Magyar
EnglishSpecial collections
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kiadványai
Ebben a gyűjteményben a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által kiadott könyvek digitalizált változatai, illetve e-könyvei találhatóak, melyek írói és szerkesztői egykori és jelenlegi könyvtári dolgozók. A sokszínű témaköröket érintő tanulmányok, monográfiák és kiállításkatalógusok mellett helyet kapnak a kutatást segítő tananyagok, konferenciakötetek, valamint a könyvtár történetét és mérföldköveit bemutató művek is.
Ezen az oldalon gyűjtjük össze azokat a segédleteinket is, amelyek egyetemünk oktatóinak és hallgatóinak nyújthatnak segítséget a tanuláshoz, tanításhoz és kutatáshoz.
Korábbi egyetemi könyvtári rendezvények (például: Könyvtári Éjszaka a Tudásközpontban, Tudomány Ünnepe a Tudásközpontban) előadásai is megtalálhatóak a felületen videókönyvek formájában.
Items in this collection
A Pécsi Egyházmegye 2009. augusztus 23-án ünnepelte alapításának millenniumát. Az ezer esztendő alatt a püspökség mindig kiemelkedő szerepet vállalt az oktatás különböző szintjeinek fejlesztésében. Koppenbachi Vilmos püspök kezdeményezésére, valamint I. Nagy Lajos király beleegyezésével Pécsett kezdte meg működését 1367. szeptember i-jén Magyarország első egyeteme. Bár működése megszakadt és a török hódoltság idején esély sem volt az újraalapításra, a hagyomány és a gyökerek mélyen megmaradtak. A pécsi egyházmegye soha sem adta fel terveit, hogy betetőzze a felsőoktatást városában. A18. század derekától kezdődően a város és Klimo György püspök újra éleszthette egyetemalapítási szándékát, ám a kezdeményezések eredmény nélkül maradtak. 1785-ben Pécs városa ugyan befogadta falai közé az 1774-ben alapított győri királyi akadémiát, amit azután hosszas huzavona után végül, 1802-ben, tanulói kihágásokkal, és a tanárok igaz hitének hiányával megindokolva visszahelyeztek eredeti helyére. Báró Szepesy Ignác püspök 1828-ban a pécsi egyházmegye élére kerülve ismét felkarolta a felsőoktatás ügyét. A tudományok szeretetétől vezérelve, jövedelmét felajánlva, az universitas alapjainak ismételt megteremtését óhajtotta. Engedélyt csak egy kétkarú, nyilvános bölcsészeti és jogi főiskola felállítására kapott, amely végül 1833. október i-jén …
Go to the work
A Pécsi Egyetemi Könyvtár 1974-ben üli alapításának 200 éves évfordulóját. Minden évforduló jelentős az intézmények életében, ez a jubileum különösen kiemelkedik a hasonló évfordulók sorából; 1974-ben ugyanis hazánk vidéki viszonylatban első nyilvános könyvtára tartja fennállásának 200. évfordulóját. Az évforduló természetesen kötelez is: számot kell vetni a múlttal, a múlt haladó hagyományaira építve lehet és kell működnie mai intézményeinknek, de egy könyvtár sem élhet csak a múltból és csak a múltnak. A jelen társadalmi követelményei az ,,információáradat”-ban szorosan érdekelt könyvtárak számára is komoly és sok esetben újszerű funkciókat és feladatokat inspirálnak. Ezeknek megfelelni csak az a könyvtár képes, amely ápolja ugyan a múlt hagyományait, következetesen óvja és védi nemzeti értéket jelentő gyűjteményét, ismerve annak jelentőségét a magyar és az egyetemes emberi művelődés szempontjából, de ugyanakkor számol a mai követelményekkel és a múlt-jelen-jövő dialektikus egységében végzi mindennapos munkáját. A Pécsi Egyetemi Könyvtár is elsőrendű feladatának tartja a jelen és jövő könyvtári szolgálatát. Napi munkája, tervei és egész működése, kialakult
funkciorendszere e cél szolgálatában áll, mindezek mellett azonban időnként foglalkozik a múlt jelenségeivel, saját történetével, hogy ezáltal egy-egy adalékot …
Go to the work
Ambrus Attila József (szerk.): A tudományos eredmények láthatóságának növelése : Megoldások a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatás- és oktatástámogatási eszköztárából. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2021, 347-393. o.| ISBN (pdf) 978-963-429-748-2 | DOI 10.15170/EKTK-TELN-2021 | PDF letöltés: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131
Go to the work
Kötetünkben a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára által, 2001. szeptember 28-án megrendezett konferencia előadásainak írott változatát olvashatják. Konferenciánk apropója a Klimo-könyvtár régen várt szerzői betűrendes katalógusának megjelenése volt, amely nem csak a régi könyves szakma figyelmére tarthat számot, hanem más tudományterületek művelői is bizonyára haszonnal forgatják majd. Konferenciánk is ezt példázta, hiszen olyan előadókat hallgathattunk meg, akiknek szakterülete nagyon eltérő. Volt közöttük botanikus, jogász, történész, irodalomtörténész és természetesen könyvtáros is. A Klimo Könyvtár anyaga nem holt állomány tehát, széles körű tudást gyűjtött össze, amelyben a mai kutató is talál feldolgozásra váró anyagot, ötletet. Reméljük, hogy a katalógus, a konferencia és a most megjelent kötet olyan fiatal kutatokat is a Klimo-könyvtárba vezet, akik diákköri dolgozatukhoz, szakdolgozatukhoz, doktori disszertációjukhoz keresnek témát.
Go to the work
Kereken egy évtizedet átfogó oktatói és kutatói munkám eredményeként megszületett írásaim válogatott gyűjteményét tartja kezében az olvasó. A válogatásban a legkorábbi tanulmányom 1996-ból való, amikor is arra kerestem a választ, hogy a tankönyvekkel kapcsolatos felfogás módosulásának milyen történeti gyökerei vannak, miért éppen a XX. század elején, a reformpedagógia elindulásakor fogalmazódott meg élesen az akkori tankönyvekkel szemben éles kritika, előkészítve ezzel a század közepére a Nyugat-Európában megfogalmazott modern tankönyv koncepcióját. Később kutatásaimat egyrészt kitágítottam a tankönyvelmélet irányába, másrészt leszűkítettem – egy különösen jól vizsgálható tankönyvfajtára – a történelemtankönyvekre, a tankönyvekben megbúvó történelemértelmezésekre, történelemtanítási stratégiákra. Majd a rendszerváltás után, bekapcsolódva az új, kétszintű érettségi vizsgafejlesztés munkálataiba, figyelmem a történelmi tudás mérése, a tudás számonkérését biztosító követelmények kidolgozása, a történelmi tanulást feltételező és biztosító kompetenciák megfogalmazása felé fordult.
Az írások megszületésének körülményeit felvillantó rövid áttekintés után az olvasó számára már ismerős, és érthető lesz a két kötet szerkezeti felépítése. Az első kötetben két nagyobb témát jártunk körbe. A történelmi …
Go to the work
A kultúra polgári nyilvánosságának megteremtéséhez a világi és az egyházi hatalom szétválasztása, egy forradalmi hullám kellett. Ez nem jelenti azt, hogy többféle megfontolásból, a különböző, megelőző korszakokban ne történtek volna kísérletek a könyvtárakban őrzött hagyomány közös használatának megteremtésére. Már az ókori Rómában is tudunk közös használatú könyvtárakról, amelyek vagy csupán a baráti kör számára voltak elérhetőek, vagy olyanok voltak, hogy a római polgárjoggal rendelkezők is látogathatták azokat. Az ókor végére már elméleti szinten is kialakult a feleslegesen, használat, tényleges érdeklődés nélkül összegyűjtött könyvtárak bírálata (Seneca), amely bírálat az első századot követően toposszá is vált; folyamatos középkori és kora újkori recepcióról beszélhetünk. A 14. századtól kezdődően, az említett elméletet is követve, több olyan kezdeményezésről tudunk, amikor egy-egy tudós a saját könyvtárát felajánlotta a tudós közönségnek használatra, olyanról is, amikor egy-egy terület értelmiségijei közösen építenek könyvtárat, és olyanról is, amikor egy-egy mecénás család a saját gyűjteményét látogathatóvá tette azok számára, akik abban a városban laktak, ahol a könyvtár is megtalálható volt. Magyarországi példákat is tudunk mondani örvendetes módon. Ilyen volt a 24 szepesi plébánia közös könyvtára Lőcsén, …
Go to the work
Szervezők: Baranya Megyei Önkormányzat, Pécsi Tudományegyetem, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. (a Pécs2010 Menedzsmentközpont Közhasznú Nonprofit Kft. jogutódja) | A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósul meg. | A projekt európai uniós támogatása: 4 614 738 595 Ft.
Go to the work
Szentágothai János születésének 100. évfordulójára rendezett rendezvénysorozat keretében került sor 2012. október 29-30-án a Pécsi Tudományegyetemen a Teleki előadássorozat nyitórendezvényére. A rendezvénysorozat elnevezése Teleki József (1790-1855) személyét idézi, aki a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt. A nyitórendezvényen részt vettek a Teleki család tagjai is (Maximilian Teleki, Teleki Gábor, Teleki István, Teleki Júlia, Teleki Miklós, Teleki Natasa, Teleki Nicole), akik az Egyesült Államokból és Európa különböző országaiból érkeztek.
Go to the work
Gyermekprogramok, filmek, vetélkedők, a japánok életét bemutató fotókiállítás, papírsárkányok, origami, fukoshiki, írásoktatás, ételkóstolás, diavetítés, Hatha jógabemutató, hennafestés, élménybeszámolók és előadások várták a Kelet szerelmeseit a Tudásközpontban 2013. április 24-én délután 17.00 órától éjfélig.
Go to the work
Az olvasás a mentális egészségünkre is jótékonyan hat, hiszen aki olvas, az soha nincs egyedül, emellett egy jó könyv segít ellazulni. Hat perc olvasás már több mint kétharmadával képes csökkenteni a stressz-szintet, vagyis hatásosabb a zenehallgatásnál vagy a sétálásnál is. Ezeket a gondolatokat tartjuk szem előtt a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban megrendezésre kerülő 3. Könyvtári éjszakán, melynek címe „Az olvasás fél egészség.” Ezen a napon éjfélig tartunk nyitva. A vizsgákra készülő hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy a 2. szint inspiráló csendjében tanuljanak, az olvasók éjfélig vehetik igénybe a könyvtári szolgáltatásokat. A Tudásközpont egyéb tereiben vendégül látjuk a gyerekeket, a város lakosságát, a szórakozva tanulni vágyó diákokat, akik szívesen részt vesznek színes, az egészséghez kapcsolódó programjainkon. --- Tartalom: A program megnyitója -- Shaolin kung fu és thai chi bemutató, Oroszlántánc (Világi Gergely vezetésével) -- Néha csak a könyv segít (biblioterápiás gondolatok) / Gilbert Edit -- A helyes testtartás, tanulást segítő gyakorlatok (Dr. Járomi Melinda) -- Shaolin nyomó-gyúró, energetizáló jóga-masszázs (Szamos Judit és Róbert) -- Ép testben épp hogy élek / Gesztesy András -- Ökopiaci életképek -- A Hagyományos Kínai Orvoslás helye a XXI. században / Csütörtöki Krisztina -- Karrier és …
Go to the work
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont csatlakozott az MTA által meghirdetett Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz. A rendezvényen a könyvtár munkatársai bemutatták, hogy intézményük milyen eszközökkel támogatja az egyetemi oktatók, kutatók tudományos tevékenységét, publikációikat. A könyvtáros munkatársak gyakorlatorientált prezentációkban mutatták be az aktuális trendeket, lehetőségeket és a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont szolgáltatásait a fenti témában.
Go to the work
Trend - Innováció
- 2016
A Könyvtári éjszaka már negyedik alkalommal kínált rendkívüli meghosszabbított nyitvatartást és különleges eseményeket. A délután öttől éjfélig tartó programok divatra és trendekre fókuszáló részét a Ridikül Szalon beszélgetése képviselte, ahol a trendkutatótól a divatszakemberig terjedt a tudásukat megosztók kínálata. Ezt követte egy érdekfeszítő előadás, amelynek a 3D nyomtatás volt a témája. Az innovációs stand-up nevű programunkon lehetőséget biztosítottunk fiatal tehetségeknek – hallgatóknak, oktatóknak, vállalkozóknak – hogy bemutassák innovatív, továbbgondolásra érdemes ötleteiket, gondolataikat 10 percben a Tudásközpont előadótermében Este nyolctól a költészet modern, urbánus formáját képviselő Sopianae Slam Poetry alkotói adtak ízelítőt műveikből, a mit egy játékos könyvtári kvíz követett, tíztől pedig Kaptárzúgás címmel a PTE Művészeti Karának médiaművészei töltötték meg hanggal és látványelemekkel az épület méhkas formájú belső terét. Kiegészítőként piactér, könyvtártúra és a kölcsönzési határidőn túl retorzió nélkül visszavihető könyvek amnesztiája is színesítette a programot.
Go to the work
In 2017, the University of Pécs celebrated the 650th anniversary of the foundation of the medieval university. The government of Hungary has helped our university, through a privileged tender, to be able to remember this jubilee worthy. With the support of the ‘University of Pécs 650 Jubilee’ tender, we organized an international conference on 12–13 October 2017 at the impressive location of the Granary Visitor Information Centre of the Bishopric of Pécs. 21 Central and Eastern European experts from Austria, the Czech Republic, Poland, Romania, Switzerland, Slovakia, and many Hungarian university history researchers have presented their research results from the Middle Ages to the present day. This volume contains the lectures that were given there. The written material of the lectures will be published as Volume 16 of the ‘Publications of the
University Library of Pécs’ series at the end of 2017, in which 12 German and 7 English studies were given. The University Library of Pécs and Centre for Learning – as the program owners of the conference and the book volume, in close cooperation with the University of Pécs Faculty of Humanities Institute of History Department of Medieval and Early Modern History and the University of Pécs Archives – organized a successful international conference presenting the latest scientific achievements of Hungarian and European higher education history research.
This volume, which the readers hold in their hand, contains a …
Go to the work
Pécs évszázadok óta diákváros, a Dunántúl felsőoktatási és tudományos központja. A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepelte a középkori pécsi egyetem alapításának 650. évfordulóját, amelyhez egy nemzetközi egyetemtörténeti konferenciával és egy kiállítással csatlakoztunk. Közös történetünk 2000-re nyúlik vissza, amikor a többi magyarországi egyetemhez hasonlóan Pécsett is nagyszabású integráció zajlott le, amelynek eredményeként a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola fuzionált. A három jogelőd intézmény egyesülésekor azok könyvtárai is integrálódtak, ekkor alakult ki az a könyvtári hálózat, amely Pécsen kívül a szekszárdi, a kaposvári, a zalaegerszegi és a szombathelyi képzési helyeken működő könyvtárakat is magában foglalja. A 2000-ben lezajlott integráció nagy horderejű változása a mai napig érvényben lévő szervezeti rend kialakítása volt. Sok tapasztalatot szereztünk az eltérő földrajzi helyen, különböző szervezeti és munkakultúrával rendelkező könyvtári egységek azonos szakmai
(munkáltatói, informatikai, szolgáltatási) alapon történő egységesítésében. Megtapasztaltuk a könyvtári hálózat fizikai és szervezeti nagyságának bővülésével
szakmai renoménk, lobbierőnk gyarapodását, miközben sokat tanultunk egymástól. Az évek során kialakult a Központi …
Go to the work
A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár 2016 tavaszán indította el „A jövő könyvtára felé…” című szakmai önképző sorozatát. A projekt ötletgazdája és mentora Drótos László, a szervező munkatársak Bokrosné Stramszky Piroska és Dr. Steinerné Szűcs Éva, illetve 2017 őszétől Szabóné Kovács Beáta. A két könyvtárban felváltva tartott, alkalmanként 2-3 órás rendezvényen a meghívott előadó prezentációja után a résztvevők megvitatják az adott témát. Akik nem tudnak személyesen jelen lenni, azok a Szinva Net Informatikai Zrt. és a Miskolc Holding Zrt. által támogatott élő Ustream közvetítésnek, vagy pedig később a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontban készült, megvágott és archivált videofelvételeknek köszönhetően távolról is megnézhetik a webináriumokat.
Go to the work
A koronavírus (COVID-19) magyarországi megjelenése miatt az országnak azonnal át kellett állnia a tantermen kívüli digitális oktatásra. Ez a folyamatosan frissülő linkgyűjtemény azért jött létre, hogy az általános-, középiskolai pedagógusokat és tanulókat, valamint az egyetemi kutatókat, oktatókat és hallgatókat segítse tanulmányaikban. A Web of Science Group a termékeihez különböző támogató eszközöket és képzési anyagokat biztosít a magyarországi felhasználók számára. Linkgyűjteményünkben az elmúlt időszak WoS webináriumainak videófelvételei is megtekinthetők egy gyűjtőoldalon keresztül. --- Örömmel vesszük, amennyiben önnek is van olyan weboldala, amelyet tanítás/tanulás során használ és ajánlana másoknak. Segítse munkánkat azzal, hogy az ajánlott weboldal címét/linkjét elküldi nekünk és bemutatja egy-két mondatban, hogy miért érdemes használnia azt a felhasználóknak. Ne felejtse el megírni azt is, hogy gyűjteményünk melyik menüpontja alá szánja az ajánlott oldalt! Mi azt a következő frissítéskor betesszük a gyűjteménybe.
Go to the work
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya a 2018/2019-es időszaki kiállítását a Kis- és Aprónyomtatványtár bemutatásának szentelte. A téma az osztályon folyó feldolgozó munka során merült fel, aktualitását a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója, valamint a gyűjtemény digitális adatbázisként való népszerűsítése adja. A Kis- és Aprónyomtatványtár részét képezi Kelemen József pécsi nagyprépost, kanonok (1790–1868) három gyűjteményes kötete. A gyűjtemény kialakításáról nem állnak rendelkezésünkre információk, de tematikája tükrözheti Kelemen József személyes érdeklődését.
A széles körű műveltséggel rendelkező pécsi nagyprépost tevékenyen hozzájárult a Szepesy-féle bibliafordításhoz, 1833 és 1838 között a pécsi líceum aligazgatója volt, az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlésen a káptalan követeként vett részt. Naplójában rögzítette az 1848/49es pécsi eseményeket, amely jelentős forrásértékkel bír a téma kutatói számára. A kis- és aprónyomtatvány elvnevezés gyűjtőfogalmat takar. A könyvtári terminológia szerint a kisnyomtatvány terjedelmében 4 ívet meg nem haladó füzetes kiadványt jelent, míg az aprónyomtatvány fogalma az egyleveles nyomtatványokra vonatkozik. A dokumentumok
elektronikusan is kereshetők a Corvina-rendszer felületén, és a könyvtár új digitális tartalomszolgáltató rendszerén, a …
Go to the work
A tananyag a formális publikációs szinteken történő változásokat veszi górcső alá. A bevezető leckében foglalkozunk a folyóirat-kiadás kezdeteivel és a tudományos közösségek életében betöltött szerepével. Áttekintjük a folyóiratkrízis kialakulásának okait és azokat az igényeket, amelyek előidézték az Open Access Mozgalom irányelveinek megfogalmazódását. Ezt követően bemutatjuk az Open Access Mozgalom törekvéseit, a legfontosabb szereplőket, kezdeményezéseket és dokumentumokat, továbbá részletesen foglalkozunk a tudományos publikálásra gyakorolt hatásaival is. A folytatásban a publikálásban csapdát jelentő predátor kezdeményezések típusait és jellemzőit, valamint a szélhámosok ellen alkalmazható jó gyakorlatokat ismertetjük. Végül igyekszünk összegyűjteni a tudományos lektorálás általános jellemzőit, típusait, valamint a működésével szemben megfogalmazott kritikákat. A leckékben jelentős szerepet kap a témakörökhöz kapcsolódó fogalmak részletes definiálása. A hallgató a tananyag feldolgozásával új kontextusba helyezheti a tudományos publikálás egészét.
Go to the work
Az első nyilvánosan elérhető változatával 2001-ben jelentkező Open Journal Systems, az épp születőben lévő Open Access mozgalom szellemiségével összhangban, a tudományos folyóiratok online elérhetővé tételét előmozdítandó fogott platformja kiépítésébe. A nyílt forráskódú, ingyenesen használatba vehető, tudományos, lektorált folyóiratok online kezelésére és közzétételére kifejlesztett folyóirat menedzselő és publikáló rendszerüket használó tudományos folyóiratok száma mára megközelíti a tízezret, népszerűségük pedig töretlennek látszik. A tananyag első, bevezető, elméleti jellegű leckéje arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható ez a sikeresség; hogyan változott az évek során az OJS annak érdekében, hogy közkedveltségét növelni tudja; egyáltalán milyen kritériumokat fogalmaz meg a jelenlegi tudományos közeg egy tudományos folyóirat-platformmal szemben. Az összeállításból kiderül az is, hogy miképpen néz ki a szerkesztőségi munkafolyamat az OJS-en belül; végezetül arra is kitérek a világszerte megfigyelhető trendeket alapul véve, hogy a felsőoktatási könyvtárak mivel járulhatnak hozzá egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez. A tananyag elsődleges célcsoportját azok a folyóirat menedzserek és szerkesztők képezik, akik miután részt vettek a könyvtári bemutatón, illetve áttanulmányozták az első, kontextusteremtő elméleti jellegű leckét, …
Go to the work
Az egyetemi tanulmányok során számtalanszor van szükség információra, a megfelelő szakirodalom megtalálása azonban sokszor nem egyszerű feladat. A Google által biztosított keresési lehetőségek nem adnak támpontot akkor, ha több millió találat között kell eligazodni. Hogyan találhatok ellenőrzött forrásból származó információt? Hogyan tudom kiszűrni a legfrissebb, számomra legfontosabb ismereteket? Hogyan érhetem el a publikáció teljes szövegét? Ezek mind olyan kérdések, amelyekhez az adatbázisok ismerete adja meg a kulcsot. A kurzus három jelentős adatbázis használatát mutatja be. A bevezető leckében tisztázásra kerül az adatbázis fogalma, hogy eloszlassa magától a szótól való esetleges idegenkedést és rávezessen igazi jelentésére és jelentőségére. Ezt követően megismertet az információforrásokkal, erősíti a bennük való keresés hatékonyságát, fejleszti a kapott eredmények értékelésének képességét. Miközben feltárja az egyedi funkcióikat, rávilágít az egyező pontjaikra is, így a leírások egyúttal egy mintát is adnak az adatbázisokban való kereséshez. Ennek köszönhetően nemcsak a tananyag keretein belül bemutatott szolgáltatásokat lesznek képesek használni a kurzust elvégzők, hanem egy általánosan hasznosítható tudás birtokába jutnak, aminek segítségével más adatbázisok működési mechanizmusát is érteni fogják. A tananyag felépítésénél fogva …
Go to the work
A tananyag segítséget nyújt a társadalom- és humántudományok információforrásaival most ismerkedő hallgatóknak. Ezt két fő rész biztosítja: elsőként a – társadalom- és humántudományok területén – multidiszciplinárisnak tekinthető adatbázisok bemutatása, majd a második egységben az adott tudományterületek információforrásairól szóló bevezető tájékoztatás. A multidiszciplináris adatbázisok közül a ProQuest, a JStor, a CEEOL és az Arcanum keresőfelületének használatát sajátíthatja el a hallgató. Az egyes adatbázisokban példákon keresztül is megismerhetik a szakirodalmi gyűjtés folyamatának lépéseit. A tananyag második egysége a pedagógia és neveléstudomány, a szociológia, a történelemtudomány, az irodalomtudomány és a pszichológia információforrásait mutatja be. Ezt azonos tematikai bontásban követhetik nyomon előbb a hazai folyóiratok, majd a külföldi folyóiratokból egy rövid válogatás bemutatásán keresztül. A tananyagot az adott szakterületen fontos adatbázisok, könyvtári katalógusok vagy egyéb speciális információforrások használatának bemutatása zárja.
Go to the work
A most megjelent kötet írásai nem csupán tematikájukban tartoznak össze, hanem összekapcsolja őket, hogy a szerzők mindannyian a Pécsi Tudományegyetemhez kötődnek, ezen belül a hét szerző közül hatan a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontjának munkatársai, egy kolléganő pedig az egyetem professzora. Talán a témaválasztások is determinálták, hogy csaknem valamennyi szerző fiatal, többüknek ezek a nyilvánosság előtt megjelenő első publikációs szárnypróbálgatásai. Ám kezdő könyvtárosoknak nem mondhatók. Mindannyian elegendő ideje dolgoznak már ahhoz azokon a területeken, amelyek megismertetése és népszerűsítése érdekében klaviatúra mellé ültek, hogy az évek alatt megszerzett elsősorban gyakorlati és részben elméleti ismereteiket másokkal is megosszák. E célnak megfelelően a tomus írásai erősen gyakorlati jellegűek és az egyetemi oktatást szolgálják, de eredményesen használhatók az intézményes oktatáson kívüli edukációban, a felnőttképzésben, továbbképzésben is. A könyv fejezeteinek belső szerkezetét ennek megfelelően és a feldolgozott témák adottságaitól függően egységes struktúrájúvá alakították. A fejezetek – tartalmuktól függően – többféle segítő, bevezető részt tartalmaznak: bevezetés a tananyaghoz, a megszerezhető kompetenciák definiálása, a tananyag elsajátításához szükséges eszközök és egyéb feltételek …
Go to the work
Bevezetés az ingyenes online felületekkel és szoftverekkel támogatott videó-előadás készítésébe
- Ambrus Attila József
- 2021
A tananyag az alábbi kötetben jelent meg: Ambrus Attila József (szerk.): A tudományos eredmények láthatóságának növelése : Megoldások a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatás- és oktatástámogatási eszköztárából. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2021, 347-393. o.| ISBN (pdf) 978-963-429-748-2 | DOI 10.15170/EKTK-TELN-2021 | https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131 --- A kurzus tematikai modulokból épül fel, amelyben lépésről lépésre kerül bemutatásra egy példafeladaton keresztül, hogy hogyan lehet egy ilyen szerkesztett videós előadást megtartani képekkel, filmbetétekkel, hangalámondással és aláfestő zenével kísérve. A tananyagban szövegek, képek és oktatóvideók szerepelnek, melyeknek az elkészítése és szerkesztése is a feladatok között szerepel. A kurzus végén megtekinthető az elkészült példafeladat is, be- és kikapcsolható magyar feliratozással (a különböző fogyatékkal élő felhasználók webhasználatának segítésére). A tananyag azoknak a felhasználóknak nyújthat segítséget, akik alap- vagy középfokú számítógépes ismeretekkel rendelkeznek, és önállóan szeretnének videós tartalmakat készíteni, különböző ismeretanyagokat videó formájában átadni a közönségüknek. A tananyag készítője nem kívánt mélyebben elmerülni az ingyenes online felületek és/vagy a szabadon letölthető szerkesztőprogramok ismertetésében, …
Go to the work
The Klimo Library, founded by Bishop György Klimo in 1774, is part of the History Collection Department at the University Library of Pécs and Centre of Learning. The temporary exhibition located here presents material related to Great Britain. It offers a glimpse into the general, ecclesiastical, political and military history, the geography, the literature, popular culture, and even cuisine of the British Isles. The maps, books, and newspapers on display come from the collections of the University Library of Pécs and from private collections. They tell an intricate story not only about „those British” but about „these Hungarians” as well. The items in the collection contribute to the larger image of Great Britain that intellectuals in Hungary created in the course of three centuries. Although the exhibition includes more recent, twentieth-century items, the bulk of the printed matter exhibited in the showcases was acquired during the eighteenth and nineteenth centuries. It was during this period that Britain became a relevant model for Hungarians in their aspirations for national, political, economic and cultural modernization. „Anglomania,” the heightened interest in English culture that swept across Europe beginning with the eighteenth century, was an important cultural phenomenon in Hungary as well. Writers developed an interest in the English novel: Fanni hagyományai [The Lagacy of Fanni, 1794] by József Kármán was inspired by Samuel …
Go to the work
Néhány éve még mosolyogtunk azon, aki a balneológiáról azt hitte: bálnatenyésztéssel foglalkozik, és – tengerünk nem lévén – mint a hazánkban művelt egyik fölösleges tudományt állították pellengérre. Ma már talán átlagos képzettségű honfitársaink többsége is tisztában van a szó jelentésével. Vannak ma már a szakmán kívül is, akiknek mond valamit Zsigmondy Vilmos, Than Károly vagy Pávai-Vajna Ferenc, Moll Károly, a Schulhof testvérek neve. Fontos is ezt tudatosítani, hiszen nekünk van a világon másodikként megalakult tudományos társaságunk ezen a területen. Idén 125 éves ugyanis a Magyar Balneológiai Egyesület, mely megalakulásakor 1891-ben még a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesülete nevet viselte. A történelmi Magyarország, mint tudjuk, egy teljes földrajzi egységet, az egész Kárpát-medencét foglalta magába. E földrajzi egység pedig geológiailag a Pannon-medencét jelöli, melynek ismert egy érdekes anomáliája: itt jelentősen vékonyabb a földkéreg. Ennek köszönhetjük azt, hogy termál- és ásványvizekben oly gazdagok vagyunk: csak a mai Magyarország területén 1300 hévízkutat tartunk nyilván. (Összehasonlításként: a hatszor nagyobb Franciaországban 1200-at.) Ennél még több van a teljes Kárpát-medencében, hiszen politikai határokat a geológia és a hidrológia, vagyis a természet nem ismer. Ezen a vidéken a fürdőkultúra egészen a római korig …
Go to the work
A pécsi püspöki könyvtárat Klimo György püspök (1710-1777) alakította korának egyik jelentős tudományos gyűjteményévé. Klimo György 1751-ben Mária Terézia szándékából került a pécsi egyházmegye élére. Tevékenysége az egyház tekintélyének, kulturális hatásának növelését szolgálta. 1754-ben megszerezte az érseki pallium előjogát. Új plébániákat szervezett, templomokat építtetett, bővítette a papi szemináriumot és szándékában állt Nagy Lajos király 1367-beli alapításának példáját követve egyetemet létrehozni Pécsett. Ehhez megteremtette a feltételeket azzal, hogy papírmalmot és nyomdát létesített, valamint olyan jól képzett, tudományos felkészültséggel bíró papokat hívott meg az egyházmegyébe, akik alkalmasak lettek volna az egyetemi professzori feladatok ellátására. Közülük kiemelkedő szerepe volt Szalágyi Istvánnak és Koller Józsefnek, akik könyvtárosként a gyűjtemény gyarapítását, rendezését és katalogizálását végezték, emellett a püspök támogatásával kutatták és megírták az egyházmegye történetét.
A most megjelenő kötetek csak a könyvek leírásait tartalmazzák, szerzői betűrendben, a bibliográfiai hivatkozás után feltüntetve a tulajdonosi bejegyzéseket, majd a jelzeteket. A tervezett következő kötetben adjuk közre külön egységként a folyóiratok, a kéziratok és Kelemen József kanonok aprónyomtatvány-gyűjteménye katalógusát …
Go to the work
A pécsi püspöki könyvtár történetét feldolgozó monográfia szerzője, Schmelczer-Pohánka Éva a Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztályának vezetője, aki kutatási eredményeit az elmúlt, csaknem tíz évben több plénum előtt is bemutatta, számos publikációja jelent meg a könyvgyűjtemény működésének helytörténeti, kultúrtörténeti, egyháztörténeti és egyetemtörténeti vonatkozásairól. A Klimo Könyvtár gazdag történetét népszerűsíti oktatói tevékenysége is a pécsi egyetem magyar és történelem szakos, valamint neveléstudományi doktorandusz-hallgatói számára. A szerző sokoldalú, közel egy évtizede folyó kutató tevékenységének, valamint gazdag és szorgalmas könyvtárosi munkájának összegzését tartalmazza a „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (...) Egyik fény gyújtja a következőt.” A pécsi püspöki könyvtár története (1774-1945) című könyvtártörténeti monográfia. A kötet megjelenésével nagyszabású forrásfeltáró munka fejeződött be, amely mind a könyvtár, mind az egyetem számára hiánypótló, hiszen az új eredmények tükrében elsőként nyújt átfogó képet az egyetemi bibliotéka elődjének csaknem két évszázados históriájáról. Ajánlom tehát a Tisztelt Olvasó figyelmébe a jelen munkát, amelyből betekintést nyerhetünk Pécs kultúrtörténetének 18-20. századi …
Go to the work
Irány észak!
- 2015
A hajdani Pécsi Püspöki Könyvtár sokszínű állománya kiváló alkalmat ad különböző tematikájú tárlatok összeállítására. Az ötlet, hogy 2014-ben milyen kiállítással örvendeztessük meg a kedves érdeklődőket, több jubileum apropóján született. A skandináv térség politikai történetét tanulmányozva számos évfordulóra bukkantunk. Dánia új államformája 1849-ben alkotmányos monarchia lett, Izland 70 éve kiáltotta ki a köztársaságot, Norvégia pedig 1814ben fogalmazta meg új alkotmányát. A Pécsi Magyar–Finn Társaság megalakulása is éppen 40 évvel ezelőtt történt. Az észak-svédországi Umea városát 2014-ben – csakúgy, mint a 2010-es évben Pécset – Európa Kulturális Fővárosává választották. Mindezen évfordulók, és az a tény, hogy a Klimo Könyvtár állományából ilyen tematikájú tárlat még nem készült, adták az ötletet egy skandináv témájú kiállítás összeállítására. 2014. április 29-én, kedden délután került sor az Irány Észak! Skandinávia kiállítás a Klimo Könyvtárban című tárlat megnyitójára. Komlósi László rektorhelyettes és Fischerné Dárdai Ágnes főigazgató köszöntője után Szilágyi Mariann könyvtáros foglalta össze a vitrinek tartalmát, majd Miszler Tamás, a PTE Tóth József Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Szakkönyvtár igazgatója, a kiállítás szakmai kurátora beszélt néhány egyedi kiadványról. A …
Go to the work
A hajdani pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György püspök (1751–1777). A könyvgyűjteményt a könyvtártörténet-írás ma Magyarország első nagy nyilvános bibliotékájaként tartja számon. Eredeti, ötablakos épülete az 1770-es évekre épült fel a püspöki palota és a délnyugati torony közötti üres telken, kizárólag könyvtári célokra. A toronyban Klimo egy csillagvizsgáló és földmérő eszközökkel berendezett gyakorlati kutatásokra alkalmas helyet (Matematikai torony) is berendeztetett. A bibliotéka alapításának egyik fő célja az volt, hogy az újraalapítandó egyetemnek szakirodalmi és forrásanyag-igényét kielégítse, ekképpen megtalálhatók volt benne a vallástudomány mellett a jog-, az orvos, a bölcsészet- és a természettudományok korabeli és korábbi keltezésű nyomtatványai és kéziratai. A nyilvános könyvtár állománya az alapító idejében 8000–8500 kötetet foglalt magában. A könyvgyűjtemény mellett a püspök támogatta a Pécsett letelepedni kívánó Engel János József nyomdászt, valamint átvette az 1760-ban alapított káptalani papírmalom fenntartását. Klimo püspök legnagyobb érdeme, hogy származása (Nyitra megyei jobbágycsalád) és neves felsőfokú intézményekben való tanulmányok meglétének hiánya ellenére hihetetlen tudományos rálátással, időt és pénzt nem kímélve hozta létre könyvgyűjteményét. Kiterjedt hazai és európai …
Go to the work
Kik azok a britek?
- 2015
A Pécsi Tudományegyetem Történeti Gyűjtemények Osztályának munkatársai az Egyetemi Könyvtár, valamint magángyűjtők anyagaiból állították össze azt az időszaki kiállítást, amely Nagy-Britannia földrajzának, általános történelmének, egyház-, politika- és hadtörténetének, természettudományának, irodalmának, tömegkultúrájának, sőt gasztronómiájának világába nyújt betekintést. A közszemlére tett térképek, könyvek, folyóiratok nemcsak a britekről, rólunk is sokat elárulnak: a Klimo György által létrehozott, majd az őt követő pécsi püspökök által gyarapított gyűjtemény darabjai annak a képnek egy jellegzetes részletét rajzolják ki, amelyet több évszázad magyarországi értelmisége Nagy-Britanniáról kialakított. A kiállítás szép számban tartalmaz 20. századi anyagot, a vitrinekben mégis a 18. és 19. századi nyomtatványok vannak túlsúlyban. Hazánkban ekkor figyeltek fel a brit kultúra jelentőségére és azokra az eszményekre, amelyek a magyar nemzeti, politikai, gazdasági és kulturális élet színterein követendő példát nyújtottak. A 18. századi Európa kulturális divatja, az „anglománia” hatására Nagy-Britannia a magyarországi modernizáció egyik legfőbb ihletője lett. A magyar írók felfigyeltek az angol regényre: Kármán József Fanni hagyományai című levélregénye Samuel Richardson Pamelájának hatását őrzi. Kazinczy Ferencet elbűvölték az angol …
Go to the work
Napjainkra már hagyománnyá vált, hogy a Klimo Könyvtár tematikus kiállításokkal kapcsolódik az országos rendezvényekhez. A Szent Márton tiszteletére szervezett emlékév keretében, születésének 1700 éves évfordulója alkalmából láthatunk válogatást a könyvtár gyűjteményéből. Szent Márton hitvalló püspök, Magyarország patrónusa, Franciaország nemzeti szentje, Európa társvédőszentje. A Római Birodalom területén a pannoniai Savariában (Szombathelyen) született 316/17 körül. Gallia tartományban, Candes-ban halt meg és Tours-ban temették el 397-ben. Tevékenységének híre szülőföldjéről átívelte a korabeli Itáliát, és a Római Birodalom provinciáit egyaránt. Életéről könyvtárnyi irodalom szól. Hiteles életrajzát tanítványa, Sulpicius Severus Szent Márton életében írta és halála után tette közzé. A Római Birodalom történetében alapvető változást hozott 313-ban a milánói ediktum. Nagy Konstantin és Licinius társcsászárok ennek jegyében biztosították a keresztények szabad vallásgyakorlatát és egyúttal a polgárjogokat, lehetővé téve a katolikus egyház terjeszkedését. Így sok küzdelem és véráldozat után, néhány évtized múlva a kereszténység államvallássá lett. Az egyház építése a korabeli társadalmi körülmények között így sem volt gondoktól mentes. Ennek példája Márton élete. Szülei pogányok voltak - atyja a császári hadseregben …
Go to the work
A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kollektívája azt a célt tűzte ki 2014 tavaszán, hogy elindul a Minősített Könyvtár cím elnyeréséhez vezető úton. A kezdeményezés Szellőné Fábián Mária általános főigazgató-helyettes érdeme, aki minőségügyi szakértőként már az elmúlt években is sokat tett azért, hogy könyvtárunk a minőség kritériumainak megfeleljen. Az ötletet, a szándék felvetését hamarosan vezetői döntés követte, majd szándékunkat megismerve a rektori vezetés is támogatta azt. A minőség iránti elkötelezettségünk köztudottá lett egyetemi berkekben, amely legitimálta terveinket, és megerősítette elkötelezettségünket. Minőségügyi törekvéseinket az egyetemi közvélemény úgy tekintette, mint a könyvtár „akkreditációjának” egy fontos lépését, hiszen a kutatóegyetemi státusz fenntartásához, a szakok, a karok, az egyetem akkreditációjához a könyvtár szakirodalmi kapacitásával és professzionális szolgáltatásaival tud hozzájárulni. Nagy motivációt jelent számunkra az is, hogy a Minősített Könyvtár cím elnyerését úgy tekintjük, hogy ezzel méltó módon járulunk hozzá a 650 éves jubileumát 2017-ben ünneplő egyetem nagyszabású terveihez. Minden pályázati szándékot meg kell, hogy előzzön annak átgondolása, vajon alkalmasak vagyunk-e a cím elnyerésére? Felkészültek vagyunk-e? Van-e elegendő erőnk, kitartásunk, …
Go to the work
F. Dárdai Ágnes professzor asszony, a Pécsi Egyetemi Könyvtár főigazgatója 2014. július 29-én ünnepelte 60. születésnapját. Élete e jelentős állomásán a történettudomány és a neveléstudomány kutatótói, oktatói, könyvtárosok, kollégák, valamint egykori és jelenlegi tanítványai köszöntik. Anyaintézménye, a Pécsi Egyetemi Könyvtár számára külön öröm és megtiszteltetés, hogy a könyvtár az általa indított kiadványsorozatának 12. köteteként megjelenő születésnapi kötettel köszöntheti a főigazgatót, a kiváló kutató professzort, az elkötelezett könyvtárost, akinek vezetésével és a vele való közös munka révén a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára mára a hazai felsőoktatási könyvtári szolgáltató rendszer élvonalába került. F. Dárdai Ágnes 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem-német szakán. Tanulmányai befejezése után a szegedi egyetem Központi Könyvtárában kezdett dolgozni, majd Karácsonyi Béla könyvtárigazgató ösztönzésére végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár szakát. 1980 és 1983 között ösztöndíjas gyakornokként a JATE Középkori Egyetemes Történeti Tanszékére került, ahol megvédte Közgondolkodás és reformáció a 16. századi Németországban, korabeli közmondások és röplapok tükrében című egyetemi doktori disszertációját (1983). 1983–1987 között a szegedi egyetem Ságvári Endre …
Go to the work
A Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény az elmúlt években több jeles professzor hagyatékával gazdagodott. Egy kamaratárlat keretében mutatta be a kiállítás Berde Károly (1891–1971), Berde Botond (1919–2014), id. Reuter Camillo (1874–1954), ifj. Reuter Camillo (1920–1987) és Grastyán Endre (1924–1988) személyes tárgyait, dokumentumait, kéziratait. Berde Károly és Berde Botond hagyatékából Szentesi András és családja ajándékaként, id. és ifj. Reuter Camillo hagyatéka a Reuter család jóvoltából, Grastyán Endre anyaga pedig Mátrai Miklós ajándékaként került a pécsi egyetemi gyűjteménybe.
Go to the work
A pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította és tette nyilvánossá Klimo György püspök. A könyvgyűjtemény Magyarország első nagy nyilvános könyvtára volt. Az alapító püspök célja, hogy újraalapítsa a pécsi egyetemet, nem valósult meg, azonban létrehozott egy olyan tudományos könyvtárat, amelyben a vallástudomány mellett a jog-, orvos-, bölcsészet- és természettudomány korábbi és korabeli szakirodalma és kéziratos forrásai is helyet kaptak. Klimo püspök álma az egyetemi könyvtárrá válásról csak 1923-ban az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével vált valóra, mikor Zichy Gyula püspök örökös használatra átengedte a könyvtárat az egyetem hallgatói és tanárai számára. A 2014-es évforduló kapcsán a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Pécsi Egyházmegye közös programsorozattal ünnepelte a könyvtár 240 éves fennállásának jubileumát. A hajdani püspöki bibliotéka Arany- és Szepesy-termében egy 26 vitrines, enteriőr kiállítás került megrendezésre, „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból címmel. A rendkívül színes tárlat átadására 2014. május 22-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottságának Pécsre kihelyezett, tavaszi ülésének keretében. A kiállításban a könyvtár ritkán látott …
Go to the work
„…használd ezt a könyvtárat … a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Ezt a mottót választottuk akkor, amikor elhatároztuk, hogy „Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban” címmel tudományos konferenciát szervezünk 2006 szeptemberében. Konferenciánk nem volt előzmény nélküli, hiszen 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először szerveztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői – jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok – találnak kutatásra érdemes témát a Klimogyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó témát. Az öt évvel későbbi, a jelen kötet alapjául szolgáló konferenciát is a fentiek szellemében szerveztük, kiegészítve azonban újabb szempontokkal. Az egyik, hogy e kötet 2007-es megjelentetésével méltó módon emlékezünk a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára, akinek könyvtáralapító történelmi érdemei vitathatatlanok. Klimo püspök a kezdeti lépéseket iniciálta, amikor tudatos könyvtárszervező munkával, és tervszerű, nagyvonalú …
Go to the work
Fekete Rita tudományos igényű megközelítéssel, nagy hozzáértéssel és kiváló érzékkel állította össze, Változások és lehetőségek a tudományos publikálásban: a tudományos folyóirat-kiadás tendenciái címmel. A szellemes illusztrációk, karikatúrák szövegközi elhelyezése színesebbé, szemléletesebbé teszi ennek a rendkívül összetett és bonyolult, gyakran ellentmondásos, krízis folyamatnak a bemutatását és a tudományos életre gyakorolt hatását. Mindezeken túl a szerző áttekintést ad azokról a tudományos közélet és a könyvtárosok közreműködésével létrejövő új kezdeményezésekről, amelyek napjaink folyóirat-kiadásának ellentmondásait szándékoznak csökkenteni, mint például az Open Acces mozgalom, a repozitóriumok létrejötte, a kiadók helyzetükkel való visszaélésével szemben szervezett előfizetői bojkottok. A közleményben részletesen olvashatunk a mind a tudományos, mind pedig a könyvtáros közéletben rendre éles vitát kiváltó szakmai lektorálás kérdéseinek, anomáliáinak okairól, tüneteiről, lehetséges megoldásairól.
Go to the work
A szerző által összeállított fejezet arra vállalkozik, hogy egyrészről bemutassa folyóirat-kiadás teljes menedzselését támogató szoftver létrejöttét, előrehaladását, közismertségének növekedését, célszerűségének okait, másrészről pedig, hogy elsajátíttassa a folyóirat-kiadásban érdekeltekkel annak használatát. Az OJS létrejötte annak a folyamatnak az eredménye, amely a tudományos kommunikáció legfőbb csatornájának, a szakmai folyóiratok kiadásának modellváltását indukálta és kísérte. A folyóirat-kiadás korábbi sémájának mennyiségi és minőségi átalakulását az információs-kommunikációs technológia terjedésében, a tudomány fejlődési folyamataiban, valamint az azok nyomán megjelenő publikációs dömping és verseny egyre erősebb érvényesülésében kell keresnünk. Ezek a jelenségek oda vezettek, hogy a folyóiratoknak, azokon belül is a nemzetközi minősítéssel rendelkezőknek mind nagyobb szerep jutott, ám nem csupán a tudományos kommunikációban, hanem a kutatók és az intézmények tudományos minősítésében is. Fontos szempontként jegyezzük meg, hogy szaklapok rangsorának direktívaként használatos presztízsnövekedése nem csupán a tudósok és az intézmények rangsorában játszik döntő szerepet, hanem az egyén karrierjében és az ezzel szorosan összefüggő egzisztenciális boldogulásában, valamint a nemzetközi ismertség, a kutatási programok …
Go to the work
A szerző munkája, amint azt a cím is tanúsítja, a folyóiratok kérdéskörével foglalkozik. A feldolgozás közvetlenül -gyakorlati szempontokat érvényesít és a felhasználók munkáját a visszakeresés, a releváns szakirodalom összegyűjtésének szempontjai mentén támogatja. Nevezetesen azt, hogy miként lehet a leghatékonyabban kinyerni azoknak a releváns, folyóiratokban megjelent közlemények bibliográfiai tételeit, metaadatait, gyakran teljes szövegeit, amelyekre kutatói munkánk során szükség van. Amint a címben is olvashatjuk, ez a munka önmagában nem dolgozhat fel minden olyan szakirodalmi és egyéb információs forrást, amelyek a szaklapok részletező feltárását végzik. Csak azokkal az adatbázisokkal foglalkozik, amik átfogóan – a könyvtáros szakma ezeket multidiszciplínáris vagy általános gyűjtőkörű adatbázisoknak nevezi –, és nem egy-egy diszciplínára, részterületre vagy szakterületre fókuszálva jelentenek a használók számára megbízható, pontos és hiteles szakirodalmi keresési kiindulópontot. A feldolgozás részletesen a ScienceDirect, a SpringerLink, valamint a Web of Science folyóirat-állományának tartalmi, gyűjtőköri ismertetését, keresési metódusait, lehetőségeit veszi számba, kitérve olyan gyakorlatias kérdésekre is, mint például miként érhető el az adatbázis, miként juthatunk a teljes szövegekhez, miként lehet különböző formátumokban hivatkozásokat …
Go to the work
A szerző által jegyzett munka szakirodalmi adatbázisokkal foglalkozik, ám a megközelítés módját ebben az esetben nem a kiadványtípus jelenti, hanem a társadalom- és a humán tudományi területek, azokon belül pedig az egyes tudományágak. A szerző nem vállalkozhatott a két tudományterület valamennyi ága forrásanyagának teljes feltárására; ez meghaladná a mű átláthatósági kritériumait. Ezért szelektáltan mutatja be azokat a nemzetközi és nemzeti gyűjteményű, szolgáltatási rendszerű szakirodalmi adatbázisokat, amelyeknek elsődleges gyűjtőkörét a társadalom- és a humán tudományok, illetve az általa kijelölt diszciplínák jelentik. A szelekciós szempontokat az is befolyásolta, hogy a különböző tudományágak szakirodalmának, információs forrás-rendszerének adatbázisbeli feltártsága nagyon eltérő szinteket, teljességet mutat, továbbá az is, hogy a kiadvány elsődleges célközönsége számára mely adatbázisok érhetők el, melyekhez rendelkezik hozzáféréssel. E szempontok mentén az írás első részében a humán- és a társadalomtudományok teljességére fókuszáló adatbázisokkal foglalkozik: ProQuest Central szolgáltatás társadalom- és humántudományi kollekcióival; a JStor, elsősorban a felsőoktatási intézmények könyvtáraira fókuszáló gyűjteményével. Ezt követően egy – mind a használat, mind a gyűjtemény gyarapítása szempontjából idehaza meglehetősen …
Go to the work
A szerző munkája olyan témával foglalkozik, amely az egyetemi és a szakkönyvtári rendszer számára új feladatokat jelent, és amely a kutatókban is leginkább tudatosult könyvtárosi tevékenységet, a kutatást közvetlenül is támogató szakmai munkát jelent. A Magyar Tudományos Művek Tára immáron tizenhárom éve (2009-) van velünk, 2017-ben megélt egy verzióváltást, ám ennek ellenére kijelenthetjük, hogy az egységes, országos, közös és közhiteles hazai publikációs és citációs rendszer hatásának, eredményeinek, adatainak, hasznosságának bemutatása – jelentőségéhez mérten – meglehetősen alulreprezentált a szakirodalomban. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a szerző vállalkozott az MTMT történetének, intézményeinek, szervezeti felépítésének, az irányító és a szakmai tanácsadó, valamint az adatbázis fejlesztésével, gondozásával foglalkozó szakbizottságoknak a bemutatására. A központi testületeken túl részletesen olvashatunk a résztvevő intézményeknél szerveződő, az operatív munkákat végző szereplők munkájáról, hierarchia rendszeréről és a ranglista különböző szintjeihez rendelt jogosultságokról, feladatokról. A fejezet végén az MTMT belső világában meghonosodott és mára már a tudományos közéletben is elterjedt fogalommagyarázatot találunk, ami megkönnyíti a teljes anyag értelmezhetőségét.
Go to the work
Jelen tananyag célja, hogy bevezesse az olvasót a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközponton (a továbbiakban: PTE EKTK) keresztül az egyetemi polgárság részére szolgáltatott tudományos adatbázisok világába. A tananyag bemutatja az elektronikus szakirodalmak elsődleges szolgáltatási felületeinek használatát és felhasználósegítő lehetőségeit, így bemutatásra kerülnek az adatbázisok és e-könyv csomagok felületei, továbbá az online információforrások távoli elérési lehetőségei is. Érintjük továbbá az összevont metakeresőn és az online könyvtári katalóguson keresztül a főbb keresési trükköket is, így átfogóan mutatjuk be a könyvtár által kínált lehetőségeket. | Tematika: Az adatbázisokról általában - (1) Az egyetemi könyvtár honlapján elérhető információforrások bemutatása (előfizetett és ingyenesen elérhető adatbázisok, e-könyvek); (2) Compass; (3) Távoli elérés; (4) Általános keresési stratégiák és módszerek bemutatása az online könyvtári katalóguson (WebPac) és az EDS rendszeren keresztül.
Go to the work
A tananyag elsajátítása és a leckék elvégzése révén jártasság szerezhető a katalógushasználat, a keresési stratégiák és az adott tudományterületekhez kapcsolódó nyomtatott és elektronikus dokumentumok használatában, lehetővé válik az önálló hatékony információkeresés képességének fejlesztése. Fejlesztésre kerül a kritikus gondolkodás, a megbízható/releváns információk felismerésének képessége. Egyik fő cél a könyvtári tájékozódási képesség szintjének emelése, a szakterületek dokumentumainak, a tárgykörökhöz kapcsolódó adatbázisok ismertének elmélyítése.
Go to the work
A tananyag a kutatási életciklust végigkísérve, annak több pontján tud segítséget nyújtani a hatékony publikálásban. A gyors és eredmé-nyes szakirodalom-keresést szolgálják a Web of Science és Scopus adatbázisokban bemutatott lehetőségek és praktikák. Az EndNote és Zotero hivatkozáskezelők segítik a publikálókat abban, hogy a folyóiratok formai követelményeinek megfelelően, automatizált módon készítsék el a felhasznált irodalomjegyzéket, amivel sok idő spórolható meg a publikáció írása közben. A tananyag a kézirat megalkotását is megkönnyíti a legfontosabb formai követelmények ismérveinek összegyűjtésével. Külön rész foglalkozik azokkal a módszerekkel és weboldalakkal, amelyek a megfelelő folyóirat kiválasztásához szükségesek. | A tananyag célja: A tananyag célja, hogy olyan ismereteket adjon át a fentebb leírt témakörök bemutatásával, amelyek hatékonyan támogatják a publikálási pályájuk elején álló szerzőket. A legtöbb pályakezdő kutató az idősebb társszerzőkre támaszkodik vagy autodidakta módon általában az első élmények és tapasztalások alapján kezdi el kialakítani a publikálási szokásait. A tudományos kommunikáció azonban újabb forradalmát éli, aminek útvesztőiben könnyű elveszni. Fontos, hogy a doktoranduszhallgatók megismerjék azokat a rendelkezésükre álló eszközöket és könyvtári szolgáltatásokat, melyek segítségükre lehetnek a …
Go to the work
Cél: A résztvevőket megismertetni az alapvető kutatási adatkezelési fogalmakkal, eljárásokkal. A résztvevők ismerjék az alapvető adatkezeléssel kapcsolatos eszközöket és azokat az apparátusokat, melyekhez a későbbiekben segítségért fordulhatnak. | A megszerezhető kompetenciák: A résztvevő a tananyag elvégzése után képessé válik az alábbiakra: (1) Ismeri és érti a FAIR kutatási irányelveket és alkalmazni is tudja őket a gyakorlatban. (2) Ismeri és tudja, mi az a kutatási adatkezelési terv és hogyan lehet alkalmazni ilyet a gyakorlatban (3) Ismeri és tudja, mit jelentenek az Open Data, Open Science fogalmak egy kutató számára (4) Ismeri a legjobb adatkezelési gyakorlatokat (5) Ismeri és képes alkalmazni a számára releváns kutatási infrastruktúrát | A célközönség meghatározása: Elsősorban PhD-s hallgatók és kutatók számára készül.
Go to the work
A folyóiratok célkitűzései 17. századi megjelenésük óta viszonylag keveset változtak. Továbbra is a kutatóközösségben létrejövő és általa ellenőrzött új ismeretek terjesztésére, a szakmai kommunikáció és vita elősegítésére, a tudomány fontos szereplőinek láthatóvá tételére szerveződő hiteles csatornákká, „kapuőrökké” szeretnének válni; fontos, sőt, megkerülhetetlen hivatkozási ponttá a tudományos közösségen belül. Ha a folyóiratok funkciója nem is, a publikációs környezet folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben változott az elmúlt évtizedekben. A kiadói üzletpolitikák, a tudományos teljesítmény mérésében bekövetkezett változások, illetve a technológiai fejlődés, különös tekintettel az internet megjelenésére és elterjedésére, egy, a hagyományostól merőben más digitális kutatási ökoszisztémát eredményeztek. A publikációk, folyóiratok száma oly mértékben megnövekedett, hogy a tudományos kibocsátás már a szakmabeliek számára is nehezen követhető. Egyre nehezebb eldönteni, hogy melyek azok a cikkek, amelyek valóban értékesek, amelyekre érdemes további kutatásokat építeni. Ebben a gyakran átláthatatlan folyóiratbőségben nem elég tudományos folyóiratként működni, annak is kell látszani. A finanszírozó intézmények, a szakmai szervezetek, a szerzők és az olvasók által is egyre világosabban megfogalmazott igény, hogy a szerkesztőségek …
Go to the work
Célkitűzés: A résztvevőt megismertetni a marketinges módszerek, a felhasználó-központú gondolkodás, illetve a webergonómiai terület alapvető fogalmaival, eljárásaival. A résztvevő számára érthetők legyenek a fogalmak és az azok közötti összefüggések. Ismerje az alapvető marketinges és webes eszközöket, hogy ezeket összekapcsolva képes legyen egy felhasználóközpontú tervezésre, a felhasználói élmény javítására és az elégedettség növelésére. A Bevezetés során bemutatjuk a tananyag célkitűzését, a megszerezhető kompetenciákat és az elsajátításhoz szükséges eszközöket. A fogalmak, definíciók és alkalmazási területek tisztázásának az a célja, hogy az olvasó megismerje azokat az elengedhetetlen meghatározásokat, amelyek a tananyag megértéséhez és elsajátításához szükségesek. A célcsoportok meghatározása és a felhasználóközpontú tervezés az egyik legfontosabb feladat egy új termék vagy szolgáltatás kialakítása és bevezetése során, ezért ennek a területnek a kifejtésére kiemelt figyelmet fordítottunk a következő témakörök segítségével: Célcsoport meghatározása; felhasználói csoportok elemzése; Szolgáltatás kialakí-tása; Online megjelenítési felületek kialakítása a felhasználói igények figyelembevételével; Service Design; Design Thinking; User Centered Design.
Go to the work
A tájékoztatás során nem csupán a tudományterületi sajátosságok és a tájékoztató apparátus ismerete követelmény, hanem vannak olyan folyamatok, amelyek közel minden tájékoztató munkát jellemeznek. Az olvasóval való kapcsolat és az információ felvételétől kezdve az elkészült bibliográfiák szakszerű összeállításáig ugyanazt az utat járjuk be a válaszadás során akár online, akár hagyományos módon történik a referensi szolgáltatás.Tananyagunk felsőoktatási könyvtárban végzett szaktájékoztató tevékenységre irányul, tehát az a célja, hogy bemutassa, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók tudományos tevékenységének támogatása érdekében hogyan lehet megfelelő színvonalon és módon tájékoztatást nyújtani a könyvtárban. Fontos azonban, hogy az oktatási rendszer eltérő szintjén lévő vagy éppen generációs különbségekkel rendelkező résztvevők eltérő kompetenciákkal és készségekkel vannak felvértezve, ennélfogva eltérő szintű és mértékű tájékoztatásra van szükségük.
Go to the work
The aim of the presentation is to give an overview of recent studies and research projects concerning the history of universities and their scholars in medieval and early modern times both in Switzerland and in Germany. This comprises an introduction to databases and research on students and scholars which are internationally organized and interconnected with other projects, such as the “Repertorium Academicum Germanicum”. In addition, research concerned with the work of single scholars as well as studies on the history of particular universities and faculties, which are often motivated by anniversaries of the institutions in question, shall be introduced. (...) In the following paper we display the development of writings about universities history in the last 25 years. It is important to underline that we use the name of Hungary as a historical definition. In this case it means the whole territory of the Carpathian Basin, because the current boarders were created in 1920. Since the Hungarian universities were founded late the possibility of attendance at foreign universities represented great importance. Nowadays, we possess a database with more than 100.000 records about Hungarian students who attended foreign universities before 1918. Many source editions, analyses and monographs were published in this topic. The purpose of the following article is to summarize the most notable volumes. (...) The study focuses on the circumstances of establishing of medieval …
Go to the work
A 20. században csak néhány olyan felelős politikusa volt Magyarországnak, akiket napjainkban is államférfiként tartunk számon. Közülük a két világháború közötti időszakban kiemelkedik Bethlen István és Klebelsberg Kuno. Bethlen István rátermett, ügyes és - jó értelemben vett - ravasz politizálásával Magyarország belső, gazdasági és diplomáciai helyzetének megszilárdításában, Klebelsberg pedig a kulturális konszolidáció megteremtésében játszott egyértelműen pozitív szerepet. A minden szempontból nehéz - sokak által már reménytelennek vélt - körülmények közül való kitörésben kettejük egymást tervszerűen segítő tevékenysége nélkülözhetetlen volt. Bethlen - mellette pedig a kulturális kérdések iránt meglehetős érdektelenséget tanúsító államfő, Horthy Miklós - támogatása nélkül nehezen lett volna megvalósítható a kulturális felemelkedés, Klebelsberg nélkül viszont elképzelhetetlen lett volna a politikai viszonyok stabilizálódása. Mindebben pedig felettébb fontos volt a magyar felsőoktatás addigi szerepének átértékelése. Magyarország egyetemek és főiskolák sorát veszítette el 1918 végétől 1919 nyaráig. Mindebben nem a trianoni békeszerződés - amely felsőoktatással kapcsolatos intézkedéseket nem is tartalmazott -, hanem az azt megelőző terület- és impériumváltások hatásait kell hangsúlyozni. Bár a Magyarország szomszédságában születő vagy …
Go to the work
Elkészült a Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításunk katalógusa, melyben a kiállított tárgyak, herbáriumok, dokumentumok, fényképek és könyvek leírása mellett az egyes kiállítási egységek rövid ismertetése is olvasható. A Klimo Könyvtárban rendezett kiállítás célja, hogy ízelítőt adjon a látogatóknak a gyűjteményeinkben található kertészeti, botanikai témájú könyvek sokféleségéről. A botanika tudományának reprezentálásán, a herbáriumok és akvarellek bemutatásán túl igyekszünk ráirányítani a figyelmet a jelenkori kutatásokhoz rendelkezésre álló eredeti dokumentumaink széles választékára is. A látványos akvarellek, valamint a sok esetben kézzel színezett fa- valamit rézmetszetekkel díszített nyomtatványok segítségével a 17–20. század között kísérhetjük figyelemmel a botanika történetének európai és magyarországi professzionális és populáris irodalmának alakulását és ennek vélt hatásait a pécsi olvasóközönségre. Ezen túl a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének alapítási évfordulója alkalmából az intézmény történetén, valamint a jeles kutatók munkáin keresztül bemutatjuk az egyetemhez kötődő tudományos kutatásokat. (...) A Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításon és az ezt bemutató katalógusban a város egyik talán kevesek által ismert, azonban Pécs kulturális és tudományos fejlődésében kiemelkedő …
Go to the work
A Klimo György püspök és kora címmel a Pécsi Egyetemi Könyvtár és a Pécsi Egyházmegye közös szervezésében 2010. október 14-én megrendezett konferencia nem volt előzmények nélküli, hiszen az egyetemi bibliotéka harmadik alkalommal szervezett konferenciát a Klimo Könyvtárban folytatott kutatásokkal kapcsolatosan. 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először rendeztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői - jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok - találnak kutatásra érdemes témát a Klimo-gyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó anyagot. 2006 szeptemberében „...használd ezt a könyvtárat ...a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára" - Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címmel szerveztünk újabb tudományos konferenciát. A szimpóziumon elhangzott előadásokat tartalmazó tanulmánykötettel állítottunk emléket a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára. A 2010-es év több szempontból is fontos Pécs városa számára, hiszen ebben az évben Pécs Európa kulturális …
Go to the work