Könyvtárosok kézikönyve 4. corvina logo

Szerkesztők: Horváth Tibor; Papp István
További szerzők: Gereben Ferenc ; Nagy Attila; Katsányi Sándor; Haraszti Pálné; Horváth Péter; Kastaly Beatrix ; Papp István; Mikulás Gábor
Cím: Könyvtárosok kézikönyve 4.
Alcím: Határterületek
Sorozatcím: Osiris kézikönyvek, 1416-6321 | Sorozat szerkesztő: Gyurgyák János
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2002. | ISSN: 1416-6321 | ISBN: 963-379-732-2

coverimage Kézikönyvünk negyedik kötete az információtudomány ha tárterületeivel foglalkozik. Minden ismeretág más tudományok szorosabb-lazább összefüggéseinek szövedékében él, de nekünk több az okunk, hogy az érintkező diszciplínák életét figyeljük, hiszen szőkébb ismeretkörünket jó száz éve már az összes tudomány segédtudományaként is értelmezték. Eltekintve a segédtudomány szó pongyola használatától, a fenti állításból az olvasható ki, hogy a könyvtár- és információtudomány szorosan kötődik az egyetemes emberi tudáshoz. Jelen kötet feladata abban állt, hogy bemutassa, egy-egy határterületi diszciplínának az információtudománnyal kialakult szimbiózisában milyen megtermékenyítő eredmények születtek az információtudomány és az érintkező ismeretkör számára egyaránt. Vállalt célját alighanem hullámzó eredménnyel teljesítette. Ha azonban sikerült legalább megfogalmaznia azt az igényt, hogy a továbbiakban nem elégedhetünk meg a határterület bevezető szintű, önmagára irányuló felvázolásával, már elérte célját. Az első rész három fejezete a társadalmi környezet dzsungelébe kalauzol el. Innen erednek feladataink, érte vagyunk, és fennmaradásunkat is a társadalmi környezetben áramló folyamatok ítélete dönti el. A tudás létfontosságú, amelyet a könyvtárnak vagy dokumentációs, információs szervezetnek hívott intézmény szervez, tesz elérhetővé, miközben más intézményekkel (oktatás) karöltve a felhasználót is képessé teszi tudásdarabkáinak kezelésére. A könyvtárakról is születhet olyan ítélet, hogy fölöslegesek, mert mai feladataikat nem ismerték fel, tudatzavarukat látszattevékenységgel, mozgalmakkal, panaszkodással, Önmaguk fontosságának üres emlegetésével leplezik. A társadalom az ismeretszervezés munkájára kénytelen lesz új intézményeket életre kelteni, de ezek már nem - lényegi azonosságuk ellenére sem - fogják könyvtárnak hívni magukat. Az ítélet azonban szólhat úgy is, hogy a könyvtár létfontosságú, nélkülözhetetlen, megváltoztatva megtartandó. Feltéve, ha a könyvtárak és társaik felismerik hivatásukat. A társadalom sokféleségében más területeken is a szociológia feszíti ki a koordinátákat, amelyekben az áramlatok görbéi és az egyes tények elhelyezhetők és értelmezhetők. A könyvtárszociológiát eddig túlságosan szűkén értelmeztük, problémafelvetése ugyancsak korlátozott volt, mondhatni provinciális, még nemzetközi eredményei szerint is. Leszűkült a klasszikus olvasás tanulmányozására, bár sokfelől érkeztek jelzések arra, hogy a tudásnak reflektált, szervezett tudomássá alakulása már nem fér bele a hagyományos olvasás Prokrusztész-ágyába. Nem az olvasás szorul vissza (bár ilyen tendencia is van), hanem a tudásbefogadás módszerei változtak, bővültek. A hagyományos olvasás egyeduralma szűnik meg, de testvérmódszerei is az írásbeliségben gyökeredző kultúrából eredeztethetők. Ugyanakkor igazi veszélyként létezik az analfabetizálódás, a funkcionális analfabetizmus terjedése is. A két folyamatot nem szabad egybemosni, nehogy a tudásszerzés új módozatait tegyük felelőssé a kedvezőtlen tendenciákért.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-11
Előszó
13-16
1. fejezet: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon (Gereben Ferenc)
17-50
   1.1. Olvasók és nem olvasók
21-29
      1.1.1. Az írásbeliség elemi formái
21-22
      1.1.2. Az olvasás helye a szabadidős tevékenységek sorában
22-23
      1.1.3. A funkcionális analfabétáktól a rendszeres olvasókig
24-25
      1.1.4. A sajtó- és könyvolvasók arányának időbeli alakulása
25-28
      1.1.5. Az olvasás társadalmi-történelmi környezete
28-29
   1.2. Az olvasói érdeklődés és ízlés
30-38
      1.2.1. Olvasmányszerkezet
31-32
      1.2.2. A legolvasottabb szerzők
32-34
      1.2.3. Olvasói ízlés
34-38
   1.3. Az olvasmányok beszerzése
39-46
      1.3.1. A legutóbbi olvasmányok beszerzési forrásai
39-40
      1.3.2. Könyvvásárlás, házikönyvtár
40-42
      1.3.3. Könyvtárhasználat
42-46
         1.3.3.1. A könyvtári tagság időbeli alakulása
42-43
         1.3.3.2. A könyvtártagságot befolyásoló társadalmi tényezők
43-45
         1.3.3.3. A könyvtári funkciókról
45-46
   Irodalom
46-50
2. fejezet: Olvasáslélektan és -pedagógia (Nagy Attila - Katsányi Sándor)
51-86
   2.1. Olvasáslélektan
53-66
      2.1.1. Általánoslélektani megközelítés
53-54
      2.1.2. Irodalompszichológiai nézőpont
54-57
      2.1.3. A műbefogadás lélektana
57-66
         2.1.3.1. A gyerekek és a mese
57-63
         2.1.3.2. A felnőttek olvasása
63-66
   2.2. Olvasáspedagógia
67-84
      2.2.1. Alapfogalmak
67-68
      2.2.2. Az olvasói attitűd kialakulása
68-70
      2.2.3. Az olvasás megtanítása
70-72
      2.2.4. A szövegértő olvasás képességének kialakítása
72-74
      2.2.5. Személyiségfejlesztés
74-75
      2.2.6. Információkeresés, szövegválasztás, könyvtárhasználat
75-78
      2.2.7. Könyvtári pedagógia
78-80
         Az olvasótábor
80
      2.2.8. A biblioterápia
80-84
         A biblioterápia célrendszere
82
         Biblioterápiai modell
82-83
         Jogosultság és veszélyek
83-84
   Irodalom
84-86
3. fejezet: A könyvtári szolgálat jogi szabályozása (Haraszti Pálné)
87-121
   3.1. Jog és könyvtár
89-102
      3.1.1. A társadalmi normák és a jog
89-92
         Jogalkotás
90-91
         Alkotmányozás, kodifikálás és recepció
91-92
         Delegált jogalkotás
92
      3.1.2. Jogszabály, jogforrás, jogalkotás
92-95
         Jogszabály
92-93
         Jogforrás
93-94
         Jogalkalmazás
95
      3.1.3. Az emberi jogok és a kulturális jogok
95-98
      3.1.4. Könyvtári jog
98-100
         Kapcsolódó jogterületek
99
         A könyvtár jogi helyzete
99-100
      3.1.5. A könyvtárügy állami irányítása Magyarországon
100-102
   3.2. A magyar könyvtári jog
103-118
      3.2.1. A könyvtári jog története
103-113
         3.2.1.1. A kezdetek
103-105
         3.2.1.2. A 19. század és a 20. század első fele
106-109
         3.2.1.3. Könyvtári jogszabályok 1945 után
109-113
      3.2.2. Az 1997-es könyvtári törvény
113-118
         Melléklet - A könyvtárügy hazai szabályozása: a hatályos törvény, a követő és kapcsolódó jogszabályok jegyzéke
116-118
            Követő jogszabályok
116-117
            Kapcsolódó jogszabályok, előírások, iránymutatások
117-118
   Irodalom
118-121
      Jogszabályok
120
      Nemzetközi szervezetek dokumentumai
120-121
4. fejezet: A könyvtári automatizálás alapkérdései (Horváth Péter)
123-193
   4.1. Bevezetés
125-129
      4.1.1. A gépesítés értelme és lehetősége
125-126
      4.1.2. Automatizálás a könyvtárban
126-127
      4.1.3. A gépesítés előkészítése és végrehajtása
127-129
   4.2. A számítógép alkalmazása
130-136
      4.2.1. Alapfogalmak
130-133
         4.2.1.1. Eszközök
130-131
         4.2.1.2. Operációs rendszer
131-132
         4.2.1.3. Kódolás
132
         4.2.1.4. Segédprogramok
132-133
      4.2.2. Alkalmazások
133-136
         4.2.2.1. Adatbázis-kezelés
133-135
         4.2.2.2. Szoftverlicencek
135-136
         4.2.2.3. Adatvédelem
136
   4.3. Automatizált könyvtár helyi hálózattal
137-145
      4.3.1. Hálózati alapfogalmak
137-140
         A hálózati topológia
137-138
         Adathordozó közeg
138-139
         Architektúra
139
         Protokoll
139-140
      4.3.2. A hálózat kiépítése
140-141
      4.3.3. Az integrált könyvtári rendszer
142-144
      4.3.4. Adatbiztonság
144-145
   4.4. Könyvtár a világhálón
146-175
      4.4.1. Az internet - a számítógépes világhálózat
146-157
         4.4.1.1. Az internet kialakulása
146-147
         4.4.1.2. Az internet műszaki jellemzői
147-149
         4.4.1.3. Kapcsolódás az internethez
149-151
         4.4.1.4. Az internet alaptechnikái
151-155
            Levelezés
151-152
            Levelezőlisták, levelező csoportok
152-153
            Dokumentumletöltés
153-154
            Távoli számítógép-használat
154
            Amiken túllépett az idő
154-155
         4.4.1.5. A világháló jellemzői
155-157
            A hipertext
155
            A kliens
156
            A böngésző
156
            URL, honlap, hálóoldal
156
            Multimédia-alkalmazások
156-157
      4.4.2. Könyvtári és tájékoztatási tevékenység a világhálón
157-175
         4.4.2.1. Szolgáltatások
157-159
         4.4.2.2. Katalogizálás és metaadatok
159-161
         4.4.2.3. A Z39.50 kommunikációs szabvány
162-163
         4.4.2.4. Információkeresés
163-165
            Keresési stratégia
164-165
            A portál
165
         4.4.2.5. Megjelenés a hálón. A hálószem
165-166
         4.4.2.6. A jelölőnyelvek
167-173
            Az SGML
167-168
            A HTML
168-170
            A HTML stílusa
170-171
            Szerkesztő- és segédeszközök
172
            Az XML
172-173
            Az XHTML
173
         4.4.2.7. Veszélyek és biztonság. Szerzői jog
173-175
   4.5. A digitális (elektronikus) könyvtár
176-187
      4.5.1. Digitális dokumentum
176-177
         A digitalizálás célja, előnyei és problémái
176-177
      4.5.2. A digitális formátumok
177-182
         4.5.2.1. A szöveg
178
         4.5.2.2. A digitális kép
178-181
            Digitáliskép-formátumok
179-180
            Adat- és állománytömörítés
180
            A digtáliskép-állomány szerkezete
181
         4.5.2.3. Multimédia
181-182
      4.5.3. A képek digitalizálása
182-187
         4.5.3.1. A digitális kép jellemzői
182-184
            Feloldóképesség
182-183
            Bitmélység
183
            Színskála
183-184
            Memóriaigény
184
         4.5.3.2. Ajánlott képformátumok
184-185
            Keresőkép (Preview image/thumbnail image)
184
            Szolgáltatási kép (Service/reference image)
185
            Archív kép (Archival image)
185
         4.5.3.3. A digitalizálási folyamat. Képfeldolgozás
185-187
            Képfeldolgozás
186
            Szűrők
186
            Küszöbölés (thresholding)
186-187
            Hisztogram
187
            Dithering
187
            Tónusszabályozás
187
   4.6. Virtuális világkönyvtár
188-191
      Méretezés, szabványok
188-189
      Tájékoztató szolgálat
189
      Hálózati kooperáció, virtualizáció
189-190
      Automatikus osztályozás és információkeresés
190-191
      Az "utolsó könyv"
191
   Irodalom
191-193
5. fejezet: A könyvtári állomány megőrzése és védelme (Kastaly Beatrix)
195-262
   5.1. Az állományvédelem
197-199
   5.2. Az állományvédelem menedzselése
200-205
      5.2.1. Tervezés és irányítás
200-202
      5.2.2. Vagyonvédelem
203-204
      5.2.3. Katasztrófaterv
204-205
   5.3. Az információhordozók anyagai
206-212
      5.3.1. Pergamen és papír; tinták és festékek
206-208
      5.3.2. A könyv kötésének anyagai és technikái
208-210
      5.3.3. Fényképészeti, elektromechanikai, elektromágneses dokumentumok
211-212
   5.4. Az állomány károsodása
213-230
      5.4.1. Környezeti károsító tényezők
213-215
         Abszolút és relatív légnedvesség
213-214
         Fényhatás
214-215
         A levegő szennyező anyagai
215
      5.4.2. Biológiai károsító tényezők
215-218
         Penészgombák
215-216
         Baktériumok
216
         Rovarok
216-218
         Rágcsálók
218
      5.4.3. Az anyagok kémiai és fotokémiai károsodása
218-220
         Papír és pergamen
218-219
         Tinták, festékek és színezékek
219
         Ragasztók és bőr
219-220
         Fémek
220
         A penészgombák és baktériumok által okozott kémiai károsodások
220
      5.4.4. Az audiovizuális és digitális dokumentumok károsodása
221-223
         Fényképészeti dokumentumok
221-222
         Hanglemezek
222-223
         Audio- és videoszalagok (-kazetták)
223
         Digitális dokumentumok
223
      5.4.5. A használat okozta károsodások
224-225
      5.4.6. Elemi csapások; víz- és tűzkár
225-230
         Tűzvédelem
226-228
         Vízvédelem
228-230
   5.5. Megelőző állományvédelem
231-256
      5.5.1. A könyvtári raktár
231-235
         Állványok és polcok
232-233
         A dokumentumok elhelyezése; nagyméretű dokumentumok
233-234
         Hanglemezek és hangfelvételeket tartalmazó hengerek
234
         Mágneses adathordozók
234
         Optikai lemezek és CD-ROM-ok
235
         Egyéb, különleges anyagok
235
      5.5.2. A tárolás anyagai és eszközei
228-241
         Papír, karton, könyvkötő lemez
235-236
         Textíliák
236
         Ragasztók
236
         Műanyag fóliák
236-237
         Tinták és bélyegzőfestékek
237
         Tárolóeszközök
237
         Dobozok, tokok, tékák
238-239
         Egy- vagy többlapos dokumentumok tárolása
239-240
         Térképek, plakátok, tervrajzok tárolása
240
         Fényképészeti anyagok tárolása
241
         Különleges tárgyak tárolása
241
      5.5.3. Környezeti feltételek
241-245
         Hőmérséklet és relatív légnedvesség
241-244
         Légtisztítás
244-245
         Fény és megvilágítás
245
      5.5.4. A papír tömeges savtalanítása
246
      5.5.5. A penész-, rovar- és rágcsálófertőzés
246-250
         Teendők élő penész- és rovarfertőzés esetén
248-250
      5.5.6. Kezelés és használat
250-256
         Takarítás, rend, higiénia
250-251
         Könyvtáros és olvasó
251-252
         Másolatok készítése
252-254
         Szállítás
254
         Kiállítás
254-256
   5.6. Restaurálás
257-262
      Hivatkozott irodalom
259
      Irodalom
260-262
6. fejezet: A könyvtár épülete és berendezése (Papp István)
263-301
   6.1. A könyvtárépület története
265-269
      6.1.1. Magyar könyvtárépítészet
267-269
   6.2. Követelmények az épülettel és berendezésével szemben
270-274
      6.2.1. Használói igények
270-271
      6.2.2. Állományvédelmi követelmények
271-272
      6.2.3. Műszaki feltételek
273-274
   6.3. A könyvtártípus és az épület összefüggése
275-277
   6.4. Átalakítás, bővítés, felújítás
278-279
   6.5. A könyvtáros, az építész és a fenntartó együttműködése
280-281
   6.6. Telepítési kérdések
282-283
   6.7. Az épület méretezése. Mérőszámok
284-286
   6.8. A tervezési-építési folyamat
287-296
      6.8.1. Előtervezés
287-289
      6.8.2. Szakmai program
289-291
      6.8.3. Pályázat. Beruházási program. Kivitelezési tervek
291-292
      6.8.4. Társtervezők. Belsőépítészeti megformálás
292-294
      6.8.5. Beüzemelés. Kiértékelés
295-296
   Irodalom
297-301
7. fejezet: Információs és könyvtári szolgáltatások menedzselése (Mikulás Gábor)
303-346
   7.1. Tervezés
306-313
      7.1.1. Tervezési szintek
306-307
      7.1.2. A tervezés jellemzői
307-308
      7.1.3. A stratégiai tervezés
308-311
         7.1.3.1. Küldetés (misszió) és jövőkép (vízió)
309
         7.1.3.2. Környezeti felmérés
310-311
      7.1.4. Az alapkompetenciák kiválasztása és kihasználása; rövid távú tervezés
312-313
         7.1.5. Projekttervezés
312-313
   7.2. Szervezés
314-329
      7.2.1. Szervezés
314-319
         7.2.1.1. Életkorelmélet
314-315
         7.2.1.2. Szervezeti alapformák
315-316
         7.2.1.3. Formális szervezetépítési eszközök
316-318
            Részlegek létrehozása
317
            Centralizáció - decentralizáció
317
            Hierarchia
317-318
         7.2.1.4. Formális és informális szervezet
318-319
      7.2.2. A szervezeti kultúra
319-322
         7.2.2.1. A szervezeti kultúra típusai és szintjei
320-321
            Hatalomkultúra
320
            Szerepkultúra
320
            Feladatkultúra
320-321
            Személykultúra
321
         7.2.2.2. A szervezeti kultúra változ(tat)ása
321-322
      7.2.3. Emberi erőforrás-gazdálkodás
322-326
         7.2.3.l. HRM-feladatok
322-325
            A munkaerő szervezeti kérdései
322-323
            Munkaerő-toborzás és -kiválasztás
323
            Teljesítményértékelés
323-324
            Képzés és munkaerő-fejlesztés
324-325
            Fizetés és jutalmazás
325
            Fegyelmi kérdések
325
         7.2.3.2. A munkacsapat természete és lehetőségei
326
      7.2.4. Belső kommunikáció
327-329
         Meghallgatás és megértés
329
   7.3. Vezetés
330-336
      7.3.1. Elméleti háttér
330-333
         A vezetői autoritás forrásai
331
         A hatékony vezető ismérvei
332
         A nem hatékony vezető ismérvei
333
      7.3.2. Motiváció
333-335
      7.3.3. Részvétel a vezetésben (participáció, bevonás)
335-336
   7.4. Irányítás
337-341
      7.4.1. Az irányítás típusai
338
      7.4.2. TQM, azaz teljes körű minőségmenedzsment
338-341
         Teljesítménymérés (lásd még 8.5.2.)
340-341
      7.4.3. Minőségi szabványok és normatívák
341
   Irodalom
342-346
8. fejezet: Könyvtárgazdaságtan (Mikulás Gábor)
347-396
   8.1. Bevezetés
349
   8.2. Az információs és könyvtári szolgáltatás környezete
350-355
      8.2.1. Az információs szektor
350-352
      8.2.2. Piacelemzés
352-354
      8.2.3. Fogyasztóelemzés
354-355
      8.2.4. A könyvtár mint piaci szereplő
355
   8.3. A szolgáltatás
356-363
      A szolgáltatások jellemzői marketingszempontból
357
      8.3.1. Portfólióelemzés
358-359
      8.3.2. Költség-haszon-elemzés
359
      8.3.3. Másodlagos használói igények
360-361
      8.3.4. Marketingmix
361-362
      8.3.5. Változások a marketingszemléletben
362-363
   8.4. A szolgáltatások anyagi erőforrásai
364-379
      8.4.1. A költségvetés
364-370
         8.4.1.1. A költségvetés mint irányító
364-366
         8.4.1.2. Általános növekedési tényező
366
         8.4.1.3. A költségigények megalapozása
367-368
            A szolgáltatási szerződés (service level agreement)
367
         8.4.1.4. Költségvetési típusok
368-370
            Lineáris költségvetések
368-369
            Teljesítmény-költségvetések (PPBS)
369
            Egyéb költségvetésfajták
370
      8.4.2. Pénzszerzési kampányok (fundraising)
369-371
      8.4.3. Szponzori kapcsolat
370-373
      8.4.4. Térítéses szolgáltatások
373-379
         8.4.4.1. Árképzési célok kiválasztása
374-377
            Árképzés
375-377
         8.4.4.2. A térítéses szolgáltatás bevezetése és hatásai
374-379
   8.5. A működés optimalizálása
377-393
      8.5.1. Kontrolling
380-381
      8.5.2. A teljesítménytényezőktől a teljesítményértékelésig
381-386
         Teljesítménytényezők
381-383
         Teljesítménymérés (inputadatok gyűjtése)
383-384
         Teljesítménymutatók inputadatokból
384-385
         Teljesítményértékelés (teljesítménymutatók vizsgálata)
385-386
      8.5.3. Az erőforrások optimalizálása
386-393
         8.5.3.1. A humán erőforrás optimalizálása; tudásmenedzsment
387
         8.5.3.2. A dokumentumállomány optimalizálása
387-388
         8.5.3.3. A szervezet optimalizálása
388-393
            A tanuló szervezet és a tudás alapú szervezet
389-390
            Karcsúsítás és újjáalakítás (BPR)
390-391
            A munka szerződéses kiadása (outsourcing)
391-393
   Irodalom
393-396
9. fejezet: Az információs és könyvtári szolgáltatás pr-je (Mikulás Gábor)
397-429
   9.1. A pr
399-403
      9.1.1. A pr és tartalma
399-400
      9.1.2. Nonprofit pr
400-401
      9.1.3. A marketing és a pr kapcsolata
401-402
      9.1.4. A szolgáltatott információ menedzselése
402-403
      9.1.5. A pr-részleg helye és feladatai
403
   9.2. A pr eszközei
404-426
      9.2.1. Az imázs és formálása
405-409
         A termék és a szolgáltatás megjelenése
406-407
         Szervezeti vizuális elemek (CD - corporate design)
408
         Nem vizuális elemek
408-409
      9.2.2. Médiakapcsolatok
409-417
         9.2.2.1. Médiakapcsolatok menedzselése
410-413
            A kommunikációs célok és üzenetek meghatározása
410
            Médiumismeret
410-411
            Ütemezés és a források meghatározása
411
            Hírgenerálás, a sajtóanyagok elkészítése és ellenőrzése
411
            A sajtó tájékoztatása
411-412
            Sajtófigyelés
412
            Elemzés, minőségi és mennyiségi értékelés, a vezetés informálása
413
            A megjelent hírek kihasználása
413
         9.2.2.2. A sajtóközlemény és az interjúadás
413-415
            Az újságíróval való találkozás 10 pontja
414
         9.2.2.3. Online eszközök a kapcsolattartásban
415-417
      9.2.3. Belső pr
417-419
      9.2.4. Társadalmi ügyek kezelése; kormányzati és közösségi kapcsolatok
419-421
      9.2.5. Válságkommunikáció
422-423
      9.2.6. Szponzorálás és mecenatúra
423-424
      9.2.7. Rendezvényszervezés
424-426
   9.3. Visszacsatolás a pr-ben
427-428
   Irodalom
428-429
Kolofon
Hátsó borító