Könyvtárosok kézikönyve 4.
Szerkesztők: Horváth Tibor; Papp IstvánTovábbi szerzők: Gereben Ferenc ; Nagy Attila; Katsányi Sándor; Haraszti Pálné; Horváth Péter; Kastaly Beatrix ; Papp István; Mikulás Gábor
Cím: Könyvtárosok kézikönyve 4.
Alcím: Határterületek
Sorozatcím: Osiris kézikönyvek, 1416-6321 | Sorozat szerkesztő: Gyurgyák János
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2002. | ISSN: 1416-6321 | ISBN: 963-379-732-2
Kézikönyvünk negyedik kötete az információtudomány ha tárterületeivel foglalkozik. Minden ismeretág más tudományok szorosabb-lazább összefüggéseinek szövedékében él, de nekünk több az okunk, hogy az érintkező diszciplínák életét figyeljük, hiszen szőkébb ismeretkörünket jó száz éve már az összes tudomány segédtudományaként is értelmezték. Eltekintve a segédtudomány szó pongyola használatától, a fenti állításból az olvasható ki, hogy a könyvtár- és információtudomány szorosan kötődik az egyetemes emberi tudáshoz. Jelen kötet feladata abban állt, hogy bemutassa, egy-egy határterületi diszciplínának az információtudománnyal kialakult szimbiózisában milyen megtermékenyítő eredmények születtek az információtudomány és az érintkező ismeretkör számára egyaránt. Vállalt célját alighanem hullámzó eredménnyel teljesítette. Ha azonban sikerült legalább megfogalmaznia azt az igényt, hogy a továbbiakban nem elégedhetünk meg a határterület bevezető szintű, önmagára irányuló felvázolásával, már elérte célját. Az első rész három fejezete a társadalmi környezet dzsungelébe kalauzol el. Innen erednek feladataink, érte vagyunk, és fennmaradásunkat is a társadalmi környezetben áramló folyamatok ítélete dönti el. A tudás létfontosságú, amelyet a könyvtárnak vagy dokumentációs, információs szervezetnek hívott intézmény szervez, tesz elérhetővé, miközben más intézményekkel (oktatás) karöltve a felhasználót is képessé teszi tudásdarabkáinak kezelésére. A könyvtárakról is születhet olyan ítélet, hogy fölöslegesek, mert mai feladataikat nem ismerték fel, tudatzavarukat látszattevékenységgel, mozgalmakkal, panaszkodással, Önmaguk fontosságának üres emlegetésével leplezik. A társadalom az ismeretszervezés munkájára kénytelen lesz új intézményeket életre kelteni, de ezek már nem - lényegi azonosságuk ellenére sem - fogják könyvtárnak hívni magukat. Az ítélet azonban szólhat úgy is, hogy a könyvtár létfontosságú, nélkülözhetetlen, megváltoztatva megtartandó. Feltéve, ha a könyvtárak és társaik felismerik hivatásukat. A társadalom sokféleségében más területeken is a szociológia feszíti ki a koordinátákat, amelyekben az áramlatok görbéi és az egyes tények elhelyezhetők és értelmezhetők. A könyvtárszociológiát eddig túlságosan szűkén értelmeztük, problémafelvetése ugyancsak korlátozott volt, mondhatni provinciális, még nemzetközi eredményei szerint is. Leszűkült a klasszikus olvasás tanulmányozására, bár sokfelől érkeztek jelzések arra, hogy a tudásnak reflektált, szervezett tudomássá alakulása már nem fér bele a hagyományos olvasás Prokrusztész-ágyába. Nem az olvasás szorul vissza (bár ilyen tendencia is van), hanem a tudásbefogadás módszerei változtak, bővültek. A hagyományos olvasás egyeduralma szűnik meg, de testvérmódszerei is az írásbeliségben gyökeredző kultúrából eredeztethetők. Ugyanakkor igazi veszélyként létezik az analfabetizálódás, a funkcionális analfabetizmus terjedése is. A két folyamatot nem szabad egybemosni, nehogy a tudásszerzés új módozatait tegyük felelőssé a kedvezőtlen tendenciákért.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Könyvtártudomány, Könyvtár, Könyvtáros, Könyvtártan, Könyvtári menedzsment, Könyvtárszociológia, Olvasáslélektan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Könyvtártudomány, Könyvtár, Könyvtáros, Könyvtártan, Könyvtári menedzsment, Könyvtárszociológia, Olvasáslélektan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-11
Előszó
13-16
1. fejezet: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon (Gereben Ferenc)
17-50
1.1. Olvasók és nem olvasók
21-29
1.1.1. Az írásbeliség elemi formái
21-22
1.1.2. Az olvasás helye a szabadidős tevékenységek sorában
22-23
1.1.3. A funkcionális analfabétáktól a rendszeres olvasókig
24-25
1.1.4. A sajtó- és könyvolvasók arányának időbeli alakulása
25-28
1.1.5. Az olvasás társadalmi-történelmi környezete
28-29
1.2. Az olvasói érdeklődés és ízlés
30-38
1.2.1. Olvasmányszerkezet
31-32
1.2.2. A legolvasottabb szerzők
32-34
1.2.3. Olvasói ízlés
34-38
1.3. Az olvasmányok beszerzése
39-46
1.3.1. A legutóbbi olvasmányok beszerzési forrásai
39-40
1.3.2. Könyvvásárlás, házikönyvtár
40-42
1.3.3. Könyvtárhasználat
42-46
1.3.3.1. A könyvtári tagság időbeli alakulása
42-43
1.3.3.2. A könyvtártagságot befolyásoló társadalmi tényezők
43-45
1.3.3.3. A könyvtári funkciókról
45-46
Irodalom
46-50
2. fejezet: Olvasáslélektan és -pedagógia (Nagy Attila - Katsányi Sándor)
51-86
2.1. Olvasáslélektan
53-66
2.1.1. Általánoslélektani megközelítés
53-54
2.1.2. Irodalompszichológiai nézőpont
54-57
2.1.3. A műbefogadás lélektana
57-66
2.1.3.1. A gyerekek és a mese
57-63
2.1.3.2. A felnőttek olvasása
63-66
2.2. Olvasáspedagógia
67-84
2.2.1. Alapfogalmak
67-68
2.2.2. Az olvasói attitűd kialakulása
68-70
2.2.3. Az olvasás megtanítása
70-72
2.2.4. A szövegértő olvasás képességének kialakítása
72-74
2.2.5. Személyiségfejlesztés
74-75
2.2.6. Információkeresés, szövegválasztás, könyvtárhasználat
75-78
2.2.7. Könyvtári pedagógia
78-80
Az olvasótábor
80
2.2.8. A biblioterápia
80-84
A biblioterápia célrendszere
82
Biblioterápiai modell
82-83
Jogosultság és veszélyek
83-84
Irodalom
84-86
3. fejezet: A könyvtári szolgálat jogi szabályozása (Haraszti Pálné)
87-121
3.1. Jog és könyvtár
89-102
3.1.1. A társadalmi normák és a jog
89-92
Jogalkotás
90-91
Alkotmányozás, kodifikálás és recepció
91-92
Delegált jogalkotás
92
3.1.2. Jogszabály, jogforrás, jogalkotás
92-95
Jogszabály
92-93
Jogforrás
93-94
Jogalkalmazás
95
3.1.3. Az emberi jogok és a kulturális jogok
95-98
3.1.4. Könyvtári jog
98-100
Kapcsolódó jogterületek
99
A könyvtár jogi helyzete
99-100
3.1.5. A könyvtárügy állami irányítása Magyarországon
100-102
3.2. A magyar könyvtári jog
103-118
3.2.1. A könyvtári jog története
103-113
3.2.1.1. A kezdetek
103-105
3.2.1.2. A 19. század és a 20. század első fele
106-109
3.2.1.3. Könyvtári jogszabályok 1945 után
109-113
3.2.2. Az 1997-es könyvtári törvény
113-118
Melléklet - A könyvtárügy hazai szabályozása: a hatályos törvény, a követő és kapcsolódó jogszabályok jegyzéke
116-118
Követő jogszabályok
116-117
Kapcsolódó jogszabályok, előírások, iránymutatások
117-118
Irodalom
118-121
Jogszabályok
120
Nemzetközi szervezetek dokumentumai
120-121
4. fejezet: A könyvtári automatizálás alapkérdései (Horváth Péter)
123-193
4.1. Bevezetés
125-129
4.1.1. A gépesítés értelme és lehetősége
125-126
4.1.2. Automatizálás a könyvtárban
126-127
4.1.3. A gépesítés előkészítése és végrehajtása
127-129
4.2. A számítógép alkalmazása
130-136
4.2.1. Alapfogalmak
130-133
4.2.1.1. Eszközök
130-131
4.2.1.2. Operációs rendszer
131-132
4.2.1.3. Kódolás
132
4.2.1.4. Segédprogramok
132-133
4.2.2. Alkalmazások
133-136
4.2.2.1. Adatbázis-kezelés
133-135
4.2.2.2. Szoftverlicencek
135-136
4.2.2.3. Adatvédelem
136
4.3. Automatizált könyvtár helyi hálózattal
137-145
4.3.1. Hálózati alapfogalmak
137-140
A hálózati topológia
137-138
Adathordozó közeg
138-139
Architektúra
139
Protokoll
139-140
4.3.2. A hálózat kiépítése
140-141
4.3.3. Az integrált könyvtári rendszer
142-144
4.3.4. Adatbiztonság
144-145
4.4. Könyvtár a világhálón
146-175
4.4.1. Az internet - a számítógépes világhálózat
146-157
4.4.1.1. Az internet kialakulása
146-147
4.4.1.2. Az internet műszaki jellemzői
147-149
4.4.1.3. Kapcsolódás az internethez
149-151
4.4.1.4. Az internet alaptechnikái
151-155
Levelezés
151-152
Levelezőlisták, levelező csoportok
152-153
Dokumentumletöltés
153-154
Távoli számítógép-használat
154
Amiken túllépett az idő
154-155
4.4.1.5. A világháló jellemzői
155-157
A hipertext
155
A kliens
156
A böngésző
156
URL, honlap, hálóoldal
156
Multimédia-alkalmazások
156-157
4.4.2. Könyvtári és tájékoztatási tevékenység a világhálón
157-175
4.4.2.1. Szolgáltatások
157-159
4.4.2.2. Katalogizálás és metaadatok
159-161
4.4.2.3. A Z39.50 kommunikációs szabvány
162-163
4.4.2.4. Információkeresés
163-165
Keresési stratégia
164-165
A portál
165
4.4.2.5. Megjelenés a hálón. A hálószem
165-166
4.4.2.6. A jelölőnyelvek
167-173
Az SGML
167-168
A HTML
168-170
A HTML stílusa
170-171
Szerkesztő- és segédeszközök
172
Az XML
172-173
Az XHTML
173
4.4.2.7. Veszélyek és biztonság. Szerzői jog
173-175
4.5. A digitális (elektronikus) könyvtár
176-187
4.5.1. Digitális dokumentum
176-177
A digitalizálás célja, előnyei és problémái
176-177
4.5.2. A digitális formátumok
177-182
4.5.2.1. A szöveg
178
4.5.2.2. A digitális kép
178-181
Digitáliskép-formátumok
179-180
Adat- és állománytömörítés
180
A digtáliskép-állomány szerkezete
181
4.5.2.3. Multimédia
181-182
4.5.3. A képek digitalizálása
182-187
4.5.3.1. A digitális kép jellemzői
182-184
Feloldóképesség
182-183
Bitmélység
183
Színskála
183-184
Memóriaigény
184
4.5.3.2. Ajánlott képformátumok
184-185
Keresőkép (Preview image/thumbnail image)
184
Szolgáltatási kép (Service/reference image)
185
Archív kép (Archival image)
185
4.5.3.3. A digitalizálási folyamat. Képfeldolgozás
185-187
Képfeldolgozás
186
Szűrők
186
Küszöbölés (thresholding)
186-187
Hisztogram
187
Dithering
187
Tónusszabályozás
187
4.6. Virtuális világkönyvtár
188-191
Méretezés, szabványok
188-189
Tájékoztató szolgálat
189
Hálózati kooperáció, virtualizáció
189-190
Automatikus osztályozás és információkeresés
190-191
Az "utolsó könyv"
191
Irodalom
191-193
5. fejezet: A könyvtári állomány megőrzése és védelme (Kastaly Beatrix)
195-262
5.1. Az állományvédelem
197-199
5.2. Az állományvédelem menedzselése
200-205
5.2.1. Tervezés és irányítás
200-202
5.2.2. Vagyonvédelem
203-204
5.2.3. Katasztrófaterv
204-205
5.3. Az információhordozók anyagai
206-212
5.3.1. Pergamen és papír; tinták és festékek
206-208
5.3.2. A könyv kötésének anyagai és technikái
208-210
5.3.3. Fényképészeti, elektromechanikai, elektromágneses dokumentumok
211-212
5.4. Az állomány károsodása
213-230
5.4.1. Környezeti károsító tényezők
213-215
Abszolút és relatív légnedvesség
213-214
Fényhatás
214-215
A levegő szennyező anyagai
215
5.4.2. Biológiai károsító tényezők
215-218
Penészgombák
215-216
Baktériumok
216
Rovarok
216-218
Rágcsálók
218
5.4.3. Az anyagok kémiai és fotokémiai károsodása
218-220
Papír és pergamen
218-219
Tinták, festékek és színezékek
219
Ragasztók és bőr
219-220
Fémek
220
A penészgombák és baktériumok által okozott kémiai károsodások
220
5.4.4. Az audiovizuális és digitális dokumentumok károsodása
221-223
Fényképészeti dokumentumok
221-222
Hanglemezek
222-223
Audio- és videoszalagok (-kazetták)
223
Digitális dokumentumok
223
5.4.5. A használat okozta károsodások
224-225
5.4.6. Elemi csapások; víz- és tűzkár
225-230
Tűzvédelem
226-228
Vízvédelem
228-230
5.5. Megelőző állományvédelem
231-256
5.5.1. A könyvtári raktár
231-235
Állványok és polcok
232-233
A dokumentumok elhelyezése; nagyméretű dokumentumok
233-234
Hanglemezek és hangfelvételeket tartalmazó hengerek
234
Mágneses adathordozók
234
Optikai lemezek és CD-ROM-ok
235
Egyéb, különleges anyagok
235
5.5.2. A tárolás anyagai és eszközei
228-241
Papír, karton, könyvkötő lemez
235-236
Textíliák
236
Ragasztók
236
Műanyag fóliák
236-237
Tinták és bélyegzőfestékek
237
Tárolóeszközök
237
Dobozok, tokok, tékák
238-239
Egy- vagy többlapos dokumentumok tárolása
239-240
Térképek, plakátok, tervrajzok tárolása
240
Fényképészeti anyagok tárolása
241
Különleges tárgyak tárolása
241
5.5.3. Környezeti feltételek
241-245
Hőmérséklet és relatív légnedvesség
241-244
Légtisztítás
244-245
Fény és megvilágítás
245
5.5.4. A papír tömeges savtalanítása
246
5.5.5. A penész-, rovar- és rágcsálófertőzés
246-250
Teendők élő penész- és rovarfertőzés esetén
248-250
5.5.6. Kezelés és használat
250-256
Takarítás, rend, higiénia
250-251
Könyvtáros és olvasó
251-252
Másolatok készítése
252-254
Szállítás
254
Kiállítás
254-256
5.6. Restaurálás
257-262
Hivatkozott irodalom
259
Irodalom
260-262
6. fejezet: A könyvtár épülete és berendezése (Papp István)
263-301
6.1. A könyvtárépület története
265-269
6.1.1. Magyar könyvtárépítészet
267-269
6.2. Követelmények az épülettel és berendezésével szemben
270-274
6.2.1. Használói igények
270-271
6.2.2. Állományvédelmi követelmények
271-272
6.2.3. Műszaki feltételek
273-274
6.3. A könyvtártípus és az épület összefüggése
275-277
6.4. Átalakítás, bővítés, felújítás
278-279
6.5. A könyvtáros, az építész és a fenntartó együttműködése
280-281
6.6. Telepítési kérdések
282-283
6.7. Az épület méretezése. Mérőszámok
284-286
6.8. A tervezési-építési folyamat
287-296
6.8.1. Előtervezés
287-289
6.8.2. Szakmai program
289-291
6.8.3. Pályázat. Beruházási program. Kivitelezési tervek
291-292
6.8.4. Társtervezők. Belsőépítészeti megformálás
292-294
6.8.5. Beüzemelés. Kiértékelés
295-296
Irodalom
297-301
7. fejezet: Információs és könyvtári szolgáltatások menedzselése (Mikulás Gábor)
303-346
7.1. Tervezés
306-313
7.1.1. Tervezési szintek
306-307
7.1.2. A tervezés jellemzői
307-308
7.1.3. A stratégiai tervezés
308-311
7.1.3.1. Küldetés (misszió) és jövőkép (vízió)
309
7.1.3.2. Környezeti felmérés
310-311
7.1.4. Az alapkompetenciák kiválasztása és kihasználása; rövid távú tervezés
312-313
7.1.5. Projekttervezés
312-313
7.2. Szervezés
314-329
7.2.1. Szervezés
314-319
7.2.1.1. Életkorelmélet
314-315
7.2.1.2. Szervezeti alapformák
315-316
7.2.1.3. Formális szervezetépítési eszközök
316-318
Részlegek létrehozása
317
Centralizáció - decentralizáció
317
Hierarchia
317-318
7.2.1.4. Formális és informális szervezet
318-319
7.2.2. A szervezeti kultúra
319-322
7.2.2.1. A szervezeti kultúra típusai és szintjei
320-321
Hatalomkultúra
320
Szerepkultúra
320
Feladatkultúra
320-321
Személykultúra
321
7.2.2.2. A szervezeti kultúra változ(tat)ása
321-322
7.2.3. Emberi erőforrás-gazdálkodás
322-326
7.2.3.l. HRM-feladatok
322-325
A munkaerő szervezeti kérdései
322-323
Munkaerő-toborzás és -kiválasztás
323
Teljesítményértékelés
323-324
Képzés és munkaerő-fejlesztés
324-325
Fizetés és jutalmazás
325
Fegyelmi kérdések
325
7.2.3.2. A munkacsapat természete és lehetőségei
326
7.2.4. Belső kommunikáció
327-329
Meghallgatás és megértés
329
7.3. Vezetés
330-336
7.3.1. Elméleti háttér
330-333
A vezetői autoritás forrásai
331
A hatékony vezető ismérvei
332
A nem hatékony vezető ismérvei
333
7.3.2. Motiváció
333-335
7.3.3. Részvétel a vezetésben (participáció, bevonás)
335-336
7.4. Irányítás
337-341
7.4.1. Az irányítás típusai
338
7.4.2. TQM, azaz teljes körű minőségmenedzsment
338-341
Teljesítménymérés (lásd még 8.5.2.)
340-341
7.4.3. Minőségi szabványok és normatívák
341
Irodalom
342-346
8. fejezet: Könyvtárgazdaságtan (Mikulás Gábor)
347-396
8.1. Bevezetés
349
8.2. Az információs és könyvtári szolgáltatás környezete
350-355
8.2.1. Az információs szektor
350-352
8.2.2. Piacelemzés
352-354
8.2.3. Fogyasztóelemzés
354-355
8.2.4. A könyvtár mint piaci szereplő
355
8.3. A szolgáltatás
356-363
A szolgáltatások jellemzői marketingszempontból
357
8.3.1. Portfólióelemzés
358-359
8.3.2. Költség-haszon-elemzés
359
8.3.3. Másodlagos használói igények
360-361
8.3.4. Marketingmix
361-362
8.3.5. Változások a marketingszemléletben
362-363
8.4. A szolgáltatások anyagi erőforrásai
364-379
8.4.1. A költségvetés
364-370
8.4.1.1. A költségvetés mint irányító
364-366
8.4.1.2. Általános növekedési tényező
366
8.4.1.3. A költségigények megalapozása
367-368
A szolgáltatási szerződés (service level agreement)
367
8.4.1.4. Költségvetési típusok
368-370
Lineáris költségvetések
368-369
Teljesítmény-költségvetések (PPBS)
369
Egyéb költségvetésfajták
370
8.4.2. Pénzszerzési kampányok (fundraising)
369-371
8.4.3. Szponzori kapcsolat
370-373
8.4.4. Térítéses szolgáltatások
373-379
8.4.4.1. Árképzési célok kiválasztása
374-377
Árképzés
375-377
8.4.4.2. A térítéses szolgáltatás bevezetése és hatásai
374-379
8.5. A működés optimalizálása
377-393
8.5.1. Kontrolling
380-381
8.5.2. A teljesítménytényezőktől a teljesítményértékelésig
381-386
Teljesítménytényezők
381-383
Teljesítménymérés (inputadatok gyűjtése)
383-384
Teljesítménymutatók inputadatokból
384-385
Teljesítményértékelés (teljesítménymutatók vizsgálata)
385-386
8.5.3. Az erőforrások optimalizálása
386-393
8.5.3.1. A humán erőforrás optimalizálása; tudásmenedzsment
387
8.5.3.2. A dokumentumállomány optimalizálása
387-388
8.5.3.3. A szervezet optimalizálása
388-393
A tanuló szervezet és a tudás alapú szervezet
389-390
Karcsúsítás és újjáalakítás (BPR)
390-391
A munka szerződéses kiadása (outsourcing)
391-393
Irodalom
393-396
9. fejezet: Az információs és könyvtári szolgáltatás pr-je (Mikulás Gábor)
397-429
9.1. A pr
399-403
9.1.1. A pr és tartalma
399-400
9.1.2. Nonprofit pr
400-401
9.1.3. A marketing és a pr kapcsolata
401-402
9.1.4. A szolgáltatott információ menedzselése
402-403
9.1.5. A pr-részleg helye és feladatai
403
9.2. A pr eszközei
404-426
9.2.1. Az imázs és formálása
405-409
A termék és a szolgáltatás megjelenése
406-407
Szervezeti vizuális elemek (CD - corporate design)
408
Nem vizuális elemek
408-409
9.2.2. Médiakapcsolatok
409-417
9.2.2.1. Médiakapcsolatok menedzselése
410-413
A kommunikációs célok és üzenetek meghatározása
410
Médiumismeret
410-411
Ütemezés és a források meghatározása
411
Hírgenerálás, a sajtóanyagok elkészítése és ellenőrzése
411
A sajtó tájékoztatása
411-412
Sajtófigyelés
412
Elemzés, minőségi és mennyiségi értékelés, a vezetés informálása
413
A megjelent hírek kihasználása
413
9.2.2.2. A sajtóközlemény és az interjúadás
413-415
Az újságíróval való találkozás 10 pontja
414
9.2.2.3. Online eszközök a kapcsolattartásban
415-417
9.2.3. Belső pr
417-419
9.2.4. Társadalmi ügyek kezelése; kormányzati és közösségi kapcsolatok
419-421
9.2.5. Válságkommunikáció
422-423
9.2.6. Szponzorálás és mecenatúra
423-424
9.2.7. Rendezvényszervezés
424-426
9.3. Visszacsatolás a pr-ben
427-428
Irodalom
428-429
Kolofon
Hátsó borító