![coverimage](/www/thumbnails/0/47_nemzeti-noneveles-1891-12e-18k-04sz_ocr/tn_300.jpg)
A hasznossági, vagy — közkeletű néven — utilitarius irány ma nagy szerepet játszik társaséletünkben, sőt nevelés-, oktatásügyünk terén is. A családban, továbbá fiú- és leányiskoláinkban és nevelőintézeteinkben az értelem számára foglalja le a foglalkozások és az idő oroszlánrészét, s csak morzsákat juttat a szívnek.
Innen magyarázhatni azt az ellentmondást, hogy míg lányaink a családból és iskolából értelmi tekintetben látszóan nehéz fegyverzettel mennek világgá, addig a szív erényeinek nagy híjával, mondhatni elhagyott állapotban vannak, pedig régen és igazán megmondotta Mme Necker, hogy «a nőknek legyen inkább ízlésük és tanulási könyedségük, mintsem sok tudományuk; s teljességgel nem fonák dolog, ha tudásvágyuk túl tesz tanultságukon». Hasonló szellemben mondotta volt ezelőtt néhány évvel a francziák közoktatásügyi minisztere egyik leány-lyceum megnyitása ünnepélyén az anyáknak: «Hölgyeim, bízzák reánk leányaikat, s meglátják, hogy intézetünkből nem mint tudósok kerülnek ki, hanem mint iskolázottak». Ez a mondás egész programmja a liberális, — sőt nemzeti leánynevelésnek. Hisz az utilitarius nevelés arra szoktatja az egyest, hogy első sorban mindenben önmagát és saját érdekét tekintse, a liberális nevelés ellenben arra, hogy mimódon becsülje többre a közérdeket saját szükségleteinél, üzleténél, vagyonánál. És ez a megszokás belevág a nemzeti életbe is, mert a nők, az anyák, a nemzeti erények és erkölcsök letéteményesei, s az erkölcsök fentartására nem a tudás tényei kellenek, hanem közszellem, azaz a közügyért váló őszinte lelkesedés és áldozatkészség, egyszóval az igaznak és szépnek őszinte szeretete. Ezeket az erkölcsi vonásokat csak a liberális nevelés bírja kifejteni, s sohasem az, melynek a tudás a bálványa. A mondottaknak kitűnő magyarázatát találjuk abban a szerény kötetben, melyet egy angol középiskola igazgatója nem régiben adott ki,* egybefoglalva benne a felsőbb leányiskolák növendékeihez intézett beszédeit. Szerző gondolatmenete világos, érvelése pedig oly meggyőző, hogy lehetetlen ízelítőül nem köszölnöm a leányok liberális nevelésére vonatkozó fejtegetéseinek főbb pontjait úgy, a mint a leányok előtt fejtegette. Azért érdemes a lehető legjobb nevelésben részesülni, mert hatása legtovább fenmarad az értelemben, az elme munkabírásában és élénkségében; s mert az az Önök személyiségét rásegíti, hogy kellemesebb legyen másoknak, hasznosabb másokra nezve, s e mellett természetöket is magasabb fejlettségre segíti. Lássuk egy-két példában hogyan ?