Magyarország tájföldrajza (6/3)

A természet és a társadalom közötti kapcsolatok és kölcsönhatások törvényszerűségei iránt még sohasem nyilvánult meg oly nagy társadalmi érdeklődés, mint az utóbbi évek során. Környezetünk természeti adottságainak, erőforrásainak védelme, tervszerű, előnyös felhasználása a gazdasági-társadalmi élet minden ágában szinte mindennapos feladattá vált. Amikor a hatvanas évek elején munkaközösségünkkel elhatároztuk, hogy Magyarország természetföldrajzi adottságait, erőforrásait és földrajzi arculatát tájföldrajzi sorozatban feldolgozzuk, már sok vonatkozásban előre láttuk, hogy tájkutató és -feldolgozó munkánkkal nemcsak az általános közművelődési igényt kell kielégítenünk, hanem az országos szintű területi tervezés, környezethasznosítás és -védelem feladatainak tudományos megalapozását is kell szolgálnunk. Ennek érdekében kezdeményeztük a tájföldrajzi feldolgozás új irányzatát, a természet-földrajzi tájértékelést, amelynek célja a gazdálkodást területenként különböző mértékben befolyásoló kedvező vagy kedvezőtlen táji adottságok, tájalkotó tényezők beható feltárása és értékelése. Immáron nyolc esztendeje annak, hogy a tájföldrajza sorozat 1. kötete, A dunai Alföld, s hat esztendeje, hogy 2. kötete, A tiszai Alföld. Ez idő alatt a tájértékelésben végbement jelentős szemléleti fejlődés, a szükségletnek megfelelően kibővített ismeretanyag a korábban vázolt koncepció, az alkalmazott módszertan kiegészítését vonta maga után. A gyakorlati igények fokozottabb kielégítésére való törekvés a feldolgozás céljának és tematikájának bővítésére serkentett. Mindez visszahatott a feldolgozó munka menetére, újabb és újabb időigényes feladatokat állítva a munkaközösség elé. Az ily módon — a tervezetthez viszonyítva — némi késéssel megjelenő jelen kötetünkben maradéktalanul követtük az 1967-ben kitűzött céljainkat is. Míg az Alföldről csak nagytáj-szinten adtunk természetföldrajzi tájértékelést, a gazdasági ágazatok differenciáltságára való tekintet nélkül, addig ebben a kötetben az egyes természeti tényezőket egyes gazdasági ágazatok szerint értékeljük nagytáj-szinten, emellett új módszerekkel kísérletezve, főként mezőgazdasági típusú körzetekben értékeltük a középtájak mezőgazdasági potenciálját is. Ez a koncepció és a szemlélet bővülésén kívül tematikai kiszélesítést és részletesebb léptéket is jelentett, hiszen több esetben a feldolgozást kistájakig részletezve elvégeztük. A tájak mezőgazdasági potenciáljának feltárása, célszerű hasznosításuk érdekében — kísérletként — különböző megközelítéseknek, más-más szempontok érvényesítésének is helyt adunk....