A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeő (12/9.)

A jelen kötettel vállalatunk Mátyás király trónra-lépésének évéig jutott. Büszkeséggel utalhatunk az eredményekre, mert évek sora óta középkorunkról jelentősebb munka meg nem jelent a nélkül, hogy ne idézte volna e gyűjteményt és ne nyert volna kincseinkből gazdagodást. A zsélyi levéltár terjedelmét mutatja, hogy eddig már mintegy 6000 darab okmányt bocsátottunk közre, a család áldozatkész kegyeletét pedig az, hogy sorozatunkban immár a kilenczedik kötethez jutottunk. Néhai gróf Zichy Károly, Zichy Nep. János gróf és főkép Zichy Ferencz gróf, a nemzetség seniora, kik a kiadás költségeit viselték, az ősök emléke, a haza multjának tett ideális szolgálataikért a történetirás kedvelőinek nem muló hálájában leljék nagy áldozataikért a neveiket megörökítő elismerést. Ezen kötet Albert király halálától Mátyás uralkodásának kezdetéig 18 évet ölel fel. A Zichy-család tagjai közül a nagyanyai gondozás alatt élt bárom árva, Benedek, Balázs és István nagykorúakká válnak. Balázs úgy látszik inkább az ősi zalamegyei birtokokat, Vörcsököt lakja, aquirálja ott a keretyei részt (178. sz.), Benedek pedig a somogyi részeken, Zicken, Zalán tartózkodik. Az egész családnak nagy fontosságú ügye, hogy anyjuk, dárói Majos Dorottya örökségét, a tolnamegyei dárói várból és tartozékaiból kikeressék. Unokafivórök, a könnyű vérű Dárói Majos Imre ellen hosszas pert folytatnak (212. sz.), és nem ugyan az okmányok, de a napjainkig fennmaradt állapot bizonyítja a per sikereit, mert a család nemesi ágának kezén levő somogymegyei Nágocs és tartozékai tényleg a Dáróvárkoz tartozó részek közül jutottak a Zichyek birtokába. A család jövőjére nagyfontosságú volt Zichy Benedek házassága is, ki a Pécz nemzetségből származó Marczali Annát nyervén nőül, nemcsak rokonságba jutott az előkelő és nagy befolyású Marczali családdal, hanem részt is kapott a zákáni kastély-, város- és birtokokból. (L. a 178., 212., 403. és 405. sz. okmányokat.) Báthmonostori Töttős László sorsának válságos fordulatait érdekesen mutatják okmányaink eme politikai zivatarokkal teljes években. Kincstartói hivatalának terheit Albert király halála után az özvegy Erzsébet királynő alatt is viseli, de hűsége a királynő iránt és a lengyel Ulászló királylyá választatása csakhamar a legnagyobb veszélyeket zúdították fejére. Kezdetben mérsékelni igyekszik Erzsébet királyné fellépésének hevét Ulászló pártos hívei ellen (9.), majd mint közvetítő keres kiegyenlítést Erzsébet és Ulászló között (10.), de a fáradozás sikertelen marad. Gyűjti az adókat a királynő erejének növelésére (12. 13.),mégis 1440. jul. 15-én, mikor Ulászló hadai már Budán vonulnak be, kénytelen kiadni a királyi kincstárból mindazon tárfyakat, melyeket a koronázáskor használni szoktak a oronázás fényének, ünnepélyességének fokozására. (16. sz.)