Magyar
English
Kilencz éve immár, hogy a polgári törvénykönyv Tervezetének első szövege és a hozzá tartozó öt kötet Indokolás megjelent. Ez az «első szöveg» kissé elhamarkodott közzététel volt. Valójában nem volt más, mint az akkori «állandó bizottság» öt szerkesztő tagja résztervezeteinek összeállítása, mely résztervezetek még az akkori szerkesztő-bizottság összüléseinek fórumán sem mentek keresztül. A szerkesztő-bizottság, mint olyan, csak bizonyos «elvi kérdéseket» tárgyalt rendszer és összefüggés nélkül, a mint egy-egy szerkesztő tag a maga munkája folyamán a bizottság elé vinni jónak látta. A szerkesztő-bizottság ezen üléseinek jegyzőkönyveit szintén közreadták nyomtatásban. Ez elvi döntések szórványos irányítása szerint aztán mindegyik szerkesztő kidolgozta a maga részét és beterjesztette a bizottság akkori vezetőjének. A vezető e részeket, úgy, a mint kézhez vette, «első szöveg» czime alatt közzétette. Innen van, hogy e részek rendelkezései közt a kellő összhang nincsen: határozatainak tartalma néha ellentmondó, vannak ismétlések, vannak hézagok és a szövegezés nyelve és technikája: ahány szerkesztő, annyiféle. Hogy annyira-amennyire, mégis megvan közöttük az egység, annak igen különös oka van, melyre alább még visszatérek: a szerkesztők t. i. (egyik szolgaiabban, másik szabadabban, de mind) egy közös minta, t. i. a német birodalmi törvénykönyv …
Tovább a műhöz
Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez. II. kötet. (V-IX. rész.)
- Baróti Lajos
- 1900-1904
Az „Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez” eredetileg csak egy kötetre volt tervezve. De minthogy a közlésre szánt anyag ebben a keretben nem fért el, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Muzeum-Társulat elhatározta, hogy még egy kötetet ad ki, melyben az első kötetből kiszorult forrás-anyagon kívül más is helyet találhatna. E határozat értelmében lát napvilágot a jelen kötet, mely épúgy, mint az első, tele van érdekesebbnél érdekesebb adatokkal. Ezek az adatok meglepő világot vetnek hazánk délkeleti vidékére a török hódoltságot követő időszakban, hogy e tekintetben semmiféle más hazai vidék nem mérkőzhetik Délmagyarországgal. A legaprólékosabb részletességgel megismerhetjük belőlük ez országrész állapotát a XVIII. század első felében, és lépten-nyomon követhetjük az „idegen, de gondos kezek“ munkáját, melylyel a török uralom idején barbárságba sülyedt vidéket ujból fölemelni és műveltté tenni igyekeztek. Szó van bennök a békében és háborúban egyaránt kíváló Mercy grófról, a Bánátság első kormányzójáról, és főtanácsosáról, Rebentisch Ferenc báróról: mint fáradoznak a gondjaikra bízott vidék biztosításán, Temesvár csinosításán, a kevésszámú lakosság szaporításán, a földművelés, ipar és kereskedés föllendítésén; a közlekedési viszonyok javításán, a természet kincseinek kiaknázásán és …
Tovább a műhöz
Előszó. 1889 nyarán az országos levéltár az egykori temesvári adminisztráczió*) levéltárával gyarapodott. E levéltárt történetíróink nem ismerték. Hosszas kutatás után én voltam oly szerencsés, hogy megtaláltam Temesvárott, a pénzügyi igazgatóság irattárában, a hol évtizedeken át lappangott; én tettem rá figyelmessé dr. Pauler Gyula országos levéltárnok urat, a ki aztán Budapestre hozatta. A levéltárt tanulmányozva, míg egyrészről örültem a sok uj és meglepő adatnak, melyeket az iratokban találtam, más részről sajnálattal tapasztaltam, hogy a levéltárnak már csak a töredékei vannak meg: nagy része gondatlan selejtezés folytán örökre elpusztult. Azonban a meglevő iratok is rendkivül becsesek. Legérdekesebbek közöttük az úgynevezett rotulusok vagyis az egykori iratok kivonatai. Ilyen összesen 177 darab maradt fönn, 45725 tétellel. 1716-tól 1753-ig hivatalok szerint és időrendben, 1754-től 1760-ig pedig az egyes hivatalokra való tekintet nélkül, csakis időrendben vannak szerkesztve, még pedig, mint azt az egyes rotulusokon látható megjegyzések mutatják: kiváló gonddal. E megjegyzésekből megtudjuk azt is, hogy a szóban forgó rotulusok századunk huszas éveiben készültek. Nem akarom hosszasan fejtegetni, hogy mily érdekesek, megbecsülhetetlenek e kivonatok, csupán annyit jegyzek meg, a mit már másutt is kiemeltem: hogy kész regeszták, valóságos kincsesbányái …
Tovább a műhöz
Nagyváradnak török kézbe esését s onnat kiszabadulását akarjuk röviden elmondani. Eközben nehány szóval a török foglalás szomorú következményeiről is megemlékszünk. A dolog úgy történt, hogy II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1660 május 22-ikén Szász-Fenesnél csatáját a törökkel elvesztette. «Az én keblemből sem fog tej serkedni» — mondá sejtelmesen a csata előtt, és szava beteljesedett. Fején, melyről a sisakot a csata hevében elvesztette, halálos vágást kapott. Hívei nagy-nehezen kiragadták az ellenség tömegei közöl és Nagyváradra menekültek vele. Itt azonban nehány napi szenvedés után, junius 7-ikén elhúnyt. Halála éjjeléről maradt fenn a következő, legendaszerű hagyomány. A haldokló fejedelemnek szemeit Petki Anna, a jelenvolt fejedelemasszony, Báthori Zsófia, egyik udvarhölgye fogta be. Petki Anna azután kiment a várbeli palota folyosójára és ott sírt. Akkor egyszerre a vár napkeleti bástyáján nagy fényességet látott. Erre egy kevés vártatva, mondá a leány az ő atyjának, Petki Istvánnak: én bizony jó reménységgel vagyok a szegény fejedelem felöl, hogy Isten irgalmazott neki, mivel most ilyen nagy fényességet láttam a bástyán. Erre Petki István így szólt: szegény leányom! inkább hiszem, hogy a szent királyok ide temetett testeinek dicsőségére volt az a fényesség a bástyán.
De az a fényesség, mely Rákóczi halálának éjszakáján Nagy - …
Tovább a műhöz
A Szent Imre Kollégiumok a katholikus magyar akadémikusság jellemnevelésének országosan ismert és becsült tényezői, melyek a világháborút és azt követő összeomlást is átvészelték és az aléltságból magához tért új magyarság legértékesebb alkotásai. Az ősi otthon a gyönyörű budai Szt. Imre kollégium, melynek legrégibb testvére a pesti kollégium, legfiatalabb hajtásai pedig a soproni és a szegedi Szt. Imre kollégiumok. A négy kollégium összefogó szerve: a Szent Imre főiskolai Internátus-Egyesület, melynek elnöke a hatalmas szt. Imrés eszme legfőbb hordozója és házainak megalapítója: dr. Glattfelder Gyula püspök. Az Internátus Egyesület tagjai pedig szintén munkásai és fenntartói a Kollégiumoknak és értékes hivatásuknak. A katholikus magyar élet alig tud érdemesebb alkotás s munka támogatására alkalmat adni. Minden volt kollégistának és a szt. Imrés pedagógia minden barátjának — ki szívén viseli a jövő magyar intelligencia sorsát — itt a helye az Internátus-Egyesület tagjai sorában! Kérjük a mellékelt befizetési lapon akár a legkisebb anyagi hozzájárulás beküldését, ami egyúttal tagsági díjul szolgál. A tagdíjak tiszta jövedelme az 50 tagú Szt. Imrés ingyen menzát támogatja.
Tovább a műhöz
Rupp Jakab fentebbi szavai által se kívánok hosszas bevezető szövegbe bocsátkozni. Történelmi múltunk, hagyományaink és gyökereink kutatása és bemutatása mindig is alapvető célunk kell, hogy legyen. A numizmatika, ennek egy szeletével tud hozzájárulni. A 18. században minden európai jelentősebb főpapi és főúri könyvtárban (vagy rezidencián) megtalálhatóak voltak a könyvtár mellé csatolt egyéb kollekciók, művészeti alkotások, úgy mint festmény- és szoborgyűjtemény, oklevél-, térkép-, vagy ásvány- és fosszília gyűjtemény, vagy éppen éremgyűjtemény, ezáltal is kifejezve a főúr műveltségét és tekintélyét. Jelen kiállítás ötletét és apropóját a Klimo250 emlékév adta, mely során Klimo György pécsi püspök (1752-1777) kultúraszervező és művelődéstámogató tevékenységét ünnepeltük meg. Mint oly sokak által ismert, Klimo György 1774-ben tette nyilvánossá a köz számára püspökelődjétől örökölt püspöki magánkönyvtárát, ezáltal ez volt Magyarország első nagy nyilvános könyvtára (Príma in Hungária Bibliotheca publica condita olvashatjuk ma is a Klimo Könyvtár falai között megtalálható kőtáblán), mely mindenki számára nyitva állt, aki betartotta a könyvtár szabályzatát. Klimo György 250 esztendővel ezelőtt megnyitott könyvtára egykoron numizmatikai gyűjteménnyel is büszkélkedhetett. A kor főúri szokása mellett személyes érdeklődése is …
Tovább a műhöz
A „Barnahus” kifejezés az izlandi „gyermekház” szóból ered. A Barnahus egy gyermekbarát, multidiszciplináris modell, amelynek célja, hogy minden egyes gyermek számára összehangolt és hatékony gyermekvédelmi és büntetőjogi választ kínáljon, valamint, hogy a nyomozás és a bírósági eljárás során megelőzze a traumatizálódást és a retraumatizálódást . A Barnahus modell mára számos országban elterjedt integrált megközelítés, amely a bántalmazott vagy elhanyagolt gyermekek igényeit helyezi a középpontba. A Barnahus modell nemcsak egy kihallgatási módszertan, hanem egy komplex gyermekjóléti szolgáltatás is. A Barnahus modellnek amerikai gyökerei vannak. A Child Advocacy Center (CAC) modellt 1985-ben hozták létre az Egyesült Államokban. A CAC célja a retraumatizáció megelőzése volt azáltal, hogy gyermekbarát, biztonságos és semleges környezetet biztosít az igazságügyi kihallgatás, az orvosi vizsgálat és a kezelés számára. Izland 1998-ban hozta létre a Barnahus nevű szervezetet, amelyet a CAC modellje ihletett. A Barnahus abban különbözött a CAC modelljétől, hogy szolgáltatásait a nemzeti közjóléti rendszerbe és az igazságszolgáltatási rendszerbe integrálták. Az egyik jelentős előrelépés volt, hogy a gyermeknek a Barnahusban audiovizuálisan rögzített vallomása törvényes bizonyíték lett a bírósági eljárásokban, így a gyermeknek nem kell több hónapot vagy évet …
Tovább a műhöz
Önéletrajz - 1925. augusztus 25-án születtem Gyulán. Egyetemi tanulmányaimat az Eötvös József Collegium tagjaként a budapesti egyetemen végeztem 1943-48-ban, ugyanitt szereztem magyar-lati«, szakos tanári diplomát. 1949-1958-ban az Országos Széchényi Könyvtárban dolgoztam, 1958-8o-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetében. Az egyetemre 198o-ban, Tolnai Gábor nyugdíjba vonulásakor kerültem át és lettem tanszékvezető. Korábbi tudományos tapasztalataimat és érdeklődésemet kihasználva a tanszéken tudományos műhelyt igyekeztem alapítani, különös tekintettel arra, hogy a munkatársaknak a középkortól a 18. század végéig kell magyar irodalmat előadni. Azt hiszem, sikerült elérni, hogy minden korszaknak lett szakembere, és a hozzánk tartozó 600 évet meglehetős biztonsággal tudjuk oktatni. Külön gondot fordítottam az irodalom alapját képező filológia elsajátítására ill. elsajátíttatására, és. sikerült elérnem, hogy elég megbízható szövegkiadások jelentek meg. Megindítottam a Magyarországi Tudósok Levelezését, mely sorozatnak ebben az évben már III-IV-kötete jelenik meg /Bél Mátyás levelezése/.
Mint tanszékvezető az eddig elkezdett munkát szeretném tovább folytatni, különös tekintettel a régi magyar irodalomban általános szövegszerkesztési mód és a retorika történetének kutatására. Budapest, 1995- március 10. (Tárnai Andor)
Tovább a műhöz
A Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen tartott 1918/19. tanévet megnyitó és az egyetemi tanácsot beiktató ünnepélyes közgyűlés alkalmából, 1918. évi október hó 5.-én Dr. Polner Ödön egyetemi nyilvános tanár, az egyetemen 1918/19. tanévi rektor
- Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
- MCMXXXIII
Különgyűjtemények
A gyűjtemény a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1914-1950 közötti működésének pozsonyi, budapesti és pécsi időszakának anyagait tartalmazza.
A gyűjteményhez
Berde Károly (1891–1971) bőrgyógyász, egyetemi professzor szakmai munkássága három egyetemhez kötődik. Az első világháború alatt csapatorvosként tevékenykedett a galíciai és tiroli hadszíntéren, az itt átélt élményeket 30 naplóban örökítette meg. A háború után a szegedi egyetem bőrgyógyászati klinikáján dolgozott Poór Ferenc mellett. Ő felügyelte az új klinika építési munkálatait. Első tudományos kutatásai és dolgozatai is erre az időszakra esnek: tanulmányozta a szifilisz kezelési lehetőségeit, a fertőző gombás megbetegedéseket. 1930-tól vette át a pécsi Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának igazgatását. A klinika továbbfejlesztése mellett ekkor születnek meg főbb művei, a Magyar nép dermatológiája című népi orvoslással foglalkozó kötet, illetve tankönyve Bőr- és nemibetegségek címmel. 1940-től ismét a kolozsvári klinikán tevékenykedik, ahol kétszer is az orvostudományi kar dékánjává választják. Nevéhez fűződik a Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának újjászervezése. Gyűjteményünkben tudományos munkái, tanulmányai és könyvei mellett ismeretterjesztő előadásainak írott változata, illetve felvilágosító jellegű cikkei is helyet kaptak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár hosszú múltú fennállása alatt számos páratlan értékkel bíró alkotás született. Gyűjteményünkben megtalálhatók a két könyvtár történetében kiemelkedő szerepet betöltő kutatók, munkatársak művei, korábbi konferenciák anyagai, katalógusok, egyetemtörténeti kiadványok. Összeállításunk fő részét képezi a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtára által 1931-1954 között megjelentetett többrészes közleménysorozat, amely a könyvtár működésének bő két évtizedébe ad bepillantást az olvasónak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár termeiben rendezett A bécsi klasszikától a „Vasparipa csárdásig” – Litografált címlapok, kottaritkaságok a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának kottagyűjteményében című kiállításon bemutatott kották digitalizált változatai találhatók meg különgyűjteményünkben.Az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárát a beszerzéseken túl jelentős
magánadományok is bővítették. A kiállításban látható kották
többsége Ambrozovics Dezső és felesége, valamint a Latinovits-Horthy
család ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A gyűjtemény a könyvtár kottaállományán belül különleges
helyet foglal el a Művészeti Kar Könyvtárában. E kották az egyetem történetiségét tekintve bizonyosan
nem tartoznak a legfontosabb dokumentumok közé, ugyanakkor az egyetemi
emlékezet számára, annak művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is
gazdag színfoltjai lehetnek.
Az 525 kottából álló gyűjtemény egy különlegesen izgalmas időutazásra
hív a zenetörténet évszázadaiba: különösképp a klasszicizmusba,
romantikába, illetve a későromantikába. A kották hű képet adnak a kor
legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század végének, 20. század
elejének ízlésvilágáról. A zenetörténet ma is tisztelt nagy mesterei
mellett egy-egy műfajon belül, így olyan szerzőkkel is találkozhatunk,
akiket ma már alig, vagy egyáltalán …
A gyűjteményhez
Ebben a gyűjteményben a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által kiadott könyvek digitalizált változatai, illetve e-könyvei találhatóak, melyek írói és szerkesztői egykori és jelenlegi könyvtári dolgozók. A sokszínű témaköröket érintő tanulmányok, monográfiák és kiállításkatalógusok mellett helyet kapnak a kutatást segítő tananyagok, konferenciakötetek, valamint a könyvtár történetét és mérföldköveit bemutató művek is.Ezen az oldalon gyűjtjük össze azokat a segédleteinket is, amelyek egyetemünk oktatóinak és hallgatóinak nyújthatnak segítséget a tanuláshoz, tanításhoz és kutatáshoz.Korábbi egyetemi könyvtári rendezvények (például: Könyvtári Éjszaka a Tudásközpontban, Tudomány Ünnepe a Tudásközpontban) előadásai is megtalálhatóak a felületen videókönyvek formájában.
A gyűjteményhez