Képzés és gyakorlat, 4. évf., 2. sz., 2006 (december) corvina logo

Szerkesztők: Deli István; Paál László; József István
További szerzők: Kis Jenőné Kenesei Éva; Deli István; Szabóné Gondos Piroska; Ambrus Péterné; Boronkai Dóra ; József István; Tóth Istvánné; Nagy Sándorné
Cím: Képzés és gyakorlat, 4. évf., 2. sz., 2006 (december)
Alcím: A Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar folyóirata
Megjelenési adatok: Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, Kaposvár, 2006. | ISSN: 1589-519X

coverimage Egy olyan szaklapot szeretnénk megjelentetni, amely - reményeink szerint - betölti a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kara és a hatókörébe tartozó intézmények és szakemberek közötti intenzív kapcsolatot. A lap fokozatosan olyan fórummá válhat, amelyben mind a főiskolai kar oktatói (esetenként más főiskolák oktatói) lehetőséget kapnak tudományos kutatásaik, elméleti feltevéseik, tanácsaik publikálására. Ugyanakkor a gyakorlati pedagógiai szakembereknek is mód nyílik tapasztalataik, próbálkozásaik, újszerű pedagógiai, módszertani kísérleteik közlésére. A lap által lenne megvalósítható az elméleti képzésben és a pedagógiai gyakorlatban dolgozó szakemberek párbeszéde, netán vitafórum fontos eszközévé is válhat. A folyóirat természetesen kitüntetett szerepet kap a hallgatók (a jövendő pedagógusok) gyakorlati képzésével összefüggő szakmai, módszertani, szervezési kérdések, problémák, elméleti feltevések, kutatási eredmények közlésében. Ily módon fórumává válhat a gyakorló-és olyan iskolák mentorainak, akik jelentős szerepet vállalnak a hallgatók felkészítésében és pályaszocializációs feladatok megoldásában. A pedagógusképzéssel kapcsolatos szakirodalomban bőven olvashatunk az ún. „gyakorlatra orientált” képzésről. Tervezett kiadványunk fontos eszköze lehet azon eszmék gyakorlati megvalósítására irányuló törekvések bemutatásának, megvalósított változatai közlésének, amelyek a gyakorlatra orientált oktatás eszméjének realizálása felé mutatnak. A gyakorlatra orientáltság, mint eszmény, tehát kiléphetne elvont idea jellegéből, és az elméleti képzést végző oktatók számos empirikus tényhez, adathoz juthatnak, amit az elméleti oktatásban hasznosítani tudnak. A „Képzés és gyakorlat” című lap a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar kiadásában - reméljük - tovább növeli intézményünk szakmai presztízsét, hozzájárul országos hírnevének erősítéséhez, több területen ismert rangjának öregbítéséhez. A folyóirat kiadásával tehát az a célunk, hogy ráirányítsuk - és folyamatosan ébren tartsuk - az elméleti felkészítés és a mindennapi műhelymunka kapcsolatára, valamint a tanítójelöltek felkészítésében részt vevő oktatók és gyakorlatvezetők együttműködésére, a gyakorlatvezetők szakmai képzése és segítése érdekében folyó munkára. Célunk egyrészt annak a gondolatnak az erősítése, hogy tudományosan hiteles, de alkalmazható elméletet tanítsunk. Másrészt segítsük elő a tudatos, pedagógiailag minden elemében átgondolt iskolai gyakorlatot. Ebben a szellemben kell felkészítenünk hallgatóinkat a tanítói szerepre, a gyakorlatvezetőket pedig pedagógiai gyakorlatuk irányítására. A tematikailag szerteágazónak látszó folyóirat alapeszméje tehát az lehetne: segítse elő, hogy tudományos, hasznosítható és társadalmi szempontból releváns pedagógiát műveljünk és alkalmazzunk.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Tartalomjegyzék/Impresszum
Múltunkból
1-15
   Kis Jenőné Kenesei Éva: Harminc évre emlékezve
1-4
   Deli István: Reflexiók a 30 éves főiskolai oktatás ürügyén
5-10
      Milyen indokok és társadalmi körülmények játszottak közre a főiskolai szintű tanítóképzés megteremtéséhez?
5-6
      Mit hozott tehát Kaposváron a főiskolává fejlesztés?
6-7
      A főiskolai szintű oktatás első tanterve
7-8
      Publikáció, kutatás
8-10
   Szabóné Gondos Piroska: Óvodapedagógus szak a pedagógiai főiskolán
11-15
      I. A szak kialakulásának történeti áttekintése
11-12
      II. Az 1993-as közoktatási törvény után
12
      III. A szak jellemzői
12-15
         1. Általános célkitűzésünk
12
         2. A szak struktúrája
12-13
         3. A szak jelentősége a főiskola életében
13
         4. A szak alkotó műhely jellegéről
13-14
         5. Hazai szakmai kapcsolatok
14
         6. Az óvodapedagógus szak jövője
14-15
Tanulmányok, esszék
16-41
   Ambrus Peterné: A hallgatók személyiségének mozgatóerői
16-30
      Beveztés
16-18
         A vizsgálat körülményeiről
17
         A tesztről
17
         Az értékelésről
17-18
      A tesztek értékelése, elemzés
18-23
         1. Teljesítmény-szükséglet
18
         2. Affiliációs szükséglet
18-19
         3. Agresszió-szükséglet
19
         4. Védekezés-szükséglet
19
         5. Lelkiismeret-igény
20
         6. Dominanciaszükséglet
20
         7. Exhibíciószükséglet
20-21
         8. Autonómiaszükséglet
21
         9. Gondoskodásszükséglet
21-22
         10. Rendszükséglet
22
         11. Segélykérési szükséglet
22-[23]
      Másodlagos faktorok
[23]-25
         A/ Az önigazolás szükséglete
[23]
         B/ Racionális dominancia
[23]-24
         C/ Agesszív nonkonformizmus
24
         D/ Passzív dependencia
24
         E/ Szociabilitás
24-25
      Csoportprofilok
25
      Az egyes évfolyamok jellemzői
25-28
         1. Jelenlegi másodévesek
25-26
         2. Jelenlegi harmadévesek
26-27
         3. Jelenlegi negyedévesek
27
         4. Tavalyi végzősök
27-28
      Személyiségprofilok
28-29
      Összegzés
29
      Zárszó
30
      Felhasznált irodalom
30
   Boronkai Dóra: A differenciálás lehetőségei a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületén
31-38
      A differenciálás fogalma
31
      A differenciált tanulásszervezés módjai
31
      A differenciálás szempontjai
31-32
      A differenciálás főbb eljárásai és módszerei-a kooperatív tanulás
32
      A szövegértés és szövegalkotás kompetenciaterület
32-33
      A differenciálás típusai a szövegértés és szövegalkotás fejlesztésében
33-37
         (1) Az olvasási szintek szerinti differenciálás
         (2) A csoportok képességei szerinti differenciálás
34-35
         (3) A szerepek szerinti differenciálás
35
         (4) A minőség szerinti differenciálás
35-37
            Példák a minőség szerinti differenciálás alkalmazására
36-37
               Ok-okozati, sorrendi összefüggések keresése mondatok és bekezdések között
36
               Klasszikus meghatározások kiegészítése és készítése
36-37
               Vázlat készítése fürtábrával és decimális módszerrel
37
      A differenciált oktatás problémái
37
      Felhasznált irodalom
38
      Jegyzetek
38
   József István: A pedagógusok szakmai személyiségének újszerű fejlesztési lehetősége: a szupervízió
39-41
      A szupervízió műveleti kompetenciája
39-40
      A szupervizor személye
40
      A szupervízió formái
40-41
      Szupervíziós esetek
41
      Felhasznált irodalom
41
Műhely
42-45
   Tóth Istvánné: Reális helyzetkép a pedagógusjelöltek nyelvi alkalmasságáról - 2006
42-45
      1. Spontán beszéd
42-43
      2. Felolvasás
43
      3. Beszédtechnikai teszt
44
      4. Memoriterek
44
      5. Kommunikációs képesség
44
      Összegezve
44-45
Környezetünk
46-49
   József István-Nagy Sándorné: Integrált oktatás a nagyberki Szász Endre Általános Iskolában
46-49
      1. Az integrált nevelés szervezeti formái
47
      2. Az integrált nevelés és oktatás feltételei az iskolában
47-48
         2.1. Objektív tényezők
47
         2.2. Szubjektív tényezők
47-48
         2.3. Szakemberek együttműködése
48
      3. Az együttnevelés hatása a tanulói csoportokra
48-49
Hírek
50-52
   Új főigazgató a Pedagógiai Kar élén
50-
   A 2006/2007-es tanév kezdete
50-51
   Köztársasági ösztöndíjat adományozott
52
Szerzőink/Hátsó borító