtái
150-155
4.B.3.1. Laprugós kapcsolás
150-151
4.B.3.2. Csőrugós kapcsolás
151-153
4.B.3.3. Közvetlen kapcsolás
153-155
4.B.3.4. Különleges megoldások
155
4.B.4. Számlapok
155-158
4.B.4.1. A számlap stílusa, anyaga
155-156
4.B.4.2. A számlap rögzítésének fajtái
156-157
4.B.4.3. A számlap külalakjának meghibásodása
157
4.B.4.4. Számlapláb-készítés
157-158
4.B.5. Mutatók
158-160
4.B.5.1. A mutató stílusa, anyaga
158
4.B.4.2. A mutatók rögzítése, szerelése
159-160
4.B.6. Digitális kijelzés mechanikus úton
160-161
4.B.7. Digitális kijelzés elektromos úton
161-166
4.B.7.1. Csöves, lámpás megoldás
161
4.B.7.2. Világító dióda
162
4.B.7.3. Folyadékkristály
162-166
Összefoglaló kérdések
167
5.A. Gátszerkezetek
169-200
5.A.1. A gátszerkezetek kialakulása, fajtái
169-171
5.A.1.1. Visszatérő gátszerkezet
169-170
5.A.1.2. Nyugvó gátszerkezetek
170
5.A.1.3. Szabad horgonygátszerkezetek
171
5.A.2. Clement gátszerkezet
172-178
5.A.2.1. A Clement-gátszerkezet részei és működése
172-174
5.A.2.2. A gátszerkezet szögei és szerkesztése
174-176
5.A.2.3. Hibák és javításuk
176-178
5.A.3. Graham-gátszerkezet
178-184
5.A.3.1. A Graham-gátszerkezet részei és működése
179-181
5.A.3.2. Szerkesztés
182
5.A.3.3. Hibák és javítások
182-184
5.A.4. Svájci gátszerkezet
184-191
5.A.4.1. A svájci gátszerkezet részei és működése
185-188
5.A.4.2. Hibák és javításuk
189
5.A.4.3. Alapműködés vizsgálata
190-191
5.A.5. Peckes (Roskopf) gátszerkezet
191-197
5.A.5.1. A Roskopf részei és működése
191-194
5.A.5.2. Előforduló hibák és javításuk
194-195
5.A.5.3. Működés vizsgálata
195-197
Orsós gátszerkezetű függőóra
197
Összefoglaló kérdések
199-200
5.B. Léptetőrendszerek
201-208
5.B.1. Kerékrendszer továbbítása farkasfogakkal
201-203
5.B.2. Léptetés horgonnyal
203
5.B.3. Léptetőkerekes megoldás
203-204
5.B.4. Mágneses léptetőmotor (rotor)
204-208
5.B.4.1. Belsőtekercses léptetőmotor
205-206
5.B.4.2. Külsőtekercses léptetőmotor
206-208
Összefoglaló kérdések
6. Szabályozók
209-242
6.1. Ingaszabályozó
211-217
6.1.1. Alapismeretek, számítások
212
6.1.2. Hőkompenzáció
213
6.1.3. Ingafajták
213-214
6.1.4. Ingafelfüggesztés
214-215
6.1.5. Ingavezetők
215-216
6.1.6. Szerelés, javítás
216-217
6.2. Billegőszabályozó
217-230
6.2.1. Alapismeretek, számítások
217-218
6.2.2. Billegőtengely
219-222
6.2.3. Billegőkerék
222-224
6.2.4. Hajszálrugó
225-226
6.2.5. Hajszálrugó-gyűrű
227
6.2.6. Szabályozókulcs és -tolóka
228-229
6.2.7. Hajszálrugótőke
229-230
6.3. Billegőtengely-csere munkamenete
230-231
6.4. Elektromos szabályozók
231-239
6.4.1. Hangvilla-szabályozó
231-233
6.4.2. Kvarcszabályozó
233-239
Összefoglaló kérdések
241-242
7. Egyéb szerkezetek
243-273
7.1. Ébresztőszerkezetek
243-247
7.1.1. A mechanikus ébresztőszerkezet
243-244
7.1.2. A mechanikus ébresztő kerékrendszerének vezérlése
244-246
7.1.3. Zseb-, és karórákban alkalmazott mechanikus ébresztőrendszerek
246-247
7.1.4. Kvarcszabályozós elektromos ébresztők
247
7.1.5. Ébresztőszerkezetekben előforduló hibák és elhárításuk
247
7.2. Naptárszerkezetek
248-250
7.2.1. Egyszerű naptárszámlap-váltás
249
7.2.2. Különleges naptárszerkezet
249-250
7.3. Stopperszerkezetek
251-258
7.3.1. Stopperórák fajtái
251-253
7.3.2. Egyszerű zsebstopperóra
253-255
7.3.3. Kronográf (stopper) karóra
255-258
7.4. Ütőszerkezetek
258-269
7.4.1. Az ütőszerkezetek felosztása
258-259
7.4.2. Tapintótárcsás ütőszerkezet részei
259-262
7.4.3. Tapintótárcsás ütőszerkezet működése és szerelése
262-264
7.4.4. Fogasíves felesütő részei, működése
264-266
7.4.5. Fogasíves felesütő működése és szerelése
267-268
7.4.6. Főtengelyre szerelt lépcsőskorongos felesütő részei
268-269
7.4.7. Főtengelyre szerelt lépcsőskorongos felesütő működése és szerelése
269
7.5. Hangadók
269-271
7.5.1. A mechanikus hangadók fajtái
269-271
7.5.2. Elektromos hangadók
271
Összefoglaló kérdések
272-273
Tartalomjegyzék