A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeő (12/7-2.)

A Zichy-Okmánytár első hat kötetének »Időrendi mutatójához« immár Dr. Aldásy Antal úr munkájából ugyanezen kötetek »Név- és tárgymutatóját« csatolhatjuk. A nagy következetességgel készített, és az arra fordított időt, gondot és pontosságot sejtetni sem engedő munkáról annak készítője így nyilatkozik: »A név- és tárgymutató czéljának megfelelőleg lehető teljességgel készült, a mennyiben teljességről egy ily óriási terjedelmű név- és számtömegnél egyáltalán beszélni lehet. A hol, mint ennél a munkánál, jóformán százezrekre terjedő számokkal kellett dolgozni, hibák becsúszása, számok kiesése teljesen el nem kerülhető. Ép így nem küszöbölhetők ki teljesen a hibák és hiányok az átutalásoknál sem. Az oklevelekben előforduló helység-, birtok- és személyneveknél, a mennyire csak lehetséges volt, a mai írásmódnak megfelelő alak állapíttatott meg. Utána zárjelben, kursiv betűkkel szedve, az oklevelekben előforduló változatokat adtuk. Ettől az eljárástól csak ott tértem el, a hol a mai írásmód szerinti alak nem volt teljes bizonyossággal megállapítható, mely esetben az oklevélben előforduló alak maradt meg; továbbá ott, a hol az oklevélben előforduló alak a mainak teljesen megfelel, mint pl. a Veres névnél, a hol mellőztem az oklevélben használt alakzat külön feltüntetését. Az egyes családok tagjainál lehető pontossággal igyekeztem a filiatio rendjét feltüntetni, valamint azt is, hogy ki mikor, mily hivatalt, méltóságot viselt. Erre nézve azt az eljárást követtem, hogy először azokat a helyeket sorolom fel, a hol az illetőnek pusztán neve fordul elő, azután az egyes hivatalaira vonatkozó helyeket. A mennyiben az illető több hivatalt viselt egyszerre, azt is külön feltüntettem. Végül az egyes családoknál összeállítottam, utalással a megfelelő nevekre a, család birtokait is. A birtokokra nézve ugyanez eljárást követtem. Először felsorolom azokat a helyeket, hol pusztán a birtok neve fordul elő, azután feltüntetem, hogy kinek a birtoka, megjelölve a birtokosok változását is. Feltüntettem mindenütt — a mennyiben megállapítása lehetséges volt — a megyét is, melyben az illető birtok feküdt. E tekintetben, valamint egyáltalán a nevek megállapításában is Csánki Dezső monumentális topographiai munkája szolgált a legmegbízhatóbb segédkönyvnek. Hogy az okmánytár I—VI. kötetének használatát minél inkább megkönnyítsem, nem szorítkoztam tisztán névmutató készítésére, hanem ezzel kapcsolatosan tárgyi csoportosítást is igyekeztem alkalmazni. Hogy mily mértékben sikerült ezt elérnem, annak nem lehetek én megitélője. Csak annyit akarok e tekintetben megjegyezni,hogy az oklevelekben előforduló ingóságokat »Ingóságok« czímszó alatt csoportosítottam, úgyszintén külön »Pénz, Pénzérték« czímszd alatt állítottam össze az ez alá tartozó adatokat. Az oklevelekben, különösen a határbejárásokban előforduló magyar szavakat, eredeti szándékomtól eltérőleg, nem egy összefoglaló czímszó alatt a mutatóban, hanem mint külön részt közlöm.