A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeő (12/7-1.)

A Zichy-Okmánytár első hat kötetének használatát nehézzé tette, hogy az sem időrendi, sem névmutatóval ellátva nem volt. Az égető hiány pótlására nem a jóakaratban, hanem az anyagi eszközökben szűkölködtünk. A magyar történetírás minden művelője a legnagyobb hálával tartozik a Zichy-nemzetség nemes Seniorának, gróf Zichy Nep. János úr ő méltóságának, ki nemcsak az okmányok kiadásának folytatását határozta el, hanem a Történelmi Társulatot nagylelkű áldozatkészséggel a hiányzó mutatók pótlására is képessé tette. A VII-ik kötet első fele az időrendi mutatót, második fele a névmutatót tartalmazza. A munkára a Történelmi Társulat választmányának két avatott tagja, Barabás Samu és dr. Áldásy Antal voltak szívesek vállalkozni. Nagy gondot igénylő, fárasztó munkájában követett elveit Barabás. Samu a következőkben ismerteti: — A Zichy Okmánytár I—VI. kötetének időrendi mutatója az említett kötetekben folyó számok alatt közzétett okleveleken kívül, az azokban egész terjedelmükben, vagy csak rövid kivonatokban, de pontos keltezéssel közölt egyéb oklevelek kivonatait is tartalmazza. A keltezések megfejtésében szigorú pontosságra törekedtem. Mennyiben sikerült ezt elérnem? — annak megítélése nem reám tartozik. De egy pár dologról e tekintetben számot adni kötelességem. Egyik az, hogy a keltezetlen, főleg az Árpádok korából való oklevelek dátumainak megfejtésénél figyelemmel voltam az újabb kutatások eredményeire. E tekintetben főleg a dr. Karácsonyi Jánostól: A hamis, hibás keltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke ez. a. tavaly megjelent nagybecsű munka adataira támaszkodtam s a kiadókkal szemben az ő időmeghatározásait emeltem érvényre. Azonban az esetleges zavarok elkerülése s az illető oklevél könnyű feltalálása czéljából jegyzetben idéztem azt a keltezést is, melyet annak idején a kiadók állapítottak volt meg. Egyébiránt az Árpádok és Anjouk korabeli datálatlan és sorszám szerint közölt okleveleknél jórészt a kiadók által megállapított keletekhez ragaszkodtam. Azért emelem itt ki a sorszám szerint és pontos keltezéssel közölt okleveleket, mert főleg az ítélő levelekben sokszor bő tartalommal, de egyszerűen »in anno proxime proterito« kelettel említett okleveleket nem vehettem figyelembe azon egyszerű oknál fogva, mivel tapasztalásom szerint az ilyen általános időmeghatározás sokszor nemcsak az illető ítélő levél keltét megelőző évre vonatkozik, hanem korábbira is. Ennélfogva bizonyos »év körül« ingadozó, hozzávetőleges keltű regestákkal az ívek számát szaporítanom fölöslegesnek tartottam.