Magyarország tájföldrajza (6/4)

Az elmúlt években a magyarországi régiók földrajzi kutatásának szemléletében és módszereiben is jelentős és viszonylag gyors változás következett be. Magyarország tájföldrajza c. sorozatunk jelen kötetének előkészítése során elodázhatatlanná vált annak a már korábban is jelentkező tudományos és gyakorlati igénynek a megvalósítására irányuló törekvés, hogy az ország egyes nagy régióiban a természeti környezet és az azzal szorosan összefonódott termelési-gazdasági tér, valamint a fogyasztás fontos tényezőit külön-külön is és térbeli egymásra hatásukban is értékeljük. Az ország nagyobb természeti tájainak, ill. gazdasági körzeteinek komplex természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi szempontú értékelését már korábban tervbe vettük, de gazdaságföldrajzi feldolgozást is tartalmazó kivitelezésére mind ez ideig nem került sor. Napjainkra azonban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenység hatására a földrajzi környezet változása, átalakulása nagymértékben felgyorsult, sőt helyenként az ember számára jelentősen károsodott A termelőerők racionális területi elhelyezését kijelölő gazdasági döntésekhez, amelyek a hatékonyabb területhasznosítási és területfejlesztési politika megvalósítását szolgálják, feltétlenül figyelembe kell venni mind a természeti ökológiai feltételeket (a természeti erőforrások széles körét), mind pedig a társadalom termelési-gazdasági kapacitásának feltételeit, valamint a fogyasztás területenkénti szintjét. A közelmúltban is több esetben tapasztaltuk, hogy ha a tervezésnél a földrajzi környezet teljesítőképességének, ill. egy-egy fontosabb komponensének szerepét figyelmen kívül hagyták, vagy azokat egymástól elszigetelten vizsgálták, nem egy esetben környezeti konfliktusok, jelentős gazdasági, ill. életminőségbeli károk keletkeztek. Ahol a kivitelezési döntések meghozatalánál a természeti sajátságok és más fontos hatótényezők együttes értékelése hiányos volt, ott a gazdasági veszteségek, ill. a környezetkárosodások még ma sem csökkennek. Az egyre sürgetőbben jelentkező gyakorlati igényeknek megfelelő célirányos, komplex regionális földrajzi környezetkutatást és egyidejűleg annak módszerbeli kimunkálását ebben a monográfiában kíséreltük meg elindítani. E törekvésünket nagymértékben serkentette a termelésben, a népesség életkörülményeiben végbement jelentős fejlődés és ennek hatására főként az urbanizált térségekben a környezetfelhasználás gyors változása, továbbá a turizmus népgazdasági ágazattá alakulása és még sok más folyamat kutatásának és értékelésének a szükségessége.