A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeő (12/4.)

E sorokat mindenek előtt a két évvel ezelőtt elhalt lelkes főúr: id. gróf Zichy Károly emlőkének szenteljük; nyolcz éve, hogy ő mint a gróf Zichy család, legidősbje elhatározta, családja levéltárának okleveleit nyomtatásban közrebocsátani. Történetíróink máris egyhangúlag nyilatkoztatják, hogy az eddig- megjelent kötetek hazánknak köz- és mívelődési történelmére s az egyes családok egykori birtokviszonyaira nézve minő bő adatforrást tartalmaznak, valamint hogy mennyi helynév támadt fel újra e kötetekkel. A család elhúnyt seniora ezzel saját nevének ércznél maradandóbb emléket emelt, a múlt eseményeit közlő a, jeleimül, s a késő ivadék hálásan említendi nevét, midőn az ősi családok beléletéröl és az akkori közélet egyes mozzanatairól szóló oklevelek előtte feltárúlnak. Megtanúljuk ezekből, hogy atyáink a századokig fönnálló alkotmány szárnyai alatt, úgy a közpályán valamint a magánbirtok megvédésénél, jogaikat miképen érvényesítették, s a törvénykezés terén minő eljárást követtek. Midőn tehát a Történelmi Társulat nevében is örök hálánkat fejezzük ki az elhúnyt pártfogó iránt, egyszersmind áldást kérünk emlékére, melyet e kötetek is meg fognak örökíteni. A negyedik kötetben 1377-től fogva, 1395-ig közel ötszáz oklevelet közlünk, a mi a levéltár gazdagságát eléggé tanúsítja. S ezzel az 1395. évnél, — melyben I. Lajos király leánya Mária királyné meghalt, — az Anjou-korszakból való oklevelek közlését bevégezzük. Az előbbi kötetek előszavában felsorolt családok szereplő tagjainál e kötetben a következő változásokat találjuk : A Kisvárdai családnál: János fia Domokos 1389-ig szerepel, 1390-től fogva fiai, Zsigmond, Mihály, Miklós és Pelbáírd folytatják pöreit; 1394-ben még mind a négy fiú életben van ; apjuk 1390-ben halhatott el. A Báthmonostori családnál: Tőttös fia László, ki olykor Blina nevű birtokáról is nevezi magát, 1388-ig volt életben; fiai, István és László, 1384-ben említtetnek először, kik közül aztán az utóbbi egész 1395-ig folyton szerepel, míg Istvánnak csakhamar nyomát veszítjük. A Becsei Imre utódainak másik ágán a Zselízi Vesszös fiával Tamással az egész köteten végig, ennek György és János nevű fiaival pedig 1384—93-ban találkozunk; megemlítjük végre, hogy 1388-ban Tamásnak egy Margit nevű testvéréről is van emlékezet.