Nevelésügyi Szemle 1942., 6. évf., 3-4. szám corvina logo

Szerkesztő: Tettamanti Béla
További szerzők: Vándor Gyula; Szörényi József; Krammer Jenő; Szabó Pál Zoltán; Dombi Béla; Evva Leona; Evva Gabriella; Kún Júlia; Vajtai István; Aldobolyi Nagy Miklós; Visy József; Gergely Gergely; Bartos Imre
Cím: Nevelésügyi Szemle 1942., 6. évf., 3-4. szám
Megjelenési adatok: [s.n.], Szeged, 1942.

coverimage Móra Ferenc műveibe elmélyedve, az ember sokszor önkénytelenül felujjong örömében, és parancsoló vágyat érez magában, hogy valakivel megbeszélje az olvasottakat, hogy maga mellé gyűjtse tanítványait, szeretettéit és ismeretlen felebarátait, hogy nekik átadja és velük megossza azt a sok lelki gyönyörűséget, szellemi kincset és mélyenszántó, derűs-komoly bölcseséget, mely írásaiból oly bőségesen kiárad, s mindenkit egy magasabbrendű világ áramkörébe kapcsol. Ez a magasfokú szuggesztiv erő és inspiráló képesség, a könyveiből kisugárzó „pedagógiai erósz", -melyen az elmélkedésre késztető, tanulásra, szellemi és erkölcsi tökéletesedésre, képességeink kifejlesztésére és eszményeink megvalósítására unszoló erőt és vágyat értem, — különbözteti meg őt sok más kiváló írótól, s ebben rejlik léleknevelő művészetének a nyitja. Tudjuk, hogy minden igazi pedagógus és nevelő legfőbb törekvése az, — amire az Evangéliumok isteni tankönyvei is tanítanak, — hogy tanítványaiban felébressze és kibontakozáshoz segítse „jobbik én“-jüket, s így tökéletesebb embert faragjon belőlük. Móra elemi iskolai tankönyveit mind ebben a szellemben írta, s a Betűország IV. „virágoskert“-jében találunk is erre vonatkozólag egy Prohászka-idézetet az „Aranykalászok" között: „Mint ahogyan a bimbóban már megvan a rózsa vagy liliom, de még nem a kész, színes virág! úgy az ember lelkében is ott szunnyad a jobb ember." Móra minden ösztönével megérezte ennek az igazságát, s minden szeretetével ennek a szolgálatában állott. A nevelés ezen a fokon már több mint racionális tudomány, s a szakképzettségen kívül kifinomult ösztön és lélekrendező érzék is kell hozzá; mert csak a (tudással párosult) művészet képes olyan szellemi és érzelmi légkörbe vonni minket, mely a fogalmi, logikai részletmegismerésen túl, a nagy összefüggések, a közvetlen látás és átélés, a belső szemlélet és erkölcsi elragadtatás élményeit is nyújtja nekünk. Itt már nem csak az ész, az intellektus megszokott, iskolai neveléséről van szó, hanem az érzékek, az ösztönök és indulatok pedagógiájáról is, melytől nem csak egyéni boldogságunk, hanem egész nemzetünk sorsa függ. Ezért kell ebből a magasabb pedagógiai szempontból is nagyon megválogatnunk a kívülről jövő szellemi hatásokat, könyveinket, újságainkat és lelki vezetőnket. Tapasztalatból tudjuk, hogy a mai racionálisan képzett u. n. művelt ember lelkében a benne uralkodó erkölcsi, érzelmi zűrzavarok és bizonytalanságok miatt, sokszor éppen sorsdöntő időkben, hogyan hallgat el az ész szava, s látjuk, hogy mint tömeg és nyáj, a legképtelenebb, legellentmondóbb propagandának is kritika nélkül felül. Ezért kell az ész okossága mellett a szív és az érzelmek bölcseségét is tudatosan kifejlesztenünk, hogy így indulataink és cselekedeteink, mintegy magasabb egységbe foglalva, összhangban álljanak az igazság és a tények logikájával is.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Oktatás, Neveléstörténet, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék