Könyvtárosok kézikönyve 1. corvina logo

Szerkesztők: Horváth Tibor; Papp István
További szerzők: Horváth Tibor; Márton János ; Tószegi Zsuzsanna; Ferenczy Endréné
Cím: Könyvtárosok kézikönyve 1.
Alcím: Alapvetés
Sorozatcím: Osiris kézikönyvek, 1416-6321
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 1999. | ISSN: 1416-6321 | ISBN: 963-379-732-2

coverimage Jövőnk néhány vonásában biztosak lehetünk: tudásközpontú társadalmak világának ígérkezik. A sokarcú iskolázás mellett a tudás alapú társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár. Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta. Óriási változásokat tapasztaltunk ez idő alatt a társadalmi közlés természetében, a publikációk kezelésének eljárásaiban és technikáiban. Könyvtárainkban e változások átalakították a szellemi alkotások feldolgozásának módjait, és tették hozzáférhetővé az alkotások hasznosításának, közkinccsé tételének eddig nem is álmodott lehetőségeit, miközben megmaradt a könyvtárak - vagy az ismeretgazdálkodás egyéb nevekkel illethető intézményei - évezredek óta változatlan feladata: az információs források megnyitása az emberek előtt. Időszerűvé vált újabb összegzést készíteni. A könyvtártudomány mintegy kétszáz éve nevezi magát tudománynak. A folytonos útkeresésben a kezdetek után nyomban az elégedetlenség is hangot kapott. Nemcsak azért, mert a társadalomban változatos könyvtárfajták jelentek meg, és nehéz volt e sokszínűséget egységes keretbe foglalni. Hanem azért is, mert a könyvtártudomány egy kitapintható fejlődési ívet követett. Főként az európai egyetemi könyvtárak gyakorlatában, az önigazolást kereső elméletből mindinkább a fizikai hordozók, a dokumentumok tartalmára összpontosító tudományként jelent meg. A könyvtári tevékenység súlypontja a dokumentumok helyett egyre inkább az ismeretekre, a tudásra, a szellemi alkotásokra helyeződött át, s már nem az ismeretek hordozóit, hanem magukat az ismereteket kellett bizonyos átalakítás révén rendszerezve áttekinteni hozzáférhetőségüket biztosítani. A könyvtártudomány - egy-két fokozaton keresztül - információ-tudománnyá fejlődött. Ezzel párhuzamosan a társadalomban egy másik, fontosabb folyamat is lezajlott: a demokrácia erősödésének és kiszélesedésének eredményeként az állampolgárt már nem csupán a könyvtári szolgáltatások illetik meg emberi jogon, hanem a bármely közzétett információhoz való hozzájutás joga. Ezt a jogot a könyvtári rendszernek kell garantálnia. Ez napjaink valódi kihívása a könyvtárosok előtt. Napjainkban egymás mellett élnek a történeti fejlődés más-más szakaszában kialakult könyvtártípusok. A működtetésükhöz szükséges ismeretek terén óriási a tarkaság. A könyvtári polcok rendjének és a dokumentumforgalom adminisztrációjának egyszerű ismeretétől a tudásipar, tartalomipar eljárásaiig terjed a szakmai ismeretanyag. Kézikönyvünk egyik próbatétele is ebből ered. Úgy akarja szolgálni a korszerű könyvtári eszmét és gyakorlatot, hogy az egyelőre még hátrányosabb feltételek közt küszködő intézményeknek is segítséget nyújthasson.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Tartalom
5-7
Előszó
9-11
1. fejezet: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai (Horváth Tibor)
13-80
   1.1. Könyvtártudomány, dokumentáció, információtudomány
15-19
   1.2. A tudományról
20-23
   1.3. Tudományrendszerek
24-52
      1.3.1. A tudományok rendszerezése
24-25
      1.3.2. Tárgyi felosztások
26-27
      1.3.3. A megfigyelő nézőpontja
28-29
      1.3.4. Szempontok a felosztásokhoz
29-32
      1.3.5. A rendszerparadigma
32-36
      1.3.6. Néhány tudományrendszer
36-52
   1.4. A szöveg
53-67
      1.4.1. Szövegtudomány
53-54
      1.4.2. Tartalomelemzés
54-56
      1.4.3. Gyakorisági vizsgálatok
56-59
      1.4.4. Szövegnyelvészet
59-62
      1.4.5. Változó paradigmák
62-65
      1.4.6. A modell
65-67
   1.5. Az információ
68-79
      1.5.1. Az információ fogalma
68-71
      1.5.2. Kódok
71-74
      1.5.3. Kódok a könyvtárban
74-76
      1.5.4. Metron és logon
76-79
   Irodalom
79-80
2. fejezet: Bibliometria (Marton János)
81-147
   2.1. Bevezetés
83-87
   2.2. Történet
88-89
   2.3. A szakirodalom. Tudomány és publikálás
90-98
      2.3.1. A szakirodalom szerepe a tudomány előrehaladásában. A C-vitamin kémiai azonosítása
95-97
      2.3.2. Közlemények és szerzők. Lotka törvénye
98
   2.4. A tudományos információ típusai
99-101
   2.5. A szakirodalom növekedése
102
   2.6. Bibliometria és tudományos tájékozódás
103-119
      2.6.1. Bradford törvénye
104-107
      2.6.2. A magfolyóiratok
107-109
      2.6.3. A magfolyóiratok idézetelemzéses kiválasztása
109-114
      2.6.4. Ellátottságvizsgálatok
115-119
   2.7. Az elavulás
120-125
   2.8. Tudománymetria
126-137
      2.8.1. Idézettség és tudományos érték
126-127
      2.8.2. Idézési motívumok
127-130
      2.8.3. A folyóiratok idézettsége és tudományos értéke
130-132
      2.8.4. Egyének és csoportok tudománymetriai értékelése
132-137
   2.9 Idézési kapcsolatok, tudomány-térképezés
138-142
   Irodalom
142-147
3. fejezet: Dokumentumok, Információhordozók (Tószegi Zsuzsanna)
148-194
   3.1. Az információ áthagyományozása
152-166
      3.1.1. Az emberi kommunikáció fejlődése, a tudás rögzítése
156-157
      3.1.2. Az információ rögzítése, az írás története
157-163
         3.1.2.1. Az olvasás szerepe az ismeretszerzésben
159-163
      3.1.3. Az információhordozók előállítási és használati technikáinak fejlődése
163-166
   3.2. Dokumentumtipológia
167-177
      3.2.1. A dokumentum fogálma
167-168
      3.2.2. A dokumentumok kategorizálásának szempontjai
168-177
         3.2.2.1. Az előállítás technológiája szerinti felosztás: nyomtatott és elektronikus dokumentumok
169-172
            A digitális dokumentumok jellemzői
171-172
         3.2.2.2. A dokumentumok tartalmi szempontok szerinti felosztása
173
         3.2.2.3. A formai sajátosságok szerinti felosztás
173-175
         3.2.2.4. Egyéb szempontok: megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás szerinti csoportosítás
175-177
   3.3. Dokumentumtípusok
178-193
      3.3.1. Szöveges dokumentumok
178-186
         3.3.1.1. Könyvek
178-181
         3.3.1.2. Időszaki kiadványok és sorozatok
181-183
         3.3.1.3. Egyéb szöveges dokumentumok
183-186
            Kutatási és fejlesztési jelentések
184
            Disszertációk
184-185
            Szabadalmi leírások
185
            Szabványosítási kiadványok
185-186
      3.3.2. Kép-, hang- és egyéb dokumentumok
186-190
         3.3.2.1. Térképek
186-187
         3.3.2.2. Kották
187-188
         3.3.2.3. Hangdokumentumok
188-189
         3.3.2.4. Videodokumentumok
189-190
         3.3.2.5. Mikroformátumú dokumentumok
190
      3.3.3. A hipertext és a multimédia
191-193
         3.3.3.1. A multimédia fogalma
191-193
   Irodalom
193-194
4. fejezet: A könyvtár gyűjteménye (Ferenczy Endréné)
196-286
   4.1. Az állományalakítási stratégia
200-217
      4.1.1. Az állomány elemzése
201-206
         4.1.1.1. Mennyiségi (kvantitatív) elemzés
202-204
         4.1.1.2. Minőségi (kvalitatív) elemzés
205-206
      4.1.2. Felhasználóiigény-elemzés
206-210
      4.1.3. Az együttműködési rendszerekben való részvétel meghatározó szerepe
210-217
   4.2. Gyűjtőkör
218-230
      4.2.1. Egyes könyvtártípusok állományalakítási sajátosságai
222-230
   4.3. Az állománygyarapítás módjai
231-251
      4.3.1. Vétel
231-240
      4.3.2. Csere
240-244
      4.3.3. Ajándék
244-245
      4.3.4. Köteles példány
245-249
      4.3.5. Saját előállítás
249-251
   4.4. A gyarapítás munkafolyamatai
252-270
      4.4.1. Kiválasztás
252-260
         4.4.1.2. A kiválasztás forrásai
254-260
            Nemzeti bibliográfiák
254-255
            Szakbibliográfiák
255-256
            Kiadói jegyzékek, katalógusok
256
            Kereskedelmi jegyzékek, katalógusok
256-258
            Aukciós katalógusok, antikvár könyvészetek
258-259
            Könyvtári katalógusok, gyarapodási jegyzékek, központi lelőhely-nyilvántartások
259
            Szak- és szépirodalmi folyóiratok
259-260
            Személyes piackutatás
260
            Olvasói javaslatok
260
      4.4.2. Előszerzeményezés
261-264
      4.4.3. Rendelés
264-265
      4.4.4. Érkeztetés
265-267
      4.4.5. Nyilvántartásba vétel
267-270
   4.5. Állományapasztás
271-272
   4.6. A gyűjtemény rendezése
273-283
      4.6.1. Gyűjteményrészek kialakítása
273-275
      4.6.2. Raktári rendszerek
275-279
         4.6.2.1. Rendszerező raktári rend
276-278
         4.6.2.2. Mechanikus raktári rendszerek
278-279
      4.6.3. Raktári nyilvántartás
280
      4.6.4. Állomány-ellenőrzés
280-283
   Irodalom
283-286
Kolofon
Hátsó borító