Magyar
English
A Ráskay név viselői közül ketten, egy nő és egy férfi, érdemesítették magokat a XVI. század folytán arra, hogy emlékezetüket irodalomtörténetünk föntartsa. Ráskay Lea apácza a Margit legenda, Példák könyve, a Cornides- és Horvátcodex leírója, a kiről Beöthy Zsolt oly rokonszenves szép képet rajzolt és Ráskay Gáspár, Az vitéz Franciscorul és az ő feleségéről szóló egy szép história szerzője. A kegyes életű, margitszigeti apácza neve, mint majdnem rendesen történni szokott, kimaradt a család leszármazási táblájáról, míg ugyanott, az énekszerző Gáspár, mint nógrádi főispán említtetik 1540-ből. Arra, hogy ő és nem más a Vitéz Francisco szerzője, az ének versfejeiből kiolvasható családi összeköttetések alapján először Heinrich Gusztáv hívta föl a figyelmet. (Phil. Közi. VI. ISI. I.)
Gáspár néven ő az első a Guth-Keled nemzetségből eredeztetett s 1224-től kezdve megszakítás nélkül leszármaztatott család tagjai közt. Atyja: Balázs, tárnokmester volt, a ki 1517-ben balt meg. Anyja talán Czobor (Zubor) leány. Kilencz testvér-közt ötödik a sorban. Születése idejéről, tanulása helyéről semmitsem tudunk ; de az bizonyos, hogy atyja halálakor már felnőtt embernek kellett lennie, mivel nyolcz évvel később olyan hivatalban látjuk, a milyennel tapasztalatlan embert nem igen volt szokás megbízni. Az atyának hivatalos állása, tekintélye, segítségére lehetett …
Tovább a műhöz
A globalizált, felgyorsult világban a kockázatok megfelelő vállalása, vagy általában a kockázatok megfelelő menedzselése kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. Azt nehéz lenne megítélni, mikor szembesültek a gazdasági szereplők nagyobb kockázatokkal, akkor, amikor alig haladta meg a várható életkor a negyvenévet, uralkodók haltak bele egy rosszul kezelt fogfájásba, és ha a termés nem volt megfelelő, akkor a következő aratásig éheztek, vagy ma. Az viszont elég egyértelműen látszik, hogy a II. világháborút követően a hosszú évtizedekig tartó – időlegesen csak az 1970-es évekbeli olajválsággal megtört – fellendülés és népességbővülés közepette nem volt ekkora jelentősége a kockázatvállalási kérdéseknek, illetve a kockázatok menedzselésének. Ezek, az 1980-as években lezárult „boldog, békeévek” még részei a kollektív emlékezetnek, így lényegében ehhez mérten tűnnek a későbbi, illetve jelenlegi idők kockázatok szempontjából nagyobb kihívásokkal telinek. A globalizáció, illetve a növekedés és fenntarthatóság alapjainak megrendülése, erősítette az egymástól való függést, miközben az együttműködési hajlandóságok nem növekedtek. Mindez egy változékonyabb, kiszámíthatatlanabb világot eredményezett. A változékonyság megnehezíti az alkalmazkodást a követelményekhez, ami megnöveli a sikeres gazdálkodáshoz szükséges képességek, illetve azon képességek …
Tovább a műhöz
Klimo György bő negyedévszázados püspöksége alatt jelentős eredményeket ért el az egyházmegye irányításában és fejlesztésében. Az előrelépés tetten érhető a klérus minőségében, a hitéleti tevékenységekben, a világi és az egyházi adminisztráció szervezettségében. A püspök következetes, céltudatos munkásságának és irányításának köszönhetően Pécs megkérdőjelezhetetlen központja lett a hazai katolicizmusnak, ahova szívesen jöttek tanulni a papi pályára készülők, és ahonnan számos jelentős egyházi személy került ki, püspökként, tudósként egyaránt. Mi volt Klimo titka? Az, hogy képes volt a korszak kiemelkedő elméleti gondolatait, teoretikus téziseit saját koncepcióvá konvertálni, majd azokat átültetni a gyakorlatba, a dél-dunántúli közegre adaptálni. A megvalósítás során határozott, előre kidolgozott programot követett, környezetére közvetlen és közvetett hatást gyakorolt: utasításokat, rendeleteket adott, ugyanakkor követendő mintaként, etalonként viselkedett. Erősítette az intézményi kereteket, és fejlesztette munkatársai egyéni képességeit. Bár elődei és utódai is karakteresen formálták a pécsi egyházmegyét, Klimo püspöksége mégis önálló korszakot jelent, amelyet számos irányból érdemes vizsgálni. (...) Klimo György kivételt képezett a korabeli magyarországi püspökök között: nem Itáliában fejezte be tanulmányait, nem beszélte …
Tovább a műhöz
Különgyűjtemények
A gyűjtemény a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1914-1950 közötti működésének pozsonyi, budapesti és pécsi időszakának anyagait tartalmazza.
A gyűjteményhez
Berde Károly (1891–1971) bőrgyógyász, egyetemi professzor szakmai munkássága három egyetemhez kötődik. Az első világháború alatt csapatorvosként tevékenykedett a galíciai és tiroli hadszíntéren, az itt átélt élményeket 30 naplóban örökítette meg. A háború után a szegedi egyetem bőrgyógyászati klinikáján dolgozott Poór Ferenc mellett. Ő felügyelte az új klinika építési munkálatait. Első tudományos kutatásai és dolgozatai is erre az időszakra esnek: tanulmányozta a szifilisz kezelési lehetőségeit, a fertőző gombás megbetegedéseket. 1930-tól vette át a pécsi Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának igazgatását. A klinika továbbfejlesztése mellett ekkor születnek meg főbb művei, a Magyar nép dermatológiája című népi orvoslással foglalkozó kötet, illetve tankönyve Bőr- és nemibetegségek címmel. 1940-től ismét a kolozsvári klinikán tevékenykedik, ahol kétszer is az orvostudományi kar dékánjává választják. Nevéhez fűződik a Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának újjászervezése. Gyűjteményünkben tudományos munkái, tanulmányai és könyvei mellett ismeretterjesztő előadásainak írott változata, illetve felvilágosító jellegű cikkei is helyet kaptak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár hosszú múltú fennállása alatt számos páratlan értékkel bíró alkotás született. Gyűjteményünkben megtalálhatók a két könyvtár történetében kiemelkedő szerepet betöltő kutatók, munkatársak művei, korábbi konferenciák anyagai, katalógusok, egyetemtörténeti kiadványok. Összeállításunk fő részét képezi a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtára által 1931-1954 között megjelentetett többrészes közleménysorozat, amely a könyvtár működésének bő két évtizedébe ad bepillantást az olvasónak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár termeiben rendezett A bécsi klasszikától a „Vasparipa csárdásig” – Litografált címlapok, kottaritkaságok a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának kottagyűjteményében című kiállításon bemutatott kották digitalizált változatai találhatók meg különgyűjteményünkben.Az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárát a beszerzéseken túl jelentős
magánadományok is bővítették. A kiállításban látható kották
többsége Ambrozovics Dezső és felesége, valamint a Latinovits-Horthy
család ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A gyűjtemény a könyvtár kottaállományán belül különleges
helyet foglal el a Művészeti Kar Könyvtárában. E kották az egyetem történetiségét tekintve bizonyosan
nem tartoznak a legfontosabb dokumentumok közé, ugyanakkor az egyetemi
emlékezet számára, annak művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is
gazdag színfoltjai lehetnek.
Az 525 kottából álló gyűjtemény egy különlegesen izgalmas időutazásra
hív a zenetörténet évszázadaiba: különösképp a klasszicizmusba,
romantikába, illetve a későromantikába. A kották hű képet adnak a kor
legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század végének, 20. század
elejének ízlésvilágáról. A zenetörténet ma is tisztelt nagy mesterei
mellett egy-egy műfajon belül, így olyan szerzőkkel is találkozhatunk,
akiket ma már alig, vagy egyáltalán …
A gyűjteményhez
Ebben a gyűjteményben a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által kiadott könyvek digitalizált változatai, illetve e-könyvei találhatóak, melyek írói és szerkesztői egykori és jelenlegi könyvtári dolgozók. A sokszínű témaköröket érintő tanulmányok, monográfiák és kiállításkatalógusok mellett helyet kapnak a kutatást segítő tananyagok, konferenciakötetek, valamint a könyvtár történetét és mérföldköveit bemutató művek is.Ezen az oldalon gyűjtjük össze azokat a segédleteinket is, amelyek egyetemünk oktatóinak és hallgatóinak nyújthatnak segítséget a tanuláshoz, tanításhoz és kutatáshoz.Korábbi egyetemi könyvtári rendezvények (például: Könyvtári Éjszaka a Tudásközpontban, Tudomány Ünnepe a Tudásközpontban) előadásai is megtalálhatóak a felületen videókönyvek formájában.
A gyűjteményhez