Könyvtárosok kézikönyve 2.
Szerkesztők: Horváth Tibor; Papp IstvánTovábbi szerzők: Horváth Tibor; Sütheő Péter; Rácz Ágnes; Murányi Lajos
Cím: Könyvtárosok kézikönyve 2.
Alcím: Feltárás és visszakeresés
Sorozatcím: Osiris kézikönyvek, 1416-6321 | Sorozat szerkesztő: Gyurgyák János
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2001. | ISSN: 1416-6321 | ISBN: 963-379-732-2
Kézikönyvünknek ez a második kötete viselhetné az ismeretszervezés alcímet is. Az első kötet a könyvtár- és információtudománynak arra az elterjedt álláspontjára helyezkedett, hogy feladata az eredeti szövegek, dokumentumok reprezentációinak létrehozása az eredetiben élő relációk átmentésével. Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője, lényegének tömör megjelenítője legyen. Közben két folyamatot kellett érzékletessé tenni. Az első az, miképpen vált a pedánsan rendszerező könyvtártudomány néhány lépésben információtudomány-nyá. A másik folyamatot a tartalmi-tematikai feldolgozás állomásai mutatják. Ennek során az osztályozásban és indexelésben a századelő csak tematikai jelzésekkel élő, elnagyolóan csoportosító eljárásait olyan szintaktikai módszerek váltották fel, amelyek az eredeti szöveg fogalomrendszerére épülő indextételt hoznak létre az eredeti szöveg relációival - így közelítve meg az eredeti szöveg, dokumentum, szellemi alkotás egyediségét. Eközben válnak mind szorosabbá szakmánk kapcsolatai a szintén új alapelvekkel megújuló nyelvészettel. Szinte minden évtizednek megvolt ehhez a paradigmája, s ezek változásai érzékelhető folyamattá állottak össze. A második kötet nem arról szól tehát, hogy milyen eljárások léteznek, hanem arról, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy mindegyik stációból valami továbbhagyományozódott a rákövetkezőre. A relációkat tükröz-tető osztályozásból és indexelésből már könnyű átlépni például a hipertext rejtelmeibe, hiszen a szövegben itt az asszociációk útján bolyonghatunk s kereshetjük meg a kívánt szöveghelyeket. Közben megváltoztak a követelmények tételeink azonosítására is. Nemcsak sokoldalúbb, hanem sokkal pontosabb és finomabb megkülönböztetéseket biztosító adatelemekből épülnek fel ma mára bibliográfiai tételek, amelyekkel szemben alapvető követelmény a nemzetközi illeszthetőség és csereszavatosság is. Az eredmény adatbázisok, katalógusok, bibliográfiák sokféleségében testesül meg. Ezért kell ebben a kötetben szólni a bibliográfiákról is, mert ők az adatbázisok elődei, vagy mai megjelenésükben az adatbázisok változatai. A visszakeresés és tájékoztatás műszerparkjának átváltása a papíralapról az elektronikusra új megvilágításba helyezi, bár nem kérdőjelezi meg a régi alapelveket, s lehetővé teszi, hogy a globális, virtuális könyvtárban néhány lépéssel közelebb kerüljünk néhány régi álom megvalósulásához. A kötet nem vállalta, hogy konkrét eljárások alkalmazási szintű ismertetését vagy a komplett bibliográfiai apparátus felsorolását nyújtsa. Fontosabbnak tartotta az időben kiboruló gondolatok, az összefüggések felmutatását, az ellentmondások és a megoldásra váró feladatok megnevezését.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Könyvtártudomány, Könyvtár, Könyvtáros, Könyvtártan, Információtudomány, Dokumentum, Feltárás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Könyvtártudomány, Könyvtár, Könyvtáros, Könyvtártan, Információtudomány, Dokumentum, Feltárás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-9
Előszó
11-13
1. fejezet: A feldolgozás egységei és a feltárás célja (Horváth Tibor)
15-34
1.1. Az információ azonosítása
17-19
1.2. A feltárás szintjei
20-22
1.3. A szurrogátum
23-26
1.4. A feltárás célja
27-28
1.5. A katalógusok
29-33
Irodalom
34
2. fejezet: A tartalmi feltárás (Horváth Tibor - Sütheő Péter)
35-186
2.1. Az információkereső nyelvek
35-63
2.1.1. Célok és feladatok
35-38
2.1.2. Típusok
38-46
2.1.2.1. Természetes nyelven nyugvó és szabályozott
39-41
2.1.2.2. Mellérendelő és hierarchikus
41-44
2.1.2.3. Individualizáló és generalizáló
44-45
2.1.2.4. Nem automatikus és automatikus
45-46
2.1.2.5. Fazettás
46
2.1.3. A relációk
47-50
2.1.4. A tartalmi feltárás folyamata
50-58
2.1.5. A szöveg mint információforrás
59-63
2.1.5.1. Tartalom és forma
59-60
2.1.5.2. A szöveg struktúrája
61-63
2.2. Tudományfelosztáson alapuló, hierarchikus osztályozási rendszerek
64-71
2.2.1. Dewey Tizedes Osztályozása
64-65
2.2.2. Egyetemes Tizedes Osztályozás
65-69
2.2.3. A Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere
70-71
2.3. A tárgyszavazás
72-87
2.3.1. A tárgyszó és megfogalmazása
73-75
2.3.2. Tárgyszókészlet és -rendszer
75-81
2.3.2.1. Tárgyszavak
77-78
Egytagú kifejezés
77
Kéttagú kifejezés, szintagma
77
Többtagú kifejezések
77-78
2.3.2.2. Utalók
78-80
2.3.2.3. Magyarázatok
80-81
2.3.3. Az indextétel
81-85
2.3.3.1. Követelmények
81-82
2.3.3.2. Az indextétel megszerkesztése
83-84
2.3.3.3. A permutációs technika
84-85
2.3.4. A Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere
85-87
2.4. A fazettás osztályozás
88-95
2.4.1. Ranganathan és a fazetták
88-90
2.4.2. A vetületek továbbélése
90-95
2.5. A tezauruszok
96-111
2.5.1. A tezaurusz fogalma
96-99
2.5.2. A tezaurusz makrostruktúrája
99-107
2.5.3. Szemantikus hálók
107-111
2.6. A PRECIS
112-122
2.7. A referálás
123-131
2.7.1. A referátum fogalma
124-126
2.7.2. A szövegesfeldolgozások típusai
126-128
Kivonat
126-127
Összefoglalás
127
Annotáció
127
Referátum vagy tömörítvény
127
Recenzió
127
Témadokumentáció
127-128
Szakirodalmi szemle (review)
128
2.7.3. A referálás folyamata és minőségi kritériumai
129-131
Teljesség
130
Pontosság
130
Objektivitás
130
Rövidség
130-131
Érthetőség
131
2.8. A tartalmi feltárás automatizálása
132-147
2.8.1. Automatikus indexelés
132-137
2.8.1.1. Statisztikai eljárások
132-133
2.8.1.2. Valószínűségi indexelés
134-135
2.8.1.3. Nyelvészeti eljárások
135-137
2.8.2. Automatikus osztályozás
137-146
2.8.2.1. A klaszterálás
137-138
2.8.2.2. A hasonlóság
138-142
2.8.2.3. Paraméterek
143-144
2.8.2.4. Az ismérvek elemzése
145-146
2.8.3. A referálás automatizálása
146-147
2.9. Információkeresés
148-172
2.9.1. A Boole-algebra alkalmazása
148-156
2.9.2. Rangsorolás relevancia szerint
156-158
2.9.3. Szabadszöveges keresés
159-161
2.9.3.1. A strukturálatlan modell
159
2.9.3.2. Az invertált fájl
160-161
2.9.4. Adatbázis-kezelő rendszerek
161-167
2.9.4.1. Relációs rendszerek
161-164
2.9.4.2. Objektumorientált rendszerek
164-167
2.9.5. A böngészés és a hipertext
167-172
2.10. A keresés eredményének értékelése
173-182
2.10.1. A relevancia
174-176
2.10.2. Mutatók és mérőszámok
176-182
Irodalom
182-186
3. fejezet: A kiadványok bibliográfiai számbavétele; leíró katalogizálás (Rácz Ágnes)
188-295
3.1. A leíró katalogizálás (formai feltárás) fogalma
191-201
3.1.1. Bibliográfiai számbavétel
191-192
3.1.2. A bibliográfiai rekord
192-201
3.1.2.1. A dokumentumok világát jellemző tényezők
195-196
3.1.2.2. Az entitás-kapcsolat modell
196-201
Az entitások attribútumai
199-201
3.2. A katalogizálás történetének áttekintése
202-228
3.2.1. Ókori jegyzékek, középkori katalógusok
202-209
3.2.2. Katalógusok a könyvnyomtatás kézműipari korszakában
209-213
3.2.3. Katalógusok a könyvnyomtatás nagyipari korszakában
213-220
3.2.3.1. Grammatikai rendszóválasztás
214-217
3.2.3.2. Mechanikus rendszóválasztás és a testületi szerző
217-219
3.2.3.3. A nemzeti szabályozások kialakulása
219-220
3.2.4. Az elektronizáció hatása a katalogizálásra
220-225
3.2.4.1. A környezet megváltozása
220-222
3.2.4.2. Az elektronikus dokumentumok katalogizálása
222-225
3.2.5. A bibliográfiai rekordok a könyvtári világban és azon túl
225-228
3.3. Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére
229-260
3.3.1. Az első lépések
229-232
3.3.1.1. A Porosz Instrukciók revíziója
230-231
3.3.1.2. Az ALA-szabályzat revíziója
231-232
3.3.2. Az IFLA erőfeszítései
232-255
3.3.2.1. A leíró katalógus funkciói; besorolási adatok
233-238
3.3.2.2. Az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel
238-241
3.3.2.3. Az ISBD-program
241-245
ISBD/M (Monographic Publications) - a könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
242
ISBD/G (General) - a nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás általános szabályai
242
ISBD/CM (Cartographic Materials) - a kartográfiai anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
242-243
ISBD/NBM (Non-Book Materials) - a nem könyv anyagok nemzetközi szabányos bibliográfiai leírása
243
ISBD/S (Serials) - az időszaki kiadványok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
243
ISBD/PM (Printed Music) - nyomtatott kották nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
243
ISBD/A (Antiquarian) - a régi könyvek nemzetközi szabványos
243-244
ISBD/CF (Computer Files) - a számítógépfájlok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
244
ISBD/ER (Electronic Resources) - az elektronikus dokumentumok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása
245
3.3.2.4. Az ISBD-k bevezetése; egyszerűsítés és funkcionális követelmények
245-247
3.3.2.5. Az egyszerű nemzeti bibliográfiai rekord adatkövctelményei
247-250
Leíró elemek
248-250
Besorolási elemek
250
3.3.2.6. Nemzetközi csereformátumok
251-255
UNIMARC
251-253
CCF
254
MARC21
254-255
Egyéb nemzetközi formátumok
255
3.3.3. Az Európai Bizottság szerepvállalása
255-256
3.3.4. Nemzetközi szabályozás - magyar szabványok
256-260
3.4. A leíró katalogizálás művelete
261-289
3.4.1. Célok, eszközök, eljárások
261-271
3.4.1.1. Követelmények és műveletek
261-262
3.4.1.2. Szabványok
263-264
3.4.1.3. Alapfogalmak
264-267
3.4.1.4. Formai szabályok
267-268
3.4.1.5. Rögzítés a MARC-formátumban
268-271
3.4.2. A bibliográfiai leírás tartalma: adatcsoportok és adatelemek
271-281
3.4.2.1. A dokumentum címe(i)
275-277
3.4.2.2. A szerzőség kérdése
277-279
3.4.2.3. Megjelenési adatok
279-280
3.4.2.4. Azonosító számok
280-281
3.4.3. Besorolási adatok
281-289
3.4.3.1. A bibliográfiai tételek típusai
282-283
3.4.3.2. A besorolási adatok megválasztása
284-285
3.4.3.3. A besorolási adatok egységesítése
285-287
3.4.3.4. Besorolási rekord
287-289
Irodalom
290-295
4. fejezet: A bibliogrfiától az adatbázisig (Murányi Lajos)
297-375
4.1. A bibliográfia néhány elméleti kérdése
299-308
4.1.1. A bibliográfia fogalma
299-302
4.1.2. Számbavétel, lefedettség, azonosítás
302-305
4.1.3. A szelekció
305-307
4.1.4. A rendszerezés
307-308
4.2. A bibliográfia történeti fejlődésének áttekintése
309-326
4.2.1. A kezdetektől a könyvnyomtatás feltalálásáig
309-311
4.2.2. A reneszánsztól a felvilágosodásig
311-315
4.2.3. A 19. század: a bibliográfia kibontakozása
315-318
4.2.4. A bibliográfiai tevékenység intézményesülése
318-323
4.2.5. A bibliográfiai adatbázisok megjelenése
323-326
4.3. A bibliográfiák tipizálása
327-339
4.3.1. Formai jegyek
327-328
Megjelenési forma
327-328
Önálló és rejtett
328
Kurrens és retrospektív
328
Elsődleges és másodlagos
328
4.3.2. Tartalmi jellemzők
328-331
Regionális
328
Teljes és válogató
328-329
A feltárás mélysége
329-330
Az elrendelés módja
330
Általános és szakbibliográfiák
330
Dokumentumtípusok bibliográfiái
330-331
Irányultság
331
4.3.3. A kiinduló tájékozódás eszközei
331-334
Kalauzbibliográfiák
331-333
Másodfokú bibliográfiák
333
Biobibliográfiák és ikonográfiák
333-334
4.3.4. A nemzeti bibliográfia
335-339
4.3.4.1. A nemzeti bibliográfia feladatai
335-336
4.3.4.2. A nemzeti bibliográfiai rendszer
336-339
4.4. A magyar nemzeti bibliográfia rendszere
340-355
4.4.1. A könyvek bibliográfiái
340-345
4.4.1.1. A kezdetek
340-341
4.4.1.2. Az RMK-tól az RMNy-ig
341-342
4.4.1.3. Retrospektív bibliográfiai ciklusok 1712-től napjainkig
343-345
1712-1860
343
1860-1920
343
1921-1944
343-344
1945-től napjainkig
344
4.4.1.4. A kurrens nemzeti bibliográfia
345
4.4.2. Az időszaki kiadványok bibliográfiái
346-348
4.4.2.1. Sajtóbibliográfiák
346-347
4.4.2.2. Repertóriumok
347-348
4.4.3. A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerének egyéb elemei
348-351
Dokumentumtípusok bibliográfiái
348-349
Másodfokú bibliográfia
349
Szakbibliográfiák
349
Helyismereti bibliográfiák
349-350
Az ajánló nemzeti bibliográfia
350
Kereskedelmi bibliográfiák és adatbázisok
350-351
4.4.4. A hungarika irodalom számbavétele
351-353
Retrospektív bibliográfiák
351-352
Folyóirat-bibliográfiák
352-353
Kurrens biblográfiák és adatbázisok
353
4.4.5. Fehér foltok
353-355
4.5. Faktografikus eszközök a tájékoztatásban
356-372
4.5.1. Enciklopédiák és lexikonok
356-359
A nagy francia enciklopédia
357
Általános lexikonok
357-358
Hazai általános lexikonok
358-359
4.5.2. Irodalmi lexikonok
359-361
4.5.3. Szótárak
361-362
4.5.4. Életrajzi lexikonok és adattárak
362-367
Nemzetközi életrajzi lexikonok
363
Nemzeti életrajzi lexikonok
363-365
Ki kicsoda?
365
Szakterületi életrajzi lexikonok
365-366
Egyéb életrajzi segédletek
367
4.5.5. Egyéb segédletek és adattárak
367-372
Helységnévtárak
367-368
Címtárak, névtárak
368-369
Almanachok, évkönyvek, statisztikai adattárak
369-370
Regionális és megyei adattárak
370-371
Szaktudományi segédkönyvek és egyéb adattárak
371-372
Irodalom
372-375
Kolfon
Hátsó borító