A szociális munka elmélete és gyakorlata
Szerkesztők: Hegyesi Gábor; Talyigás KatalinTovábbi szerzők: Talyigás Katalin; Hegyesi Gábor; Kendall, Katherine A.; Woods, Ronald; Pierce, Dean; Compton-Roberts, Beulah; Galaway, Burt; Morales-Bradford, Armando; Sheafor, A.; Pritchard, Colin; Taylor, Richard; Loewenberg, Frank; Dolgoff, Ralph
Cím: A szociális munka elmélete és gyakorlata
Alcím: 1. kötet : Általános szociális munka
Sorozatcím: A szociális munka elmélete és gyakorlata
Fordítók: Szabó Olimpia; Hajdu Judit; Woods, Ronald; Bullein Nilda; Hesz Erika
Megjelenési adatok: Semmelweis, Budapest, 1994. | ISBN: 963-8154-16-0
E válogatás előtörténete egy jó évtizedre nyúlik vissza. Az 1980-as évek elején két nagy kutatás—a szociálpolitikai reformmal foglalkozó, Ferge Zsuzsa vezette munkacsoport vizsgálatai, és a Pataky Ferenc nevével fémjelzett, a társadalmi beilleszkedési zavarok okait és kezelési lehetőségeit vizsgáló kutatások — egybehangzóan jelezte azt a megnövekedett igényt, hogy induljon el ismét Magyarországon egy új típusú szociálismunkás-képzés. Ez a javaslat része volt annak a reformkoncepciónak, amely szerint a humánszolgáltatás új rendszerének kiépítése halaszthatatlan feladat, s amely rendszernek majd jól képzett szociális szakemberekre lesz szüksége. Ennek a koncepciónak a keretében indult el 1985-ben a Családsegítő Központok hálózatának a kiépítése és a szociális jellegű képzések újjászervezése. A tudományos eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy politikai szinten is a reformok támogatói kerekedtek felül. A döntéshozók arra a következtetésre jutottak, hogy a nyolcvanas évek közepére elő kell készíteni és meg kell szervezni egy nemzetközi színvonalú szociális képzési rendszert. Ferge Zsuzsa ekkor hozta létre azt a kutató és oktató csoportot, mely 1985-ben elindította az ELTE Szociológiai Intézetén belül az egyetemi szintű szociálpolitikus-képzést levelező szakon. Az ebből kifejlődő általános szociálismunkás-képzés 1990-ben már nappali szakként kezdődött el. Ezzel párhuzamosan (illetve Szekszárd esetében legelőször, egy évvel korábban, Pécs esetében egy évvel későbben) az ország összesen hat főiskoláján és három egyetemén indult el a szociális munkások képzése. A fent említett kutatások keretében fogalmazódott meg a szerzők szociálismunkás-képzés bevezetésére tett javaslata is (Hegyesi-Talyigás, 1984). Mindezek az eredmények azonban nem előzmény nélküliek.
Már a hetvenes évek legelejétől megindult a Nevelési Tanácsadók hálózatának a kiépülése amely magyar szociális munkások első generációjának, a családgondozóknak a kiképzési színtere volt. Szakképzésük nem felsőfokú tanintézetekben ugyan, de magas szinten folyt a_Horányi.György né szakfelügyelő által létrehozott belső továbbképző tanfolyamokon (a hírneves Faludi utcai rendelőben), és esetmegbeszélő csoportokban, valamint a dr. Gayer Gyuláné által alapított Családgondozók Klubjában. A szakmának hamarosan lapja is lett, a jó néhány számot megélt Családgondozói Műhely, Ohly Éva és Romhányi Lászlóné (ma Alinásy Judit) szerkesztésében. 1973-ban indult el a szociális szervező és a pszichopedagógus szak a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán Göllesz Viktor (később Kemény Ferenc), illetve Aczél Anna (később Volentics Anna) vezetésével, az ELTE-n pedig 1980-ban a népművelőképzés keretében a szociálpedagógiai műhely, Talyigás Katalin szervezésében. A szociális-munka megnevezés először— legjobb tudomásunk szerint — az élőbb említett pszichopedagógus-képzés keretében 1979-től választható tárgyként szereplő, Családgondozás_mint speciális szociális munka c. tárgy nevében szerepelt, melynek előadója Hegyesi Gábor volt. Leírva pedig talán Szalai Júlia használta először az Alkohológia c. tudományos folyóiratban megjelent cikkében (Szalai, 1971).
Share
Tweet
A sorozat kötetei
Tartalomjegyzék
Címlap
Tartalom
5
Bevezető(Talyigás Katalin-Hegyesi Gábor)
7-13
Irodalom
13
I. fejezet A szociális munka természete, problematikája, céljai, oktatási rendszerei
15-98
Szociális munkások képzése világszerte (Katherine A. Kendall)
17-31
Megjegyzések a szociális munka és a képzés történetéhez
17-19
A szociális munkások képzésének rendszere
19-26
Afrika
19-20
Ázsia és a Csendes-óceán térsége
20-21
Európa
21-23
Dél-Amerika
23-25
Észak-Amerika
25-26
International Association Of Schools Of Social Work(IASSW)(A szociálismunkás-képző iskolák nemzetközi szövetsége)
26-29
A szociálismunkás-képzést a jelenben érő hatások és jövőbeli fejlődésének lehetőségei
29-31
Irodalom
31
A szociális munkások tevékenységeinek egy lehetséges rendszerezése (Ronald Woods)
32-45
A definíció elemei
33-44
1. A szociális munka tevékenysége, tárgya, természete
33-34
2. A szociális munka céljai
34-36
3. A szociális munka szakmai szerepe
36-37
4. A szociális munkás eszközei
37
Értékek
37-39
Ismeretek
39-42
1. Általános ismeretek
40-41
2. Az adott gyakorlati terület ismeretei
41
3. Egy adott intézményre vonatkozó ismeretek
41-42
4. Egy adott kliensrendszer ismerete
42
5. Egy bizonyos interakció ismerete
42
Készségek
42-44
1. Kommunikáció
43-44
2. Kapcsolatok
44
3. Eredményesség
44
Konklúzió
44-45
Irodalom
45
Definíciók és irányok (Dean Pierce)
46-53
Helyet találni a szociális munkában
46-47
Az irány kiválasztása: a feltevések, tapasztalatok és értékek szerepe
47-49
Tudományos szavak
50-53
Irodalom
53
Tudományos vizsgálat: a szakma felfedezése, helye a szociálpolitika rendszerében és tevékenységének színterei (Dean Pierce)
54-69
A szociális munka mint hivatás
54-59
Szociális munka és szociális jólét
59-60
Alkalmazási területek
61-66
1. Gyermekjóléti szolgáltatások
61-63
Napköziotthonok
61-62
Nevelőotthonok és csoportotthonok
62
Örökbefogadás
62
Gyermekvédelmi szolgáltatások
62-63
Nem házas szülők
63
Egyéb területek
63
2. Az időseknek nyújtott szolgáltatások
63-65
Öregek napköziotthona
63-64
Szociális otthonok
64
Lelki egészség, kórházak és gyakorlati módszerek
64-65
3. Új alkalmazási területek
65-66
A szociális munka és a társadalom közötti kapcsolat
66
Feladatok
67
Szószedet
67-68
Irodalom
68-69
A szociális munka természete (Beulah Roberts Compton-Burt Galaway)
70-83
A szociális munkás beavatkozásának iránya
71-75
Egy gyakorlatmodell körvonalai
76-80
A gyakorlat folyamata
76-77
A gyakorlatban megnyilvánuló értékrend
77-78
A gyakorlathoz szükséges ismeretek
78-79
A gyakorlat során létrejövő kapcsolatok
79
Beavatkozási modellek a gyakorlatban
79
A gyakorlatban alkalmazott szankciók
80
Egy, a szakmát megosztó dichotómia csökkentése
80-82
Összefoglalás
82
Irodalom
83
Egy új emberi és társadalmi szükséglet: a változás kezelése (Dean Pierce)
84-98
Társadalmi működés: emberek és intézmények interakciói
84-85
A növekedés és változás hatása a szociális funkcionálására
85-93
Az emberei fejlődésről és a szociális változásról szóló ismeretek összefoglalása
88-93
A szociális munka célja és a változáskezelés mint emberi és társadalmi szükséglet
93-96
A változással kapcsolatos érzések
96-98
Irodalom
98
II. fejezet Tudás és ismeretek a szociális munkában
99-159
A szociális munka ismeretalapja (Armando Morales-Bradford, A. Slteafor)
101-116
Az ismeretalap
101-103
Történeti visszapillantás
103-108
A szociális munkás számára szükséges ismeretek
108-115
1. Általános ismeretek
109-110
2. Az adott gyakorlati terület ismerete
110-111
3. Az adott intézménnyel kapcsolatos ismeretek
111-115
Irodalom
115-116
Az elméleti tudás a szociális munka gyakorlatában (Beulah Roberts Compton-Burt Galaway)
117-137
Miből tevődik össze egy foglalkozás?
117-119
A fogalmak meghatározása
119-123
Az ismeret és az elmélet fejlődése a szociális munkában
123-127
Az ismeretek szerepe a szociális munka gyakorlatában
127-130
Szükség van-e tudásra?
130-132
Az elméletek kiválasztásának kritériumai
132-134
A hiányos ismeretek kezelése
134-136
Összegzés
136
Irodalom
137
Problémamegoldás: a szociális munka folyamata (Beulah Roberts Compton-Burt Galaway)
138-159
A problémamegoldás mint életfolyamat
139-143
Dewey és a problémamegoldás
143-144
A problémamegoldás a szociális munkában
144-145
A problémamegoldás és a gyakorló szociális munkás felelőssége
145-152
A kliensrendszer és a problémamegoldás
152
A modell alapvető feltételezései
152-153
A problémamegoldás vázának bemutatása
153-155
I. A kontaktus felvételének fázisa
154
II. A szerződéskötés fázisa
154-155
III. A cselekvés fázisa
155
Összegzés
155-156
A problémamegoldó modell vázlata - rövidített változat
156-159
A kontaktus felvételének fázisa
156-159
I. A probléma körülhatárolása és meghatározása
156-157
II. A cél meghatározása
157
III. Előzetes kapcsolatfelvétel
157
IV. Felmérés
157
V. Felmérés és értékelés
157-158
VI. A cselekvési terv megfogalmazása - mint a beavatkozás kölcsönös irányítása
158
VII. Prognosztizálás - mennyire bízik a szociális munkás a terv sikerében?
158
VIII. A terv végrehajtása - specifikus módon a beavatkozás lényegére és a feladatok kijelölésére; a felhasználandó forrásokra és szolgáltatásokra; azok alkalmazásának módjaira nézve, arra, hogy ki mit csinál, mikor?
158
IX. Befejezés
158
X. Értékelés
158
Irodalom
158-159
III. fejezet Értékek a szociális munkában
161-180
Politikai irányvonalak a szociális munkában (angol társadalmi viszonyok között) (Colin Pritchard-Richard Taylor)
163-180
A szociális munka kettőssége és sokféle irányultsága
166-174
Változtatás
174-176
A szenvedés enyhítése
176-177
Kontroll
177-178
Konfliktuskezelés
179-180
Irodalom
180
Etikai választások a segítő foglalkozásokban
181-190
A jelenkori érdeklődés a szakmai etika iránt
183-186
Melyek az etikai problémák a szociális munka gyakorlatában?
183-185
A versengő értékek
185
A versengő lojalitások
185-186
1.1 Egy súlyos öröklött betegség
186-187
A versengő értékek
186
Több eltérő alrendszerből álló kliensrendszer
186-187
Értékdilemma
187
1.2 Roy és Maureen White jövője
187-188
Több alrendszerből álló kliensrendszer
188
Kétértelműség
188
Objektivitás
188
1.3 A Don Andrew-t fenyegető veszedelem
188-189
Irodalom
189-190
Érték és etika a szociális munka gyakorlatában (Frank Loewenberg-Ralph Dolgoff)
191-205
A társadalmi és szakmai etika
193-194
Az interperszonális kapcsolatok etikája
194-201
1. esettanulmány: Diana nem mehet el hazulról
194-197
Kinek kell a szakmai etika?
195-197
Szakmai etikai kódex
197-199
2. esettanulmány: John Miller visszatérése az állami kórházba
199-201
Alapvető etikai kérdések a szociális munka gyakorlatában: szabadság és hatalom
199-201
A szakmai etikai kódex rövid története
201-203
Összefoglalás
203-204
Gyakorlatok
204
Irodalom
204-205
A szociális munka etikai kódexe
206-208
Célkitűzések
206
Előszó(Preambulum)
206
Elvek, megállapítások
206-207
Gyakorlati elvek
207-208