Böngészés


Fekete Rita tudományos igényű megközelítéssel, nagy hozzáértéssel és kiváló érzékkel állította össze, Változások és lehetőségek a tudományos publikálásban: a tudományos folyóirat-kiadás tendenciái címmel. A szellemes illusztrációk, karikatúrák szövegközi elhelyezése színesebbé, szemléletesebbé teszi ennek a rendkívül összetett és bonyolult, gyakran ellentmondásos, krízis folyamatnak a bemutatását és a tudományos életre gyakorolt hatását. Mindezeken túl a szerző áttekintést ad azokról a tudományos közélet és a könyvtárosok közreműködésével létrejövő új kezdeményezésekről, amelyek napjaink folyóirat-kiadásának ellentmondásait szándékoznak csökkenteni, mint például az Open Acces mozgalom, a repozitóriumok létrejötte, a kiadók helyzetükkel való visszaélésével szemben szervezett előfizetői bojkottok. A közleményben részletesen olvashatunk a mind a tudományos, mind pedig a könyvtáros közéletben rendre éles vitát kiváltó szakmai lektorálás kérdéseinek, anomáliáinak okairól, tüneteiről, lehetséges megoldásairól.
Tovább a műhöz
Mindig is jelentős tudományos teher nehezedett azon kutatókra a társadalomtudományok terén, akik a „biztonság” - mint általános koncepció fogalmát - gazdasági, jogi, vagy iparági, szűk körben értelmezett szakmai szempontok alapján kívánták meghatározni. A jogtudományok területén a biztonság hiánya számos álláspont szerint egyfajta fenyegetést, veszélyt, kárt, hátrányt jelent, így maga a „biztonság” egy sajátos védelmi, konzervációs állapotot testesít meg. Így az értelmezés terén a joggyakorlatban gyakran alkalmazott ún. negatív megközelítés szolgálhat kiindulópontként tekintettel arra, hogy a biztonság fogalma legegyszerűbben annak hiányán keresztül értelmezhető. Figyelemmel a jogi értelemben vett biztonság multilaterális jellegére, ahogyan a gazdasági -, úgy szükségszerűen a jogi érdekek esetleges sérelme sem zárható ki teljes mértékben, tekintettel a fogalom relatív jellegére. Ugyanakkor az ember, mint jogalany biztonságát holisztikus megközelítéssel a személyét, valamint anyagi javait érő valamennyi fenyegetést és sérelmet figyelembe vevő, egymásra épülő megközelítés útján lehetséges értelmezni. A negyedik ipari forradalom következtében a fentiek alapján vett biztonság kérdésköre új dimenziót jelentve számottevő mértékben az online térben jelenik meg. Dinamikáját tekintve e kérdéskör - az információs-kommunikációs technológiák …
Tovább a műhöz
A szociális jog fogalmát sokan, sokféleképpen írták körül. Napjainkban van egy uniós szintű és egy nemzeti szintű megközelítése, továbbá mindkettőn belül egy tágabb és egy szűkebb értelmezése. Kontinensünkön az e kérdéssel foglalkozó szerzők többnyire elfogadják kiindulópontnak, hogy az európai szociális jog központi elemének kell tekinteni a közösségi szinten kialakított valamennyi olyan normát, amellyel valamilyen szociálpolitikai célt, vagy koncepciói kívánnak elérni. Napjaink Európájában ilyen cél: a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem. Tágabb értelemben a szociális jogba tartozik a munkajog is. Szűkebb értelemben pedig: az Európai Közösség elsődleges és másodlagos joga /azaz: a Római szerződés (1957) és módosításai: Egységes Európai Okmány (1986), Maastrichti Szerződés (1992), Amszterdami Szerződés (1997), valamint az Európai Bíróság szociális jogi szempontból releváns gyakorlata. Az Európai Unió /a továbbiakban: EU/ jogi aktusai, amelyek szintén tartalmazhatnak szociális jogokat: európai törvény, kerettörvény, rendelet, határozat. (Ld. EU Alkotmánya 32. Cikk.) A szociális jog nemzeti szintű megközelítései is sokszínűek. Vannak szerzők, akik a szociális jogot az állam jogalkotó tevékenységének megjelenésétől eredeztetik, vannak, akik a közigazgatási jog speciális ágának tekintik,2 3 és vannak, akik a szociális jog …
Tovább a műhöz
A «vallásfilozófia, mint önálló tudomány, vagyis olyan filozófia, melynek a vallás nem létrehozott, hanem csak megértett tárgya, amely „a filozófiai gondolkodásnak a vallási fenoménre való koncentrálása“ (Scholz), tulajdonképpen csak Kant óta lehetséges. Amit ugyanis a Kant előtti korszakban vallásfilozófiának lehetne nevezni, abban a vallásnak és a filozófiának a viszonya kétféle módon alakulhat. Lehet, hogy a vallás a létrehozó alany és a filozófiai gondolatrendszer a létrehozott tárgy (theologia naturális, vallási metafizika). Ekkor a vallásfilozófia éppen olyan öntevékenysége a vallásnak, mint a theológía s ezért ezzel szemben nem is önálló tudomány. De lehet az is, hogy a filozófia hozza létre a vallást (a deisták és a felvilágosodás észvallása, a különféle spekulatív filozófiák), vagyis a tárgyat, a tartalmat is a filozófiai gondolkodás, a racionális dedukció szolgáltatja. Ekkor a vallásfilozófia megint nem lehet önálló tudomány, mert nincsen levezethetetlen sajátos tartalma, tárgya, ami pedig az önálló tudománynak alapfeltétele. Önálló tudomány csak akkor lehet a vallásfilozófia, ha sem a vallást nem teszi filozófiává, sem a filozófiát vallássá, hanem a vallást vallásnak hagyva, pozitíve adottnak elfogadva, annak tudományos megértésére, az adott, tehát irracionális tartalmú vallás lényegének és igazságának kimutatására törekszik. Midőn …
Tovább a műhöz
Maurice Barrés helye a realizmus utáni fejlődésben. Mauríce Barrés nem azok közül az írók közül való, akiknek személyisége egy egész kort képvisel és jellemez. Valamilyen átmenet erőit kell látnunk benne, tehát mindazt, ami túlviszí őt egy kornak megállapodottságán és azt is ami egy eljövendő kornak még ködös és félig kibontakozott Ígéreteit jelenti. Alakja, a késő naturalista lélekelemző korszak és a mai új világnézetet kereső kor határán áll. Ezért van benne valami problematikus, valami önmagával ellentétes. Ezt az ellentétet jeleníti meg életpályája is. Látjuk amint egymásután legyőzi és meghaladja életének már elért állomásait és eredményeit. Ezen állandó benső megújulások során nem alakul ki előttünk sehol egyéniségének végleges, lezárt és egységes képe. Összes változásai során az önmagával küzdő s az elérhetetlen tökéletességet kereső művész marad. Mik azok a feltételek, melyek egyéniségének alapjait megadják? Hol kereshetjük Barrés élete munkájának történeti előzményeit és hátterét? Az imént azt mondottuk, hogy átmenetet jelent a késő naturalista lélekelemző regény és annak reakciója között. Kiindulópontja valóban az analitikus pszichológiai regény, melynek fejlődési sorát folytatja. Ennek a regényformának történeti fejlődésére kell tehát egy pillantást vetnünk, hogy Barrés élete munkáját megérthessük. Nem …
Tovább a műhöz
Az ión hilozoizmustól Bergson intuícionizmusáíg a filozófia gerince mindig a metafizika. Akár a vizet vagy a levegőt, akár a mcnaszt vagy az akaratot tartom az (...) mindegyik metafizikai talajban keresi. A metafízikum sóvárgása, a haupáÉeiv emocionális affektusa azonban szinte meghatározhatatlanná teszik a metafizika fogalmát, mert pszichikai alapjánál fogva az ordre du coeur-be tartozik, amelyről tudjuk, hogy ineffabile et incomparabile. A metafizika infínitizmusából következő indefinitizmusának ellenére mégis sokan megpróbálkoztak a definiálásával. A metafizika névvel jelölt npujTti cpiXocrocpía lehet vagy ontológia (W. Jerusalem) vagy kozmoteoria, világnézettan pH. Gomperz). Mind a két esetben azonban transiensek a problémái. A parmenidesi tiszta létről szól a príma philosophia, reális adottságaival szemben. A Stagíríta szerint azt kutatja a metafizika, mi a ,,lét‘‘ mint lét általában, rj őv nem konstatálja azt, ami van, tó őti, hanem azt keresi, miért van, tó öióti. A metafizika a lét princípiumait (ratio entis) kutató tudomány. Az aristotelesi transcendens metafizika uralkodott egészen Descartesig. Nagy Albert és Aquinói Tamás transphysíca néven említik az „első filozófiát" és Bacon szerint a metafizika „de forma et fine” tárgyal. Descartes után ugyan differenciálódnak a metafizikai felfogások: monisták (Spinoza stb.), pluralisták (Leibniz stb.), dualisták …
Tovább a műhöz
Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé. A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az E-W csapású Drávameder, mely Vaska …
Tovább a műhöz
A XVIII-ik század fontos időszak a magyar művelődés történetében. Két évszázados háborúskodás után, mely gazdaságilag és szellemileg egyaránt tönkretette az országot, a magyarságra nézve ekkor békés és termékeny időszak következett be, amely lehetővé tette számára, hogy a művelődés munkájában részt vegyen, a tudományok, művészetek és az irodalom iránt érdeklődjék, s hogy megvesse bizonyos kultúrintézményeknek alapját, melyekkel a nyugat-európai szerencsésebb és nyugodtabb viszonyok közt élő nemzetek már régóta rendelkeztek. Ha ennek a századnak művelődéstörténetét tanulmányozzuk, amelyet még a közelmúltban is történetíróink jó része úgy tekintett mint nemzetietlen, hanyatló korszakot, meglep bennünket az a buzgóság, amellyel e századnak magyar főurai és főpapjai elsajátítani és meghonosítani igyekeztek azt a műveltséget, melyet külföldi tartózkodásaik és utazásaik alatt alkalmuk volt megismerni. Nem a háborúskodás, nem a harcokban való kiválás többé az eszményképük: egymással versenyezve építtetnek falusi kastélyokat, városi palotákat, kolostorokat, templomokat s egyéb középületeket, alapítanak iskolákat, könyvtárakat és tudományos gyűjteményeket. Igaz, hogy ez a Nyugat-európából importált művelődés egyrészt kozmopolita, másrészt pedig egyoldalú és felületes volt, amennyiben nem hatolt be a nemzet alsóbb rétegeibe, mindamellett …
Tovább a műhöz
A romantika és a nyomában járó német idealizmus lehanyatlása után a szellemi élet minden ágában Európa-szerte tért foglalt a pozitivizmus és a természettudományos gondolkozás. A XIX. századbeli nagy gyakorlati és elméleti felfedezések, valamint a jeles természettudósok, mint Darwin, Claude Bemard stb. munkái átalakítóan hatnak a közvéleményre s mindjobban megerősödik az a gondolat, hogy a tudomány és a technika megváltoztathatja a politikai, társadalmi, gazdasági, szellemi életet, sőt magát az emberi lelket is. Ez a változás főkép a múlt század utolsó évtizedeiben következik be. Franciaországban is Taine és Renan 1870 előtt megjelent munkái az 1871—72-es háború után éreztetik igazán hatásukat s ekkor talál termékeny talajra Auguste Comte pozitivizmusa, amely nem volt egyéb, mint az új filozófiával és tudománnyal gazdagodott régi enciklopédista szellem. A pozitivisták feltétlenül hisznek az észben és a haladásban, telve vannak optimizmussal, megváltót vélnek látni a tudományban s ez a nagyfokú bizakodás társadalmi téren is a régi konzervatív gondolkozású közönség helyébe egy egészen új, liberális nemzedéket teremt. Ekkor emelkedik a tudományok sorában vezető szerepre a szociológia s ekkor írják a pozitivisták zászlójukra a „savoir pour prévoir afin de pouvoir" jelszavát, amely „mindenkori szövetségese lett a XIX. század társadalomboldogító utópistáinak és …
Tovább a műhöz
A nyomdászattörténet művelődéstörténeti tanulmány s az irodalomtörténet egyik segédtudománya, mert a nyomdászat hatása és eredményei a művelődés és irodalom terén nyilvánulnak meg. Ezért alkalmazza részben a művelődés-történet és irodalomtörténet egyes módszereit is: a bibliográfiai és a levéltári kutatást. A bibliográfiai adatokkal körül-vonja az egyes nyomdák korhatárait, a levéltári adatokkal pedig a nyomdák működésének okait, befolyását és körülményeit világítja meg. A nyomda működése erkölcsi eredményeinek, hatásának mérlegelését azonban a művelődés- és irodalomtörténetre bízza. De csupán bibliográfiai és levéltári kutatások alapján mégsem lehet nyomdászattörténetet írni. A nyomdászat története ugyanis ipartörténet is, a nyomdásznak kenyérkereset, anyagokkal (papír, betűkészlet) és gépekkel dolgozik s fejlődése az anyagok s gépek technikai fejlődésétől függ. Továbbá: a nyomdász csak közvetve áll a művelődés és irodalom szolgálatában, de nem ez a közvetlen célja, hanem a saját megélhetése. A legtöbb régi nyomda nem kizárólag irodalmi művek és tankönyvek nyomtatásából élt, hanem jövedelme az akcidenciák (kisebb alkalmi munkák), hirdetmények, hivatalos formulárék, plakátok, szentképek stb. megrendelésre való nyomtatása volt. A nyomdászat tehát elsősorban mindig üzlet, s ezért története tárgyalásában nem szabad szem …
Tovább a műhöz
A pécsi egyetem olasz intézete 1932-ben azzal a megbízással küldött ki Zágrábba, hogy ott másoljam le s adjam ki a Zrínyi-könyvtár könyveiben található sajátkezű Zrinyi-jegyzeteket. Hálás köszönetemet fejezem ki Kastner Jenő professzor úrnak, aki állandó irányításával munkámban vezetett. Nagy hálával tartozom Tentar Máté úrnak, a zágrábi egyetemi könyvtár igazgatójának, aki a legnagyobb előzékenységgel megengedte nekem, hogy az ott elhelyezett Zrínyi-könyvtárban dolgozhassam és a nagy értékű anyagot összegyűjthessem. Köszönetet mondok Mészáros Ede magántanár úrnak, aki a latin szöveg ellenőrzésében mindig készségesen segített. Zrínyi munkáit mindig Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc teljes kiadásában, (Pest. 1852.) Z. m. jelzéssel idézem. 1. A Zrínyi-könyvtár. A zágrábi Zrinyi-könyvtárban törtért kutatásom néhány szerény adattal hozzájárul a könyvtár történetének és jelen állapotának tisztázásához. Tudjuk, hogy a költő halála után (1664) a gazdag könyvtár fiának, Zrínyi Ádámnak tulajdonába került. Ádám halála után (1691) özvegye Lamberg Mária Katalin grófnő újból férjhez megy Wlassin Miksa Ernő báróhoz. Leányuk Leopoldina Daun Henrik gróf felesége lesz. Vele a Zrínyi-relíquiák és a könyvtár Vöttauba, Morvaországba kerülnek. A Zrínyi Ádám, báró Wlassin és gróf Daun könyveivel kibővült Zrínyi Miklós-könyvtárat 1880-ban Szluha …
Tovább a műhöz
Magyarországra a török háborúk következtében későn jutott el a barokk kultúra. A 17. században csak ott jelenik1 meg, ahol kedvező körülmények miatt a török nyomás enyhül, azonban ott is átmenetileg és leginkább csak főpapok és jezsuiták építkezéseiben és alapításaiban. Á magyar barokk; a 18. században éri virágkorát, legragyogóbb korszakát pedig Mária Terézia uralkodásának 40 esztendeje jelenti. Megteremtői elsősorban katolikus főpapjaink voltak. Ekkoriban nálunk a főpapi méltóságokat általában európai műveltségű, széles látókörű, kiváló alkotóképességgel megáldott férfiak töltötték be. Majdnem valamennyien Rómában nevelkedtek, ott ébredt fel lelkükben a művelődési érzéki, a tudományoknak, művészeteknek és irodalomnak szeretete. Egy részük magyar főúri családból származott, mint pl. Zichy Ferenc győri püspök, Batthyány József hercegprímás, Batthyány Ignác erdélyi püspök, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy Károly: egri püspök. Voltak azonban közöttük olyanok is, akiket pusztán tehetségük emelt magas polcra, mint pl. a jobbágysorból való Klimó György pécsi püspök, vagy az olyan köznemesek, mint Szily János szombathelyi, Padányi Biró Márton veszprémi püspök. Többüknek 'politikai és diplomáciai téren is vezetőszerep jutott, mint pl. Batthyány Józsefnek, a hercegprimás-nak, Migazzi Kristóf váci és Herzan Ferenc szombathelyi …
Tovább a műhöz


Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 2613


Különgyűjtemények


Ebben a gyűjteményben a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által kiadott könyvek digitalizált változatai, illetve e-könyvei találhatóak, melyek írói és szerkesztői egykori és jelenlegi könyvtári dolgozók. A sokszínű témaköröket érintő tanulmányok, monográfiák és kiállításkatalógusok mellett helyet kapnak a kutatást segítő tananyagok, konferenciakötetek, valamint a könyvtár történetét és mérföldköveit bemutató művek is.Ezen az oldalon gyűjtjük össze azokat a segédleteinket is, amelyek egyetemünk oktatóinak és hallgatóinak nyújthatnak segítséget a tanuláshoz, tanításhoz és kutatáshoz.Korábbi egyetemi könyvtári rendezvények (például: Könyvtári Éjszaka a Tudásközpontban, Tudomány Ünnepe a Tudásközpontban) előadásai is megtalálhatóak a felületen videókönyvek formájában.
A gyűjteményhez