Magyar
English
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
Magyar Könyvészet
- 1890
A „Magyar Könyvészeti” 1876—1885 közötti tízéves ciklusát nem Petrik Géza, hanem Kiszlingstein Sándor könyvkereskedő — és tegyük hozzá, tudós bibliográfus— állította össze és adta ki Budapesten, 1890-ben a „Magyar Könyvkereskedők Egylete” megbízásából (CXLIII, 556 lap). Mit is írtunk egyik kiadói előszavunkban Petrik Géza bibliográfiai életművének e megszakításáról? „Petriket élete e főművének (1712—1860, 1860—1875) elkészülte után az a mellőzés érte, hogy a „Magyar Könyvészet” 1876—1885. szakaszának összeállítását másra bízták.” Ez a másik, szintén kitűnő bibliográfus Kiszlingstein Sándor volt, ugyancsak könyvkereskedő, a könyvvel való mindenfajta foglalkozás valódi tudósa és gyakorlati szakembere. 1852-ben született, 1913-ban halt meg. Komáromban, Pécsett, Budapesten és Esztergomban dolgozott mint „könyvárussegéd”, majd 1880-ban az ismert Stumpf Péter-féle esztergomi könyvkereskedést vette át. 1891-ben Budapestre költözött s Gottermayer budapesti könyvkötőnél lett üzletvezető. E szürkének tetsző életadatok mögött igen tekintélyes tudósi bibliográfiai működés rejtőzött: — a Russel Adolf münsteri könyvkiadó által megindított „Gesammt-Verlags-Katalog des deutschen Buchchandels" című, egyetemes könyvjegyzék Magyarországra vonatkozó 12. kötetét szerkesztette, a „Corvina” című magyar könyvészeti folyóiratban egymás …
Tovább a műhöz
Magyar Könyvészet
- 1892
A magyar nemzeti bibliográfia feltárja a Magyarország területén megjelent nyomtatványokat. Ezzel alapvető áttekintést nyújt a magyar életről és kultúráról. így magától értetődik fontossága és hasznossága, amelyet minden hazai és külföldi kutató vagy érdeklődő számára jelent. Ez a felismerés sarkallta azokat a bibliográfusokat, akik a múltban a magyar nemzeti bibliográfia minél teljesebb összeállításán fáradoztak és akik a jelenben hasonló munkát végeznek. Az újonnan megjelenő művek rendszeres regisztrálása, a kurrens magyar nemzeti bibliográfia, amely részben könyvkereskedői, részben könyvtárosi kezdeményezésekre tekinthet vissza, a múlt század harmincas éveitől kezdve több alkalommal és különböző módszerekkel indult meg, de általában nem volt hosszú életű. így az általuk feltárt időkörök összefüggéstelenek, ami lehetetlenné teszi a szükséges perspektivikus áttekintést. Ennek az állapotnak csak 1946-ban szakadt vége, amikortól az Országos Széchényi Könyvtár szerkesztésében a „Magyar Nemzeti Bibliográfia” (Bibliographia Hungarica) rendszeresen megjelenik. A korábban megjelent magyarországi kiadványok egyes időszakokra történő összefoglalása a retrospektív nemzeti bibliográfia. Ezek eleinte a szerzők életrajzi adataihoz kapcsolt bibliográfiai áttekintések voltak, amelyek sora David Czvittinger 1711-ben megjelent „Specimen Hungáriáé literatae” című …
Tovább a műhöz
Magyar Könyvészet
- 1891
A magyar nemzeti bibliográfia feltárja a Magyarország területén megjelent nyomtatványokat. Ezzel alapvető áttekintést nyújt a magyar életről és kultúráról. így magától értetődik fontossága és hasznossága, amelyet minden hazai és külföldi kutató vagy érdeklődő számára jelent. Ez a felismerés sarkallta azokat a bibliográfusokat, akik a múltban a magyar nemzeti bibliográfia minél teljesebb összeállításán fáradoztak és akik a jelenben hasonló munkát végeznek. Az újonnan megjelenő művek rendszeres regisztrálása, a kurrens magyar nemzeti bibliográfia, amely részben könyvkereskedői, részben könyvtárosi kezdeményezésekre tekinthet vissza, a múlt század harmincas éveitől kezdve több alkalommal és különböző módszerekkel indult meg, de általában nem volt hosszú életű. így az általuk feltárt időkörök összefüggéstelenek, ami lehetetlenné teszi a szükséges perspektivikus áttekintést. Ennek az állapotnak csak 1946-ban szakadt vége, amikortól az Országos Széchényi Könyvtár szerkesztésében a „Magyar Nemzeti Bibliográfia” (Bibliographia Hungarica) rendszeresen megjelenik. A korábban megjelent magyarországi kiadványok egyes időszakokra történő összefoglalása a retrospektív nemzeti bibliográfia. Ezek eleinte a szerzők életrajzi adataihoz kapcsolt bibliográfiai áttekintések voltak, amelyek sora David Czvittinger 1711-ben megjelent „Specimen Hungáriáé literatae” című …
Tovább a műhöz
Magyar Könyvészet
- 1888
A magyar nemzeti bibliográfia feltárja a Magyarország területén megjelent nyomtatványokat. Ezzel alapvető áttekintést nyújt a magyar életről és kultúráról. így magától értetődik fontossága és hasznossága, amelyet minden hazai és külföldi kutató vagy érdeklődő számára jelent. Ez a felismerés sarkallta azokat a bibliográfusokat, akik a múltban a magyar nemzeti bibliográfia minél teljesebb összeállításán fáradoztak és akik a jelenben hasonló munkát végeznek. Az újonnan megjelenő művek rendszeres regisztrálása, a kurrens magyar nemzeti bibliográfia, amely részben könyvkereskedői, részben könyvtárosi kezdeményezésekre tekinthet vissza, a múlt század harmincas éveitől kezdve több alkalommal és különböző módszerekkel indult meg, de általában nem volt hosszú életű. így az általuk feltárt időkörök összefüggéstelenek, ami lehetetlenné teszi a szükséges perspektivikus áttekintést. Ennek az állapotnak csak 1946-ban szakadt vége, amikortól az Országos Széchényi Könyvtár szerkesztésében a „Magyar Nemzeti Bibliográfia” (Bibliographia Hungarica) rendszeresen megjelenik. A korábban megjelent magyarországi kiadványok egyes időszakokra történő összefoglalása a retrospektív nemzeti bibliográfia. Ezek eleinte a szerzők életrajzi adataihoz kapcsolt bibliográfiai áttekintések voltak, amelyek sora David Czvittinger 1711-ben megjelent „Specimen Hungáriáé literatae” című …
Tovább a műhöz
Magyar Könyvészet
- 1888
A magyar nemzeti bibliográfia feltárja a Magyarország területén megjelent nyomtatványokat. Ezzel alapvető áttekintést nyújt a magyar életről és kultúráról. így magától értetődik fontossága és hasznossága, amelyet minden hazai és külföldi kutató vagy érdeklődő számára jelent. Ez a felismerés sarkallta azokat a bibliográfusokat, akik a múltban a magyar nemzeti bibliográfia minél teljesebb összeállításán fáradoztak és akik a jelenben hasonló munkát végeznek. Az újonnan megjelenő művek rendszeres regisztrálása, a kurrens magyar nemzeti bibliográfia, amely részben könyvkereskedői, részben könyvtárosi kezdeményezésekre tekinthet vissza, a múlt század harmincas éveitől kezdve több alkalommal és különböző módszerekkel indult meg, de általában nem volt hosszú életű. így az általuk feltárt időkörök összefüggéstelenek, ami lehetetlenné teszi a szükséges perspektivikus áttekintést. Ennek az állapotnak csak 1946-ban szakadt vége, amikortól az Országos Széchényi Könyvtár szerkesztésében a „Magyar Nemzeti Bibliográfia” (Bibliographia Hungarica) rendszeresen megjelenik. A korábban megjelent magyarországi kiadványok egyes időszakokra történő összefoglalása a retrospektív nemzeti bibliográfia. Ezek eleinte a szerzők életrajzi adataihoz kapcsolt bibliográfiai áttekintések voltak, amelyek sora David Czvittinger 1711-ben megjelent „Specimen Hungáriáé literatae” című …
Tovább a műhöz
Különgyűjtemények
A gyűjtemény a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1914-1950 közötti működésének pozsonyi, budapesti és pécsi időszakának anyagait tartalmazza.
A gyűjteményhez
Berde Károly (1891–1971) bőrgyógyász, egyetemi professzor szakmai munkássága három egyetemhez kötődik. Az első világháború alatt csapatorvosként tevékenykedett a galíciai és tiroli hadszíntéren, az itt átélt élményeket 30 naplóban örökítette meg. A háború után a szegedi egyetem bőrgyógyászati klinikáján dolgozott Poór Ferenc mellett. Ő felügyelte az új klinika építési munkálatait. Első tudományos kutatásai és dolgozatai is erre az időszakra esnek: tanulmányozta a szifilisz kezelési lehetőségeit, a fertőző gombás megbetegedéseket. 1930-tól vette át a pécsi Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának igazgatását. A klinika továbbfejlesztése mellett ekkor születnek meg főbb művei, a Magyar nép dermatológiája című népi orvoslással foglalkozó kötet, illetve tankönyve Bőr- és nemibetegségek címmel. 1940-től ismét a kolozsvári klinikán tevékenykedik, ahol kétszer is az orvostudományi kar dékánjává választják. Nevéhez fűződik a Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának újjászervezése. Gyűjteményünkben tudományos munkái, tanulmányai és könyvei mellett ismeretterjesztő előadásainak írott változata, illetve felvilágosító jellegű cikkei is helyet kaptak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár hosszú múltú fennállása alatt számos páratlan értékkel bíró alkotás született. Gyűjteményünkben megtalálhatók a két könyvtár történetében kiemelkedő szerepet betöltő kutatók, munkatársak művei, korábbi konferenciák anyagai, katalógusok, egyetemtörténeti kiadványok. Összeállításunk fő részét képezi a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtára által 1931-1954 között megjelentetett többrészes közleménysorozat, amely a könyvtár működésének bő két évtizedébe ad bepillantást az olvasónak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár termeiben rendezett A bécsi klasszikától a „Vasparipa csárdásig” – Litografált címlapok, kottaritkaságok a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának kottagyűjteményében című kiállításon bemutatott kották digitalizált változatai találhatók meg különgyűjteményünkben.Az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárát a beszerzéseken túl jelentős
magánadományok is bővítették. A kiállításban látható kották
többsége Ambrozovics Dezső és felesége, valamint a Latinovits-Horthy
család ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A gyűjtemény a könyvtár kottaállományán belül különleges
helyet foglal el a Művészeti Kar Könyvtárában. E kották az egyetem történetiségét tekintve bizonyosan
nem tartoznak a legfontosabb dokumentumok közé, ugyanakkor az egyetemi
emlékezet számára, annak művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is
gazdag színfoltjai lehetnek.
Az 525 kottából álló gyűjtemény egy különlegesen izgalmas időutazásra
hív a zenetörténet évszázadaiba: különösképp a klasszicizmusba,
romantikába, illetve a későromantikába. A kották hű képet adnak a kor
legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század végének, 20. század
elejének ízlésvilágáról. A zenetörténet ma is tisztelt nagy mesterei
mellett egy-egy műfajon belül, így olyan szerzőkkel is találkozhatunk,
akiket ma már alig, vagy egyáltalán …
A gyűjteményhez
Ebben a gyűjteményben a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által kiadott könyvek digitalizált változatai, illetve e-könyvei találhatóak, melyek írói és szerkesztői egykori és jelenlegi könyvtári dolgozók. A sokszínű témaköröket érintő tanulmányok, monográfiák és kiállításkatalógusok mellett helyet kapnak a kutatást segítő tananyagok, konferenciakötetek, valamint a könyvtár történetét és mérföldköveit bemutató művek is.Ezen az oldalon gyűjtjük össze azokat a segédleteinket is, amelyek egyetemünk oktatóinak és hallgatóinak nyújthatnak segítséget a tanuláshoz, tanításhoz és kutatáshoz.Korábbi egyetemi könyvtári rendezvények (például: Könyvtári Éjszaka a Tudásközpontban, Tudomány Ünnepe a Tudásközpontban) előadásai is megtalálhatóak a felületen videókönyvek formájában.
A gyűjteményhez