Magyarország tájföldrajza (6/4)
Szerkesztők: Marosi Sándor; Szilárd Jenő; Ádám LászlóTovábbi szerzők: Ádám László; Lovász György; Marosi Sándor; Rónai András; Simon Tibor; Somogyi Sándor; Szilárd Jenő; Szűcs László; Beluszky Pál; Berényi István; Borai Ákos; Hahn György; Jantsky Béla; Járó Zoltán; Lehmann Antal; Lettrich Edit; Mészáros Rezső; Rimaszombati Jenő; Sárfalvi Béla; Tímár László; Tóth József; Urbancsek János; Vörösmartiné Tajti Erzsébet
Cím: Magyarország tájföldrajza (6/4)
Alcím: 4. kötet : A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl)
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. | ISBN: 963-05-2138-5 | ISBN 963-05-2025-7
Az elmúlt években a magyarországi régiók földrajzi kutatásának szemléletében és módszereiben is jelentős és viszonylag gyors változás következett be. Magyarország tájföldrajza c. sorozatunk jelen kötetének előkészítése során elodázhatatlanná vált annak a már korábban is jelentkező tudományos és gyakorlati igénynek a megvalósítására irányuló törekvés, hogy az ország egyes nagy régióiban a természeti környezet és az azzal szorosan összefonódott termelési-gazdasági tér, valamint a fogyasztás fontos tényezőit külön-külön is és térbeli egymásra hatásukban is értékeljük. Az ország nagyobb természeti tájainak, ill. gazdasági körzeteinek komplex természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi szempontú értékelését már korábban tervbe vettük, de gazdaságföldrajzi feldolgozást is tartalmazó kivitelezésére mind ez ideig nem került sor. Napjainkra azonban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenység hatására a földrajzi környezet változása, átalakulása nagymértékben felgyorsult, sőt helyenként az ember számára jelentősen károsodott A termelőerők racionális területi elhelyezését kijelölő gazdasági döntésekhez, amelyek a hatékonyabb területhasznosítási és területfejlesztési politika megvalósítását szolgálják, feltétlenül figyelembe kell venni mind a természeti ökológiai feltételeket (a természeti erőforrások széles körét), mind pedig a társadalom termelési-gazdasági kapacitásának feltételeit, valamint a fogyasztás területenkénti szintjét. A közelmúltban is több esetben tapasztaltuk, hogy ha a tervezésnél a földrajzi környezet teljesítőképességének, ill. egy-egy fontosabb komponensének szerepét figyelmen kívül hagyták, vagy azokat egymástól elszigetelten vizsgálták, nem egy esetben környezeti konfliktusok, jelentős gazdasági, ill. életminőségbeli károk keletkeztek. Ahol a kivitelezési döntések meghozatalánál a természeti sajátságok és más fontos hatótényezők együttes értékelése hiányos volt, ott a gazdasági veszteségek, ill. a környezetkárosodások még ma sem csökkennek. Az egyre sürgetőbben jelentkező gyakorlati igényeknek megfelelő célirányos, komplex regionális földrajzi környezetkutatást és egyidejűleg annak módszerbeli kimunkálását ebben a monográfiában kíséreltük meg elindítani. E törekvésünket nagymértékben serkentette a termelésben, a népesség életkörülményeiben végbement jelentős fejlődés és ennek hatására főként az urbanizált térségekben a környezetfelhasználás gyors változása, továbbá a turizmus népgazdasági ágazattá alakulása és még sok más folyamat kutatásának és értékelésének a szükségessége.
Kategóriák: Földtudományok
Tárgyszavak: Természetföldrajz, Dél-Dunántúl, Tájértékelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Természetföldrajz, Dél-Dunántúl, Tájértékelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[3]
Tartalomjegyzék
5-10
Előszó (dr. pécsi Márton)
11-15
I. Bevezetés
17-50
A)Földrajzi helyzet, táji jelleg és elhatárolás (dr. Ádám László)
17-23
B)A társadalmi-gazdasági tevékenység általános jellemzése a Dél-Dunántúlon (dr. Borai Ákos)
23-28
C)A Dunántúli-dombság természetföldrajzi kutatásának előzményei
28-41
1.A geológiai és geomorfológiai kutatások történeti áttekintése (dr. Ádám László)
28-36
2.Az éghajlati kutatások története (dr. Szilárd Jenő)
36-37
3.A vízföldrajzi kutatások áttekintése (dr. Lovász György)
37-38
4.A flórakutatás történetéből (dr. Lehmann Antal)
38-40
5.A talajföldrajz! kutatások áttekintése (dr. Marosi Sándor—dr. Szilárd Jenő)
40-41
D)A Dél-Dunántúl gazdaságföldrajzi kutatásának előzményei
41-50
1.A benépesülés, a népesség és a településhálózat kutatástörténete (dr. Beluszky Pál)
41-46
2.Gazdaságföldrajzi kutatási előzmények (dr. Berényi István—dr. Borai Ákos— dr. Járó Zoltán—dr. Marosi Sándor—dr. Tímár László)
46-50
Első rész - A természeti környezet változásainak, adottságainak, erőforrásainak értékelése
51-282
II. Földtani alapok, a felszín kialakulása és domborzata
53-136
A)A Dél-Dunántúl medencealjzatának földtani fejlődéstörténete és nagyszerkezeti helyzete (dr. Jantsky Béla)
53-68
1.A proterozói kristályos köztes tömeg a Dél-Dunántúl aljzatában
53-60
2.A középhegységi kristályos aljzatú terület dél-dunántúli része
60-62
3.Szerkezetföldtani fejlődés
63-66
4.A mai nagyszerkezeti helyzet kialakulásának lemeztektonikai értelmezése
66
5.A kristályos aljzatokhoz kapcsolódó ásványi nyersanyagok
67-68
B)A felszíni és felszín közeli üledékek litológiai jellemzése és típusai (dr. Ádám László)
68-80
1.Paleozóos és mezozóos kőzetek
70-72
2.Neogén üledékes kőzetek
72-74
3.Pleisztocén képződmények
74-79
4.Holocén üledékek
80
C)A Dél-Dunántúl ásványvagyon-készlete (dr. Hahn György)
80-93
1.Általános megállapítások
80-81
2.A kőszénterületek helyzete, lelőhelyei
81-85
3.Szénhidrogén nyersanyagok, lelőhelyek
85-86
4.A hasadóanyag-előfordulás helyzete és bányászati lehetőségei
86
5.Az ércföldtani helyzet
86
6.A nem fémes (ásványbányászati, építőanyag-ipari és talajjavító) ásványi nyersanyag helyzete, bányászati lehetőségei
87-92
7.Összefoglalás
92-93
D)A domborzat kialakulása és általános jellemzése
93-136
1.A felszín kialakulása (dr. Marosi Sándor—dr. Szilárd Jenő)
93-101
2.A Balaton déli partvidéke (dr. Marosi Sándor—dr. Szilárd Jenő)
101-102
3.Belső-Somogy (dr. Marosi Sándor)
102-108
4.Külső-Somogy (dr. Szilárd Jenő)
108-117
5.A Tolnai-dombság (dr. Ádám László)
117-124
6.A Baranyai-dombság, a Mecsek és a Villányi-hegység (dr. Lovász György)
124-136
III.Éghajlati adottságok (dr. Szilárd Jenő)
137-167
A)Az éghajlatot befolyásoló ökológiai tényezők
137-139
B)Az éghajlati elemek jellemzése, értékelése
139-167
1.Napsugárzás és felhőzet
139-141
2.A levegő hőmérséklete
141-151
3.A levegő nedvessége
151-152
4.Légáramlás
152-155
5.Csapadék
155-166
6.Éghajlati szingularitások
166-167
C)Éghajlati körzetek
167-169
IV.Vízfoldrajzi és vízföldtani adottságok
170-210
A)Vízföldrajzi viszonyok (dr. Somogyi Sándor)
170-184
1.A terület vízhálózata
170-174
2.Felszíni vízfolyások és vízjárásuk
174-180
3.Állóvizek
180-184
B)Vízföldtani viszonyok és erőforrások
184-200
1.Talajvíz
184-186
2.Karsztvíz
186
3.A Dunántúli-dombság rétegvizeinek mennyiségi-minőségi értékelése (dr. Urbancsek János)
187-195
4.Vízföldtani körzetek (dr. Lovász György)
195-200
C)Vízgazdálkodás (dr. Somogyi Sándor)
201-210
1.A vízgazdálkodás területi helyzete
201-207
2.A vízgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei
207-210
V.Növényzet (dr. Lehmann Antal)
211-248
A)A Dunántúli-dombság florisztikai, növényföldrajzi jellege és területbeosztása
212-228
1.Zalai flórajárás
222
2.Belső-somogyi flórajárás
222-223
3.Külső-somogyi flórajárás
223
4.Mecseki flórajárás
223-224
5.Villányi flórajárás
224-228
B)A növénytársulások és térbeli eloszlásuk
228-248
1.Víz hatása alatt álló növényzet
229-234
2.Kőzet, illetve talaj hatása alatt álló növényzet
234-237
3.Klímazonális növényzet
237-241
4.Antropogén hatás alatt álló növényzet
241-248
VI.A talajok általános jellemzése (dr. Marosi Sándor—dr. Szilárd Jenő)
249-272
A)Főbb talajtípusok
252-269
1.Agyagbemosódásos barna erdőtalajok
252-258
2.Barnaföldek
258-262
3.Csemozjom barna erdőtalajok
262-264
4.Csernozjom talajok
264-266
5.Lito- és hidromorf talajok
267
6.Földes kopár, antropogén talajok
267-269
B)Talajkörzetek és természetes termőképességük
269-272
VII.A Dunántúli-dombság tájainak és tájtípusainak összefoglaló jellemzése (dr. Ádám László—dr. Lovász György—dr. Marosi Sándor—dr. Szilárd Jenő)
273-282
A)Belső-Somogy tájtípusai
274-275
B)Külső-Somogy tájtípusai
276-277
C)A Tolnai-dombság tájtípusai
277-280
D)A Mecsek és a Villányi-hegység középhegységi tájtípusai
280-281
E)A Baranyai-dombságra jellemző dombsági tájtípusok
281-282
Második rész - A Dél-Dunántúl társadalmi-gazdasági fejlődésének, potenciáljának földrajzi értékelése
283-594
VIII. A dél-dunántúli természeti környezet társadalmi-gazdasági igénybevételének főbb szakaszai a felszabadulásig (dr. Beluszky Pál)
285-302
A)A Dél-Dunántúl területe a honfoglalásig
285-289
B)A Dél-Dunántúl a magyar középkor századaiban
289-293
C)A török hódoltság kora
293-295
D)Az újjáépítés kora; a Dél-Dunántúl a késői feudalizmus idején
295-299
E)A kapitalizmus kialakulása a Dél-Dunántúlon
300-302
IX. A népesség és a települések
303-376
A)A népesség fejlődése, képzettségi színvonala és területi eloszlásának átrendeződése
303-329
1.A népesség fejlődése (dr. Vörösmartiné Tajti Erzsébet)
303-309
2.A népesség anyanyelv, nem és kor szerinti változása (dr. Vörösmartiné Tajti Erzsébet)
309-312
3.A népesség képzettségi színvonalának területi eltérései (dr. Sárfalvi Béla)
312-321
4.A népesség gazdasági aktivitása (dr. Vörösmartiné Tajti Erzsébet)
321-322
5.A keresők foglalkozási átrétegződése (dr. Vörösmartiné Tajti Erzsébet)
323-328
6.A népességfejlődés jellemzői és a munkaerőforrás perspektívái (dr. Vörösmartiné Tajti Erzsébet)
328-329
B)A Dél-Dunántúl településhálózata (dr. Beluszky Pál)
330-365
1.A településhálózat értékelésének módszere
330-331
2.A dél-dunántúli települések fejlettségi színvonala
331-334
3.A településfejlettséget kialakító tényezők
334-349
4.A Dél-Dunántúl városhálózata
350-354
5.A településfejlettségi szint területi egységei
354-364
6.A Dél-Dunántúl településhálózatának potenciális értéke
364-365
C)A Dél-Dunántúl urbanizációs fejlődése (dr. Lettrich Edit)
366-376
1.Az urbanizáció földrajzi értelmezése
366
2.A vizsgálat módszertani vonatkozásai
366-367
3.Az urbanizáció sajátos vonásai
367-371
4.Az urbanizáció regionális sajátosságai
371-376
x. Ipar (dr. Borai Ákos)
377-378
A)Az ipar fejlődése
378-386
B)Az ipari potenciál
386-389
1.Az ipari szerkezet
386-389
2.A termelési tényezők
389-401
3.Az ipari potenciál regionális értékelése
401-403
C)A nyersanyag-előfordulásra települő iparcsoport jellemzése
403-425
1.Bányászat
404-407
2.Villamosenergia-ipar
407-410
3.Építőanyag-ipar
410-414
4.Élelmiszeripar
414-425
D)A variábilis iparok jellemzése
425-456
1.Könnyűipar
427-433
2.Gépgyártás
434-439
3.Élelmiszeripar
440-444
4.Vegyipar
444-446
5.Finomkerámia-ipar
446-447
6.Kohászat
448-456
E)Az ipar termelési színvonala
456-470
1.A körzet iparfejlettségének általános jellemzése
457-459
2.Az ipar intraregionális jellemzése
459-470
XI. Mezőgazdaság (dr. Berényi István)
471-499
A)A mezőgazdaság főbb fejlődési szakaszai
471-476
B)A Dél-Dunántúl mezőgazdasági termelésének jelentősége
473-478
C)A mezőgazdasági terület hasznosítása
476-478
D)Mezőgazdasági üzemtípusok
478-479
E)A mezőgazdasági termelés színvonala
480-492
1.A mezőgazdasági termelés feltételei
480-486
2.A mezőgazdasági termelés közgazdasági színvonala a termelőszövetkezetek gazdálkodása alapján
487-492
F)A mezőgazdasági termelés szerkezete
493-499
XII.Erdőgazdálkodás (dr. Járó Zoltán)
500-516
A)Az erdők ökológiai adottságai
502-503
B)Fafajpolitika
503-509
C)Erdőművelés
509-513
D)Erdőhasználat
513-516
XIII.Közlekedés (dr. Mészáros Rezső)
517-531
A)A közlekedés szerkezete
517-521
1.Vasúti közlekedés
517-518
2.Közúti közlekedés
519-520
3.Vízi közlekedés
520
4.Energia-távvezetékek
521
B)Forgalmi viszonyok
521-528
1.Személyforgalom
521-522
2.Áruforgalom
523-527
3.Áruforgalmi kapcsolatok
528
C)A települések közlekedésföldrajzi helyzete
528-531
XIV. Kiskereskedelem (dr. Beluszky Pál)
532-549
A)A kiskereskedelem színvonala
532-533
B)A kiskereskedelmi forgalom koncentrációja
533-539
C)A Dél-Dunántúl kiskereskedelmi központjai
539-549
XV.A Dél-Dunántúl idegenforgalmi szerepe (dr. Tímár László)
550-568
A)A Dél-Dunántúl idegenforgalmi jellegű területei, azok helye és szerepe hazánk idegenforgalmában
550-555
B)A Dél-Dunántúl területi egységei, alkörzetei az idegenforgalom földrajzi munkamegosztási típusai szerint
555-561
C)A Dél-Dunántúl idegenforgalmi földrajzi potenciálja
561-568
XVI.Infrastruktúra (dr. Rimaszombati Jenő)
569-580
A)Az infrastruktúra értelmezése
569
B)Az infrastruktúra fejlődésének jellemzése
569-570
C)Az infrastruktúra mérési módszerei
571-572
D)Az állomány nagysága és területi megoszlása
572-573
1.Az infrastrukturális értékfelszín
574-576
2.Pontosabb infrastrukturális ágazatok értékelése
576-580
XVII.A Dél-Dunántúl térszerkezete (vonzáscentrum- és vonzáskörzet-vizsgálatok alapján) (dr. Tóth József)
581-594
A)A Dél-Dunántúl helye Magyarország körzetbeosztási hipotéziseiben
581-582
B)A Dél-Dunántúl elhatárolása és gazdasági térszerkezetének tagolása vonzáscentrum- és vonzáskörzet-vizsgálatok alapján
582-594
1.A kutatás menete és módszerei
584-585
2.A részvizsgálatok egy reprezentánsa
585-587
3.A vizsgálat szintézise
587-589
4.Javaslat a Dél-Dunántúl gazdasági körzetbeosztására a vonzásközpont és-körzetvizsgálatok alapján
589-594
Irodalom
595-637
Az irodalomban használt rövidítések jegyzéke
595-597
1.Földtan, geomorfológia (összeáll.: dr. Ádám László)
598-614
2.Éghajlat (összeáll.: dr. Szilárd Jenő)
614-616
3.Vízföldrajz és hidrológia(összeáll.: dr. Somogyi Sándor)
616-621
4.Növényzet (összeáll.: dr. Lehmann Antal)
621-623
5.Talaj (összeáll.: dr. Marosi Sándor)
623-624
6.Benépesülés, népesség, települések (összeáll.: dr. Beluszky Pál)
625-632
7.Ipar (összeáll.: dr. Borai Ákos)
632-634
8.Mezőgazdaság (összeáll.: dr. Berényi István)
634-635
9.Erdőgazdaság (összeáll.: dr. Járó Zoltán)
635
10.Közlekedés (összeáll.: dr. Mészáros Rezső)
635
11.Kiskereskedelem (összeáll.: dr. Beluszky Pál)
635-636
12.Idegenforgalom (összeáll.: dr. Tímár László)
636
13.Körzetesítés (összeáll.: dr. Tóth József)
636-637
Névmutató (összeáll.: dr. Hevesi Attila és dr. Hevesi Attiláné)
638-644
Helynév- és tárgymutató(összeáll.: dr. Hevesi Atthla és dr. Hevesi Attiláné)
645-669
Táblázatok jegyzéke
670-673
Ábrák jegyzéke
674-678
Képek (1-48.)
679-708
Hátsó borító
[709]