Képzés és gyakorlat, 4. évf., 1. sz., 2006 (május) corvina logo

Szerkesztők: Deli István; Paál László; József István
További szerzők: Kis Jenőné dr. Kenesei Éva; H. Szabó Sára; Bajner Mária; S. Rábai Mária; Kalózné Pápa Ágnes; Kontra József; Tóth Istvánné; Duzmathné Tancz Tünde; Fornai Éva; Szabóné Gondos Piroska; Deli István; Farkasné Szabó Ildikó; Kajtánné Németh Ildikó; Keresztes László; Makarészné Lédig Ildikó; Zsombok Lajos
Cím: Képzés és gyakorlat, 4. évf., 1. sz., 2006 (május)
Alcím: A Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar folyóirata
Megjelenési adatok: Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, Kaposvár, 2006. | ISSN: 1589-519X

coverimage Egy olyan szaklapot szeretnénk megjelentetni, amely - reményeink szerint - betölti a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kara és a hatókörébe tartozó intézmények és szakemberek közötti intenzív kapcsolatot. A lap fokozatosan olyan fórummá válhat, amelyben mind a főiskolai kar oktatói (esetenként más főiskolák oktatói) lehetőséget kapnak tudományos kutatásaik, elméleti feltevéseik, tanácsaik publikálására. Ugyanakkor a gyakorlati pedagógiai szakembereknek is mód nyílik tapasztalataik, próbálkozásaik, újszerű pedagógiai, módszertani kísérleteik közlésére. A lap által lenne megvalósítható az elméleti képzésben és a pedagógiai gyakorlatban dolgozó szakemberek párbeszéde, netán vitafórum fontos eszközévé is válhat. A folyóirat természetesen kitüntetett szerepet kap a hallgatók (a jövendő pedagógusok) gyakorlati képzésével összefüggő szakmai, módszertani, szervezési kérdések, problémák, elméleti feltevések, kutatási eredmények közlésében. Ily módon fórumává válhat a gyakorló-és olyan iskolák mentorainak, akik jelentős szerepet vállalnak a hallgatók felkészítésében és pályaszocializációs feladatok megoldásában. A pedagógusképzéssel kapcsolatos szakirodalomban bőven olvashatunk az ún. „gyakorlatra orientált” képzésről. Tervezett kiadványunk fontos eszköze lehet azon eszmék gyakorlati megvalósítására irányuló törekvések bemutatásának, megvalósított változatai közlésének, amelyek a gyakorlatra orientált oktatás eszméjének realizálása felé mutatnak. A gyakorlatra orientáltság, mint eszmény, tehát kiléphetne elvont idea jellegéből, és az elméleti képzést végző oktatók számos empirikus tényhez, adathoz juthatnak, amit az elméleti oktatásban hasznosítani tudnak. A „Képzés és gyakorlat” című lap a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar kiadásában - reméljük - tovább növeli intézményünk szakmai presztízsét, hozzájárul országos hírnevének erősítéséhez, több területen ismert rangjának öregbítéséhez. A folyóirat kiadásával tehát az a célunk, hogy ráirányítsuk - és folyamatosan ébren tartsuk - az elméleti felkészítés és a mindennapi műhelymunka kapcsolatára, valamint a tanítójelöltek felkészítésében részt vevő oktatók és gyakorlatvezetők együttműködésére, a gyakorlatvezetők szakmai képzése és segítése érdekében folyó munkára. Célunk egyrészt annak a gondolatnak az erősítése, hogy tudományosan hiteles, de alkalmazható elméletet tanítsunk. Másrészt segítsük elő a tudatos, pedagógiailag minden elemében átgondolt iskolai gyakorlatot. Ebben a szellemben kell felkészítenünk hallgatóinkat a tanítói szerepre, a gyakorlatvezetőket pedig pedagógiai gyakorlatuk irányítására. A tematikailag szerteágazónak látszó folyóirat alapeszméje tehát az lehetne: segítse elő, hogy tudományos, hasznosítható és társadalmi szempontból releváns pedagógiát műveljünk és alkalmazzunk.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Tartalomjegyzék/Impresszum
Tanulmányok, esszék
1-22
   Kis Jenőné dr. Kenesei Éva: Az oktatott ismeretanyag hasznosulása a tanító szakon
1-7
   H. Szabó Sára: Középfokú nyelvvizsgával a bachelor szaknyelvi képzésben!
8-12
      Felhasznált irodalom
12
   Bajner Mária: Új formák - változatlan tartalommal: anomáliák a nyelvtanulás-nyelvoktatás terén
13-18
      1. A felkészültségről
14-15
      2. Interaktív tanítási módszerek, diákközpontú oktatás
15-16
      3. A tanítás mestersége
16-18
      Jegyzetek
18
   S. Rábai Mária: A nyelvi és nyelvtanulói tudatosság fejlesztése az idegen nyelvek oktatásában
19-22
      1. Áttekintés
19
      2. Terminológia és a kutatások helyzete
19
      3. A nyelvi tudatosság fejlesztése gyermekkorban
20
      4. A nyelvi figyelem az oktatásban
20-21
      5. A nyelvi tudatosság funkciói az oktatásban
21
         5.1 Segítség a nyelvtanulásban
21
         5.2 Segítség a megértésben
21
         5.3 Segítség több nyelv találkozásakor
21
         5.4 A célkultúra elsajátításának része
21
      6. A nyelvi tudatosság elérésének módszertani lehetőségei
21-22
         6.1 Az anyanyelv és az idegen nyelv összehasonlításban
21
         6.2 Perspektívaváltás
22
         6.3 Fordítás
22
      7. Milyen funkciót tölt be a „tudatosság” az idegen nyelvek tanulásában?
22
      Irodalom
22
Műhely
23-54
   Kalózné Pápa Ágnes: A szerepjáték a kisiskoláskori idegennyelv-tanításban
23-27
      I. Dalok, mondókák
23-24
      II. A párbeszéd
24
      III. Színdarabok
24
      IV. A mondókák, dalok, párbeszédek tanítása
24-25
      V. Mit értünk szerepjátékon?
25
      VI. Hogyan irányítjuk a szerepjátékot?
25-26
      VII. Miért fontos munkánkban a szerepjátékot akalmazni?
26
      Jegyzetek
27
      Felhasznált irodalom
27
   Kontra József: Középiskolások tanulás iránti attitűdje
28-32
      A vizsgálat háttere, célja
28-29
      Módszer
29-30
      Eredmények
30-31
      Összegzés
31
      Irodalom
31-32
   Tóth Istvánné: Családmodellek, szerepek az olvasókönyvekben
33-36
      1. A családok összetétele
33-34
      2. Család és munka
34-35
         3. Lakás, életkörülmények
34-35
            Öltözködés, külső megjelenés
35
            Harmónia
35
            Kommunikáció
35
      3. Szabadidő a lakáson kívül
35-36
      4. Korszerűség, összhangban a mával
36
   D. Tancz Tünde: Az iskolai pszichoterror kezelésének néhány lehetősége, különös tekintettel a biblioterápára
37-44
      A pszichoterror fogalma
37
      Az iskolai intézmény mint a pszichoterror forrása
37-38
      Az iskolai pszichoterror sajátosságai
38-39
      Az iskolai pszichoterror jelei
39-40
      Az iskolai agresszió megjelenési formái
40
      A cselekvés és kezelés lehetőségei
41-42
      Biblioterápia, irodalomterápia
42-43
      Jegyzetek
43
      Felhasznált irodalom
44
   Fornai Éva: Eltérő képességű tanulókkal való bánásmód az elmélet és a gyakorlat tükrében
45-50
      A témaválasztás aktualitása, helyzetelemzés
45-46
      Anyanyelvi nevelés ismeretterjesztő szövegeken keresztül
46-47
      Különböző tanulótípusokra tervezett feladatlapok általános jellemzői
47-50
         A „B” tanulótípus jellemzői
47
         Az „A” tanulótípus jellemzői
48-50
   Szabóné Gondos Piroska: Az óvoda kapcsolata a különböző értékrendű családokkal
51-54
      Irodalom
54
Környezetünk
55-85
   Deli István - Farkasné Szabó Ildikó: A kistelepülési iskolák sorsa
55-77
      Európa és a magyar „kistérségi oktatás”
55-59
      Érvek pro és kontra
59-62
      Tények
62-66
      Az összevonások gazdasági-pénzügyi következményei
66-70
      Tehát hogyan tovább?
70-77
         1. A települések demográfiai mutatói
71-72
         2. A gazdasági mutatók meghatározó szerepe?
73
         3. Az iskola mint közösségi intézmény létszámfüggő
73-74
         4. Döntési bizonytalanságok
74-76
            A szakszerűség és a törvényesség fokozása
75-76
         5. Kampány ne legyen
76-77
            Jelzések pedagógusképzőknek
76-77
      Megjegyzés
77
   Kajtánné Németh Ildikó-Keresztes László—Makarészné Lédig Ildikó - Zsombok Lajos: hogy a gyermek megalkossa a maga „értékrendjét”
78-85
      Bemutatkozik a lenygeltóti iskola
78-79
         Bevezetés
78-79
         A Fodor András Általános Iskola
79-82
         Alapfokú Művészeti Iskola
82-83
         Szakszolgálat
84
         Kincsem óvoda
84-85
Hátsó borító/szerzők