Képzés és gyakorlat, 3. évf., 2. sz., 2005 (november) corvina logo

Szerkesztők: Deli István; Paál László; József István
További szerzők: Deli István; Podráczky Judit; Sticklné Rábai Márta; Boronkai Dóra ; Maár Tiborné; József István; Kolárics Ferenc; Némethné Jankovics Lídia; Vas Szilvia; Balla Mária; Sándor P. Balázs
Cím: Képzés és gyakorlat, 3. évf., 2. sz., 2005 (november)
Alcím: A Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar folyóirata
Megjelenési adatok: Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, Kaposvár, 2005. | ISSN: 1589-519X

coverimage Egy olyan szaklapot szeretnénk megjelentetni, amely - reményeink szerint - betölti a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kara és a hatókörébe tartozó intézmények és szakemberek közötti intenzív kapcsolatot. A lap fokozatosan olyan fórummá válhat, amelyben mind a főiskolai kar oktatói (esetenként más főiskolák oktatói) lehetőséget kapnak tudományos kutatásaik, elméleti feltevéseik, tanácsaik publikálására. Ugyanakkor a gyakorlati pedagógiai szakembereknek is mód nyílik tapasztalataik, próbálkozásaik, újszerű pedagógiai, módszertani kísérleteik közlésére. A lap által lenne megvalósítható az elméleti képzésben és a pedagógiai gyakorlatban dolgozó szakemberek párbeszéde, netán vitafórum fontos eszközévé is válhat. A folyóirat természetesen kitüntetett szerepet kap a hallgatók (a jövendő pedagógusok) gyakorlati képzésével összefüggő szakmai, módszertani, szervezési kérdések, problémák, elméleti feltevések, kutatási eredmények közlésében. Ily módon fórumává válhat a gyakorló-és olyan iskolák mentorainak, akik jelentős szerepet vállalnak a hallgatók felkészítésében és pályaszocializációs feladatok megoldásában. A pedagógusképzéssel kapcsolatos szakirodalomban bőven olvashatunk az ún. „gyakorlatra orientált” képzésről. Tervezett kiadványunk fontos eszköze lehet azon eszmék gyakorlati megvalósítására irányuló törekvések bemutatásának, megvalósított változatai közlésének, amelyek a gyakorlatra orientált oktatás eszméjének realizálása felé mutatnak. A gyakorlatra orientáltság, mint eszmény, tehát kiléphetne elvont idea jellegéből, és az elméleti képzést végző oktatók számos empirikus tényhez, adathoz juthatnak, amit az elméleti oktatásban hasznosítani tudnak. A „Képzés és gyakorlat” című lap a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar kiadásában - reméljük - tovább növeli intézményünk szakmai presztízsét, hozzájárul országos hírnevének erősítéséhez, több területen ismert rangjának öregbítéséhez. A folyóirat kiadásával tehát az a célunk, hogy ráirányítsuk - és folyamatosan ébren tartsuk - az elméleti felkészítés és a mindennapi műhelymunka kapcsolatára, valamint a tanítójelöltek felkészítésében részt vevő oktatók és gyakorlatvezetők együttműködésére, a gyakorlatvezetők szakmai képzése és segítése érdekében folyó munkára. Célunk egyrészt annak a gondolatnak az erősítése, hogy tudományosan hiteles, de alkalmazható elméletet tanítsunk. Másrészt segítsük elő a tudatos, pedagógiailag minden elemében átgondolt iskolai gyakorlatot. Ebben a szellemben kell felkészítenünk hallgatóinkat a tanítói szerepre, a gyakorlatvezetőket pedig pedagógiai gyakorlatuk irányítására. A tematikailag szerteágazónak látszó folyóirat alapeszméje tehát az lehetne: segítse elő, hogy tudományos, hasznosítható és társadalmi szempontból releváns pedagógiát műveljünk és alkalmazzunk.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Tartalomjegyzék/Impresszum
Tanulmányok, esszék
1-76
   Deli István - Podráczky Judit: A tanítók gyakorlati képzésének problémái a szükségesnek tűnő korszerűsítés szempontjából
1-19
      Bevezetés
1-2
      I. Az elméleti oktatás mint a gyakorlati képzés szemléleti, tudás- és módszertani alapja
2-16
         1. A tanterv
3-5
         2. Az 1996-os tanterv funkcionális jellemzői
5-8
         3. A kötelezőség és a kötelezően, ill. a szabadon választhatóság
8-9
         4. Az elméleti és gyakorlati órák aránya
9
         5. Az ellenőrzés, számonkérés rendszere
9-10
         6. A terhelési/időszükségleti mutatók realizálódása egy hallgatónál
10-16
            Mit követelünk tehát a hallgatótól?
11-12
            Van-e (lenne-e) tennivalónk korszerűbb kompetenciák fejlesztésére?
12-13
            A külső gyakorlóhelyeken szervezett gyakorlat
13-14
            Jellemzések
14-15
            A zárótanítások
15-16
            A külső gyakorlatról szerzett információk összegzése
16
      Összegzés
17-19
      Hivatkozások
19
      Mi legyen az iskolai kezdő szakasz funkviója és célja
19
   Sticklné Rábai Márta: Sokszínűség az európai nyelvpolitikában-kihasználatlan lehetőségek a magyarországi nyelvoktatásban
20-27
      1. Nyelvpolitika és nyelvoktatás
20-21
      2. Tendenciák a nemzetiségi nyelvoktatásban
21-22
      3. Tartalmi változások a kisebbségi oktatásban
22-23
      4. A horvát kisebbség helyzete a Dél-Dunántúlon
23-24
      5. Horvátoktatás a végeken
24-25
      6. Kitekintés
25-26
      Irodalom
26-27
      Jegyzetek
27
      A bevándorló gyerekek iskolai integrációja Európában
27
   Boronkai Dóra: Családi diskurzusok szókészlet- és mondattani elemzése
28-35
      A szókészlet vizsgálata
28-31
         Szófajstatisztika
28-29
         Az iterációs index
29-30
         A gazdaságossági mutató
30
         A különlegességi index
30-31
      A mondatok szerkezeti jellemzői
31-34
         A megszakított mondatok
31
         A mondatszerkesztés
31-33
         A mondatok szinteződése, a mélységi mutató
33-34
         A telítettségi mutató
34
      Felhasznált irodalom
34-35
      Az iskolai sikertelenség szociolingvisztikai megközelítése
35
   Maár Tiborné: Az iskolai fegyelmezés történeti vizsgálata
36-47
      A fegyelmezés fogalma
36-37
      Történeti áttekintés
37-44
         Fegyelmezés Mezopotámiában
37
         Az ókorra jellemző eljárások
37-39
         A középkor módszerei
39-40
         Újkori fegyelmezés
40
         A reneszánsz és a humanizmus jellemzői
40-41
         A reformáció időszaka
41
         A jezsuiták fegyelmezési módszerei
41-42
         A felvilágosodás korának elképzelései
42
         A 19. századra jellemző fegyelmezési eljárások
43
         Hazai pedagógiai gondolkodók elképzelései
43-44
      Fegyelmezési módok a 20. században
44-46
         A reformpedagógia megoldásmódjai
44-45
         Tanulság a jelen kor számára
45-46
      Hivatkozások
46-47
      Egyenes beszéd a verésről
47
   József István: Iskolai konfliktusok kezelése
48-49
      Pedagógusjelöltek személyiségvizsgálata
49
   Találjuk meg minden gyerekben a fejleszthetőség alapjait!
50
   Kolárics Ferenc: Az EU által támogatott közoktatás-fejlesztési pályázat
51-55
      A község bemutatása
51
      A gyulaji iskola története
51-52
      Az elmúlt évek kiemelkedő sikerei
52-55
      Tanulság: márpedig pályázni meg kell tanulni!
55
   Némethné Jankovics Lídia: Hagyományok ápolása, néptánc oktatása a bogyiszlói iskolában, óvodában
56-58
      Az óvodában
56-57
      Hagyományápolás, oktatás az iskolában
57-58
   Vas Szilvia: ZOO-pedagógia-a külvilág tevékeny megismerése
59-64
      Alkalmazott oktatásszervezési módok, módszerek
60
      Következtetések
60-61
      Tananyagba integrált tematikus együttműködés szintje
61-64
      Fejleszteni kellene az értékelésről való tudásunkat
64
   Balla Mária: Válogatás a közoktatási tárgyú internetes információforrásokból
65-69
      Hivatkozás
69
      Alapkészségek vagy kulcskompetenciák?
69
   Sándor P. Balázs: Hétvégi gyermekműsorok a kereskedelni csatornákon
70-73
      Hová tűnt az esti mese?
70-71
      Blődség és brutalitás a képernyőn
71-72
      A tökéletes árukapcsolás
72
      Reflexió egy betiltott rajzfilmre
72-73
      Új tanév, új kihívások, fogadóképes iskola
73
   Ismét elindult egy tanév
74-76
Elismerések, kitüntetések
Hátsó borító/Szerzők