Magyarország tájföldrajza (6/1) corvina logo

Szerkesztők: Marosi Sándor; Szilárd Jenő
További szerzők: Ádám László; Jakucs Pál; Lászlóffy Woldemár; Loksa Imre; Lovász György; Margitjai László; Marosi Sándor; Pécsi Márton; Péczely György; Radó Denise Kárpátiné; Rónai András; Simon Tibor; Somogyi Sándor; Stefanovits Pál; Szabó Sándor; Szesztay Károly; Szilárd Jenő; Szűcs László; Zólyomi Bálint
Cím: Magyarország tájföldrajza (6/1)
Alcím: 1. kötet : A dunai Alföld
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. | ISBN: 963-05-2138-5

coverimage Az öt kötetre tervezett Magyarország tájföldrajza sorozat megjelentetését többoldalú tudományos és társadalmi igény teszi szükségessé és időszerűvé. 1. A Magyar Tudományos Akadémia távlati kutatási terve keretében a természetföldrajz az elmúlt évtizedekben azt a feladatot kapta, hogy részletes és összehasonlító kutatásokkal táji keretekben tárja fel természeti környezetünk adottságait, és hazánk tájait összefoglaló természetföldrajzi, ill. tájföldrajzi munkákban dolgozza fel. Egyrészt szükséges ez a szocialista társadalom építése során a természeti tájak, térségek mind több oldalú kihasználásán, sőt a mostoha természeti adottságok megváltoztatásán munkálkodó tervezőknek, hogy a termelés észszerűsítése és fokozása érdekében kellőképpen figyelembe vehessék az ország természeti viszonyainak tudományos értékelését. Másrészt kulturális szempontból hazánk tájainak komplex feltárása tudományos alapanyagul szolgál a környezetismeret tanításához, az egyetemi, felsőfokú földrajzoktatáshoz, ill. a további részletes tudományos kutatáshoz is. 2. Magyarország tájföldrajza sorozatunk az első rendszeres és komplex feldolgozás az ország táji adottságairól. Prinz-Teleki-Cholnoky hasonló című monográfia kötete ugyanis még az ún. történeti országot bontotta fel tájakra, és adott nagyvonalú „festett" tájrajzi képet az egész Kárpát-medencéről. Bulla -Mendöl „A Kárpát medence földrajza" c. könyve tárgyi anyagának egy része szintén az országhatáron kívüli területekre vonatkozik. Bulla „Magyarország természeti földrajza" c. tankönyvében pedig a hazai tájakról csak rövid, áttekintő ismertetést adott. A felsorolt munkák fő mondanivalója az ország domborzata kialakulásának és alaktani sajátosságainak magyarázata. Most induló tájföldrajzi sorozatunk az egyes tájakon belül azt a természeti tényezőt helyezi előtérbe, és értékeli a többi tájtényezőnél részletesebben, amely a táji értéket, annak potenciálját a társadalmi termelés szempontjából közvetlenebbül befolyásolja. Az Alföld esetében ilyen fontos természeti tényezőnek a víz mutatkozott. Ezért a vízmérleg értékelésére és annak céltudatos felhasználására nemcsak a vízföldrajzi, hanem az éghajlati, felszínalaktani és talajföldrajzi fejezetekben is kitértünk. Ezzel a tájföldrajz új irányzatát, a természetföldrajzi tájértékelést építjük tovább. A természetföldrajzi tájértékelés - melynek elvi - módszertani alapjai éppen Magyarország tájföldrajza feldolgozása során és annak érdekében bontakoztak ki — az egyes természeti tényezők beható ismerete és értékelése alapján a gazdálkodást befolyásoló kedvező vagy kedvezőtlen táji adottságokat tárja fel a gyakorlat szempontjából. A tájértékelés, mint új alkalmazott földrajzi ágazat, a természetföldrajzi kutatások eredményeit a tudományos és a népgazdasági gyakorlathoz közelebb hozta, és közvetlenebbül felhasználhatóvá tette. 3. Magyarország tájföldrajzát nagytájakra bontva írtuk meg és adjuk közre, a kutatómunkát azonban középtáji, esetenként kistáji egységekben végeztük. Ez a kettősség a tárgyalás során úgy jutott kifejezésre, hogy a középtájak kutatáseredményeinek összegzése során klasszikus tájföldrajzot nyújtottunk, tehát a tájtényezők szerepét külön-külön elemeztük, a nagytáji szinten pedig a természeti tényezők értékelését végeztük el. A középtájak mint komplex természeti téregységek tárgyalásunk alapjai. E tájak kisebb egységeit a felszínalaktani fejezetekben mint geomorfológiai alkörzeteket, ill. kiskörzeteket mutatjuk be...
Kategóriák:
Tárgyszavak: Természetföldrajz, Duna, Alföld, Tájértékelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[2]
Tartalomjegyzék
5-7
Előszó(dr. Pécsi Márton)
9-10
I. AZ ALFÖLD TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE
11-89
      Földrajzi helyzet (dr. Somogyi Sándor)
11-18
         A táj határai
12-16
         Abszolút helyzet
16
         Tengerektől való távolság
16-17
         Relatív helyzet
17
         Függőleges tagoltság
17
         Táji kapcsolatok
17-18
      Földtani felépítés és a felszín kialakulása (dr. Somogyi Sándor)
18-29
         A szerkezet jellemző vonásai
18-21
         Az alaphegység típusai
22
         A fiatal üledékek méretei és képződésük jellegzetességei
22-24
         Ősföldrajzi viszonyok
24-28
      A felszín jellemző vonásai (dr. Somogyi Sándor)
29-34
         Az alföldi tájak magassági viszonyai
30
         A tájak genetikai jellemzése
30-32
         Morfológiai típusok
32-34
      Az Alföld éghajlatának jellemzői (dr. Péczely György)
34-47
      Az Alföld vízrajzának fő vonásai (dr. Somogyi Sándor)
47-74
         Vízháztartás
47-48
         A vízhálózat kialakulása
48-50
         A folyók szakaszjellege
51
         A vízjárás jellemzői
51-56
         Folyószabályozás és ármentesítés
56-57
         Állóvizek
57-59
         A talajvíz
60-63
         Rétegvizek és utánpótlásuk kérdése
63-74
      Az Alföld növényföldrajzának általános jellemzői (dr. Jakucs Pál)
74-77
      Az Alföld állatföldrajzi jellemzése (dr. Loksa Imre)
77-78
      Az Alföld talajainak jellemzése (dr. Somogyi Sándor)
78-83
         Főbb talajtípusok
78-79
         A talajok fejlődése
79-82
         Társadalmi hatások
82-83
      Az új természetföldrajzi tájbeosztás és az alföldi tájak (dr. Somogyi Sándor)
83-89
II. AZ ALFÖLD TÁJÉRTÉKELÉSE (dr. Somogyi Sándor)
91-163
      A földtani—szerkezeti—fejlődéstörténeti viszonyok felszíni tükröződése
91-96
      Az Alföld hasznosítható nyersanyagai
96-108
         Energiahordozók és hévízkészlet
98-105
         Ásványi és építőanyagok
106-108
      A domborzat gyakorlati vonatkozásai
108-111
      Az éghajlat gyakorlati vonatkozásai
111-128
      A vízkészlet mennyiségi-minőségi jellemzői tájanként
128-141
         Felszíni vizek
128-136
         Felszín alatti vízkészlet
136-141
      A természetes növénytakaró az alföldi tájakon
141-152
      Az alföldi tájak talajai és fejlődésük jellegzetességei
153-163
III. A DUNAI TÁJAK FÖLDRAJZA
165-310
   Dunamenti-síkság
165-213
      A domborzat kialakulása és mai képe (dr. Pécsi Márton)
165-176
         Pesti-síkság
165-171
         Alföldi Duna-völgy
171-176
      Éghajlat (dr. Péczely György)
176-181
      Vízrajz (Kiegészítette dr. Somogyi Sándor)
181-204
         Általános áttekintés
181-184
         Felszíni vízfolyások (dr. Lászlóffy Woldemár)
184-189
         Állóvizek
198-199
         Felszín alatti vizek (dr. Rónai András)
199-202
         Vízhasznosítás és a vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások
202-204
      Természetes növényzet (dr. Simon Tibor)
204-207
      Állatvilág (dr. Loksa Imre)
207-210
      Talajok (dr. Stefanovits Pál)
210-213
         Szikesek
211-212
         Réti csernozjom
212
         Réti öntés és réti talaj
212-213
   Duna—Tisza közi Hátság
214-243
      A felszín kialakulása és mai képe (dr. Pécsi Márton)
214-221
      Éghajlat (dr. Péczely György)
222-225
      Vízrajz (dr. Somogyi Sándor)
225-233
         Áttekintő jellemzés
225-226
         Felszíni vízfolyások
226-228
         Állóvizek
228-229
         Felszín alatti vizek (dr. Rónai András—dr. Somogyi Sándor)
229-232
         A vízhasznosítást és a vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások
232-233
      Természetes növénytakaró (dr. Simon Tibor)
233-237
      Állatvilág (dr. Loksa Imre)
237-241
      Talajok (dr. Szűcs László)
241-243
         Futóhomok váztalaj
241-242
         Barnaföldek
242
         Csernozjom jellegű homokok
242
         Mészlepedékes csernozjomok
242
         Réti talajok
242
         Lápos réti talajok
242-243
   Bácskai löszös hátság
244-252
      A domborzat kialakulása és mai képe (dr. Pécsi Márton)
244-248
      Éghajlat (dr. Péczely György)
248-249
      Vízrajz (dr. Somogyi Sándor)
249-251
         Felszíni vizek
249-250
         Felszín alatti vizek
250-251
      Természetes növényzet és állatvilág (dr. Zólyomi Bálint—dr. Loksa Imre)
251
      Talajok (dr. Stefanovits Pál)
252
   Mezőföld
253-292
      A domborzat kialakulása és mai képe (dr. Ádám László—dr. Marosi Sándor—dr. Szilárd Jenő)
253-263
      Éghajlat (dr. Péczely György)
263-266
      Vízrajz (Kiegészítette dr. Somogyi Sándor)
266-285
         Általános áttekintés (dr. Szesztay Károly)
266-277
         Felszíni vízfolyások (Kárpátiné Radó Denise—dr. Szesztay Károly)
277-279
         Állóvizek (Szabó Sándor—dr. Szesztay Károly)
279-282
         Felszín alatti vizek (dr. Rónai András)
282-284
         Vízhasznosítás és a vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások
284
      Természetes növényzet (dr. Zólyomi Bálint)
285-288
      Állatvilág (dr. Loksa Imre)
288-290
      Talajok (dr. Stefanovits Pál)
290-292
   Drávamenti-síkság
293-310
      A domborzat kialakulása és mai képe (dr. Lovász György)
293-296
      Éghajlat (dr. Péczely György)
296-298
      Vízrajz (Kiegészítette dr. Somogyi Sándor)
298-305
         Általános jellemzés
298-300
         Felszíni vizek (Szabó Sándor)
300-304
         Felszín alatti vizek (dr. Rónai András)
304-305
         Vízhasznosítás és a vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások
305
      Természetes növényzet (dr. Simon Tibor)
305-306
      Állatvilág (dr. Loksa Imre)
306-307
      Talajok (Margittai László)
307-310
Irodalom (Összeállította dr. Somogyi Sándor)
311-337
Névmutató (Összeállította dr. Marosi Sándor)
338-340
Helynév- és tárgymutató (összeállította dr. Marosi Sándor)
341-353
Táblázatok jegyzéke
354-355
Ábrák jegyzéke
356-358
Képek; Magyarország színes geomorfológiai térképe
[359-381]
Hátsó borító