Magyar
English
A Pécsi Tudományegyetem számára Erzsébet királyné nemcsak apostoli királyné, a magyarok iránti rokonszenv megtestesítője, poétikus lelkű, felséges nagyasszony, hanem egyben az intézmény egykori névadója is. A kiállítás célja, hogy bemutassa, hogy az egyetem alapításakor már elhunyt Erzsébet királyné emlékezete hogyan élt tovább a pozsonyi, majd a pécsi években egészen 1947-ig, amikor a tudományegyetemek nevéből törölték a személyneveket, és így a hozzájuk köthető ünnepi alkalmak is megszűntek. A kiállított dokumentumok és tárgyak (képeslapok, újságcikkek, fényképek, meghívók, leckekönyvek, emlékérmek, plakettek és maga az Erzsébet-serleg) sokszínűsége változatos témákat felölelve enged bepillantást a királyné kultuszának továbbélésébe. A tárlat bemutatja az egyetem névadásának körülményeit és a korai pozsonyi éveket, áttekintést ad az Erzsébet-névünnepek és az Erzsébet Egyetem Barátainak Egyesülete történetéről, és végül megjeleníti az Erzsébet királynéhoz kötődő tárgyakat és emlékeket. (...) Pécsen 1923 óta működik egyetem, ekkor költözött ugyanis a városba a pozsonyi székhelyéről „átmenetileg” ide helyezett Erzsébet Tudományegyetem. Az ideiglenességből azonban tartós berendezkedés lett: immár száz éve a dunántúli város ad otthont a felsőoktatási intézménynek. Az egyetemet viszont megalapítása és első évei Pozsonyhoz kötik. …
Tovább a műhöz
A MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottságának jelen kötetével egy régi álom megvalósulását tartja jelen pillanatban csak virtuálisan kezében a kedves Olvasó, hiszen ezzel indul útjára az a sorozat, amely a Dél-Dunántúlon élő kutatók, valamint a hozzájuk kötődő, de az ország más területein működő, nevelés- és művelődéstörténettel foglalkozó oktatók, kutatók, doktorhallgatók írásait tartalmazza. Sorozatunk ezért is viseli a Neveléstörténet – Művelődéstörténet címet, hiszen a két terület szorosan összekapcsolódik, nem választható el élesen egymástól, valamint ezáltal egy-egy terület tágabb megismerését nyújthatja az Olvasók számára. Jelen kötet tematikai sokszínűsége is ezt mutatja számunkra, hiszen találhatunk gyógypedagógiához kapcsolódó helytörténeti kutatást, betekinthetünk Pósa Lajos Erzsébet királynéhoz kapcsolódó írásaiba, valamint felfedezhetjük az orvosképzésben, a bőrgyógyászati oktatásnál használt mulázsok történetét is. Olvashatunk a magyar „nőkép” értelmezéséről, majd egy sajtótörténeti kutatást, de megismerhetjük a pártideológia hatását az óvónők életében és az egyetemi oktatók művészeti tevékenységét a debreceni egyetemen, valamint szó esik az iparoktatás múltjáról is. A kötetnek ezen jellegét szeretnénk a jövőben is megtartani, hogy bemutathassuk az érdeklődők számára azt a sokoldalú kutatói munkát, …
Tovább a műhöz
Szociális törvény 30
- 2024
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, amelynek célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, az elmúlt három évtized Magyarországának egyik alapvető és a társadalmi változásokhoz folyamatosan igazodó jogszabálya. Megszületésének 25. évfordulóján szakpolitikusok és szociális szakemberek több fórumon is emlékeztek megalkotására, kiemelték jelentőségét. A 30. évfordulón ezt a sort folytatva kívántunk visszatekinteni és szólni a jelenről is. A három évtized lehetővé tette, hogy jogalkotók/döntéshozók és jogalkalmazók két generációja oszthassa meg emlékeit, tapasztalatait: egyrészt azok, akik a törvény előkészítésében, illetve a szociális intézményrendszer kialakításában, életre hívásában vettek részt, másrészt azok a „fiatal” szociális szakemberek, akik évtizedek óta a mindennapokban e törvény szellemében végzik szakmai munkájukat.
A szervező intézmények nemcsak a jogszabály előkészítésére és megszületésére kívántak emlékezni, de az elmúlt évtizedek szakmai professzióformáló szerepére, társadalmi hatására is. A 2023. december nyolcadikén megrendezett konferencia időutazás volt: bemutatta a kezdeti, hősi és viszontagságos kezdeteket, az alkalmazói és felhasználói kihívásokat az eltelt három évtizedből, és kitekintett a jogszabály jövőjére, lehetséges utóéletére is.
A …
Tovább a műhöz
Az alábbi tankönyv a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar néprajz illetve humánökológia képzésének egyik tantárgyához készült oktatási segédlet. A Rurális és városi ökoközösségek tantárgy – ahogyan az a címéből is kiderül – kifejezetten ökológiai elvek mentén, de legalábbis azokat szem előtt tartó közösségekkel, csoportokkal foglalkozik. Ezek létrejöttét nagyban motiválták a jelenkori krízisek, vagy − a szakirodalomban egyre inkább bevett fogalommal − a kortárs polikrízis. Világképük, életmódjuk, közösség-koncepciójuk mind-mind erre adott válasz-kísérlet. A tankönyvben áttekintjük e közösségek történetét és előzményeit, elhelyezzük őket a kortárs társadalomban, az ökológiai, gazdasági és etikai kihívásokban. Ezek a csoportok, különösen a vidéki ökoközösségek számos gyakorlatot merítenek a hagyományos paraszti kultúrából, amit egy konkrét példán, a kézműves eszközök használatán keresztül vizsgálunk meg. A kortárs krízisre etikai megújulással is igyekeznek válaszolni – ezt tekintjük át az Állat és ember a permakultúrában és Etika és esztétika a permakultúrában és az erdőkertekben című példák segítségével.
A tankönyv második felében elméleti és módszertani megfontolásokat mutatunk be: elhelyezzük a vizsgált témát az ökológiai antropológiában, és módszertani kereteket kínálunk a kutatáshoz. …
Tovább a műhöz
Közhelyként ismert, hogy a bőr nemcsak a legnagyobb, a legkülsőbb, hanem az egyik legfontosabb szervünk is. A klinikai megfigyelések és laboratóriumi módszerek kifejlődésével tisztázódott, egyértelművé vált az, hogy vannak a bőrnek saját, csak a bőrre korlátozódó betegségei; ide tartoznak a baktériumok, bacillusok, gombák, protozoonok stb. okozta kórképek. Ismert azonban az, hogy a bőrbetegségek jelentős része a belsőszervi megbetegedések tünetei; azaz vannak olyan kórképek, amelyek esetében a bőrön mutatkozó tünetek a szervezet egészét érintő kóros folyamatoknak a bőrön mint „képernyőn” történő tükröződései jelennek meg (pl. fülporcok feletti kékes elszíneződés alkaptonuria esetén, vagy angiokeratoma corporis diffusum tünetei stb.) és ebben az esetben a jól képzett klinikus számára a bőrtünetek a belső szervek kórállapotaira utalnak. Ezeket a bőrön mutatkozó, belsőszervi betegségek meglétére utaló jeleket dermatodromáknak nevezzük. A bőrkórtani folyamatok aetiológiájának a kutatásában, felosztásában, klasszifikációjában fellendülést hoztak a fénymikroszkóp és a kórszövettani módszerek és ezek továbbfejlesztett variációi. Ez az időszak a 19 sz. utolsó harmadától kezdődik és jelenleg is tart. Óriási előrehaladást jelentett az immunológia fejlődése, a molekuláris biológiai alapismeretek, precíziós medicina módszereinek felfedezése és …
Tovább a műhöz
Magyar nevelés : Az 1943-as szárszói "Magyar Élet" táborozáson tartott előadás
- Karácsony Sándor
- 1944
Már mindjárt az maga kérdéses, mit értsünk a nevelés magyar voltán. Ügy kell-e nevelnünk, ahogy a magyar ember általában véve eddig is nevelni szokta a gyermekeit, vagy' pedig van egy bizonyos fajta törvény-szerűsége a nevelésnek, mely' eltér a másfajta nevelési törvényszerűségektől, és ez a magyar nevelés? Ez utóbbi esetben az a feladat vár reánk, hogy ezeket a törvényszerűségeket megfigyeljük, megállapítsuk, összegyüjtsük, kodifikáljuk, és úgyszólván mai kelettel kezdjünk egy újfajta nevelési módszert. Második esetben egy régóta, talán évezredek hosszú során át élő és ható családi nevelési formát installálunk be jogaiba, miközben annak érvényt próbálunk szerezni a köznevelés terén is. Azt hiszem, gyakorlati szempontból az lesz legokosabb eljárás részünkről, ha egyik felfogáshoz sem ragaszkodunk mereven, hanem ahogy a szükség kívánja, érvényesítjük egyiket is, másikat is. Még így is elhangozhatik egy igen lehűtő, vagy legalább is túlbuzgalmunkat csillapítani akaró kérdés: van-e ilyesmire egyáltalában szükség? Hát nem az a magyar nevelés, ami Magyarországon éppen folyik, s folyt már megelőzőleg szépen, több mint ezer éve? De hesegessük el magunktól ennek a kérdésnek a kísértő szelídségét. Miért, miért nem, a neveléstudomány nagy magyar művelőit mostanában s a mai időket megelőző időben egyformán nem izgatta az a probléma, mit jelent …
Tovább a műhöz
Az állandóan vagy ideiglenesen, születésüktől fogva vagy azóta szerzett akadállyal élők száma a világ teljes népességéből milliárdos nagyságrendű, és ez a speciális helyzetű és igényű csoport mind számosságában, mind arányában növekvő csaknem minden országban. Ahhoz, hogy nem fogyatékossággal élő társaikhoz hasonlóan teljes életet tudjanak élni, a mindennapi életben használt térpályák és épületek használhatóságának biztosításán túl többek között arra is szükség van, hogy utazni tudjanak, hogy részt vehessenek a „boldogító utazásban”, a turizmusban. Ez nemcsak etikai kötelessége a szakmának, de jól felfogott anyagi érdeke is, mert a fogyatékossággal élők (és sok esetben a velük utazó kísérők) a turizmus komoly, még messze nem teljes mértékben kihasznált piaci potenciálját is jelentik. A helyzet javításához az akadálymentesítés nemzetközi egyezményekben és magyar jogszabályokban előírt rendelkezéseinek való megfelelés mellett a társadalom érzékenyítésére, a lakosság fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűdjének megváltoztatására is szükség van, akárcsak az utazási szektorban dolgozók érzékenyítésére, képzésére, és természetesen a turisztikai létesítmények és szolgáltatások (utazási eszközök, szálláshelyek, vendéglátóipari létesítmények, attrakciók) mindenki számára nem csak fizikai értelemben történő elérhetővé, …
Tovább a műhöz
A Klimo György püspök és kora címmel a Pécsi Egyetemi Könyvtár és a Pécsi Egyházmegye közös szervezésében 2010. október 14-én megrendezett konferencia nem volt előzmények nélküli, hiszen az egyetemi bibliotéka harmadik alkalommal szervezett konferenciát a Klimo Könyvtárban folytatott kutatásokkal kapcsolatosan. 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először rendeztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői - jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok - találnak kutatásra érdemes témát a Klimo-gyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó anyagot. 2006 szeptemberében „...használd ezt a könyvtárat ...a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára" - Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címmel szerveztünk újabb tudományos konferenciát. A szimpóziumon elhangzott előadásokat tartalmazó tanulmánykötettel állítottunk emléket a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára. A 2010-es év több szempontból is fontos Pécs városa számára, hiszen ebben az évben Pécs Európa kulturális …
Tovább a műhöz
Dictionarium Latino-Hungaricum, succum, & medullam purioris Latinitatis, ejusque genuiam in Linguam Hungaricam conversionem, ad mentem, & sensum proprium scriptorum classicorum exhibens (3/3)
- Pápai Páriz Ferenc
- 1801
A Dictionarium Latino-Hungaricum című mű a latin nyelv szótárát és annak magyarra való fordítását tartalmazza. A szerző, Ferenc Pariz Papai, gondosan összeállította ezt a lexikont, hogy a klasszikus írók műveinek eredeti értelmét és szándékát hűen közvetítse a magyar olvasók felé. A szótárban megtalálhatók a középkori és kortárs magyar nyelv szavai, valamint a latin kifejezések pontos magyar megfelelői. A mű glosszáriumokkal, provériumokkal és más hasznos kiegészítőkkel is gazdagított, hogy a nyelvtanulók és irodalomkedvelők számára is hasznos legyen. A mű a latin és magyar kultúra találkozását tükrözi, és a nyelvi hídépítés fontos dokumentuma. Jelen link alatt az első kötet tartalma található meg.
Tovább a műhöz
Dictionarium Latino-Hungaricum, succum, & medullam purioris Latinitatis, ejusque genuiam in Linguam Hungaricam conversionem, ad mentem, & sensum proprium scriptorum classicorum exhibens (3/2)
- Pápai Páriz Ferenc
- 1801
A Dictionarium Latino-Hungaricum című mű a latin nyelv szótárát és annak magyarra való fordítását tartalmazza. A szerző, Ferenc Pariz Papai, gondosan összeállította ezt a lexikont, hogy a klasszikus írók műveinek eredeti értelmét és szándékát hűen közvetítse a magyar olvasók felé. A szótárban megtalálhatók a középkori és kortárs magyar nyelv szavai, valamint a latin kifejezések pontos magyar megfelelői. A mű glosszáriumokkal, provériumokkal és más hasznos kiegészítőkkel is gazdagított, hogy a nyelvtanulók és irodalomkedvelők számára is hasznos legyen. A mű a latin és magyar kultúra találkozását tükrözi, és a nyelvi hídépítés fontos dokumentuma. Jelen link alatt az első kötet tartalma található meg.
Tovább a műhöz
The integration of artificial intelligence (AI) technologies into the financial sector has revolutionized traditional practices, enhancing efficiency, accuracy, and decisionmaking processes across various domains. This keynote speech explores the multifaceted applications of AI in finance, categorizing them into five distinct areas: customer service and personalization, investment opportunities, fraud detection and risk management, compliance and regulations, and operation automation. In the realm of customer service and personalization, AI-powered chatbots and robo-advisors are reshaping interactions between financial institutions and customers, providing personalized financial advice and automating routine tasks. AI's impact on investment opportunities is profound, with algorithmic trading and portfolio management leading the way. These applications leverage AI algorithms to analyze market trends, execute real-time transactions, and optimize investment strategies. Fraud detection and risk management are critical areas where AI excels, enabling financial institutions to detect anomalies and patterns indicative of fraudulent activities in real-time. In the realm of compliance and regulations, AI has emerged as a game-changer, revolutionizing processes with its advanced capabilities, including reactive compliance solutions like Know Your Customer (KYC) verification and proactive due diligence processes. Lastly, AI-driven operation automation simplifies tasks such as document …
Tovább a műhöz
Dictionarium Latino-Hungaricum, succum, & medullam purioris Latinitatis, ejusque genuiam in Linguam Hungaricam conversionem, ad mentem, & sensum proprium scriptorum classicorum exhibens (3/1)
- Pápai Páriz Ferenc
- 1801
A Dictionarium Latino-Hungaricum című mű a latin nyelv szótárát és annak magyarra való fordítását tartalmazza. A szerző, Ferenc Pariz Papai, gondosan összeállította ezt a lexikont, hogy a klasszikus írók műveinek eredeti értelmét és szándékát hűen közvetítse a magyar olvasók felé. A szótárban megtalálhatók a középkori és kortárs magyar nyelv szavai, valamint a latin kifejezések pontos magyar megfelelői. A mű glosszáriumokkal, provériumokkal és más hasznos kiegészítőkkel is gazdagított, hogy a nyelvtanulók és irodalomkedvelők számára is hasznos legyen. A mű a latin és magyar kultúra találkozását tükrözi, és a nyelvi hídépítés fontos dokumentuma. Jelen link alatt az első kötet tartalma található meg.
Tovább a műhöz
Különgyűjtemények
Berde Károly (1891–1971) bőrgyógyász, egyetemi professzor szakmai munkássága három egyetemhez kötődik. Az első világháború alatt csapatorvosként tevékenykedett a galíciai és tiroli hadszíntéren, az itt átélt élményeket 30 naplóban örökítette meg. A háború után a szegedi egyetem bőrgyógyászati klinikáján dolgozott Poór Ferenc mellett. Ő felügyelte az új klinika építési munkálatait. Első tudományos kutatásai és dolgozatai is erre az időszakra esnek: tanulmányozta a szifilisz kezelési lehetőségeit, a fertőző gombás megbetegedéseket. 1930-tól vette át a pécsi Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának igazgatását. A klinika továbbfejlesztése mellett ekkor születnek meg főbb művei, a Magyar nép dermatológiája című népi orvoslással foglalkozó kötet, illetve tankönyve Bőr- és nemibetegségek címmel. 1940-től ismét a kolozsvári klinikán tevékenykedik, ahol kétszer is az orvostudományi kar dékánjává választják. Nevéhez fűződik a Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának újjászervezése. Gyűjteményünkben tudományos munkái, tanulmányai és könyvei mellett ismeretterjesztő előadásainak írott változata, illetve felvilágosító jellegű cikkei is helyet kaptak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár hosszú múltú fennállása alatt számos páratlan értékkel bíró alkotás született. Gyűjteményünkben megtalálhatók a két könyvtár történetében kiemelkedő szerepet betöltő kutatók, munkatársak művei, korábbi konferenciák anyagai, katalógusok, egyetemtörténeti kiadványok. Összeállításunk fő részét képezi a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtára által 1931-1954 között megjelentetett többrészes közleménysorozat, amely a könyvtár működésének bő két évtizedébe ad bepillantást az olvasónak.
A gyűjteményhez
A Klimo Könyvtár termeiben rendezett A bécsi klasszikától a „Vasparipa csárdásig” – Litografált címlapok, kottaritkaságok a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának kottagyűjteményében című kiállításon bemutatott kották digitalizált változatai találhatók meg különgyűjteményünkben.Az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárát a beszerzéseken túl jelentős
magánadományok is bővítették. A kiállításban látható kották
többsége Ambrozovics Dezső és felesége, valamint a Latinovits-Horthy
család ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A gyűjtemény a könyvtár kottaállományán belül különleges
helyet foglal el a Művészeti Kar Könyvtárában. E kották az egyetem történetiségét tekintve bizonyosan
nem tartoznak a legfontosabb dokumentumok közé, ugyanakkor az egyetemi
emlékezet számára, annak művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is
gazdag színfoltjai lehetnek.
Az 525 kottából álló gyűjtemény egy különlegesen izgalmas időutazásra
hív a zenetörténet évszázadaiba: különösképp a klasszicizmusba,
romantikába, illetve a későromantikába. A kották hű képet adnak a kor
legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század végének, 20. század
elejének ízlésvilágáról. A zenetörténet ma is tisztelt nagy mesterei
mellett egy-egy műfajon belül, így olyan szerzőkkel is találkozhatunk,
akiket ma már alig, vagy egyáltalán …
A gyűjteményhez
Ebben a gyűjteményben a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által kiadott könyvek digitalizált változatai, illetve e-könyvei találhatóak, melyek írói és szerkesztői egykori és jelenlegi könyvtári dolgozók. A sokszínű témaköröket érintő tanulmányok, monográfiák és kiállításkatalógusok mellett helyet kapnak a kutatást segítő tananyagok, konferenciakötetek, valamint a könyvtár történetét és mérföldköveit bemutató művek is.Ezen az oldalon gyűjtjük össze azokat a segédleteinket is, amelyek egyetemünk oktatóinak és hallgatóinak nyújthatnak segítséget a tanuláshoz, tanításhoz és kutatáshoz.Korábbi egyetemi könyvtári rendezvények (például: Könyvtári Éjszaka a Tudásközpontban, Tudomány Ünnepe a Tudásközpontban) előadásai is megtalálhatóak a felületen videókönyvek formájában.
A gyűjteményhez