Az orvosi könyvtáros 9. évf. , 1969/4. sz.

Amikor egészségügyi miniszterünk azzal a megtisztelő feladattal bizott meg, hogy az OOKDK megalapításának 20 éves ünnepi évfordulója alkalmából az orvosi könyvtárosok és orvostanácsadók 5. országos értekezletét nevében üdvözöljem és megnyissam, három kérdés merült fel bennem. Az első az volt: hogyan is áll jelenleg nálunk az orvostudományi dokumentáció és tájékoztatás? Mindenki előtt ismeretes, hogy soha nagyobb becsülete hazánkban az írott szónak, a könyvnek és folyóiratoknak nem volt, mint napjainkban. A könyv, megjelenése óta a kultúra leghatalmasabb fegyvere lett, ezt kevesen vitatták. S ha Vörösmarty százhúsz évvel ezelőtt "Gondolatok a könyvtárban" című versében így kételkedik: ment-e a könyvek által a világ elébb? - egész életművével adja meg rá az igenlő választ. Az arab ellenállási harc és gyarmatosítás elleni küzdelem múlt századbeli legnagyobb alakja pedig azt vallotta: két dolog uralkodik a világon, a kard és a toll, de a toll a hatalmasabb. Mindig tudták ezt azok, akik könyvtárakat építettek az ókortól napjainkig, de azok is, akik könyvtárakat romboltak le és könyveket máglyán égették el. Hazánkban ma, a könyvkiadás páratlan arányú fejlődésének idején az orvosi könyvkiadásnak sincs szégyelni valója és harmincon felüli szakfolyóirat szolgálja az orvostudomány céljait. Mindezzel azonban nem lehetünk elégedettek. Tudják ezt azok is, akik felelős posztokon állanak,tudják az egészségügy vezetői is. A közelmúltban került nyilvánosságra a párt Központi Bizottságának nagy jelentőségű határozata а tudományos kutatások irányításának időszerű kérdéseiről és fejlesztéséről. Akiknek alkalmuk volt áttanulmányozni ezt a nagy jelentőségű okmányt, amely hosszú évekre megteremti a tudomány területén a nyugodt és az eddiginél is eredményesebb munka feltételeit, tudják, hogy a kép, amelyet a tudománypolitikai irányelvek elénk tárnak, reális, nem kerget illúziókat és megvalósítható. Megállapítja többek között a mai értekezlet témájára vonatkozóan a jelentés, hogy а tudományos kutatás irányításának igen fontos eleme, sőt egyik nélkülözhetetlen feltétele а kutatási információ. Bizonyos intézkedések történtek ugyan tudományágazatonként az utóbbi években, azonban "a felső, kormányszintű irányításhoz szükséges, a legfontosabb kutatási feladatokra és eredményekre vonatkozó információk jelenleg nem biztosítottak. A kutatóhelyek tudományos informáltsága és annak feltételei alatta maradnak a korszerű követelményeknek."